Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-19 / 42. szám
Hozzászólás az ifjúság neveléséhez UGYUN Az ifjúság nevelésével foglalkozó vitához kívánok hozzászólni. Helytelen felfogás js akad szép számmal ifjúságunk nevelésével kapcsolatban. Sokan úgy gondolják, hogy a nevelés csak az iskola feladata. Ha gyermekeink rosszak, fegyelmezetlenek, az iskolát, a nevelőket hibáztatják. Pedig az iskola egymagában képtelen a nevelést megoldani, a társadalomnak kell az iskola segítségére sietni. A társadalom számára megfelelő embereket csak a társadalom egésze tud nevelni. a A tanulók erkölcsi fejlődését szerelném megvilágítani. Be kell látni, hogy tanulóink jelentős részénél az egészséges fejlődés megvan. Áldozatkészen ps mélységes meggyőződéssel végzik munkájukat. Ez ^óképpen a legifjabbakra vonatkozik. Ifjú' Ságunk fejlődése, politikai és erkölcsi arculatának és magatartásának formálódása mégsem kielégítő, sőt számos aggasztó jelenséggel találkozunk, Ilyen a fegyelem kérdése. Több alkalommal találkozunk olyan tanulóval, aki tiszteletlen nevelőivel szemben, tiszteletlen, sőt durva az idősebbekhez, szüleihez gyakran nyegle. Ezek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Erre az egész társadalomnak fel kell figyelni, mert társadalmunk egyetemlegesen felelős az ifjúságért. Jogosan feltehetjük azt a kérdést: mik az okai, hogy gyermekeink erkölcsi fejlődése nem egyenesvonalú. Egyik okát abban látom, hogy tanulóifjúságunknak az elmúlt években túl könnyen ment minden, könnyen ért el sikereket. Keveset követeltünk a tanulóktól, némelyik tanulónál megelégedtünk azzai, hogy jelen legyen az iskolában. Egyes tanulók úgy érezték, hogy szívességet tesznek azzal, ha nem maradnak el. Felettes szerveink a pedagógus munkát gyakran kizárólag aszerint értékelték, hogy van-e osztályában lemorzsolódás. Nehezítették a munkákat az illetéktelen beavatkozások, .komoly beosztásban lévő, de gyermekeik fejlődését nagyon helytelenül megítélő szülők, vagy szülőknek hitelt adó társadalmi szervek. Az olyan szülők, akik haszontalan gyermekük pártját fogják a pedagógussal szemben, sőt fenyegetik a pedagógust, szomorúsággal fogják tapasztalni, hogy gyermekük velük szemben is durva, követelőző lesz. Tanítványaink egy része nem becsülte meg az iskolát,'a tanulást, mert az iskolából kikerülve, a 14- évét betöltő tanuló sokszor többet keresett, mint nevelője. Ezért le is becsülték a tanulást. Vannak olyan tanítványaink Is, akik tanszer, tankönyv nélkül, esetleg zsebretett, vagy csizma szárába dugott füzettel sétálnak az iskolába. Elkövettünk mindent, hogy a Lecke legnagyobb részét pz iskolában tanulják meg. Ezzel a módszerrel leszoktattuk tanítványaink egy részét az önálló munkáról. A pedagógusoknak és szülőknek az a feladatuk, hogy önállóságra nevelje mind gondolkodásban, mind más téren a gyermekeket. Ifjúságunk erkölcsi fejlődésében mutatkozó bajoknak egy másik oka, és talán a legfőbb oka, .hogy a szülők elhanyagolják gyermekeiket. Itt persze, nem arról van szó, hogy a szülők nem gondoskodnak gyermekeik anyagi jólétéről, de ezenkívül más szükségleteik is vannak. A gyermekek szüléikben megértő, felnőtt barátra is akarnak találni, akikkel problémáikról tudnak beszélgetni, akik közel tudnak férkőzni szívükhöz, megértik vágyaikat, örömüket és bánatukat. Ra egy gyermek mindezt nem kapja meg, elidegenedik tőlük. A .gyermek magára marad, más társaságot keres és így kikerül az utcára. Nem szeret otthon lenni, csavargóvá válik. Az elmúlt években magára maradt ifjúságunk. A szocializmus építésépek lázában megfeledkeztünk gyermekeink okos, gondos neveléséről. A családi nevelést nein'lehet nélkülözni, az iskola sem pótolhatja. Ki kell alakítani, hogy a társadalom minden tssia érezze kötelességének az ifjúság nevelését. A nevelés társadalmunk közös nagy ügye és ugyanakkor egyéni boldogulásunk ügye is. A gyermekek nevelése életünk fontos területe. A gyermekek hazánk jövendő polgárai, ők fogják megteremtem a tör? tépelmat. A helyes nevelés a mi boldog öregkorunk, a rossz nevelés a mi jövendő bánatunk, bűnünk egész magyar hazánkkal szemben; Nagy Kálmán iskolaigazgató, Szalkszentmárton. A bírósági tárgyalótermekből „Szemetet szállított Tóth, nem rozsét“ A Petneházi . bűnügyben csütörtök délután és péntek délelőtt a bíróság folytatta a tanuk kihallgatását. Dr. Kovács László- né vallomásában előadta, hogy Szentirmai Sándor járt náluk Egerben és férjétől 20.000 forintot kapott. Kovács László nővére pedig vallomásában elmondta, hogy egy alkalommal éjjel érkezett Szentirmai és pénzt követelt. Mikor azt mondták, hogy nincs, akkor összeturkálta a szekrényeket. Mindkét tanú « továbbiakban azt vallotta, hogy Kovács a házvásárláshoz szükséges összeget a család tagjaitól vette kölcsön. Hivert is járt Kovácséknál. Mikor látta, hogy az asszony nem fogadja, »ügyésznek« adta ki magát és azt javasolta, hogy segít »a kivezető megoldás megtalálásához«. Pénteken kihallgatták a vállalati pénztárosokat is. Vallomásukból kiderült, hogy a vájZsebtolvajlásért A kiskőrösi járásbíróság Fodor-tanácsa a napokban tárgyalta annak a zsebtolvaj bandának a bűnügyét, amelyik az egyik kiskőrösi vásár alkalmával pár óra alatt a dolgozó parasztoktól körülbelül 16.000 forintot zsebelt ki. A vádlottak legnagyobb része többszörösen büntetett előéletű munkakerülő. A vádlottak közül Jóni Piroska tiszafüredi lakos 12 évi, Markovics Jánost IQ évi, Farkas Ferencnét 10 lalatnál szabálytalanul történtek a pénzkiutalások. Néha-néha említették ezt Szentirmainak, a válasza az volt, amit ő aláír, azért vállalja a felelősséget. Több munkás vallomásából fény derült Tóth József rőzseüzel- meire. Ezek a dolgozók azt állították, hogy Tóth József nem rozsét, hanem »szemetet küldött a pékségekbe«. A sütőipari munkások emiatt rengeteget szenvedtek, kínlódtak. Volt eset, hogy az utcán dobták le a gépkocsiról a kévéket. Egy alkalommal megszámlálták a kévékét és összehasonlították a szállítólevél adataival. 240 kéve helyett 116 volt. A pékségeknél napirenden voltak a panaszok. A tröszt vezetői ezekkel azonban nem törődtek. Nekik csak az volt fontos, hogy minél több összegeket csavarjanak ki az öreg Tóthtól, akinek — szavuk szerint — már a bőre alatt is pénz volt.-12 évi börtön évi, Markovics Janó Jánost 8 évi, Lakatos Rózát 8 évi, Varga Sándort 2 évi, Markovics 1st? vánnét 5 ovi, Gazsi Ferencnél 8 évi, Soltész Rózát 5 évi, So - tész Jánosnct 8 évi, Ilorválh Rózát 2 évi és hathavi börtönre ítélte a bíróság. A rendőrség a nyomozás során a tetteseknél megtalált 13.500 forintot. Ebből a sértettek nagyrésze kártalanítva lett. A magyar—szovjet barátság szerződése Hetedszer emlékezünk a tíz szabad esztendő során arra a napra, amelyen a szovjet és a magyar nép barátságát, szoros együttműködését szerződés formájában rögzítették le a Szovjetunió és Magyarország kormányainak vezetői Moszkvában. Teljesen új rendszerű ez a szerződés, amelynek megkötését most, az évfordulón ünnepeljük. Két ország — amelynek méretei, erőviszonyai rendkívül különbözők — arra szerződött itt, hogy kötelezettséget vállal, teljes odaadással fog közreműködni, bogy segítse az általános békét és biztonságot megszilárdítani, a népek békéjét fenntartani. De űjrendszerű azért is, mert egymásközti viszonylatukban is olyan messzemenő és az állami élet minden területére kiterjedő együttműködést vállalnak, aminőre kapitalista államok között nem találhatunk példát. Vállalják ezt, mert nem a kizsákmányolás, az elnyomás törekvése vezeti őket, hanem az a meggyőződés, hogy Magyarország és a Szovjetunió népei között a jószomszédi viszony, az együttműködés és a barátság megerősítése megfelel c népek létérdekeinek és a legalkalmasabb módon fogja előmozdítani mindkét állam gazdasági fejlődését. Szabadságunk tíz esztendeje alatt békénk és függetlenségünk erős pajzsa volt a Szovjetunió. Ez a szerződés a magyar nép számára a szabadság és a jólét, a béke és a szocialista jövő egyetlen, győzelmes útja. A francia helyzet A napokban a sajtóban megjelent egy karikatúra, ameiy jellemzi a francia helyzetet. A gúnykép a francia miniszterelnök piros bársonyszékét ábrázolja. A szék lábán, mint valami sík«-, póznán, felkapaszkodni igyekszik a kijelölt miniszterelnök. Két jelölt már lepotyogott a síkos póznán. Ezek fejükre pottyantak és »kakast«, dudarodást kaptak. A jobboldali szocialista Pineau- nak sikerült a székbe való mászás. Kormányt tudott összeállítani és azt a nemzetgyűlésben bemutatni. Pineau kormány alakítási tárgyalásai során kiderült, hogy ö is szeretne két urat szolgálni: a washingtoni parancsolókat és a francia szavazókat. A francia szavazóktól függ politikájának, parlamenti jóváhagyása. A washingtoni tőkésektől pedig függ a francia gazdasági élet támogatása. Több francia miniszterelnök próbált a két erő közti kötélen táncolni. Lebuktak, »kakast« kaptak, mint a francia baloldali sajtp gúnyosan megállapítja. így járt Bidault, majd Mendes-France. Mind azért buktak meg, mert vagy a washingtoni uraknak, vagy a francia szavazóknak nem teljesítették követeléseit. A franciák nemzeti politikát követelnek. S épp ezt nem akarják a washingtoni pénzmágnások. Ez robbantotta ki a kormányválságot. Ez okozta azt, hogy Mendes- France kipotyogott a miniszterelnöki bársonyszékből. Ebből a székből már nem egy politikus esett a fejére, és kapott fájós daganatot. De voltak olyanok is, akik ebből a székből egyenesen fejest ugrottak: a vietnami háborúba, a német újrafelfegyvérzésbe. Eddig egy-két fejesugrás kisebb-nagyobb balesettel végződött. A haladó francia sajtó most arra figyelmezteti az'új miniszterelnököt, hogy vannak fejesugrások, amelyek nem »kakassal«, hanem nyaktöréssel is végződhetnek. Pineau ezt tartsa szem előtt, amikor elfoglalja helyét a piros miniszterelnöki, bársonyszékben. Az iraki kormány és az arab olaj Az iraki kormánynak az az elhatározása, hogy katonai szövetséget köt Törökországgal, aggodalmat okozott az arab országokban. Az arab államok vezetői ezért Kairóban összeültek, hogy megtárgyalják az ríj helyzetet. Az iraki miniszterelnök nem mert elmenni erre a tárgyalásra, »betegségére« hivatkozott.' Nuri Szaicl, iraki miniszterelnök, kijelentette, hogy a török-iraki szerződésnek az a célja, hogy megvédje mindkét ország, illet re az arab orszá- gok érdekeit. Á többi arab állam ezt a szerződést összeesküvés-< nek tekinti. As amerikai imperialisták az arab államok vezetőinek nézeteltérését arra használják, hogy az olaj monopóliumok zavartalanul kifoszthassák Arábiát, Szandi-Arábiában a köolai tonnájának önköltsége fél dollár, kiadási ára 12—15 dollár között mozog. A kőolaj magas piaci monopolára évente, egymilViárd dollár haszonhoz juttatja a .tőkéseket. Ez a mammut-haszon a kedvező természeti adottságokból és az arábiai olajmunkások könyörtelen kizsákmányolásából ered. Arábiában mind nagyobb tömegek követelik ezért az olajipar államosítását. Arábia dől? gozói nem akarják tovább tűrni a külföldi monopóliumok fosztogatását. Részlet a szerzőnek a Művelt Nép Könyvkiadónál most megjelent »Két évezred babonái« című művéből. /à XVI. század táján Gron- A* landot és az északi tengereket járt. utazók elterjesztették a hírt, hogy ezeken a vidékeken különös fajta vízimadár tenyészik, az úgynevezett Ber- niola-kacsa. Ez nem tojásból jön a világra, mint egyéb tisztességes fajrokonai, hanem a szó szoros értelmében fán terem, amennyiben bizonyos tengerparti