Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-08 / 56. szám

fAVASZVARAS A BAJAI JÁRÁSBAN Megkezdődött az országos élelmiszeripari tanácskozás Vastag hótakaró fedi a földe­ket. Amerre autóink halad, a dülőutak csapásain szánkókkal, kocsikkal találkozunk Folyik a trágyahordás. A községekben kocsik sorakoznak a termény- forgalmi raktárai előtt. Vetőma­got cserélnek. FELSÖSZENTIVANON 95 százalékban mar végeztek a trá­gyahordással. Az elmúlt évhez viszonyítva 25 több terület kerül az jdén megtrágyá- zásra. Az igényelt 45 mázsa ta­vaszi búzavetőmag már megér­kezett. Kiosztották és a gazdák megkezdték csávázását. Mozga­lom indult a községben minél öbb napos csibe beszerzésére. A beszerzést a földművesszövetke- zet bonyolítja le. A dolgozók egyöntetű kívánságára a mező- gazdasági szakelőadásokat kibő­vítették gyümölcs- és szőlőter­mesztési szakelőadásokkal. HERCEGSZÁNTÓN nem oagyják összegyűlni a házakban a trágyát. Naponta kihordják. A téliesre fordult idő előtt már hozzáfogtak a szántáshoz, vetés­hez. 65 holdon a tavasziak veté­sével végeztek. A hirtelen beál­lott nagymérvű havazás akasz­totta meg a lendülettel megin­dult gyümölcsösök telepítését. A Felszabadulás Termelőszövetke­zet 20, az egyéniek 15 holdon fognak az idén új gyümölcsöst telepíteni. A népköriben a na­pokban megalakult az állatte­nyésztési szakkör. A szakkör alapító tagjai azokból kerültek ki, akik törzskönyvezett serté­sekkel rendelkeznek. B ÁCS BORODON is folyik még a trágyakihordás. A Vörös Csillag és az Uj Otthon Terme­lőszövetkezetek a napokban vé­geznek vele. 147 mázsa tavaszi búzavetőmagot igényeitek. A ve­tőmag már meg is érkezett. Hi­ba azonban, hogy nem fogtak még hozzá annak kiosztásához. Pedig ez is hozzátartozik a ta­vaszi felkészüléshez, hogy min­denki időben hozzájusson a ve­tőmaghoz. Nem lehet mentség, hogy a vetőmag tisztított álla­potban érkezett, szelektálására nincsen szükség. A határban a havazás beállta előtt ugyancsak hozzáfogtak már a szántáshoz, vetéshez. 100 holdon végeztek a szántással, öt holdon már zabot is vetettek. PÁRÁN befejezték a trágya­hordást. 70 mázsa tavaszi búza­vetőmagot igényeltek, de csak 27 mázsa érkezett meg. Kiosztá­sa már megtörtént. Megkezdték szelektálását és csávázását. — Akik vetőmagigénylésükhöz még nem jutottak, türelmetlenked­nek. Sürgetik is a tanácsot, szorgalmazzák leszállítását. A népkör tagjai részére napos csibe-akciót szervezett. Fel akar­ják lendíteni a községben a ba­romfitenyésztést. D A VÖDÖN is befejezték s trágyahordást. Késik azonban az igényelt búzavetőmag leszállí­tása. 352 mázsát igényeltek és tegnap érkezett az első 52 má­zsás vagon. Sűrűn érkeznek a kc-sik a raktárak elé átvételü­kért. A községben megalakult 18 taggal a szőlészeti és gyü­mölcstermesztési szakkör. A szakkör tagjait permetezőgépek kölcsönzésével, védekezőszerek beszerzésével, szaktanácsokkal kívánja segíteni. Négy darab magasnyomású permetezőt a fa­ápoláshoz már beszereztek. — Most folyik az állattenyésztési szakkör szervezése. A szakkör kiváló állattenyésztői segítséget kívánnak majd adni tapasztala­taikkal a bácskai sertéstípus ki­alakításához, a magyar vörös­tarka tehenek tenyésztéséhez. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa az élelmiszeripar ve­zetőit, legjobb dolgozóit, párt­ós tömegszervezeteink képvise­lőit tanácskozásra hívta össze, hogy megbeszéljék az 1955-ös népgazdasági tervben az élelmi­szeriparra háruló feladatokat. A kétnapos tanácskozás hétfőn reggel kezdődött az országház kongresszusi termében. Kovács Imre, élelmiszeripari miniszter- helyettes elnöki megnyitója után Altomáré Iván élelmiszeripari miniszter mondott beszédet, s a többi között a következőket mondotta: Legfontosabb feladatunk biz­tosítani a lakosság több és jobb élelmiszeripari cikkel való ellá­tását. Másik fontos kérdés, hogy fokozzuk termelésünk gazdasá­gosságát. A továbbiakban a mi­niszter a termelési feladatok tel­jesítésének fontos előfeltételé­ről, nyersanyagaink maradékta­lan biztosításáról szólt és rámu­tatott arra, hogy pártunk helyes politikája nyomán emelkedett a parasztság termelési kedve. Mint fontos feladatnak emlí­tette, hogy az átvételek megszer­vezését és lebonyolítását megja­vítsuk, és szorosabbra fűzzük az apparátus kapcsolatát a pa­rasztsággal. Hangoztatta: az évi1 megnövekedett feladatok ' tel­jesítéséhez elengedhetetlenül szükséges a begyűjtési tevé­kenység fokozása. Hús- és zsír- ellátásunk megjavítása érdeké­ben fejleszteni kell saját élőál­lat-bázisunkat; _ A miniszter ezután a terme­lés gazdaságosságának problémá­jával foglalkozott. A miniszter megállapítottá, hogy az élelmi­szeriparban a legdöntőbb az anyaggal való takarékosság, hi­szen az élelmiszeriparban az anyagköltségek teszik ki az össz­költségek majdnem 90 száza­lékát. Ezért van szükség arra. hogy az idén éppen ennek a 90 százaléknak, vagyis az anyag- gazdálkodásnak ellenőrzésére kellő intézkedéseket tegyenek üzemeink. Végezetül összefoglalta a miniszter az élelmiszeripar előtt álló legfontosabb feladato­kat. Minden üzemben harcot kell indítani a termelés gazda­ságosságának fokozásáért. Biz­tosítani kell a magasabb anyag­kihozatalt, fel kell lépni az anyagnormák túllépése ellen. A terv szerinti menyiségben bizto­sítani keli a nyersanyagot; El kell érni, hogy mind na­gyobb arányokban gyártsunk kiváló minőségű termékeket. A beszámolót vita követte; Sokat erősödtünk egy év alatt Termelőszövetkezetünk 1953-ban 144 ezer forint veszteséggel zárt. Nyilvánvaló, hogy nem valami örömmel fogadták ezt tagjaink. Szüksé­gessé vált, hogy megragadjunk minden lehetősé­get és felkutassunk minden forrást, hogy az idén már jobb eredményekkel zárjuk az évet. Célunkat elértük. Már 1954 januárjában 8 forin­tos munkaegységenként! előleget folyósítottunk a tagoknak és ezt folytattuk egész éven át. Ez növelte tagjaink munkakedvét, szilárdabb lett a fegyelem. Év végére a szövetkezeti közös va­gyon 280 ezer forinttal növekedett. Tagjaink munkaegységenként 3 kiló búzát, 1.20 kiló árpát, 1 kiló burgonyát, 3 kiló kukoricát, 7 kiló szé­nát, 3 kiló szalmát, 12 deka cukrot, 15 deka kö­lest, valamint egyéb terményeket és 12 forint készpénzt kaptak. Mindezek értéke a jelenlegi szabadpiaci árat figyelembevéve 42.25 forint. Eredményeinket látva, az 1953-ban kilépett ta­gok közül 17-en kérték felvételüket a termelő­szövetkezetbe. A tagság alaposan megtárgyalta a jelentkezők felvételének ügyét és úgy határo­zott, hogy tizenhármat felvesz. Ezenkívül még négyen léptek be szövetkezetünkbe. Tizenhét taggal szaporodtunk tehát összesen. Tavaly a terméseredményeink jóval maga­sabbak voltak, mint 1953-ban. Kukoricából 1953- ban 6 mázsa, tavaly 28 mázsa, cukorrépából 1953-ban 100 mázsa, tavaly pedig 166 mázsa voit a holdanként! átlag. Tovább lehetne sorolni a többi terményeknél is a magasabb termésátla­gokat. Ezek a terméseredmények főként annak köszönhetők, hogy a tagság tavaly sokkal jobb munkát végzett, mint az előző években. A tavalyi jövedelemmel meg vannak elé­gedve a tagok. Hárman vettek házat az elmúlt évben és három tagunk pedig házat épít. To­vábbi terveink szerint tovább növeljük a ter­mésátlagokat. Ennek érdekében ezen a télen 8000 mázsa istállótrágyát hordtunk ki a szántó­földekre, illetve szántottunk alá. Állatállományunk is fejlődik. Jelenleg három katasztrális hold szántóra jut egy számosállat. Tagságunk lelkes vállalást tett április 4 tisz­teletére is. Jenei József sertésgondozó párosver­senyre hívta ki a kalocsai Iszkra Termelőszövet­kezet sertésgondozóját. Elhatározta, hogy a ma- Incozásl tervet 25 százalékkal túlteljesíti. Az asszonyok vállalták, hogy a lakóépületeket és az Istállókat április 4-ig bemeszelik es a háztáji terület után a beadást 100 százalékig teljesítik. Tavaly 3000 forintot