Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-05 / 54. szám
A bácsalmási délszlávok cscsa^csa rigait töltik a tét utolsó napjait «csokscsck a Télidőben nincs annyi munlta a falun. Ilyenkor jut több idő a szórakozásra is. Bácsalmáson a kultúrcsoport gondoskodott a délszláv dolgozók farsangi szórakoztatásáról, arról, hogy felszínre törjön a nép igazi jókedve. Szállt a dal, zengett az ének. Nem idegen zenei formáknak hódoltak, a magukéból énekeltek. Énekbe, táncba vitték bele minden örömüket, a szépség utáni vágyukat. Az énekkar számai nyomában derűs melegség lengett a teremben. Az ének után »munkába lépett« a citerazenekar, hogy táncra perdüljön ifjú, öreg, legény, leány, férfi, asszony. A délszláv ifjúság olyan táncokat ropott, amelyeket apjától, anyjától, nagyszüleitől tanult. Visszaadtak olyan táncokat, amelyeket a múltban semmiféle »táncmcster« tojásért, szalonnáért, pénzért tartott »tánciskolájában« nem tudott elpusztítani. De a múlt rendszerben egy- mástkövető kormányok tudatos, tervszerű »kultúrpolitikája« sem tudta ezeket a régi táncokat az élet színpadáról lesöpörni. A képeken: Felül; Bédics Erzsébetet, a kultúr- csoport tagját öltözteti szereplés előtt édesanyja, Bédics Jakabné, a Lenin TSZ tagja. Alul baloldal: A citera-zenekar délszláv táncokhoz játszik. Jobboldal; Majísztrovics Éva óvónő vezetésével szerepel az énekkar. MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ Korai paradicsom és pa prik a term esztése A korai termesztés előfeltétele a melegágyl palántanevclés. — I öldágyakban, trágyatalp nélkül, az ablakot nádtakaróval helyettesítve is nevelhetünk jő palántákat, ezek azonban 15—20 nappal később hoznak termést, mint a melegágyiak. Koraiságot elsősorban kétszer tűzdelt, vagy földcserépbe vetett, illetve tűzdelt palántákkal érhetünk el. A vetést március végén 40— 50 centiméter vastagságii trágyatalppal elkészített, lehetőleg fa- keretes melegágyba végezzük. Ezzel elősegítjük a palánták gyors kelését és fejlődését. Jó kezelés mellett a paradicsom 6, a paprika 8—10 nap alatt kikel. Az első lomblevelek megjelenése után a palánták áttűzdel- helők, 20—25 centiméteres trágyarétegű, téglából, vagy betonból készült, úgynevezett langyoságyba. Ezekben a növénykék fejlődése lassú lesz ugyan, de gyökérzetük jól kifejlődik és száruk megerősödik. Az első tűz- delést 5x5 centiméter távolságra végezzük. A másodikat két hét múlva végezhetjük, 7x7 centiméter sor- és tőtávolságra, langyos- vagy hidegágyba. Ezután a palánták edzésére kell nagyobb gondot fordítani. Az edzés .jó kivitelezése sok hozzáértést kíván. Ha naponta nem megfelelő időben végezzük a kitakarást és szellőztetést, akkor a növénykék felnyúlnak, száruk vékony és törékeny lesz, lsiülte- tcsük csak ásó, vagy kapa segítségével történhet meg. Ezzel szemben a szakszerűen nevelt palánták rövidek, vastag szá- rúak, dús gyökérzetűek és köny- nyűszerrel. ültetöfával ültethr- tők ki. Nemcsak azzal tűnnek ki, hogy jól erednek, hanem azzal is, hogy a hideggel szemben kevésbé érzékenyek. Ha a termelőnek fagyzugmen- tes, magasabb fekvésű földje es annyi melegágyi ablaka van. hogy a szükséges palántameny- nyiség másfélszeresét előnevelheti, a vetést március első felében elvégezheti. Ebben az esetben fagyosszentek előtt kiültetheti a palántákat. Ha az esetleges l'agy, a fagyvcdelem ellenére kárt tenne, a hiány a fölös palántákból pótolható. Április végéu. vagy május elején kiültetett növények termése a legmagasabb áron értékesíthető és ezáltal a több palánta nevelésével járó többletráfordítás sokszorosan megtérül. A koraiságot a megfelelő sores tötávolság alkalmazásával is növelhetjük. Minél sűrűbben ültetjük növényeinket, annál több és koraibb termést kapunk. A sor- és tőtávolság meghatározásánál tekintettel kell lennünk a fajtára is. A magasnövésű paradicsomfajták 80x69 centiméterre ültethetek, ezzel szemben az alacsonynövésű, úgynevezett determinált fajták 60x40 centiméteres, a törpefajták 40x30 centi- méteres távolságot kívánnak. — Ugyanez vonatkozik a paprikafajtákra is. A magas, dúslombo- zatú kalinkői-fajták 40x40 centiméternél sűrűbbre nem ültethetek. ezzel szemben a cecei-féle 54 oklevél, Ünnepi értekezletre jöttek ösz- sze a Bajai Gyapjúszövetgyár délelőtti műszak dolgozói kedden félháromkor az ebédlőben. Petrich Gizella elvtársnő, a vállalat igazgatónője, az országos könnyűipari tanácskozás beszámolójának ismertetésével egyidejűleg értékelte az elmúlt év eredményeit és hiányosságait, valamint utalt az üzem ez évi feladataira. Az üzem 5 éves tervét túlteljesítette és adósság nélküi kezdte meg idei munkáját és eddigi havi tervét 100 százalék fölött teljesítette. A dolgozók mind nagyobb igényéinek kielégítéséért szükséges, hogy többet és olcsóbban termeljenek. Több újítást és ésszerűsítést kell alkalmazni. Az elmúlt évben például Csernák és Hafenscher elvtárs újításával évi 73.200 folyóméter paprika 30x25 centiméterre ültetve adja a legkorábbi termést. A paradicsomnál két- vagy háromszárasra való kacsozással előbbre hozhatjuk az érés idejét. Termésünk kevesebb lesz ugyan, de minőségileg értékesebb. Minél kevesebb szárai ha gyünk meg, annál korábbi és egyben nagyobb gyümölcsű lesz a termés* A koraiságot elősegíthetjük azzal is, hegy mind a paradicsomot, mind a paprikát déli lejtésű, jó táperóben lévő laza, vagy középkötött talajú területre ültetjük és a talajmunkákat idejében, jól elvégezzük. Május végén adjunk mély kapálást, a paprikát pedig szükség szerint öntözzük. Az említett eljárásokkal siettethetjük bármely fajta érését és ha emellett jól bevált korai fajtát vetünk, termelvcnyeink- kel biztosan elsők között leszünk a piacon. Vukovics Lajos, Kecskeméti Kísérleti Gazdaság. 22 jelvény készárumegtalkarítást értek el. A tavalyi önköltségcsökkentés értéke 452 ezer forint volt, a tervet pedig 280 ezer forinttal teljesítették túl. A dolgozók lendületének, munkakészségének, a versenyszellem kibontakozásának eredményei az értekezleten elhangzott lelkesítő számok. A felszabadulási versenyben 54 sztahanovista kapott oklevelet, 22 pedig jelvényt. A szakma kiváló dolgozója címének elnyerésére felterjesztették Vrana Kárclyné szövőnőt, Hohner Péter, Le- hcczki János, Benedek Ferenc, a kikészítő három dolgozója is a kitüntetetlek között lesz. A m u nkave r seny legkivál óbb j a ) ajándéktárgyakat is kaptak. Ny- onharisnyát, zoknit, fehérneműt és egyéb ruhaneműket osztottam ki közöttük ajándékuk , O tt ültem a Nemzeti Sportcsarnokban a küldöttek között. Egy a kettőezerötszáz közül. Tekintetem végighordoztam a ragyogó arcokon, a sokatmondó, tartalmas feliratolcon, s éreztem minden küldött szemében ez csillog: az egész magyar név itt ül a teremben, harcos egységben. Nem hiányzik senki. Két-> töezerötszázan voltunk csak, de mindenki ezrek és ezrek béke-, akaratát hozta ide a szívében, hogy tanúságot tegyen arról az- egész világ előtt: »Ez az ország a mi országunk, itt most a ml karunk épít«, és mi mindenáron megvédjük békés életünket. S aJiogy peregtek az események, az óriási terem kitárult: btfogadta, átölelte a magyar nép harcos békeakaratán túl az egész vUáp békére vágyó emberiségének világbékéért küzdő elszántságát. A külföldi vendégek felszólalása, a külföldi táviratok — különösem a szovjet békebizottság távirata — valósággá tették mindenAz számára a népek összefogásának új, történelem formáló erejét. Nagy, hatalmas élmény volt minden. Andics elvtársnö beszámolójában plasztikus eszmei keretet szabott a kongresszus munkájának. S ebben a beszámolóban nemcsak az volt nagyszerű, hogy megmutatta a veszélyt, amely a világ békéjét fenyegeti, hogy rámutatott a béketábor erkölcsi, fizikai erejére, a békemozgalom, világtörténelmi jelentőségére. Mindezeken túl egy csodálatos zsilipet nyitott meg. felszabadult népünk új, soha nem látott vonásait: az emberi élet szépségét, emberségünk magával sodró törvényét. Jöttek a hozzászólók. Jött Horváth Gézáné kicsi kis leányával. Elénk állt keresetlen szavaival. S amikor ránknézett, megcsillant szemében a legszebb báj, amit csak az anyaság tud rárajzolni a női arcra, amikor kacagószemű kisleánya az előtte állók felé tárta pici karját és kedvesen gagyogott, sok-sok küldött szemében könny csillogott. Megéreztük ebben a percben valamennyien, a béke megvédésében nem lehetnek egyéni érdekek, ez mindany- nyiunk sorsa, mindannyiunk szabad élete, boldogsága. Megéreztük, hogy a békeharc nem hozhat olyan nagy áldozatot, amely sok volna' azért, hogy a Horváth Gézének boldogan éljenek szabad hazájukban és gyönyörködjenek gyermekük fejlődésében, tiszta kacajában. kinyitott zsilip tovább ontotta népünk életének gazdagságát, hazaszeretetét, harcos békeakaratát. Tatabánya küldötte nagyon szép ajándékot hozott. Nemcsak munkaeredményekkel, de hatszáz úttörő fényképét tartalmazó albummal is kedves-, kedett a kongresszusnak. Az ifjúság nemcsak az albumokban, de valóban is eljött a kongresszusra. Úttörők, munkásfiatalok, diákok ' virággal a kezükben eljöttek köszönteni a kongresszust. Ahogy vonultak az emelvény felé két oldalt, gyönyörűen szólt az ifjúsági induló: »Egy a jelszónk, a béke, harcba boldog jövőért megyünk.«. A küldöttek felálltak és tapsoltak, de úgy, hogy csak úgy visszhangzott a hatalmas Sportcsarnok. Tapsoltak az induló ütemére. És vonult az ifjúság, dolgozó népünk gyermekeinek serege. A küldöttek arcán öröm ragyogott, mert a kongresszus legkedvesebb vendége érkezett el. Az ifjúság szónoka elmondotta, hogy ők már a felszabadult Magyarország gyermekei, a felszabadult magyar nép dolgozik az ő jövőjükért. Megígérte az ifjúság képviselője valamennyi magyar ifjú nevében, úgy fognak dolgozni, tanulni és olyan hűek maradnak a béke harcos ügyéhez, hogy méltók legyenek azokhoz, akik az eszmével, a munkával megteremtették az ő szabad hazájukat. S az ifjúság megjelenése valóban az egész ország közelségét juttatta el a küldöttekhez. Láttuk a sok iskolát, a padokat, bennük a ragyogó szemek százezreit, a pedagógusok simító tekintetét, a munkapadok ifjú munkahőseit, a tudományokban feltáruló csodálatos világot. Ereztük, az ifjúság tudása naponként tágul, izmosul tiszta jelleme. Hát lehetne itt valaki közömbös, mikor az egész ifjúságról, a jövő ígéretéről van szó? Hát ne emeljük fel tiltakozó szavunk mindannyian az ördögi tervek ellen, amely a tavaszba buggyanó életeknek Halált szánt? Ökölbeszorult kézzel, a férfias elszánás kemény tekintetével ne álljunk oda a világ elé és ne harsogjuk' bele az ágyú- és bombagyárosok fülébe, hogy mi megvédjük gyermekeink boldog jövőjét, és érettük minden áldozatra készek vagyunk?! -De igen! És amikor körülhordoztam szemem a hatalmas teremben, még inkább izmosodott bennem az egyetakarás élménye, mert ezt olvastam minden tekintetből. Jtz emelvényen egy hevesmegyei parasztasszony és pa- C7L. rasztember állt. Az asszony kezében kenyér volt, gyönyörű, dombos, piros kenyér. A magyar parasztság becsületes munkájának a jelképe. S az asszony elmondta egyszerű szavak-' kai falujának üzenetét: »Védjük még a dolgozó nép kenyéréi«, Aztán odavitte az elnökség vezetőjéhez, hogy szegje meg, és ízlelje is meg, mert ez nagyon jó és nagyon nagy dolog. S amikor felzúgott a taps, elgondolkoztam. A kenyér és az élet népünk történetében egyet jelentő nagy fogalmak. Ez a kenyér megsejttette velünk hazánk gyönyörű tájait, a csendesen hullámzó kalásztengert, az alkonyok tiszta kékjében vegyülő dalokat, a jókedvet, a földet, a teljes élet birtoklásának öntudatát. Mert ez valóban a mi kenyerünk! Jut belőle mindenkinek. Ebből merít erőt a gyér munkása, a mezők parasztja, az irodák dolgozója, minder,Ki! Mennyit fejlődött népünk, hogy birtokba vette az életet. Ady versében a grófi szérűn még gúnyos éneket énekeltek az éjö kalászok: »Korgó gyomrú magyar paraszt.« Hát mi vagyok én neked? Hiszen »Nincsen benne részed soha.« S most? A magyar paraszt kezében saját kenyerével áll oda a világ elé, hogy tudtára adja mindenkinek, nem adja oda a kenyerét, az életét, a szabadságát. (^Ylagy élmény volt ez mindannyiunk számára. Éreztük, az " (f V-. egységbe tömörült dolgozó nép harcos akaratereje ez* szabadságával, életével, munkájával, kultúrájával telítve. Ez dübörgőit a tapsban, ez írta ki az arcokra ebben a pillanatban ki nem mondott, de együttérzett elhatározást: megvédjük « mindennapi kenyerünket! Rési János, városi béketitkór, Kecskemét,