fák olyan gyümölcsöt hoznak, amelyben mag helyett kis kacsafióka rejtőzik. Mikor a gyümölcs megérett, szétnyílik s az immár kifejlett kacsa kipoty- tyan belőle, belehull a tengerbe s ott elúszik, vagy elröpül, amint a kedve tartja. Nagyhírű tudósok, köztük Aeneas Sylvius (a későbbi II. Piys pápa) és a XVII. század rendkívüli tudású enciklopedis- '■ája, Kircher jezsuita atya, eltagadták a kacsatermő fát való ténynek, s iparkodtak a tudoRáíh-Végh Islván: A fán termő kacsa mányos magyarázatát megtalálni. Kircher páter így okoskodott: a sarki tengereken a vízimadarak milliónyi tojást raknak le a jégre. A viharok a tojásokat szétzúzzák, a vízbe sodorják, s bizonyos tengeráramlások a temérdek tojássárgáját elviszik a Hebridák szigetcsoportjáig. Itt a tengerparti fák a tojássárgájával telített vizet magukba szívják, s ennek eredményeképpen gyümölcsükben mag helyett eleven madár képződik. /# nagy tudománya Nierem- bergius, a XVII. század közepén a madridi egyetemen a természetrajz tanára azt írja híres természetrajzi munkájában, hogy ő a Berniola-kacsa történetét teljesen szavahihető utazóktól tudja, ‘■‘■akiknek inkább hisz, mintha a tulajdon szemével látta volna.« Le is írja a kacsaanyafát: olyan, mint a fűzfa; gyümölcse ibolya színű és álma nagyságú, már magán a fán alakul át kacsa formájúvá, s vízbe esve eletet nyer és tovább úszik. A derék tudós meglepő következtetéseket von le a kacsa fejlődési folyamatából: arra a végső eredményre jut, hogy eszerint a kacsa voltaképpen nem rendes kacsa, hanem inkább hal természettel bír, ennélfogva böjtben szabad enni. M/L ég I ezzel sem zárult le a 1 •* kacsa tudományos legendája. Más útazók más hírekkel érkeztek haza s híreik alapján a tudományos világ két táborra oszlott. A maradiak csökönyösen hittek a kacsatermő fában, de a haladó szelleműek új elméletet hirdettek. Eszerint a Berniola- kacsg a tengerben rothadó fának a terméke, Szemtanúk je«. leütése szerint a kacsa következő fejlődési fokokon megy keresztül: a rothadt fából először is kis -vörös kukac kel ki. Ez növekszik, gyarapodik s tengeri ragadozók elleni védekezésül kagylót termel 1 nqga köré. A kagylóban azután nyugodtan kifejlődik madárrá, s érett állapotban kibújik belőle. »Olyan igaz ez, mint a nap fenn ragyog az égen« — írja a XVI. század derekán a tudós Hector Boetius, aki, mint skóciai kanonok, közelebb férkőzhetett a különös madár természetrajzához, mint olasz és spanyol kollegái. rt örtént azonban, hogy ta"*■ máskodó tudósok nem érték be a napragyogású elmélettel és nekivágtak az északi tengereknek, hogy saját szemükkel lássák a kacsával bélelt gyümölcsöket. Ilyeneket, persze nem találtak, ellenben megfigyelhették a Berniola-kacsák- nak akár ezreit, amikor a tojásaikon ülve teljesítették anyai kötelességüket, mint az egész világon minden aluajísúguk. INNEN—ONNAN ü ’ A BAJAI Városi Tanács Ms« | zőgazdasági Osztálya segítséget ! nyújt a gyümölcs- és szőlöter* Emelőknek. A tangazdaságban slcét mészkénlé és bordóílé elő- i állítására alkalmas üstöt bocsát a a termelők rendelkezésére- Két *permetezöbrigádot is alakító* *nak, akik a házak és udvarok *gyümölcsöseinek és szőlőinek jj szakszerű permetezését végzik 5 majd. Gondoskodtak arról is, « hogy májusban a szövőlepke » elleni védekezés is megindul* ’jón. ■ ■ FEBRUÁR MÁSODIK felében a» ! Országos Béketanács is a Társada- 'lom és Természettudományi lsm»~ Intterjesztö Társulat Budapesten a* %MSZT Semmelweis utcai helyiségé- ' ben atomenergia kiállítást rendes. A n kiállítás szemléltető ábrák és model- » lek segítségével magyarázza az aló- smok szerkezetét, az atommaghasasa ást, a rádióaktív sugárzást, és a láncreakciót. Gazdag anyag mutatja 5 ezt is, hogyan harcolnak a százmii- jhákj hogy az atom ne a háborút, t hanem a békés építési ,szolgaija.