kaptunk jutalomként s beadási tervünk teljesítéséért. Ez a lehetőségünk jelenleg is megvan. Ezért elhatároztuk, hogy áp­rilis 4-if' az évi tojásbeadást 50 százalékig, a baromfibeSdást 93 százalékig, a vágómarhabe­adást 65 százalékig, a sertésbeadást pedig 25 százalékig teljesítjük. Annak érdekében, hogy népünk húsellátását a nyári hónapokban is segítsük, június hónap­ban sertésbeadási kötelezettségünket 100 száza­lékig teljesítjük. Molnár József, az öregcsertői Béke TSZ elnöke. (Folytatás az 1. oldalról) gyár nők milliós táborának ed­digi eredményeikért és sok si­kert kíván további munkájához. Meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar asszonyok, akik oly példamutatóan állták meg helyüket az elmúlt 10 esztendő során, továbbra is híven köve­tik pártunk és kormányunk út­mutatásait, a jövőben még oda­adóbban teljesítik honleányi kö­telességeiket, egyre többen te­szik magukévá a szocializmus felépítésének nagyszerű eszmei!, lankadatlan erővel és szilárd hittel veszik ki részüket a haza javáért, a béke megőrzéséért fo­lyó harcban. Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége. Újabb lépés fegyverkezés felé BERLIN. (TASZSZ) A DPA nyugatnémet hírügynökség köz­lése szerint Berstenmaier, a Bundestag elnöke, Berlinben március 6-án kijelentette, hogy elutasítja a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájá­nak felhívását. Ez a felhívás azt javasolta, hogy tartsanak össz- német népszavazást a következő kérdésekről: Németország békés újraegye­sítése 1955-ben tartandó sza­bad össznémet választások út­ján. Elfogadják-e a majna-frankfur- ti »német kiáltványt«. A párizsi egyezmények mel­lett foglalnak-e állást. (MTI) r A Magyar Állami Népi Együttes ma Antwerpenből Hollandiába utazott ANTWERPEN. (MTI) A Ma­gyar Állami Népi Együttes már­cius 7-én folytatja útját legkö­zelebbi és egyúttal a nyugat­európai vendégjáték utolsó ál­lomáshelyére, Hollandiába. NEMZETKÖZI SZEMLE Egy párizsi demokratikus lap !— beszámolva az amerikai kül­ügyminiszter indokínai látogatá­sáról — ezzel a figyelmeztetéssel fejezte be tudósítását; Francia- országnak el kell érnie, hogy tiszteletben tartsák a genfi egyezményeket, ha el akarja ke­rülni, hogy Foster Dulles indo­kínai útjának olyan következ­ményei legyenek, mint annak­idején Koreában tett útjának.. • A lap Dullcsnak arra az emlé­kezetes látogatására célzott, me­lyet 1950-ben Észak- és Dél- Korea határán tett és amelyet rövidesen a liszinmanisták tá­madása követett. Ez a figyelmez­tetés nem indokolatlan. Egész sor jel van arra, hogy Dulles megint »háborúban utazik«. A délkelet-ázsiai agresszív tömb, a 6EATO (az amerikaiak délkelet- ázsiai NATO-ja) bangkoki érte­kezletéről utazott Laoszba, Kam­bodzsába, majd Dél-Vietnamba és ott tárgyalt egyrészt az indo­kínai kormányokkal, másrészt a .francia hatóságok képviselőivel. Hogy miről tárgyalt Dulles Indokínában I— elmondják a szűkszavú hír­ügynökségi táviratok és sajtóje- lentések. Vientianeból, Laosz fő­városából jelentette a New York Herald Tribune tudósítója; Dul­les azt mondta Katay laoszi mi­niszterelnöknek, hogy »Laosz megengedheti magának, hogy energikusabb akciókat kezdjen Patet Lao ellen«. (Vagyis az or­szág hazafias erői ellen.) Dulles biztosította a laoszi kormányt, hogy »szükség esetén ebben a térségben is felhasználják az Egyesült Államok mozgó erőit«. Az United Press jelentése sze­rint »az amerikaiak irányításá­val hamarosan megkezdik a lao­szi királyi csapatok kiképzését«. A Reuter távirata szerint Dul­les Pnomph-Penhbcn, Kambod­zsa fővárosában a többi között »a királyi hadsereg amerikai ki­képzéséről« tárgyalt. A kambod­zsai hadsereg számára — fűzi hozzá a jelentés — »bizonyos mennyiségű amerikai hadianya­got helyeztek kilátásba«. Szaigonban, Dél-Vietnam fő­városában Dulles Ngo Dinh Diem miniszterelnököt biztosí­totta arról, hogy »az Egyesült Államok erélyesen támogatná Dél-Vietnamot« — ha harcba keverednék a kommunistákkal... Szaigonban Dulles Henri Bon- nct-vcl (aki Franciaországot kép­viselte a bangkoki SEATO-érte- kezleten) és Paul Ely tábornok­kal (az indokínai francia csapa­tok főparancsnokával) is tár­gyalt. Megrótta őket azért a »pu­haságért«, amelyet indokínai po­litikájukban tanúsítanak, köve­telte, hogy teljes mértékben tá­mogassák Ngo Dinh Diemet, sőt kifogásolta, hogy a francia kor­mány Hanoiban működő misz- sziója tárgyal a Vietnami Demo­kratikus Köztársasággal. Dulles — mint az Associated Press amerikai hírügynökség mondja — sajnálkozott amiatt, hogy In­dokínában »Franciaország egyes francia cégek kereskedelmi ér­dekei miatt, úgy látszik, megfe­ledkezik a Nyugat általános kom- munislacllenes politikájáról. Ezek az idézetek elég világo­san megmondják, hogy az ame­rikai imperialisták egyrészt ki akarják túrni a franciákat indo­kínai pozícióikból, másrészt alá akarják ásni a genii egyezményeket, amelyek a múlt év nyarán elol­tották az indokínai háború láng­ját. Politikai, katonai és gazda­sági téren egyaránt akcióba lép­tek. Tudvalévő, hogy a jelenlegi dél-vietnami kormány a fran­ciák zsebéből már lényegében átkerült az amerikaiak zsebébe, a laoszi, kambodzsai és dél­vietnami hadsereg amerikai ki­képzése további francia befolyást vált fel amerikaival, s ami a gazdasági behatolást illeti, arra némi fényt vet Dulles kijelenté­se: »minthogy Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa most köz­vetlen dollársegítséget kap az USA-tól, elkerülhetetlen, hogy ebből ne származzék Franciaor­szág gazdasági helyzetének bizo­nyos meggyengülése ezekben az országokban.« Amerika egyfelől tehát még az eddigieknél is brutálisabban teszi rá a kezét Indokínára, más­felől nyiltan fellép a genfi egyezmény — a béke — ellen és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen uszítja »indokínai liszinmanjait«. Ezért érthető, ha a francia gyarmatosítók attól félnek, hogy amerikai konkuren­seik teljesen kiebrudalják őket, s érthető az is, ha bizonyos francia burzsoá körök is aggódnak a genfi egyezmények ellen irá­nyuló amerikai manőverek lát­tán. »Nem minden nyugtalanság nélkül olvastuk egy Reutcr-sür- gönyből, hogy tárgyalások indul­nak meg Amerika és Laosz kö­zött gazdasági és katonai szerző­dés megkötésére — írta a Le Monde című befolyásos polgári lap. — Ezt a szerződést nemcsak a kommunista országok, hanem más országok is összeegyeztet­hetetlennek tartanák a genfi megállapodással...« »A szaigoni kormány — foly­tatja a Le Monde — fellép a genfi egyezményben előírt 1958. évi választások ellen, mert el akarja kerübii a szavazást, mely minden valószínűség szerim kommunista győzelemmel vég­ződnék. Szaigoni hivatalos köröl; érvénytelennek mondják a genfi megállapodásokat és a nemzet­közi fegyverszüneti ellenőrző bi­zottság feloszlatását követelik. Nehéz elképzelni, hogy a dcl- vietnami kormány ilyen messzi­re menjen, ha előzőleg nem bá­torítják amerikai tanácsadói. •— Márpedig az 1956 júliusában tar­tandó vietnami választásokat megtagadni annyit jelent, mint újrakezdeni az ellenségeskedé­seket, ..« S Dulles — ezt bizonyítja in­dokínai útja is — nyilván ezt akarja. Az Egyesült Államok be akarja vonni az indokínai orszá­gokat a SEATO-ba, annak elle­nére, hogy a genfi egyezmény kifejezetten megtiltja, hogy ezek az államok belépjenek katonai tömbökbe. Dulles ugyanakkor egyáltalán nem titkolja Ameri­ka étvágyát, amelyet ebben a térségben lényegében csak a francia gyarmatosítók érdekei­nek rovására lehet kielégíteni. Dulles indokínai útja tehát éberségre figyelmezteti elsősor­ban Vietnam és Franciaország népét, de a világ valamennyi bekeszerető népét is. A népek megakadályozzák majd, hogy Foster Dulles indo­kínai útjának olyan következmé­nyei legyenek, mint annakidején a koreainak^*. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom