Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-26 / 72. szám

Caxdakulendárium Tavaszi munka gyümölcsöseinkben, szőlőinkben Megyénk teljesítette első negyedévi adóbevételi tervét Ilyenkor tavasszal van az ide­je a csemetefa kiültetésnek. Az utakra, tanyaudvarokra, lege­lőkre kiültetésre kerülő cseme­téket vegetációjuk megindulá­sa előtt ültessük ki, de ne feled­kezzünk meg azok későbbi gon­dos ápolásáról. Ahol az előfelté­telek biztosítva vannak, ültes­sünk az utak mellé gyümölcsfá­kat, melyek pár év múlva ko­moly jövedelmet biztosítanak. Akácfákat oda ültessünk, ahol kevéssé van szükség az árnyé­kolásra, viszont a legelőkre ár- nyéknyujtó kanadai, vagy óriás nyárfákat ültessünk. Most, miután a fagymentes napok már elmúltak, végezzük el a gyümölcsfák permetezését, szőlőinkben a szükséges tőke­pótlásokat. A gyümölcstermesz­téssel kapcsolatosan fel kell hívni a figyelmet a madárvéde­lemre. Itt nagy szerep vár a pedagógusokra. Ismertessék meg a fiatalsággal hasznos ma­darainkat, óvjuk fiataljainkat a lelkiismeretlen légipuskázás­tól. Sőt inkább készít­sünk hasznos madarainknak fészkelési lehetőséget, hiszen ezek a madarak védik egyes rovaroktól gyümölcsfáinkat. Schmidt Oszkár, a csálaljai Budai Nagy Antal agronómusa. Jó úton járnak a mélykúti Uj Elet TSZ fiataljai A mélykúti Uj Élet Termelőszövetkezet 11 tagú DlSZ-szer- vézete megtárgyalta: milyen feladatok várnak rájuk a szövet­kezet megszilárdításában. A DISZ-tagok az alábbi vállalásokat tették: 20 hold búzavetésen fejtrágyázást végeznek. Hat hold kuko­ricát fészektrágyázással vetnek és ezen a területen eggyel több­ször kapálnak és ekéznek, mint a többi vetéSen, -hogy a terve­zett 25 mázsa helyett 30 mázsás termést érjenek el. A DISZ-brigád ezenkívül megmunkál egy hold cukorrépát ä ott ISO helyett 200 mázsás termésre törekszenek, valamint egy hold burgonyát is külön művelnek. Elvállalták egy tanya rendbehozatalát, a hereföldön és egyéb területen az c’gérirtást. A fiatalok párosversenyre hívták egymás) minden munkanap lelkiismeretes végigdolgozására. Ezekkel a vállalásokkal készülnek a DISZ-kongresszusra. Hegedűs János, Bácsalmás. Rövid tudósítás ez de annál nagyobb ölö­met jelent, mert megyénk végre az utolsók kö­zül az elsők közé küzdötte fel magát az országos adófizetési versenyben. Talán ez az eredmény tükrözi legméltóbban a járási pénzügyi szervek, a tanácsok, az állandó bizottságok munkájának felélénkülését, megjavulását. Hogy milyen munka előzte meg a tcrvteljc- sílést, arról egy néhány példa is tc/jes képet ad. Csupán egyet a sok közül. A félegyházi járásban nemcsak a belső irodai munka, a főkönyvek pontos vezetése, hanem a felvilágosító munka is jelentősen megjavult. Borbély Lajos, a járási pénzügyi apparátus kiváló dolgozója több köz­ségben — Kiskunmajsán például egyik esetben (f()(i dolgozó paraszt előtt ismertette a begyűjtési és adófizetési rendeletét, miközben párhuzamot vont az állami kötelezettségek teljesítése és az életszínvonal emelkedése között. Az Ilyen felvilágosító munka hozta meg eredményét a bajai járásban is, amely az önkén­tes, felszólítás nélkül adózók számának növeke­dését vonta maga után. Míg az elmúlt évben a bajai járás adóra kötelezett termelőiből 4200 ön­kéntes adózót számoltak össze, addig ebben az évben ez a szám már a tizenháromezer fölé emel­kedett, az adózóknak így most már mintegy 75 százaléka vált önkéntes adófizetővé. Ugyanakkor elmondhatjuk, eredményeket ér­tünk cl a kulákok elleni osztályharcban is. — Lászlófalván a 70 holdon gazdálkodó Kclc test­vérek már évek óta nem fizettek adót, s tarto­zásuk ebben az évben már elérte az 58 ezer fo­rintot. A hátralékos kuláknál adótartozásának többszörösét, mintegy 11 szarvasmarhát, 60 darab sertést, 4 darab két mázsán felüli leölt hízót találtak. Nyoma sem volt tehát az évek óta han­goztatott »-szegénységnek", csupán a begyűjtési és pénzügyi szervek eddigi, mondhatnánk felüle­tes belenyugvásán múlott, hogy a kötelezettsé­gek alól kibújni Igyekvő kulák ellen nem járlak el a törvény szigorával. Ez az eset komoly figyel­meztető volt az apparátus dolgozói számára s a tapasztalatokból okulva folytatják a harcot a tör­vénysértőkkel szemben. A megye szép eredményének elérésében igen nagy része van a kiskőrösi járásnak, mely a leg­utóbbi jelentéskor 112 százalékos tervteljesítésről adott számot. Munkájukért ugyancsak dicséretet érdemelnek a kiskunfélegyházi, kecskeméti, kis­kunhalasi járás, Halas és Kalocsa város pénz­ügyi dolgozói. L^szlófalva újra az élre tör A lászlófalviak már nem első éve harcolnak sikeresen azért, hogy községük a járás élenjáró községeként szerepeljen. Szép sikereket éltek el a tavalyi év­ben az aratásban is, melyet a járásban az elsők között kezd­tek meg. Most a lászlófalviak — élükön azzal a 86 egyéni gazdával, aki elsőnek lépett párosversenybe — újabb, még nagyobb eredményekért indul­lak harcba. Tavaszi árpa vetési tervüket már jóval több, mint iO százalékban teljesítették, és a tavaszi búzát is elvetették volna már, ha időközben nem fogy ki a vetőmag. Most a pótigénylésre érkező vetőmagot várják, s ha megkapják, utána egy-két nap múlva azon a 12 holdon is földbekerül a tavaszi búza, ami még a tervteljesítés­ből hiányzik. A vetés és talajelőkészítés mellett természetesen nem fe­ledkeznek meg az őszi kalászo­sok ápolásáról, feljavításáról sem. Az utóbbi napokban 330 hold őszi kalászost fejtrágyáztak az egyéniek és a termelőszövet* kezetiek együttesen. Néhány nap alatt a határ téli csendjét mozgalmas tavaszi élet váltotta fel. A szántó-vető egyéniek mellett friss erővel dolgoznak a gépek. A termelő- szövetkezetek mellett az idén nagyobb segítséget nyújt a gép­állomás az egyénileg dolgozó parasztok munkájának meg­könnyítésében is. Az utóbbi né­hány nap alatt Gut István traktoros 32 holdat szántott fel az egyénieknek, kiváló minő­ségben, melyért bizony méltán megérdemli az egyéni gazdák gyakran elhangzó] dícséretét. Önkéntes brigádok végzik megyénkben a gyümölcslék permetezését MEGYÉNKBEN az idén elő­ször történt szervezett, hathatós intézkedés a gyümölcsíavéde- lemre, különösen a paizstetű kártételének megelőzésére. A megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága kijelölte és a Nö­vényvédő Állomás felügyelete alá helyezte azt a 33 helyiséget (köztük van Kecskemét és Kis­kunhalas város is), ahol a me­zőgazdasági termelés zömét a szőlő- és gyümölcstermelés adja. E körzetekben a termelési bi­zottságok szervezik meg a gyü­mölcstermelők önkéntes, alkal­mi brigádjait. Ezek a brigádok a lassi Növényvédő Állomás ál­tal rendelkezésükre bocsátott ba- tériás permetezőgépekkel és nö­vény védőszerekkcl felszerelve maguk végzik a gyümölcsfák rügyfakadás előtti permetezését. KECSKEMÉTEN a város ha­tárát tíz körzetbe osztották fel. Minden körzetben cgy-egy per­metező-brigád működik. A kör­zetek már jóelőre kivittek a szükséges mész kénlé törzsolda­tot a kecskeméti földművé tszö­vetkezet üzeméből, úgyszintén a többi védekező anyagokat is. A Soltvadkert után Kiskőrös is befejezte a tavaszi búza vetését A kiskőrösi járásban 800 holdat kell elvetni a járás közsé­geiben tavaszi búzából, ebből március 23-ig földbe került 424 hold. Soltvadkert után Kiskőrös is befejezte a tavaszibúza-vetést, Császártöltésen és Kecelen sem sok hiányzik a terv teljesítésé­hez. A járásban néhány mázsa kivételével a vetőmagot már ki­vitték a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok. körzetben minden termelő köl­csön veheti csekély térítés mel­lett a permetezőgépeket és a münka elvégzése után már más­nap szomszédja veheti azokat igénybe. A GKPEK jó kihasználásáról a termelési bizottságok gondos­kodnak. Előre megbeszélik a gazdákkal, ki meddig veszi igénybe a gépet, mikor adhatja át szomszédjának. JÁNOSHALMÁN, a megye egyik legnagyobb gyümölcster­melő körzetében szakegyesület irányításával védik a gyümöl­csösöket. Az egyesület legtapasz­taltabb tagjai maguk készítik el a községnek szükséges mász- kénléoldatot. A permetező­brigádokat is előre kioktatták a permetezés helyes módszereire. KISKÖRÖSÖN a termelési bi­zottság kezdeményezésére feltér­képezték a község gyümölcsö­seit és minden brigádnak meg­jelölték a működési területét. A TERMETEZÖ-BRIGADOK munkáját mindenütt a járási tanácsok és gépállomások spe­ciális agronómusai irányítják és ellenőrzik. Tiszakécskén a tavaszi búzán kívül a tavaszi árpát is elvetették már Tiszakécskén 100 holdat kel­lett volna kötelezően elvetni tavaszi búzából. Március 24-ig 103 hold került földbe a köz­ségben. A mai napig a 200 hold tavaszi árpát is elvetették n termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok. A vetésben a termelőszövet­kezetek az elsők, a Szabadság Termelőszövetkezel elvetette a tavaszi árpát, napraforgót és a somkórót. A Petőfi Termelő­szövetkezet 8 hold zabvetést fe­jezett be. A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok soha nem látott igyekezettel lát­tak hozzá az idén a gyümölcs­fák ápolásához is. Az előző időkhöz viszonyítva jóval több olajos védekezőszert vittek ki a földművesszövetkezett boltok­ból. Az áj szőlők telepítése és a régiek felújítása is eredmé­nyesen halad. Huszonkilenc hold szőlőt telepítettek a tavasszal a tiszakécskei gazdák. Lelkiismeretesebb munkát várunk a Kiskunfélegyházi Gépállomástól a iiilöpjakabi Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai Gyorsabb, lelkiismeretesebb választ a dolgozók leveleire »Szabály gyanánt ismerhetjük el — mondotta Sztálin elvtárs. összefoglalva a párttürténet ta­nulságait —, hogy a bolsevikok legyőzhetctlcnck lesznek mind­addig, amíg megőrzik kapcsola­taikat a ncp széles tömegeivel, s viszont: csak az kell, hogy a bolsevikok elszakadjanak a tö­megektől, s elveszítsék a velük való kapcsolatot, csak az kell, hogy a bürokratizmus rozsdája lepje be őket — egyszeriben el­vesztik minden erejüket és sem­mivé válnak.« Egyes állami szerveink azon­ban úgy látszik, nem tartják eléggé szem előtt ezeket az alap­vető sztálini tanításokat. A dol­gozók bejelentéseire késedelme­sen válaszolnak, vagy pedig a panaszra adott válasz helyett, egyszerűen a mellébeszélés mű­vészetét« alkalmazzák. Pedig pártunk és kormányzatunk nagy fontosságot tulajdonít a lakosság bejelentései elintézésének. Az 1954/1. törvényerejű rendelet elő­írja, hogy a bejelentéseket leg­később 30 napon belül kötele­sek kivizsgálni az illetékes szer­vek. S nyomatékosan aláhúzza a rendelet, a levelek gondos, ala­pos tanulmányozásának, vizsgá­latának szükségességét. A Köz­ponti Vezetőség márciusi hatá­rozata hangsúlyozza: hogy az alulról jövő bírálat nélkülözhe­tetlen munkánk hiányosságainak kijavításában. Ilyen bírálat nél­kül lchotctlen az előrehaladás — állapítja meg a határozat. Egyes helyeken azonban még ma is jellemző, hogy a beérke­zett leveleket felületesen, lelki­ismeretlenül kezelik. Erre a leg- szembeszökőbb példát a Megyei Begyűjtési Hivatal szolgáltatja. Egyik feladatuk pedig az lenne, hogy megmagyarázzák a dolgo­zó parasztoknak a legfontosabb rendelkezéseket. Választ adja­nak kérdéseikre, s ily módon is elősegítsék az állampolgári fe­gyelem megszilárdítását. Ehe­lyett az történt, hogy C’zakó Kál­mán kiskunfélegyházi lakos ál­latértékesítésre vonatkozó pa­naszát többszöri sürgetés ellené­re már csaknem három hónapja fektetik cl fiókjukban. Vagy itt van egy niásik eset. Putnoki István kecskeméti ta­nácstag egy családlátogatás so­rán szerzett tapasztalatait kö­zölte velünk. E egyben megbí­rálta a Városi Tanács Lakás­gazdálkodási Osztályát. A felet­tes szervhez, a megyei tanács­hoz még február 15-én eljuttat­tuk a bejelentést, de a tanácstag észrevételére úgylátszik, nem tartották fontosnak a válasz megadását. Ez a mód a levelek kezelésének legdurvább megnyil­vánulása. Van ennél "finomabb« módszer is. A császártöltési köz­ségi tanács elnökhelyettese le­velet írt szerkesztőségünknek kifogásolta azt a bánásmódot, melyben a Kiskunhalasi Járási Tanács Kórházában részesítik egyes esetekben a beteg dolgo­zókat. Megemlítette a levélíró, hogy mikor az egyik beteg rosz- szul lett, az orvos nem segített rajta és nem adott gyógyszert. Azt vártuk volna, bogy a bá­násmódra vonatkozóan a Járási Tanács Egészségügyi Osztálya, névszerint dr. Szombati Károly járási főorvos választ fog adni. A válasz megérkezett, de min­denről volt szó benne, csak ép­pen a panaszos által kifogásolt kórházi bánásmódról nem. Itt az ideje, hogy a szocialista törvényességet, de a vezetők szá­mára még ennél is többet jelen­tő bejelentéseket az államhata­lom birtokosainak, a dolgozó népnek észrevételeit, bírálatait, javaslatait, jelentőségének meg­felelően fogadjuk. Az intézke­désben pedig minden huza-vona, mellébeszélés, crélytelenség, bü­rokrácia. eléggé cl nem ítélhető cselekedet. —Rozs— A fülöpjakabi Alkotmány Ter­melőszövetkezetben a tagsag zöme kint szorgoskodik a földe­ken. Igyekeznek pótolni a kései tavasz okozta elmaradást. Azon­ban nemcsak a hűvös idők, hanem a gépállomás gondatlan­sága is elmaradást okozott a tavaszi munkákban. A kikül­dött Zetor ugyanis az előző hét .csütörtökén elromlott és csak hétfőn kezdett újra munkához. Ez idő alatt csak 3 hold tavaszi búza került a földbe. A ter­melőszövetkezet tagjai paciig úgy tervezték, hogy hétfőig befejezik a tavaszi búza veté­sét. Hasonlóan baj volt a gép­állomás által kiküldött kél traktorral is. Törteli elvtárs, a termelőszövetkezet agronómusa panaszkodik, hogy a géphibák miatt két napot késtek máris a Vetéssel, ezért tudnak csak hét­főn hozzákezdeni a tavaszi árpa vetéséhez. Az egyik traktor je­lenleg a burgonya alá szánt. A jövő héten a burgonyát is el sze­retnék vetni. Uj termelőcsoport vau alakulóban C s á t a I j « it Csátaljan középparasztok kezdeményezésére új íermeiöcso- port van alakulóban. Az előkészítő bizottság már megalakult. Elnöke Nagy János, tagjai Balogh Pál, Deák Pál. Botfa Antal, Lovász Márton. Az új termelőcsoportot alakító középparasztok már hosszabb ideje figyelték a Budai Nagy Antal Termelőszövetkezet eredmé­nyes munkáját. Felfigyeltek a Központi Vezetőség márciusi ha­tározatára, igazi jólétet, magasszínvonalú mezőgazdaságot csak a közös gazdálkodás biztosíthat. A maguk tapasztalatai erősítet­ték, hogy az egyéni gazdálkodás fejlődését korlátok akadályoz­zák. Az előkészítő bizottság tagjai maguk végeznek felvilágosító munkát, hogy további középparasztok és dolgozó parasztok be­vonásával az ú.i termelőcsoDort mielőbb megalakulhasson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom