Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-08 / 56. szám

Tegyük széppé, otthonossá pártszervezeteinket ! Pártunk Központi Veze­tősége 1953 júniusi és eleiemben határozataiban megállapította, hogy a pártpolitikai munkában, különösen íalun. visszaesés ta­pasztalható. Nem foglalkoztunk eléggé pártszervezeteink belső életével. ja többek között ennek következménye az is, hogy nem törődtünk párttagjaink, partszer­vezeteink otthonéval, a falusi pártházak állapotával, karban­tartásával, tisztántartásával és berendezésével. Pártházaink állapota az utóbbi években sokat romlott, nem tar­tottuk azokat tisztán, s beren­dezéseiket sem őriztük meg a jó gazda gondosságával. Az elha­nyagolt, berendezésben hiányos pártházakba nem szívesen men­tije még párttagjaink sem. — Zord, mogorva, fűtetlen helyisé­gekben még a pártoktatás sem haiad rendesen. Ilyen helyekre nem szívesen járnak a párton- kívüli dolgozók sem: így hatott vissza pártszervezeteink ottho­nainak elhanyagolása a pártpo­litikai munkára. A Politikai Bizottság 1955 ja­nuár 26-án hozott határozata a falusi pártpolitikai munka meg­javítására megállapítja: »A fa­lusi pártszervezetek munkájában évek óta t: pasztalható vissza­esés megszűnt, a falusi pártszer­vezetekben kedvező fejlődés in­dult meg, mely megvetette alap­ját a falusi pártpolitikai munka gyökeres megjavításának.« A határozat a falusi pártpolitikai munka megjavításának céljából több szervezeti és politikai in­tézkedés megtételére hívja te; pártszervezeteink figyelmét. — Ezeknek eredményes végrehaj­tását, falusi pártszervezeteink életének fellendítését, tekinté­lyük növelését segítjük elő az­zal, ha — pártszervezeteink he­lyiségeit otthonossá, széppé, tisz­tává és barátságossá tesszük. A megyei párt-végrehajtóbi- zottság a kecskeméti Járási párt­végrehajtóbizottság kezdeménye­zése alapján versenymozgalmar indított: »Tegyük széppé, ottho­nossá pártszervezeteinket!« A mozgalom főcélja az, hogy pártszervezeteink tagjai sajat maguk, közös erővel végezzék el pártházuk rend behozását, meg­szépítését. Társadalmi munká­val takarítsák, tisztítsák, fessék és javítsák azokat. Tegyék rend­be és parkosítsák a pártházak udvarát, az előttük lévő tere­ket, amelyek eddig eléggé el vol­tak hanyagolva. Párfszerveiefeink a tö­megszervezeteket is mozgósítsák erre a feladatra. Az MNDSZ- szervezetek egyik legfontosabb feladataként jelölte meg a me­gyei párt-végrehajtóbizottság, hogy indítsanak mozgalmat az asszonyok között a pártházak tisztántartására, széppé tételére. Helyes és követendő kezdemé­nyezés az, hegy az MNDSZ- szérvezetek a környék népszo­kásainak megfelelően különbö­ző népihímzásekkel, szőttesek­kel, festményekkel teszik szép­pé a párthelyiségeket. Ugyan­csak helyes, ha a DISZ-fiata'lok vállalják a pártihelyiségek kör­nyékének parkosítását, fásítá­sát, rendezését. Fontos szerepe van ebben a munkában község' tanácsainknak, ahol még nincs pártszervezeteinknek helyisége, ott — elsősorban ezt kell bizto­sítani. Ahol van, ott különböző helyi lehetőségek feltárásává) igyekezzenek tanácsaink szebbé, otthonosabbá tenni pártházain­kat. Ebben a munkában természe­tesen párttagjainknak kell élen- járniok, hiszen a pártház első­sorban az ő otthonuk. A megyei párt-végrehajtóbizottság ezért annak a pártszervezetnek, ame­lyik május 1-re legszebbé teszi pártházát, legtöbb társadalmi erőt mozgósít ennek érdekében, egy versenyzászlót fog ajándé­kozni. Ugyanilyen kezdeménye­zései vannak a kiskunhalasi és kecskeméti járási párt-végre­hajtóbizottságoknak is. A határozat megjelenése és a versenymozgalom elindítása óta számos tapasztalat igazolja, hogy párttagjaink ezt a munkát is lelkesedéssel üdvözölték és vég­rehajtásáért mindent megtesz­nek. A dunavecsei pártszerve­zet kommunistái elhatározták, hegy pártszervezetük megalaku­lásának 10 éves évfordulójára rendbehozzák eléggé elhanya­golt párthelyiségüket. Vállalá­sukat már teljesítették, és ün­nepi taggyűlésüket tisztára fes­tett, szép, ízlésesen dekorált párthelyiségben tartották. A munkában mintegy 40 rr vett i...... es 3500 forint értékű társadalmi munkát végzett. A DISZ-szervezet vállalta az ud­var parkosítását, az MNDSZ pe­dig a helyiségek állandó tisztán­tartását. A lászlófalvi kommunisták ígé­retet tettek, hogy a pártház épí­téséhez az anyagot társadalmi munkával fogják a helyszínre szállítani, és biztosítják a segéd­munkaerőt is. Kunbaján a párt­ház előtti utca feltöltését és parkosítását vállalták a kommu­nisták. Petőfiszálláscm, Csolyós- páloson és Kömpöc községben a párttagok elhatározták, hogy március 15-ig rendbehozzák párt- helyiségeiket. G a ran a kommu­nisták úgy döntöttek, hogy saját erejükből oldják meg párthelyi­ségük széppé, otthonossá tételét. Báfmonosforon, Érsekcsa­nádon és Sükösd községben már most rendezik, parkosítják a pártházaik előtti tereket, kerte­ket. Baján a párttagok mellett az üzemek dolgozói is résztvesz- nek a pártházak rendbehozásá­ban. Az erdőgazdaság és a ker­tészet dolgozói elhatározták, e kerületi pártházak utcarészeinek parkosítását. Ehhez a megfelelő bokrokat és virágokat maguk biztosítják. Az elmondottakhoz hasonló törekvések tapasztalha­tók több járásban. A szép pártház növeli & párt tekintélyét, ha pedig párt­tagjaink saját erejükből, társa­dalmi munkával teszik széppé, barátságossá második otthonu­kat, akkor arra sokkal inkább büszkék, jobban magukénak ér­zik, és szívesebben látogatják azt. Ebből folyik, hogy a párt- házak rendbehozása és ottho­nossá tétele végső soron a párt­tagság aktivitásának fejlődését, a politikai munka fellendülését és a párt tekintélyének növekedé­sét fogja eredményezni. így ha: vissza ez a mozgalom a falusi pártmunka fellendülésére, ezért elsőrendű politikai kérdés, ezért érdeke és fontos feladata párt­szervezeteinknek felkaroini e kezdeményezést és mozgósítani a párt tagjait, hogy: — Tegyük széppé, otthonossá pártszerveze­teinket. Hajlik Gábor, a Megyei Pártbizottság gazdasági o. vezetője. :A felszabadulási verseny élenjárói a Kecskeméti Gazdasági Gőzmalomba ji A malom dolgozói februárban is szép eredmény ekitel gazda­gították a felszabadulási versenyt. Az őrlőüzem dolgozói pe.dáu. terven felül 1220 mázsa gabonát őröltek a két hónap alatt, mellyel 85.400 forint többletbevételhez segítették a vállalatot. A jó kollektív munka, egymás segítese, a lelkes versenyzés és Ziskó Jenő sztahanovista művezető, az élelmiszeripar kiváló dol­gozójának következetes, célravezető, irányító munkája biztosí­totta a várt sikert. Soroljuk tovább mindazokat, akik a jó mun­kával vitték előbbre a fejlődés szekerét. Tassy Károly és Mago- nyi István segédművezetők a minőségi liszt készítésénél értek el szép eredményt. Az őrölt lisztek mindenkor megfeleltek a minő­ségi követelményeknek. A gépek állandó üzemeltetése az erőtelepi dolgozók munká­ját dicséri. Nemcsak biztosították az egyenletes ütemű termelő- munkát, hanem csökkentették a felhasználható szénmennyiséget. Két hónap alatt a helyes tüzeléstechnika alkalmazásával 45.992 kilogramm szenet takarítottak meg 5289 forint értékben. A meg­takarított szénnel 32 órán át dolgoztunk. A fűtők közül elsősor­ban Kovács Péterről kell szólni. Az egy órára eső szénié.hasz­nálása versenytársáénál 0.9 százalékkal volt kevesebb. A rakodóbrigádok közül Kovács Sándor brigádja már a má­sodik hónapja 136.6 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozik; Nemcsak ezért érdemelnek dicséretet. Kétségtelen, a jó teljesít­ményhez helyes munkaszervezés is kell. Az ő munkaszervezésük nemcsak elősegíti mennyiségi tervük teljesítését, hanem lehetővé teszi, hogy a szállítóeszközöket ésszerűen kihasználják, s a ko­csiállásokat a legminimálisabb időre csökkentsék. Tassy Sándor gépkezelő nevéhez az fűződik, hogy a gépház üzemzavar miatt egyetlen egy percet sem állt a felszabadulási versenyben eddig eltelt két hónap alatt. A raktározásnál ö. Ko­vács János, a készáruraktárban Kovács Imre II. munkája érde­mel dicséretet. Hatvani István levelező, Kecskeméti Gazdasági Gőzmalom, A kétszeres éliizem Ruhagyárban A Bajai Ruhaüzemben mos- tanában egy régi emléket Idéznek. Éppen egy félévvel ez­előtt történt. A gépvarrók ver­senyt kezdeményeztek az élüzem cím elnyeréséért. Az elhatározás tiszteletet követelt és a verseny­hez a szabászat, az előkészítő és a vasaló is csatlakozott. Csányi Ferencné kétszeres sztahanovista, szakszervezeti bi­zalmi a verseny során naponta megbeszélést tartott csoportjá­val. Fokozni fogjuk eredménye­inket, — határozták el ilyenkor a csoport tagjai, mire vissz­hangként kelt szárnyra a többi szalagoknál: — mi sem hagyjuk magunkat. A harmadik tervnegyed meg­hozta az első győzelmet. Élüze­mek lettek. A negyedik tervne­gyed pedig ráduplázott. Kétsze­res élüzem lett a Ruhaüzem. Túlnyomórészt asszonyok és A „mocsárváros" előre lépked... Mondd az anyának, hogy gye­reke csúnya, véznácska terem­tés, — neki mégis legszebb a vi­lágon. Mondd a halasi ember­nek, hogy városa egy egész me­gyében a legelmaradottabb hely, — de ő szereti, védi és büszke rá, hogy itt született. Hiszen félezer éves múltja van ennek a mocsárvilágtoól kinőtt városnak, S éppen azért húzódik meg sze­rényen a megye többi — és mondjuk meg; fejlettebb — vá­rosa mögött, mert évszázados elmaradottságból kell magát k- nönie. Két szívós, régtől ittmaradt ellenséggel hadakozik ma is Ha­las: a mocsárral és homokkal. Az egyik a város képét uralja, a másik a határát. De ez a ha­dakozás néhány hónap óta: az új tanácsok megalakulása óta — egyre frissebb, erőteljesebb. Egy mindig inkább szélesedő mozga­lom erjed ezekben a napokban, amelynek célja: szebb, kényel­mesebb várost, bővebben termő homokot, jobb életet teremteni. Az új tanács dicsérete s egy­ben ereje abban van, hogy en­nek a célnak érdekében egyre nagyobb tömegeket tud megmoz­gatni. Azoknak a városukat sze­rető dolgozóknak tömegeit, akik már nemcsak panaszkodnak Ha­las elmaradottsága miatt, hanem szíwel-lélekkel segíteni is akar­nak abban, hogy a »mocsárvá­ros« arculata megváltozzék. Több hete folynak a városban a ta­nácstagi beszámolók. Ezeken a gyűléseken a tanács városfej­lesztési programját vitatja meg a lakosság. Az eddig 70 körzet­ben lezajlott beszámolókon több, mint 3000 ember vett részt. Mái ez a szám is sokat mond, — hát még azok a százszámra elhangzó helyeslések, javaslatok, amelyek ezeket a gyűléseket jellemzik! Ha igaz az, hogy a tanács ere­je a tömegekben van, akkor ezek a gyűlések fényesen igazolják ezt. Az a tanács, amelyben eny- nyire bíznak s ilyen örömmel támogatnak, mint a halasit, — az nagy dolgokra képes. Ped g — ahogyan az egyik beszámoló részvevője mondta: »A halasi ember nem tapsol előre, — meg­várja, amíg az ígéret teljesül.. .« Három hónap alafb — három nagy eredmény A növekvő bizalomnak azon­ban alapja van. Három hónap alatt máris három égető és ré- g_-> vajúdó problémát oldott meg az új tanács. Talán legna­gyobb a gyümölcsfaiskola ügye. Ennek a városnak 19.000 hold olyan homokja van, amelynek értéke nem éri el a 4 aranyko­ronát. Ez a talaj csak szőlőnek, gy ümölcsösnek megfelelő, — de mindeddig nem volt hozzá tele­pítőanyag. Most többmillió fo­rintos állami segítséggel 50 hol­das gyümölcsfaiskola létesül Ha­lason, — az első tíz hóid már felszántva várja a csemetéket. Hogy ez milyen jelentős ese­mény, azt leginkább a sivár ho­mokon ma is csak szegényesen ter.gődő sokezer halasi törpebir­tokos tudja felfogni. Ebben az évben strandfürdőt is kap végre Halas. A fürdő ese­tében tűnik ki leginkább: meny­nyi kezdeményező erő, segítő­készség van a halasiakban, csak ezt egy kézbe kell ragadni. — Ugyanis a helyi honvédség közel ezer embert és száz pár lófoga­tot ad a medence földjének ki­emeléséhez. A strand festői he­lyen: a régi Natkai-szigeten nyí­lik meg s a halasiaknak nem kell végre szégyenkezniök a stranddal régen rendelkező Fél­egyháza, sőt Bácsalmás előtt. Ezreket érdeklő »közügy« Ha­lason az ivóvízellátás. Az el­avult, beiszaposodott szivattyús kutakat hamarosan felváltó tör­pe vízierőművel ez a panasz is elintézést nyer. Nem kisebb örömmel hallják a város dolgo­zói, hogy április 1-től kezdődően megindul a munka a vágóhídon s Halas helyi hússzükséglete in­nen kerül ki. Ez a pár példa is megmagya­rázza: miért olyan élénkek, lel­kesek a tanácstagi beszámolók, miért kap az új tanács olyan tengersok okos javaslatot, segí­tő észrevételt terveihez? Egysze­rű: a tanács ugyanazért fárado­zik, amit 35.000 ember akar, —■ s figyelembe is vesz minden ké­rést. Bármilyen kis panasz hang­zik el egy-egy gyűlésen, nem marad levegőbe kiáltott szó: jegyzőkönyvbe kerül s a végre­hajtó bizottság átadja az illeté­kes osztálynak gyors elintézés végett. Persze, vannak olyan óhajok is, amelyeket nem lehet egycsapásra teljesíteni. A várost ölelő mocsárvilág lecsapolása, a sok peremrész villamosítása, a sokat vitatott Sóstó-ügy megol­dása nyilván nem megy egyls napról a másikra. De létesülhet szérűskert a »Főszögön«, leola­jozhatják a vadkerti kövesutat, hogy a felsővárosi óvoda és is­kola sokszáz gyereke ne szívja a port. Követni lehet a Csokonai utca lakóinak péidáját, akik vál­lalták, hogy ha salakot kapnak, feltöltik a sáros, Járhatatlan utat. Rendezni lehet a