Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-26 / 72. szám

A ssásh atvanötödih normálhold

Meg'nM az áj szötfgyäkereztetö telepeken a munka

JANUÁR I 10-én állt

munkába Barát Sándor, a Kiskunfélegyházi Gépállomás traktorosa a pstőfiszállási Kossuth TSZ földjén. A téli álmát szunnyadó határ csodálkozva neszeit fel a traktorzúgás akkor még szolcat- lan hangjára. — Korai ez az igyekvés — csóválták fejüket a szomszédos gazdák. — Elkergeti még az idő ezt a. gépet. — Barát Sándor azonban bebizonyította, hogy nem ilyen könnyen ijeszthető fajtából való. Pedig az időjáráson csakugyan nem múlott. Úgy kellett ellopkodni sokszor a munkára alkalmas negyednapokat, órákat. Az is megesett, hogy távoli táblán törve a gyepet, a gép mellett verte le a sá- lorkarót éjszakám és reggelre belepte a hő. De a keménykötésű kis traktoros nem tágított. — Ha gép meg tudja mozdítani a földet, éh ráülök.’

S március 21-én a Kiskunfélegyházi Gépállomásról országszerte szétrepült a büszke jelentés: Barát Sándor 165 normálhold talajmunkával tavaszi terban teljesítette, «*■ éves tervét számítva pedig 25 százalékot jelent ez az eredmény. Nemcsak a megyében, de az országban is kevés traktoros dicsekedhet ilyen sikerrel... Barát Sándor azonban nagyon is természetesnek tartja ezt. Mert ö még merészebb ígéretet tett annakidején társai előtt: vállalta, hogy tavaszi tervét 250 százalékkal fejezi be. Ahhoz pedig hiányzik még kereken 110 normálhold.

MOST I kukorica ala

szánt. A gép előtt eQV munkacsapat teríti a trágyát, az eke 20—22 cm mélyen forgatja, a Ibidbe, a hantokat fogas morzsolja. Aki ezt a gyönyörű munkái látja, megérti a Kossuth TSZ tagságának egyhangú döntését: — már pedig ide Barát Sándoron kívül más traktorost be nem engedünk. — Mert Barát Sándort nemcsak a normálholdak száma dicséri, de minden kritikát kiálló minőségi munkája is. Ez pedig nemcsak becsület dolga nála, — de igen természetes érdek is. THert — amint mondja: ebből a tsz-böl származott ő el harmadéve a gépállomásra s ma is a Kossuth TSZ tagja.

TAVALYI 9 hónapi

munka után 16 mázsa gabona és 14.000 forint készpénz jutott neki a részesedésből. Január óta az idén is a 115. munkaegységet írjálc

javára. S ha a jól megmunkált föld sokat terem, nagyobb lesz az 6 része is — ez csak egyszerű? Ezért nemcsak azzal törődik, ami közvetlen az ő dolga: a szántással, hanem látja, figyeli az egész gazdálltodúst, A tsz vezetősége sokáig hallani sem akart a tárcsázásról. Barát Sándor addig rágta a fülüket, addig bizonygatott, amíg győzött. S most egy 22-ss gép tárcsáz a tavaszi búza alá, aztán a kukorica- szántás szalonnái szálait simítja el. Együtt fáj Barát Sándor feje a vezetőséggel ezért is: mivel hordják ki a még bentlévő trágyát, mikor fogjanak a rétek feljavításához. Hideg földön elveti-e időben a borsót a munkacsapat, stb.

LELKE,] mozgatója,

tanácsadója ez az acél- kékszemű, karcsú kis

ember az egész szövetkezeti munkának. Közben arra is marad ideje, hogy a 22-esen dolgozó tizenkilenc éves Tapodi Bélát nevelje, segítse, mert mint öreg muzsikus a fiatal tehetségben felismerte, hogy »ebből a gyerekből príma traktoros lesz, csak tanítani kell.«

Azt is el kell mondani Barát Sándorról, hogy — mint minden jó traktoros — élőlénynek tekinti s úgy is kezeli a gépet. A pe- tőfiszállási határ a Kiskunfélegyházi Gépállomás legtávolabbi körzete. De ide a szerelők csak látogatóba járnak, dolguk Barát Sándornál soha nem akad. Amióta januárban megindult, egyetlen óra kiesése nem volt géphiba miatt.

— A munka még soha nem fordult ki az én kezemből — mondta Barát Sándor s talán ez a rövidke megjegyzése tükrözi vissza leginkább a Félegyházi Gépállomás legjobb traktorosának jellemét: ' kemény akarattal szorgalommal mindig és mindenütt becsületet szerezni a munkának, a gépi munkának.

vét máris 150 százalékMIÉRT SZERETJÜK A GÉPI MUNKÁT?

Elmondta.: Tóth V. Imre, a hartai Béke lermelőcsoport elnöke

A s tppcl mi már csak úgy vagyunk, hegy el sem tudjuk képzelni nélküle a gazdálkodást. Ezért csodálkozom, amikor sok szövetkezeti vezető úgy beszél: van elég iga, felesleges a traktor. Vitázzunk erről egy Kicsit.

Először is: olcsóbh-e a iótar- :ás, mint a gép? Egy lovat 385 napon át kell etetni, ha dolgozik, ha nem. A ló pedig olyan jószág, hogyha gyengén kosztolják, nem húz, ha pedig abra- kolják, biz az leeszi a háztetőt is. Vagyis sokba kerül a tartása. Ha a napi 2 kiló abrakot ló helyett tehénnel etetem meg, az négy liter tejet termel ebből. — Most, amikor a gépesítés már ilyen fokon áll, vétek a drága takarmányt lóba etetni haszonállatok helyett. Hiszen a tehén, vagy sertés jövedelemben és trágyában is sokszorosát adja. mint a ló. Magam is régen tehénre cseréltem lovamat. Ez a törzskönyvezett jószág eliés után 26 litert adott. Most nehéz hasas, de naponta kifejjük még tőle a 7—8 -litert.

tató elvisz egyszerre 4—5 igás- kocsira való trágyát s a dija óránként csalt 18 forint. Mi tavaly ősszel 200 holdat trágyáztunk le egyszerre. Kérdezem: meddig tartott volna igával ennek a töméntelen trágyának kiszállítása? — így pedig napok alatt le is szántottuk.

Sokáig lehetne bizonygatni a gépi munka utolérhetetlen minőségét is. Azt a gyerek is tudja, hogy mégoly erős lóval is csak kapargatni lehet a földet. Holott minden vetemény, — de különösen a kapások — megkövetelik a mélyszántást. Mi tavasszal általában soha nem szántunk, — viszont már augusztusban megkezdjük a mélyítő szántásokat, s októberben igencsak elmehet tőlünk a gép. Mert nem mindegy a mélyszántás ideje sem. Novemberben, amikor a fagyos talajon malomkeréknyi rögöket hagy, vagy a sáros földet csak összecsavarja az eke, — nem sokat ér a munka.

Terméseredményeink minden szónáL jobban dicsérik a gépet. Cukorrépából tavaly 291 mázsás

átlagot szedtünk. De milyen munka után? A tarlóra tárcsázás végeztével érett istállótrágyát hordtunk, ezt augusztus végén középszántással leforgattuk, majd mélyítő szántást adtunk. Kukoricánk tavaly a jégverés ellenére 40 mázsát adott, idén is vállaltuk ezt az eredményt. Vetőburgonyánk, amit szerződésre termeltünk, 140 mázsával fizetett holdanként. De sorolhatnám minden vetemény- nél. Még a búza is igényli a jól megszántott talajt. Hiszen valamikor az uradalmakban búza alá is gozeke dolgozott.

\z>,al U-grm-m. amivel elkezdtem: mi már nem is tudnánk élni a gépek nélkül. A gép használata a nagyüzemi gazdálkodás alapja, ábécéje. S éppen ott válik el a mi útunk, a mi jövőnk az egyéni gazdáétól, amikor a lóval, ökörrel nyemor- gatott nadrágszíjparcella helyén tábláinkat mélyen szántja meg a traktor, arat, vet, trágyát hord helyettünk a gép s módszereket ad a tudomány.

Kecskemét határában körülbelül százhúsz millió szőlőtő van. Nagyrésze a szőlőknek régebbi telepítés. Szakértők véleménye szerint ennek a mintegy 20.000 hold területnek évente 20— 30 százalékán félújítandó a szőlő. Vagyis 5 éven belül szükséges az egész területnek a felújítása. Ebből az következik, hogy a Kecskemét környéki szőlőkben igen sok vesszőre lesz szükség.

Eddig Kecskeméten és a környékén a vesszőutánpótlás nem volt központilag irányítva. A júniusi párthatározat ezen a területen is változást hozott. Lehetővé vált, hogy Kecskeméten és Kiskunhalason szőlőgyökereztető iskola létesüljön. Ezek a gyöke- reztető iskolák gondoskodnak arról, hogy a parasztság kifogástalan minőségű gyökeres vesszőt kapjon. Olyan vesszőt, amely kockázatmentesen használható a felújításra.

Az egyik ilyen szőlőgyökereztető telep Kecskeméten, a csalánosi erdő szélén létesült. Jó helyet választott a tanács, mert a telep közvetlen a betonút mellett terül el, így az üzemeltetés (trágya-, vesszőszállitás) o’.csó, azonkívül megfelelő épületek is rendelkezésre állanak. A telep 40 holdnyi, amelyen faiskolát is létesítenek. Valamikor ezen a területen már volt faiskola. Még több anyafa található a területen, amelyről a szemzőgallyakat (oltóvesszőket) szedték le.

A talaj átforgatását a Kiskunfélegyházi Gépállomás szovjet gyártmányú óriás mélyművelésű ekéje végezte. Az ekét szovjet gyártmányú SZ—80-as lánctalpas traktor vontatja. Az óriási eke a csa.ánosi területen 12 holdat forgatott szőlő alá. Április 30-ig itt 1.2 millió vesszőt telepítenek. Halason pedig 1.8 milliót. Ezenkívül ^00.000 facsemetét. Ebből tegnap Halasra már 4U.000-et szállítottak. A szőlővesszőket ma veszik át s rövidesen megindul azoknak telepítése.

A szőlőgyökereztető telepek segítségével nemcsak az elpusztult1 szőlőterületeket tudjuk pótolni, hanem elérjük azt is, hogy egységes szőlőkultúrát teremtünk. A gyökereztető telepeken az idén mintegy 3 millió vesszőt telepítenek. Ha a 40 holdon csak vesszőt termelnek, az évi 4 millió vesszőnek felel meg.

Az óriás eke munka közben.

Igen szeretjük a gépet a gyors munka miatt. Nézzünk! néhány példát. Aratás után* ugye legfontosabb munka a tartóhántás? Hiszen ez a jövőévi: termés alapja. Tudjuk, hogy: agy milliméter eső egy holdon:

57.5 hektó víznek felel meg. A jzántatlan tarló sokszáz hektó-: liter csapadékot párologtat el.: Nos, egy iga másfél holdnál öbbet nem tárcsáz meg napon-: ta, — a gép elvégzi a 20 holdat. Nekünk, akik minden évben sok; másod vetést végzünk, nem: mindegy, hogy száz holdat öt nap alatt tudunk-e bevetni, vagy hetekkel az aratás után. Vagy itt van maga az aratás. Mi kombájnnal végezzük, idén: is 150 holdra van szerződésünk. Kézikasza egy holdat ha levág: naponta, — a kombájn 10—15, holdat. Tavaly a környéken még; nem is csépeltek, amikor mi: már vagonszámra szállítottuk a: gabonát. Megintcsak időt nyer-; tünk a másodvetésekhez, műn-: kaeröben pedig a kapálásokhoz.: No, meg gabonát is. Mert csép-j léssel 10.6 százalék lett volna a'{ kiadás, míg a kombájn csak 4.2| százalékot vitt el. *

Iáinak mindenfajta szál-* lítálTFi áép végzi. Esi von-z

Minden reggel fél nyolckor, valamint este hat órakor szolgálatátadásra gyűlnek össze a kiskunfélegyházi vasútállomás dolgozói. Ilyenkor kerül sor az egcsznapos munka előzményeinek megbeszélésére, a végzett feladatok értékelésére. Nem egyszer dicsérő szó is elhangzik. Nem csoda, hiszen a kiskunfélegyházi vasútállomás minden dolgozója lelkesen és eredményesen harcol a felszabadulási munkaverseny sikeréért és munkája közben jelentős megtakarítást is érnek el anyaggal és a vasúti munka egyik nagy értékével, az idővel.

Ki gondolná, hogy a füstölgő mozdonyok, a csillogó sínpárok között, a vonatjárás, a szemcly- és a teherforgalom szüneteiben megfeszített, nagy szakérte.met és mégtöbb leleményességet kívánó munka folyik.

Berényi Jenő, tolatásvezető éppen tíz éve vasutas. Háromtagú tolatócsapatával együtt valójában a felszabadulás tizedik évében bontakoztatta ki tehetségét és rátermettségét. Újfajta sztahanovista tolatási módszereket alkalmaz a másik két tolatócsapattal együtt. Régebben a szigor

A csillogó sínpárok világában

rú és bürokratikus forgalmi szabályzatok merev alkalmazása közben sok idő fecsérlődött el. Még a tolatás is lassabban folyt. Elég ' aoru ... ayes is volt az, amikor a tolatómozdonnyal a különböző rendeltetésű teherkocsik tömkelegéből egy-egy vágányra kiválogatták az egyirányú, együvé ..ózó rakományokat. A tolatómozdony kihúzta a rendezésre váró szerelvényt a nyílt pálya irányában, azután leakasztották az első együvé tartozó kocsicsoportot. A mozdony lökést adott és a fürge váltókezelők a megfelelő vágányra irányították a guruló rakományt. Közben a tolatómozdony megállt, visszahúzott és újabb .ökés- sel egy másik kocsicsoportot indított útjára.

Mennyi idő és drága szén, hőenergia pazarlódott el a sok megállással, lassítással és indítással. A tolatás gyakran nagyon elhúzódott. Sokszor a menetrend szerinti forgalmat is megakasztotta.

Most más a helyset, Olyan

módon tolatnak, hogy kizárólag lassítással, menetközben! fel- gyorsítással, lényegében egy lökéssel több kocsit és kocsicsoportot terelnek a tolatóbrigád tagjai a megfelelő vágányra. Nincs közben megállás, csak fürge kocsileakasztás és pontos váltóállítás. Alkalmazzák, amikor szükség van rá, a kényelmes és az esetleges balesetek elkerülése szempontjából igen hasznos leakasztó rudat is.

A tolatómozdonyok takarékos kihasználása' meg is látszik. Gondoljuk csak el! Óránként 50 —80 kilogramm szénnel kevesebbet emészt meg így a mozdony kazánjának lángoló torka. Egy- egy mozdony naponta 18 órát működik, utána beviszik a fűtőházba, karbantartásra. A 18 órás munkaidőben 16—18 mázsa szépnél fogy kevesebb, mint a régi módszerű tolatás közben. Nem jár rosszul az állani, de nem járnak rosszul a tolatócsoport tagjai sem, mert rendszeresen /kapnak prémiumot. Ez személyenként 50-töl 200 forintig is elmehet. Emellett a mozdonyvezető és a fűtő a takarékos tüzelésért még külön megtakarítási jutalmat is kap. Ez sem megvetendő összeg.

Az állomás fontos feladatokat teljesít. Itt állítják össze és itt rendezik a pécsi szénmedencének szánt, üres szénszállító vagonokat. Naponta 3—4 üres szerelvényt küldenek pécsvidéki szénbányáinkba. Ök továbbítják az ország tiszántúli részei felé a csillogó, fekete szénnel rakott vonatokat is.

Persze, ez az egész tolatási módszer rengeteg időt is megtakarít, ami nem megvetendő dolog a vasútnál, ahol minden percnek hatalmas értéke van. Ha pontosan dolgoznak a vasutasok, nem bosszankodik az utas a késés miatt, meggyorsul a gazdasági élet vérkeringése, mert a fontos ipari és mezőgazdaságii nem utolsó sorban élelmiszerszállítmányok gyorsabban érkeznek meg rendeltetési helyükre.

A vidáman pöfékelő to: a tó- mozdonyok, a csattogó ütközők, a gördülő, nehéz vaskerekek világában ilyen észrevétlen, de érdekes módon lüktet a mindennapi életi