Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-06 / 55. szám
Készülünk a DISZ kulturális seregszemléjére A járási Dl SZ -bizottság, meg a járási népművelési csoport kidolgozta a seregszemle programját és felhívást bocsátott a járás valamennyi társa daimi és kulturális szervéhez. Március X 5-től április 4-ig be zárólag valamennyi DISZ alapszervezetben és úttörőcsapatban megrendezzük az egész tagság és a szervezeten kívüli fiatalok részére is az egyéni kulturális versengéseket. A legfontosabbnak tartjuk a szavalóverseny, valamint az énekes- és hangszerszólisták versenyének a megrendezését, azonkívül rendezünk mesemondó-, felolvasó-, tánc-, rajzversenyeket. Az alapszervezeti versenyek után döntjük el, hogy ki a község, a szervezet, az iskola legjobb szavalója, énekese, táncosa, mesemondója, avagy felolvasója. A községi döntőket április 4 és április 30 között rendezzük meg. Akik a községi döntőbői győztesen kerülnek ki, azok a körzeti döntőbe jutnak. A körzeti döntőt két helyen rendezzük meg. Egyiket Majsán a kultúrotthonban május 1-én. Itt a következő községek vesznék részt: Kiskunmajsa, Jászszent- lászló, Szánk, Csolyóspálos, Kömpöc. Május 2-án a döntő megrendezése a Kiskunfélegyházi Járási Kultúrházban történik. Itt mutatkozik be: Alpár, Tiszaújfalu, Kunszállás, Gátér, Pálmonostora meg Petőfiszállás kultúrcsoportjai. A két körzeti döntő győztesei résztvesznek a járási döntőn, amelyet a kiskunmajsai kultúrotthonban rendezünk meg május 8-án. Ez alkalommal rendezzük meg a majsai kultúrotthonban a nagyszabású képzőművészeti, háziipari, népművészeti, mező- gazdasági, fotó, rádiótechnikai és ; repülőmodellező szakköri kiállítást. A március 15-i, április 4-i, .május 1-i és május 2-i, valamint május 8-i ünnepi évfordulók adják meg az egész seregszemle eszmei, politikai tartalmát, továbbá a DISZ kongresz- szusra való készülődés lehetőségeit. Ezért kultúrotthonainknaK most az a legfontosabb feladata, hogy ezen ünnepek politikai _ és művészeti előkészületei már:s ■megkezdődjenek és ezekbe tö- imörítsük a falu minden rétegét, A legjobb szakköri, háziipari, népművészeti és a többi tárgyak kiállítóját a járási népművelési csoport és a járási ■DlSZ-bizottság oklevéllel juta’mazza és 500 forintos pénzjutalomban részesíti. A győztes színjátszó-, tánc-, báb-csoportokat, valamint a szavalóka;, mesemondókat, felolvasókat, hangszerszólistákat, zenekarokat értékes jutalomban részesítjük. A jutalmak között szerepel rádió, fényképezőgép, levéltárca, hangszerek, könyvek, oklevelek. Annak a községnek a DISZ- titkárát és kultúrotthon igazgatóját 1000—1000 forintos jutalomban részesítjük, amelyik elnyeri az első díjat. Azt akarjuk, hogy ez a seregszemle fiatalságunk kulturális igényeinek és hazaszeretetének olyan megnyilvánulása legyen, amelyik egész népünk számára dokumentálja hazánk felszabadulásának jelentőségét. Mutassa meg ez a hatalmas seregszem .e az új élet, szocialista kultúra, a béke ügye iránti rendíthetetlen ragaszkodásunkat, erősítse, mélyítse járásunk ifjúságában a hazaszeretetei. \ Az állami népművelés feladata a seregszemle teljes szervezeti és erkölcsi támogatása. A seregszemléért a DISZ alapszervezetek a felelősek és mi ezt a felelősséget támogatjuk teljes erőnkkel. Járásunk községei jelenleg a következő számokkal készülnek a DISZ seregszemlére. A kiskunmajsai színjátszók a »Kőszívű ember fiai« és a »Ci- gány«-nyal készülnek, Kunszálláson a tánccsoport kunsági táncokkal, a színjátszók az »Uborkafá«-val, az »Obsitos«-sal készülnek, de ezenkívül még az a szívük vágya, hogy a »Liliom- fi«-t előadhassák. Fülöpjakabon táncokkal, énekszámokkal és bábjátékkal, Petőfiszállás énekszámokkal és táncokkal. Szánkon Szabó Pál: »Darázsfészek« című színdarabját tanulják, ezenkívül a bábjátszó csoport is készül, a tánccsoport pedig eredeti kunsági táncokkal akar fellépni. Móricgáton most tanulják a »Kőszívű ember fiai« és »Nyisd ki babám az ajtót« című darabokat. Gátéron a »Csodafurulya« és a »Duda Gyuri« kerül bemutatásra. Kunsági táncok, énekek, bábjáték, továbbá ,az úttörő-DISZ zenekar Is komolyan készül. Jászszentlászlói DlSZ-fiatalok, majd a »Sári bt- ró«-t adják elő, meg a »Duda Gyuri«-t. Pálmonostorán a »Nagymama« című színdarab kerül színpadra, ök is készülnek bábjátékkal. Tiszaúj falun az énekkar, a tánccsoport és a színjátszók együttesein készülnek a seregszemlére. Csolyóspáloson adják elő majd a »Csókos hu- szárok-at, valamint kunsági táncokat és énekeket. Kömpöc község sem akar lemaradni, a »Boci-boci tarka« színdarabbal, meg a »Bor« című darabbal készül. Ifjúságunk megértette hívó szót, mozgolódik, tanú mert felejthetetlenné akarja tér ni felszabadulásunk tizedik év fordulójának napját, április 4-é Kun Dezső népműv. csői vez., Kiskunfélegyháza. Meg kell teremteni az irodalmi és történelmi kutatások lehetőségeit Kecskeméten is A Hazafias Népfront Megyei Bizottságához és a Katona József Társasághoz több, tudományos kutatással foglalkozó kecskeméti dolgozó fordult kérelemmel, hogy teremtsék meg a tudományos kutatások lehetőségeit, illetve tegyenek lépéseket a kutatómunka elősegítésére és felkarolására. A város és a megye történeti múltjának dokumentumai, különösen a legutóbbi évszázadok eseményei még felkutatásra várnak, A kérelem szerint szükség volna arra, hogy megfelelő kutatóhelyiség álljon az irodalmi és történelmi vizsgálódásokkal foglalkozók rendelkezésére. Feltétlenül szükség van arra is, hogy megfelelő módon katalógusba foglalják a Kecskeméten rendelkezésre álló helytörténelmi dokumentumokat, a legfontosabb tudományos munkákat. Szükség volna egy pár hézagpótló mű beszerzésére is. A Hazafias Népfront Megyei Bizottságának helyiségében az illetékes szervek képviselőinek bevonásával lezajlott értekezlet több fontos kérdésben, a tudományos kutatómunka alapvető problémáinak megoldása szempontjából megfelelő elvi döntést hozott. A Katona József Társaság, a Hazafias Népfront kész örömmel támogatja a kutatóé tevékenységét, hogy az utókor számára megörökítsék Kecskemét és a megye történetét, haladó hagyományait. A Katona József Társaság kebelében külön kutatócsoport is alakul, Akik száztíz Sztálingrádot építettek A Szovjetunióban az építőszakma a legnépszerűbb, legelterjedtebb szakmák közé tartozik. A szovjet építők nagyszerű eredményekre tekinthetnek vissza. Csupán a háború utáni években több, mint 8000 nagyipari üzemet állítottak helyre, illetve építetr tek fel. Ezenkívül sokezer kilométer vasútvonal, műút, sok pályaudvar, fűtőház, híd és lakóház tanúskodik az építők nagyszerű> munkájáról. Körülbelül 5 millió korszerű lakást építettek, vagyis annyit, hogy abból 110 olyan várost lehetne összeállítani, mint amilyen a háború előtti Sztálingrád volt. A Szovjetunióban folyó hatalmas méretű építkezés az ember érdekében, a szovjet emberek anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséért történik. 1955-ben a lakásépítési program csupán a minisztérium keretein belül az 1954. évivel szemben kétszeresére növekszik. Ez úgy lehetséges, hogy egyre több épületéé szerelnek össze előregyártott elemekből. Így egy nyolcemeletes lakóház 8—10 hónap alatt felépül. Ezért a Szovjetunióban mindenfelé áttérnek az előregyártott épületelemek alkalmazására/ Programot dolgoztak ki, hogy 3 év alatt több, mint 600 összeszerelhető épületelemeket gyártó üzemet építenek. A szovjet szakemberek szívesen adják át munkamódszerükéit Többízben járt hazánkban szovjet építőipari sztahanovista küldöttség, hogy megmutassa, milyen gépekkel, milyen mechanizmussal, milyen munnamódszerrel dolgoznak a Szovjetunióbant Makszimenko elvtárs és társai hazánkban munkabemutatókat tartottak, ahol megismertették híres »kőművesszalagjukat«. 4 9Ua~ korlatban mutatták meg, hogtjan dolgozik a »kőművesszalag-, a legfejlettebb munkamódszer. Módszerével brigádja elérte az építkezésnél a napi 252 ezer tégla befalazását. Megmutatta már az első csepeli bemutatón, hogyan kell dolgozni az újfajta szerszámmal, a »szív-kanállal«, az újfajta állványzattal. Ennél a munka- módszernél habarcsterítő cs téglarakó nem tudnak úgy sietni., hogy a kőműves sarkukban ne legyen. A szovjet építőipari szakemberek mindazt átadták, amit hosszú küzdelmek árán érteje el. A magyar szakmunkások tanultak tőlük és sokan közülük az élenjárókból már sztahanovistákká lettek. A Sztálingrádi Traktorgyár kultúrpalotája »,. Ez még nem dőlt el végleg a Kecskeméti Gépgyár zomán- cozójában sem. Sok az esélyes. Igaz, nem játék, hanem komoly munka folyik itt a 900—1000 hő- ífokos kemencék mellett. Exportra készítik a fürdőkádakat. — Mezei elvtárssal, a zománcozó üzemvezetőjével forgatjuk a termelési kis füzetet és keressük, ki a legügyesebb a zománcozö- ban. Megleljük. Vörös Mihályék, mert a legtöbb jóminőségű exportkádat ők készítik. — Megtalálhatók? — kérdeni Mezei elvtárstól. — Nem. Délelőtt dolgoztak. No de azért nem kell búslakodni, van itt még igen sok ügyes brigád. Ök is esélyesek az első helyre. Mert tudja, nálunk ,tt & kemencék mellett »késhegyig menő« küzdelem folyik. Nem percekért, hanem a másodpercekért viaskodnak egymással. No, menjünk inkább a tett színhelyére, ott több érdekességet lehet látni — invitál. Felkerekedünk, s egy-két perc múlva Némedi Lajos brigádjának munkáját szemléljük. Percenként nyitják a kemencét és az öt-hatméter hosszúságú villával kiemelik az izzó kaidat, belehelyezik a forgatóba, — amit Magyar Antal kezel —, majd a belső részére Némed Lajos, a szélére pedig Faragó Sanyi szórja rá ügyesen a finom zománcpúdert. Ugyanezt csinálják a szomszéd kemencénél is. Időnkén L át-átnéznek. Kemény János bácsi a másik brigád vezetője, szúrósszemű, hirtelenharagú ember. Hangosan odaszól Kovács Gábornak; a forgatójának: — Ne lajhárkodj, hanem igyekezz, mert megalszik a szádba a tej. A fiú nem szól. Társa, a villát irányító Varga Sanyi jót kuncog s magába mondja: — mérges az öreg. Ugylátszik, nem megy úgy a munka, ahogy szeretné. — Hát hol itt a »késhegyig menő« küzdelem? — kérdeztem Mezei elvtárstól. — Itt, maga előtt. — Igencsak kinyitottam a szememet, de nemigen látom? — Pedig csak jól meg kell figyelni. Nézze csak! — Némediék kivették a kádat a kemencéből, s szórták rá a pudert. Egy félpeirccel előbb, mint Kemény János bácsiék. Ez a félperc igen nagy előny. Nézze csak, hogyan igyekszik az öreg, — mutat Kemény János felé. Némediék most újból szórják a pudert, az izzó kádra, ugyancsak néhány másodperccel növelik előnyüket. Kemény János bácsi összehúzza szemöldökét, — mérges. Ügy szúr a szeme, mint a tőr, — nem jó ilyenkor közelébe menni, mert nagyon harapós — mondja Mezei művezető elvtárs. No, mi történt? Némediék kádjába tisztátlanság került, s míg elsimítják, bizony e.gy«két perc is eltelik. Előnyük leolvadt. — Nézze! — mutat Kemény János bácsi felé Mezei elvtárs — most már nem mérges az öreg, lehet vele beszélni. De a küzdelem egy percre sem hagy alább. Az előbb még Kemény Jánoséknak, de tíz perc múlva már Némediéknek kedvez a szerencse. Egy félóra múlva egyenesbe jönnek. Hol az egyik, hol a másik szerez fé.- percnyi előnyt. Ez a sok jó emberi tulajdonságot takaró verseny valóban késhegyig menő. így születnek a munka hősei, azok, akik naponta 10—18 kádat zománcoznak le, amelyeknek 72.2 százaléka elsőosztályú Kemény Jánosék minőségi munkája még csak 66.8 százalék. Hogy a felszabadulási munkaversenyben ki lesz a győztes, melyik brigád fog több és jobb minőségű kádakat termelni, még nem tudni. Mindenesetre az már most is megállapítható, hogy többen pályáznak esélyesen az első helyre, (Venesz) ♦ A 683. sz. új iskolaépület Moszkva Leningrád-kerületbcn. A Kievi AHami Aruház épülete.