sertéspia­con a kocsik állását, rendszere­sebbé tenni a rekettyétek sze­rint az állatorvosi szolgáltatást, Ezernyi apró, helyesebben ap­rónak látszó változás, — de eze­ken a kis millimétereken lépked előre, kifelé az elmaradottság­ból Halas. Az a város, amelyet tapintatlanabb idegenek sokszor neveznek »falunak« gúnyos jó­indulattal, — de nem is egészen jogtalanul. Reile Géza, a varas új tanács­elnöke mielőtt Halasra érkezeit, Erdei Ferenc »Futóhomok« cí­mű könyvében olvasta azt a megállapítást: »Halas nem siet...« Valóban így volt. De ez nem a rekettyéi dolgozó paraszt, a városbeli kisiparos bűne volt, hanem a rendszeré, amely egy­szerűen nem engedte sietni ezt a várost. Most a tanácstagi be­számolók légköre, az a friss, eleven mozgás, mely egyre érez­hetőbbé válik, — mind azt bi­zonyítja, hogy igenis, Halas fej­lődni akar, sietni akar, utolérni a többi várost. S ez az eddigi jelek szerint sikerül is. Záloga ennek a sikernek az új tanács, sokszáz lelkes tanácstagjával s az a sokezer dolgozó, aki bízik és segít ennek a tanácsnak mun­kájában. lányok dolgoznak az üzemben,«. A gépteremben járva megjegye­zik, sokan most kerültek a g黑 pék mellé. Gyáfrás Imréné i* közéjük tartozik. Pár hónappal ezelőtt még csak 112 darab gyermeking varrásával végzet * ma pedig 350—360 darabot :s> elkészít belőlük. Jïollési Sándorné és Vuity) Erzsébet együtt ülnek aj kézelő- és gallérvasalógép előtij Hollósiné 1000 pár, Vuity Erzséél bet 800 darab gallért vasal mej egy műszak alatt. A gépen f >* lyó vasaláshoz nagy ügyesség* még több szakértelem kell, hogy; kizárja a selejtet. Egy villaszerűi két ékkel ellátott lapra kerül a< gallér. Két tűszerű fog akasz -4 ja meg, egy gyors mozdulat a. gallért formájába fordítja és egy nyomás a vasalórészfoe engedi* — Végtelen öröm va! a meny­nyi link részére, hogy másodszor, is elnyertük az élüzem kitünte­tést, — mondja Vuity Erzsébet* Arról azonban ne írjon, ami1' titkon ott él mindnyájunkban. Harmadszor is el akarjuk nyer­ni az élüzem címet. Ez a nagy titok valóban o it él a versenylendületben. Az er-j ről szóló üzenetet küldték a IVj békekangresszusra is. »Tervünk! 106 százalékos teljesítése me!-* lett 99.8 százalékos minőségid munkát értünk el a békemü-i szakban.« Az egyik asztal mellett a« előgyártásban találjuk' Kenyeres Mária DISZ-fiatalt. Ai hangos bemondó éppen az elért eredményeket közli. A fiatalok titkos tekintete találkozik a gé­pek között. Mintha azzal biztat­nák egymást: — csak így to­vább. — Hogyan állunk a titkos gondolattal? Rámnéz, mintha azt kérdezné* ki árulta el? Ha a titok már1 nem titok, beszéljünk hát róla. — A DISZ-fiatalok nemcsak egymással állnak versenyben, de az üzem egy-egy régi dolgo­zójával is. Én például Petras János zsebfedővel. Az öregebb dolgozók megfogadták, nem hagyjuk a fiatalokat elénk ke->- rülni, mi meg erre megfogad-: tűk, úgy fogunk dolgozni, nej előzhessenek meg bennünket. —<{ Kettőn áll a vásár. A kétszeres élüzem cím kö-| telez. Az Úttörő szalag] azért teljesítette február havi] :ervét 111 százalékra, 100 száza-} lékos minőségi munka mellet tJ Azt akarják, hogy az első ne-! gyedév után újabb riport ké-j szülhessen róluk, de már azzal] a címmel: a háromszoros élüzemi Ruhagyárban, (Bíró L.) •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom