Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-05 / 54. szám

* A g ê i» á Horn si s. és ai e g y é n i e k ■Járom gépállomás egyesült Solton egy központi, nagy gépállomássá: a hartai, duna- vecsei és á solti. Nem könnyű dolog áz egyesítés, könyvek, ira­tok halmazai még mindig ren­dezésre várnak, de a gépállomás gépeivel már felkészült a ta­vaszra. 53 szántótraktor Várja már a munka megindulását. Ez H hagy, központosított gépállo­más látja el majd ugyanis az egész dunavecsei járást gépek­kel. Jurina Béla üzemgazdásszal beszélgetünk, a gépállomás ter­veiről, felkészüléséről. — A Solti Gépállomáson már tavaly is mihtëgy 8Ô0 egyénileg dolgozó paraszt kötött szerződést gépi munkára. A gépek jól dol­gozták, minőségi kifogás egyet­len helyen sem merült fel, s tuest az összevont központi gép­állomás egyik legfontosabb fel­adatának tekinti, hogy az egyé­niekét még a tavalyinál is na­gyobb mértékben segíti gépek­kel. Gépkapacitásunkat ugyanis a termelőszövetkezetekben vég­zett munka csak 40 százalékban köti le. Van mód tehát, hogy az egyénieket is még jobban segít­sük. A napokban tanácsülés volt a gépállomáson, melyre a terme­lőszövetkezetek képviselőin kí­vül 20 kiváló egyéni gazdát is meghívtak, akik el is mondták, mit várnak az idén a gépállo­mástól. A minőségi munka ellen nem lehetett kifogást emelni, az időben azonban gyakran történ­tek eltolódások. Az egyéniek kérték a gépállomás dolgozóit: e téren is tartsák be a szerző­désben vállaltakat. A gépállomás és az egyéni* leg dolgozók kapcsolatá­nak ápolásáról persze nem fe­ledkeznek meg a termelési bi­zottságok sem. Solton a terme­lési bizottság értekezletén, me­lyen csaknem 00 egyéni gazda vett részt, a tavaszi felkészülés­től .szólva megbeszélték a gépi munka mind szélfesebbkörü igénybevételének jelentőségét. Azóta a gépállomást naponta fel­keresik a gazdák, érdeklődnek, szerződést kőinek. Az agrönó- musok és brigádvezetők kint a járás területén, a községekben bonyolítják le a szerződéskötést. Van olyan nap, amikor egy bri­gádvezető 16—17 szerződést is megköt. Természetesen nem egyedül talajmunkárá. A gépál­lomás! vontatók egész télen át hordták a trágyát és bizony sok egyéni vette igénybe a segítsé­güket, mert a termelőszövetke­zeteket leszámítva, egyéni gaz­dáiknak is löbbszáz vontató trá­gyát hordtak ki. ~l Tgyancsak a gépállomási tanácsülésen történt, hogy az egyéniek kérték, hogy a gép­állomás a távolabb eső közsé­gekben a termelési bizottságok­nak adja ki a. velőgépekét, he kelljen a járás minden részéről minden dolgozó parasztnak külön-külün velőgépet igényel­ni. A termelési bizottságok szí­vesen Vállalkoznak arra a fel­adatra, hogy a vetőgépeket ke­zelésbe vegyék s ezért a gépál­lomás is szívesen teljesítette az egyéniek kívánságát. A közeli napokban már át is adnak 25 vetőgépet a termelési bizottsá­goknak szépén kijavítva, mun­kára készen. így erősödik, válik egyre közvetlenebbé a gépállo­más és az egyéniek kapcsolata Solton. Ezek után nem csoda, ha a gépállomás megnyeri az egyé­niek bccsülésct. Mert már az egyéniek között is nagy becsü­lete várt Solton a gépi munká­nak. Ko ős Sándor kisscríti dol­gozó paraszt már évek óta jó barátságban van a gépállomás traktorosaival. — Már hogyne, — mondta egy alkalommal — amikor nékem mindig becsület­tel elvégezték a munkát. Az idén is 3 hold középszántásra és 3 hold fogasolásra szerződtem. Ifj. Korsós József 4 holdra, Olega Józ,sef három és fél hold közép- mély szántásra és másfél hold fogasolásrá kötött szerződést. — Egy kicsit nehéz lesz, — de a gépállomás az idén feltétlenül meg akarja valósítani, hogy a gépi munka áz egész járásban Solthoz hasonlóan becsületet szerezzen, elismerést nyerjen. És erre a harcra készen állnak nemcsak a gépek, hanem az em­berek is. Eredményesen működik a dunaegyházi népkör Esténként mindig élénk élet van a dunaegyházi népkörben. Különösen nagy az érdeklődés a hetenként három alkalommal rerideZett szakelőadások iránt, melyekre nemcsak a község gazdái, hanem az előadók is szí­vesen járnak, mert a rendsze­res vitákból ők is sokat tanul­hatnak. Kiss Molnár József kör­zeti állatorvos lelkesen, fárad­ságot nem ismerve jár- át néha hetente kétszer is Soltról, hogy a falubeliek kívánságára elő­Felajánlás a solii termelő­szövetkezetben NAGY FERENC, a solti Szikra Termelőszövetkezet ser- tésgortdozója, ígéretet tett, hogy április 4. tiszteletére a gondo­zására bízott 35 anyáserics után 270 malacot, 21.60 kilogramm súlyban fog leválasztani és át­adni továbbtenyésztésre. Áz anyakocáknál bevezeti az egye­di takarmányozást. adást tarthasson. Vasárnapon­ként Nyéki József, a község ki­helyezett agronómusa tart elő­adást a növénytermelésről. Az érdekes, hasznos előadásokra szívesen járnak a kívülálló egyéni gazdák és a termelőszö­vetkezeti tagok egyaránt. Bizottság alakult a Tanácsköztársaság helyi hagyományainak felkutatására és megörökítésére Kecskeméten A Hazafias Népfront megyei bizottsága március 4-én, pénte­ken értekezletre hívta össze Kecskemét Városi Tanács, a fnu- zeum, a levéltár, a sajtó és a megyei könyvtár képviselőit, hogy megbeszélje velük, milyen teendők várnak megvalósításra a dicső emlékezetű Tanácsköztársaság forradalmi hagyományainak megörökítésére, felkutatására, és az ezzel kapcsolatos egyéb kér­dések megoldására. A jelenlévőkből bizottság alakult for­radalmi hagyományaink é nagyszerű emlékének felelevenítésére és ápolására. Az értekezleten szóbakerült, hogy írásosan, maradandó formá­ban kellene dokumentálni a Tanácsköztársaság történetére vo­natkozó helyi adatokat és lehetőséget kell teremteni arra, hogy munkásmozgalmunk ma élő 19-es harcosai átadhassák _ a mi nemzedékünknek élményeiket, megemlékezéseiket tanulságul és ösztönzésül. Sor kerül arra, hogy felkutatják a Tnnádsköz.társa- ság hőseinek, a fehérterror mártírjainak hozzátartozóit is, hogy leróhassak hálánkat és megbecsülésünket a mártírok és hősök, a munkásmozgalom nagy katonái emlékezetének. Szükség vanarra is, szögezték le a bizottság tagjai, hogy a múzeum, a könyvtár, a sajtó és a levéltár minden tőle telhetőt megtegyen történelmünk e dicső korszakának eseményeire vonatkozó adatok összegyűjté­sére és közzétételére. A tárgyalások eredményeképpen elhatározták többek között, hogy már felszabadulásunk tizedik évfordulóján, április 4-ér utcákat neveznek cl a Tanácsköztársaság mártírjainak emléke­zetére és emléktáblával jelölik meg a vértanúk lakóhelyét, va­lamint Kecskemét és a megye községeinek azon helyeit, ahol a Tanácsköztársaság történetének legfontosabb eseményei leját­szódtak. A bizottság vezetője Méhész Árpád, a Kecskeméti Városi Végrehajtóbizottságának elnökhelyettese. Bábszínház Kecskeméten A kecskeméti MNüSZ és peda­gógus szakszervezet bábcsoport­ja a magyar—szovjet barátság; hónapra betanulta a »Csuka pa­rancsára« című bábjátékot, egy kedves orosz népmese feldolgo­zását. Az Állami Bábszínház teljes báb- és díszletfelszerelé­sévél a 9 tagú csoport március 6-án délelőtt 10 órakor tartja’ bemutatóját a városi tanáé-’ kultúrtermében. Szőnyi Kató, az Állami Bábszínház művésze sok segítsé­get nyújtott a darab betanulásá­hoz. A népfront javasolta ELKÉSZÜLTEK A KECSKEMÉTI KLAPKA-HÁZ HELYREÁLLÍTÁSÁNAK TERVEI * 4 .irOSi'iH'lési TerVcző Vállalat még 1952-ben kiadta Kecskemét városképi és műem­léki vizsgálatának anyagát. Me­gyeszékhelyünk, mely szokatla­nul sokát szenvedett a történe­lem évszázados viharaiban, igen szűkölködik műemléki értékű épületekben, hiszen a türökdú- lás, a Rákóczi-kor és az utána következő századok is sokszor IMIIÉRT HALLGAT A VERSENYTÁRS?... I 9SS iannár 1 ”4 I ví3et őrt az értekezlet ; IVÓD lanuar IJ.| Kecskeméti Épület laka tösipari Vállalat igazgatói ittídá.iában. Frühwirt Ferenc DISZ-titkár a szokottnál lassabban ha­ladt irodája felé. Útközben, akik köszöntötték, igencsak elcsodálkoztak, amikor nem kaptak vá­laszt azoniial üdvözlésükre. ... Nem, így nem lehet elintézni a DISZ-t, náborogott magában. így nem lehet a DISZ-rői beszélni, segítsen a felszabadulási versenyben. Mi többet tudunk adni, mi majd megmutatjuk... Mire irodájába ért, már megfogamzott agyában, náit is fog tenni. Került-fordult, s egyszer csak azon vette magát észre, hogy megnyitotta a ie- mezmühely ajtaját. — Szervusz Feri — köszöntötte Szabó Feren­cet. Ahogy a többiek meglátták DISZ-titkárukat, egy percre köréje seregleltek. Ott volt Hegedűs József, Bíró Pali. — Ügy mondták Odabent, hogy segítsük a felszabadulási versenyt, kezdte a beszédet a DISZ-titkár. — Hbgÿ-hogÿ segítsük? — horkant fel .Szabó Feri. Mi legyünk á kezdeményezői, meg a legjobbjai ! — Igázad van, — tromfolt rá Hegedűs Józsi, meg Bíró Pali. — Hát mit gondoltok, mit csináljunk? — Versenyezzünk, de úgy istenigazából, fia­talosan, — pattogott Feri. — Tudod mit, — szóit odafordulva a szőkehajú, férfias arcú DISZ- titkár felé. — Párosversenyre hívjuk a kettes műhely fiataljait, még a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat DlBZ-szervezetet. Ugyanis ott vannak barátaim s nagyon dicsekednek. Hát mérjük össze az erűnket! — Mégis, milyen vérsenypontofc szerint ? — szól közbe Hegedű« Józsi. . — Ki teljesíti jobban tervét, ki dolgozik sc- lejtmentesén, — válaszol Szabó Feri. — No jól van, majd én összegezem, — veti Közbe a szót Frühwirt Ferenc. De megyek is, el­mondom a többieknek. Megkérdem, hogy ők mit vállalnak. — És azóta ml történt? — A versenykihívást elküldték a Báes-Kís- kun megyéi Építőipari Vállalat DlSZ-szervezc­tének. Válasz is jött, még pedig az, hogy majd megbeszélik a fiatalokkal. S azóta beszélik. 1 955 március 1 Haítom :l Apókat a jegy- - marCIUS I. jegyzetfüzetemben, vagy tíz-tizenöt teleírt oldal után a kővetkező feljegy­zést olvasom. Bács-Kiskun megyei Építőipari Vál­la.at. Miért hallgat a DISZ? Vajmi miért? Ezt kérdezzük mi is Bíró Zoltántól, a vállalat DlSZ- titkárától. Először egy kicsit mosakodik. Elsorolja az összes olyan »módszereket«, amivel nem lehet a fiatalokat összehozni. Később megbizonyosodom, hogy a Számviteli Főiskolát végzett fiú nem kezdeményező, nem nagyon lelkesedik a ÖISZ- szervezet életrekeltéséért. Pedig egy jó busz­vezetőnek eredményes munkát végezni odaadó mühka nélkül nem lehetséges. — Olvasták a Népújság február 19-1 számú- bah a Kecskeméti Épületlaka tösipari Vállalat Dtsz-titkáráíiaik levelét, melyben sérelmezi, hogy a mai napig nem kaptak választ párosverseny­kihívásukra? — Nem! — Tudnak a fiatalok á versenykihívásról? — Sajnos, nem! Csak a páirttítkár elvtárs, meg én. Legutóbbi taggyűlésen erről bizony nem beszéltünk, elfelejtettük, s azóta hallgattunk. — Fehát nem akarnak a fiatalok versenyezni? — Ezt nem mondhatom, sőt bizonyára örül­nének a páros versenynek. Ezért, hegy ez eddig nem történt meg, mi vagyunk a felelősek. — Mégis mit kívánnak most pótlólag tenni? — Vezetőségi ülésen a felhívást megbeszéljük s utána személyesek ismertetjük a fiatalokkal terveinkét. Március ő-re elküldjük válaszunkat a Kecskeméti Epületlakalosipari Vállalat DISZ- fiátáljáinak. Március 10 után pcdig_közöljük Önökkel és versenytársunkkal elért eredménye­inket. Ez lenne a rövid válasz arra, hogy miért hallgatott eddig a versenytárs. Reméljük, szakí­tanak szótlansági fogadalmukkal és az íróasztal fiókjába süllyesztett versenyvállalást elfogadva, szorgalmasan, lelkesen dolgoznak, felajánlásaikat teljesítik. (Vcnesz) elpusztították a várost, és a vá­ros jelenlegi képe még körvona­laiban sem igen tükrözheti a régi Kecskemétet. Éppen ezért volt nagy öröm, hogy kormány­zatunk ezt az építészeti hagyo­mányokban nagyon szegény va­rost hagy áldozatok árán fel­mérte és megmutatta a felmérés eredményei alapján a műemlék­védelem legközvetlenebb teen­dőit. A Klapka Utca 34. szám alatti rozzant, romos épület egyike azoknak, melyek haladó törté­nelmi múltúnknak tanúi voltak. Ebben a házban élt egy ideig a szabadságharc legendáshírű tá­bornoka: Klapka .György. Alik­kor a Hazafias Népfront kecs­keméti bizottsága megalakult, de már azt megelőzően is a vá­rosukat szerető dolgozók, nem egyszer javasolták az épület mi­előbbi megmentését, hiszen az ehj'éiszet erőseit kikezdte a fa­lakat s különösen a tetőszerke­zet pusztulása fenyegette az épületet a további rongálódás Veszélyével. A Városépítési Ter­vező Vállalat leírásában ez a ház mint rendkívüli érdek is műérték helyreállítása Váh ja­vasolva. Udvarában kosárívés pincelejárati ;>előke«, nyílt lép­cső és egyszerű kovácsolt, 1820 körüli időkből származó bárok vasrács teszi széppé az épület képét. A dongabűltozatú pince is megmentésre vár. Most a városi tanács az épület helyreállítására vonatkozólag megtette az első lépéseket. a Hazafias Népfront javaslatára. Elkészültek a gyönyörű tervek. Az épületet eredeti állapotába állítanák helyre ä tervek széria:, megőrizve annak jellegét, de emellett olyan módon alakíta­nák ki az épület belső elrendezé­sét, hogy abban egy összkomfor­tos lakás és egy nagyobbméretü szoba alakulna ki, »•lÉzel ;i swbáinl komoly tervéi volnának a Hazafias Nép­frontnak, illetve a Kecskeméti Múzeumnak. A múzeum jelen­legi kiállítása majdnem az ösz- szcs helyiségeket lefoglalja. Jó­formán sosem jutott hely árra az utóbbi időben, hogy a város tör­téneti, hely történeti Vagy helyi irodalmi hagyományaink ápolá­sát célzó időszakos kiállításokat állandó helyen elhelyezzék. Amellett a városnak jelentős reformkori hagyományai var­nak. A Katona-kultusz, a Jóka - kulim. az 1948-as idők é*?cnté*i nyeit ábrázoló emlékek elhelye­zése, a hagyományok ápolása szükségessé tennék egy állandó jellegű irodalomtörténeti, várös- történéti kiállítási anyag közzé­tételét. Nincs helye például p Kát oh a Józsefre vonatkozó ha­talmas anyagnak sem, de a Klapkára Vonatkozó emlékek v helyét kérnek. Erre kiválóan alkalmas veri a a Klapka-Viái helyreállítandó hagy szobája. De ha már itt tartunk, azt sem szabad elfeledni, hogy a szép Kiképzésű boltozatos pince .8 alkalmas lenne muzeális gyűj­temény elhelyezésére. Kecske­mét bortermő vidék. Egy eredeti környezetben elhelyezett borá­szati kiállítás nagyszerűen szol­gálná a szőlőtermélesi hagyo­mányok ápolását és jól meg­férne a Klapka-ház pincéjében, Menjünk csak tovább. Érde­kes és értékes anyagot Sebein» összegyűjteni és kiállítani a a épület L-alakú udvarán. A mú­zeum birtokában van többek kö­zött Katona József első és má­sodik síremléke, amelyet ere­deti helyén, a temetőben meg­őrizni úgy sem lehet. A temető pusztuló sírkövei között sok olyan van, amelyeknek feliratai igen érdekes adatokat tartal­maznak a kecskeméti kézmű­ipar fejlődéséről és egykori mű­velőiről, A kerítés mentért léte­sítendő kőtárban helyet kaphat­nának ezek az öreg sírkövek, az egész épület gondozását pe­dig rá lehetne bízni esetleg a Kíapka-házban létesítendő lá- kás jövendő lakójára. »yen «»gép tervek ezek. — Méltók á megvalósításra és mél­tók arra, hogy a Hazafias Nép­front-mozgalom szárnyaira ve­gye, a teljesülés felé irányítsa. Haladó irodalmi és történelmi hagyományaink megőrzése és ápolása hazafién kötelességünk, a helyreállítandó Klapká-ház méltó otthont adna ennek- A városi tanács a tervek elkészí­tését dicséretesén szorgalmazta. Most már arra van szüksé1, hogy a megvalósítás leié iuég- tegyülk .a további lépéseket i*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom