Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-23 / 45. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG mmEMiMimnim A MAI SZAMBÁM A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének parancsa a Szovjet Hadsereg 37. születésnapja alkal­mából. — Külpolitikai jegyzetek. — A szabó és az atom. — Bűnösen visszaélt megbízatásával, visszahív­ták a tanácsból. — A tapasztalt harcos tanácsai. — A vállalásból valóság lesz. — Huszonnyolcmillió szőlő- vessző a felújításhoz es az új telepítésekhez. X. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM Ara 50 fillér 1955 FEBRUAR 23. SZERDA Versenyben a kunszentmikiósi járás termelőszövetkezetei Már. hírt adtunk arról, hogy a kunszentmikiósi járás­ban tizenkét termelőszövetkezet versenyez. A verseny nyo­main nagy lendülettel halad a munka. Erről számol be Szalai József, a Kunszentmikiósi Járási Tanács Mezőgazda­sági Osztályának vezetője levelében; A versenyben már eddig is szép eredmények születtek a fülöpszállási Kiskunság és Vörös Csillag, a kunadacsi Sza­badság es tassi Lenin Termelőszövetkezetekben, ahol a vál­lalásban szereplő trágyakihordást már maradéktalanul elvé­gezték. Előkészítették a vetőmagvakat a tavaszi vetésekhez, szelektorozták a búzát és árpát. Nagy lendülettel halad a kisgépek és gazdasági felszerelések kijavítása is. Ebben nagy segítséget nyújt a Kunszentmikiósi Gépállomás, amely vala­mennyi kunszentmikiósi termelőszövetkezet gépeit már 80 százalékban kijavította. Azok a termelőszövetkezetek, ame­lyeket nem a gépállomás patronál, saját kovács- és bognár- múheiyekben javítják még a felszereléseket. A járás területének nagy része szikes talaj, amelyen ha jó termést akarunk elérni, úgy kell ápolni, 'gondozni, mint egy beteg embert. A szikes taiajok nagy orvossága a lignit­por. A talaj megjavítása érdekében a járás termelőszövet­kezetei már többszázezer mázsa iignitport rendeltek. A tassi legeltetési bizottság 700 holdat, a kunszentmikiósi rizstermelő csoport 750 holdat, a szabadszállási legeltetési bizottság 70 holdat, a rizstermelő csoport 300 holdat, a fülöpszállási rizs­termelő csoport 70 holdat, a kunpeszéri 50 holdat javít fel az idén lignitporos kezeléssel. A járásban lévő termelőszövetkezetek a magasabb ter­méseredmények elérése érdekében az idén fokozottabban alkalmazzák a fejlett agrotechnikai módszereket. A tassi Petőfi Termelőszövetkezet például a tervébe beállított ten­gerit négyzetesen veti, és 50 holdat öntözhetővé tesz. így akarnak fölénybe kerülni a verseny során a szomszédos Alkotmány termelőszövetkezettel. »Vállalom tavaséi tervem határidő előtti teljesítéséig Népgazdaságunk fejlesztése nekünk trakto­rosoknak is feladatunkká teszi, hogy legjobb tudásunk szerint végezzük munkánkat. Ezért tő célunk saját munkaterületünkön a mezőgazdaság fejlesztésének, a bővebb terméseredmények el­érésének biztosítása. Tudjuk, hogy a növekvő feladatok fokozottabb, jobb munkát kívánnak tőlünk traktorosoktól is. Feladatunk nagyságát és jelentőségét megértve dolgozunk a szocialista munkaverseny szellemében. En még eredménye­sebbé szerétném tenni munkámat és ezért páros­versenyre hívom ki a Dusnoki és Kalocsai Gép­állomás traktorosait a tavaszi, valamint az éves terv határidő előtti teljesítésére. Vállalom, hogy április 4-re éves tervem 20 százalékát teljesítem. Munkám 15 százalékát egyénileg dolgozó parasztoknál végzem. Olyan minőségű munkát végzek, hogy sem az egyénileg dolgozóknál, sem a termelőszövet­kezeteknél minőségi kifogás ne merüljön fel. Gépem üzemanyagfogyasztását 96 százalékra csökkentem. A mellém beosztott segédvezetőt a tőlem telhető legnagyobb tudással, odaadással tanítom, hogy a jövő évre belőle is jó traktoros váljék. Heim Miklós traktoros, Dusnoki Gépállomás. 13.732 literrel több tej iiözfog-yas».tá»>ra Gazdaságunkban az adott szó becsületéért folyik a küzdelem. 389 dolgozónk tett felajánlást a felszabadulás ünnepének tiszteletére, s most egyembenként harcolnak azok teljesítéséért. Eddig a legjobb eredményt a tehenészek mutat­ták fel. A központi tehenész-brigád vállalta, hogy április 4-ig 50 ezer liter tejet szállít le. A ter­vük II. hó 15-ig 23.157 liter volt, ezt azonban 6325 literrel máris túlteljesítették. A brigád leg­jobb dolgozói Egedi János 135, Szeicz Ignác 124, András Pál 134, Szettele János 121 százalékú- teljesítménnyel. Ezek a dolgozók a napi háromszori fejésné! nagy gondot fordítanak a tőgymasszázsra, az utócsepegtetésre, az állatok jártatására, tisztán­tartására s nem utolsósorban az egyedi takar­mányozásra. A tehenész-brigádok jó munkája révén sikerült elérni, hogy gazdaságunk ez év első hónapjában 13.732 literrel túlteljesítette tej­beadási tervét és több, mint 50 ezer liter teje* szállított közfogyasztásra. Jelenleg már a harmadik hónapban megtar­tandó felszabadulási műszak szervezésére készü­lünk. Reméljük, eredményekben gazdag lesz ez a műszak is. Rcz György, a Hildpusztai Állami Gazdaság UB-elnöke. Termelőszövetkezeti asszonyok látogatása a Ba jai Gyap júszövetgyárban Felszabadulási kulturális seregszemlére készül a bajai járás fiatalsága A bajai járás községeinek kultúrcsoportjai csatlakoztak ehhoz az országos felhíváshoz, amelyet a DISZ Központi Ve­zetősége kezdeményezed fel­szabadulásunk tizedik évfor­dulójának felejthetetlenné téte­lére. A bácsbokodi kultúrotthon színjátszói a »Montmartrei ibo­lya«, az MNDSZ színjátszói Mó­ricz Zsigmond nagysikerű szín­játékának, a »Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül« bemutatójára készülnek. Csátalján »Holnapra kiderül«, a »Liliomfi« és a »Kő­szívű ember fiai« kerülnek be­mutatásra. Csávolyon a »Bu- jócska«, Dávodon a »Pettyes«, a »Csikós«. . Érsekcsanádon a »Csikós«, Felsőszentivánon Gár­donyi Géza szép szín játéka, a »Bor«, Garán a »Bujócska«, Hercegszántón a »Bécsi diákok« Nagybaracskán a »Boci-boci tarka«, az iskola úttörő pajtá­sainak színjátszói a »Jávor- fácská«-t, Sükösdön a »Három a kislány«, Szeremlén a »Csi­kós«, az úttörő pajtások a »Csongor és Tünde«, Vaskúton a »Dohányon vett kapitány«, bemutatóira készülnek. A színjátszó csoportok mel­lett a táncegyüttesek is vidáman serénykednek, új táncszámokat tanulnak meg. A járás gazdag műsora tovább szélesedik. A csávolyi kultúrház táncegyütte­se a »Váraljai csillagtáncot«, meg a »Mecsekszabolcsi ugró­táncot« és a »Bogárdi körtán­cot« tanulja. A szeremlei tánc- együttes műsorát a »Perenyi seprűtáncca!«, a »Krasznai ka­rikással«, a »Kalocsai leány­tánccal« és a »Mohácsi csillag- tánccal« gazdagítja. A járás délszláv színjátszó együttesei, ének-t és -tánccsoporfc» jai is, valamennyien serényeb­ben veszik ki részüket a kultúr- inunkából. A délszláv tánccso­port Hercegszántón felújítja a mái* feledésbe ment népitán­cokat, a garai délszláv színját­szók pedig a »Nyíló rózsa« dél­szláv fordításával öregbítik ne­vüket. f Vr kedves vendéget minde- ^ * nült szeretettel fogadják. Ezt érezhették azok a termelő­szövetkezeti és egyénileg dol­gozó MNDSZ-asszonyok, akik az elmúlt napokban ellátogattak a Bajai Gyapjúszövetgyárba. El­jöttek, hogy munkaközben lát­hassák és köszönthessék az ipari üzemben dolgozó asszonytársai­kat. Legtöbbjük még nem járt gyárban, nem ismerte a gyári munkát. Pedig hej, de sok érde­kes látnivaló akad. A látnivaló­kon kívül pedig sok-sok tapasz­talat. Sorba is járták az üzemrésze­ket. Az asszonyi tekintet min­denütt sok hasonlatosságot fe­dez fel az otthoni munkából. Különösen a szeremlei asszo­nyok; Bilekov Ilona a Béke TSZ elnöke, Horváth Jenőná tapasztalják, amit itt a gépek végeznek, azt ők odahaza kis szövőszékeiken, — ha kezdetle­ges formák között is —, de ha­sonlóan végzik. Milyen töméntelen gyapjútö­meg. Ezeket az ő birkáik terme­lik. Ök nyírták. Plavec György- né, a bajai Vörös Fényből meg is jegyzi; — Hírül viszem a tagságnak, a mai naptól több birkát tart­sunk. A több birka több gyapjút és végeredményben több szöve­tet jelent. Mennyi asszony és leány dol­gozik a gépek mellett. Látszik, hogy Csapó József né, a sükösdi lüTI HÁZTETŐK FELETT MAJDNEM I 50 mé­ter magasságban, Kecs­kemét házai fölött emelkedik ki környe­zetéből az épülőfélben lévő kecskeméti vízto­rony. Büszkék lehe­tünk rá — tisztán :e- kord-szempontbói is — mert a hasonló felépí­tésű sztálinvárosi víz­torony két méterre! alacsonyabb. Csakhogy a víztorony szokatlan magassága elsősorban nem rekord-szempon:- ból jelent valamit, ha­nem azon egyszerű ok- nál fogva, mivel Kecs­kemét táblasímaságú alföldi vidékén va­kondtúrásnál nagyobb kiemelkedések nem­igen akadnak, olyanok különösen nem, ame­lyekre egy ilyen ha­talmas vízgyűjtő me­dencét fel lehetne sze­relni. így aztán, amit a természet megtaga­dott, hatalmas beton­lábakkal kell pótolni. Egyáltalán miért van szükség ilyen hatal­más gólyalábakra? — Egyszerűen azért, mert a közlekedőedé­nyek fizikai törvénye szerint olyan magasra kell felállítani a víz­torony gyüjtőmedence- jét, hpgy a város leg­magasabb emeletes épületébe is eljusson a víz, a csővezeték köz­vetítésével. ITT I a kecskeméti víztorony tetején — nemcsak a város tágas térségeit lehet bete­kinteni, hanem világo­san fel lehet ismerni a víztorony szerkezetét is. Mi itt a lényeg? Hatalmas méretű, tö­mör betonoszlopokra állított hengeralaku víztartálynak, óriás', betonfazéknak látszik alulról. Ha azonban a lépcsősoron felkapasz­kodunk, láthatjuk, hogy a henger három részre van osztva. I.egbelül a víztől ha­talmas belső falakkal elválasztva vezet a víztorony tetejére ka­paszkodó lépcső, úgy­hogy az óriási víztö­meg, mintegy többmé­ter vastag vízgyűrű ve­szi körül a lépcsőt. De még ez a vízgyűrű is ketté van választva . egy köralakú válasz­fallal, olyanmódon, hogy lényegében két hatalmas gyűrűalakú medence helyezkedik el egymáson belül. Er­re azért van szükség, hogy a fogyasztás és a foltöltés akár egyidő- ben is történhessék. Amikor az egyik me­dencét töltik, a másik telt medencéből ömlik a fogyasztókhoz a víz a várost behálózó ve­zetéken át. Ha azon­ban nagy a fogyasztás, nemcsak a Széktónál lévő hatalmas beton- kutakból közvetlenül nyomják a vizet a fo­gyasztóvezetékbe, ha­nem a színültig telt betonmedencéből is táplálják a különösen nyári melegben meg­növekedett vízszükség­letet. Telik az 1200 köbméter vízből, ami ebbe a két hatalmas medencébe elfér. az Építkezés | még nem fejeződött be. Még javában mű­ködnek a betonkeverő- gépek, a szállítószala­gok, döngölik a nagy- szilárdságú, a korszerű szovjet betonkeverési technika előírásai sze­rint készülő betont. Ki hinné, hogy ebbe a hatalmas, duplafalú, betonlábakon álló be­tonfazékba több, mint 3000 tonna súlyú anya­got dolgoznak bele, ha elkészül. ■JELENLEG | az építke­zés olyan előrehaladott állapotban van, hogy a dolgozók felajánlásai szerint április 4-én, ha­zánk felszabadulásának tizedik évfordulóján megtarthatják az első üzempróbát. Május hó 31-re pedig átadhat­ják rendeltetésének a teljesen kész kecske­méti víztornyot. Vörös Zászló tagját gondolkodó­ba ejtette. — A tsz-asszonyok példát ve­hetnének az iparban dolgozó asszonytársaiktól. Nekünk is jobban ki kell venni részünket a közös munkából. (Aji em is tudják, a sok látni- való közül mit nézzenek először. Falusi Ferencnét Sü- kösdről különösen a szövőgépek érdeklik. Milyen egyenletes, fi­nom munkát végeznek. Kovács Sándornét Bácsborsódról a boly­hozó és vasalógép munkája köti ie hosszabb időre. Az egyik gép mellett Patoes-> kai Margit szövőnő összeölelke­zik az egyik látogatóval: Va,- csik Jánosnéval. Együtt voltak küldöttek az MNDSZ országos értekezletén. Egymás mellett is ültek. Most találkoztak azóta első ízben. Bizonyos büszkeséggel látják a gépeken futó szálakon, mint gördülnek a gyors asszonyi uj­jak. Az asszonyi gondosság a. hibakei*eső táblán mint fedezi, fel a legkisebb szövési hibát is. Egy .meleg kézszorítás, egy ölelő tekintet köszönti őkék amerre járnak. Nem győznek betelni a látnivalókkal. Kovács Sándorné nyilvánítja elsőnek mindnyájuk titkos gondolatát: — A paraszti munkánál jó­val többet dolgoznak az ipar­ban dolgozó asszonyok. Most már erről beszélgetnek maguk között. Horváth Jenőná mindjárt ki is jelenti, ha eddig 200 négyszögölön termelt zöld­ségféléket, ha hazamegy, meg­toldja még 200 négyszögöllei,. Kovács Sándorné szebb káposz­tát, szebb és minőségileg jobb krumplit fog termelni. * '/ ^tapasztalataik gazdag él* ménye tölti el az asszo­nyokat. Lám, az iparban meny­nyi kéz fog össze, hogy sok-sok' ruhaféle között válogathassanak. Miért nem fognak mindnyájan ők is össze a nagyüzemi gazdál­kodásban, hogy kezük munkája- nyomán gazdagabb eredmények szülessenek? így indultak vissza aztán köz­ségeikbe, falvaikba. Egy érlelőé d». gondolattal**»

Next

/
Oldalképek
Tartalom