Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-19 / 42. szám

Hozzászólás az ifjúság neveléséhez UGYUN Az ifjúság nevelésével fog­lalkozó vitához kívánok hozzá­szólni. Helytelen felfogás js akad szép számmal ifjúságunk nevelésével kapcsolatban. Sokan úgy gon­dolják, hogy a nevelés csak az iskola feladata. Ha gyermekeink rosszak, fegyelmezetlenek, az iskolát, a nevelőket hibáztatják. Pedig az iskola egymagában képtelen a nevelést megoldani, a társadalomnak kell az iskola segítségére sietni. A társadalom számára megfelelő embereket csak a társadalom egésze tud nevelni. a A tanulók erkölcsi fejlődését szerelném megvilágítani. Be kell látni, hogy tanulóink jelen­tős részénél az egészséges fejlő­dés megvan. Áldozatkészen ps mélységes meggyőződéssel vég­zik munkájukat. Ez ^óképpen a legifjabbakra vonatkozik. Ifjú' Ságunk fejlődése, politikai és er­kölcsi arculatának és magatar­tásának formálódása mégsem kielégítő, sőt számos aggasztó jelenséggel találkozunk, Ilyen a fegyelem kérdése. Több alka­lommal találkozunk olyan ta­nulóval, aki tiszteletlen neve­lőivel szemben, tiszteletlen, sőt durva az idősebbekhez, szülei­hez gyakran nyegle. Ezek mel­lett nem mehetünk el szó nél­kül. Erre az egész társadalom­nak fel kell figyelni, mert tár­sadalmunk egyetemlegesen fele­lős az ifjúságért. Jogosan feltehetjük azt a kérdést: mik az okai, hogy gyer­mekeink erkölcsi fejlődése nem egyenesvonalú. Egyik okát ab­ban látom, hogy tanulóifjúsá­gunknak az elmúlt években túl könnyen ment minden, könnyen ért el sikereket. Keveset köve­teltünk a tanulóktól, némelyik tanulónál megelégedtünk azzai, hogy jelen legyen az iskolában. Egyes tanulók úgy érezték, hogy szívességet tesznek azzal, ha nem maradnak el. Felettes szer­veink a pedagógus munkát gyakran kizárólag aszerint érté­kelték, hogy van-e osztályában lemorzsolódás. Nehezítették a munkákat az illetéktelen beavatkozások, .ko­moly beosztásban lévő, de gyer­mekeik fejlődését nagyon hely­telenül megítélő szülők, vagy szülőknek hitelt adó társadalmi szervek. Az olyan szülők, akik haszontalan gyermekük pártját fogják a pedagógussal szemben, sőt fenyegetik a pedagógust, szo­morúsággal fogják tapasztalni, hogy gyermekük velük szemben is durva, követelőző lesz. Tanítványaink egy része nem becsülte meg az iskolát,'a tanulást, mert az iskolából kike­rülve, a 14- évét betöltő tanuló sokszor többet keresett, mint nevelője. Ezért le is becsülték a tanulást. Vannak olyan tanítvá­nyaink Is, akik tanszer, tan­könyv nélkül, esetleg zsebretett, vagy csizma szárába dugott fü­zettel sétálnak az iskolába. Elkövettünk mindent, hogy a Lecke legnagyobb részét pz is­kolában tanulják meg. Ezzel a módszerrel leszoktattuk tanítvá­nyaink egy részét az önálló munkáról. A pedagógusoknak és szülőknek az a feladatuk, hogy önállóságra nevelje mind gon­dolkodásban, mind más téren a gyermekeket. Ifjúságunk erkölcsi fejlő­désében mutatkozó bajoknak egy másik oka, és talán a leg­főbb oka, .hogy a szülők elha­nyagolják gyermekeiket. Itt persze, nem arról van szó, hogy a szülők nem gondoskodnak gyermekeik anyagi jólétéről, de ezenkívül más szükségleteik is vannak. A gyermekek szüléik­ben megértő, felnőtt barátra is akarnak találni, akikkel problé­máikról tudnak beszélgetni, akik közel tudnak férkőzni szívük­höz, megértik vágyaikat, örö­müket és bánatukat. Ra egy gyermek mindezt nem kapja meg, elidegenedik tőlük. A .gyermek magára marad, más társaságot keres és így kikerül az utcára. Nem szeret otthon lenni, csavargóvá válik. Az el­múlt években magára maradt ifjúságunk. A szocializmus épí­tésépek lázában megfeledkeztünk gyermekeink okos, gondos ne­veléséről. A családi nevelést nein'lehet nélkülözni, az iskola sem pótolhatja. Ki kell alakítani, hogy a társadalom minden tssia érez­ze kötelességének az ifjúság ne­velését. A nevelés társadalmunk közös nagy ügye és ugyanak­kor egyéni boldogulásunk ügye is. A gyermekek nevelése éle­tünk fontos területe. A gyerme­kek hazánk jövendő polgárai, ők fogják megteremtem a tör? tépelmat. A helyes nevelés a mi boldog öregkorunk, a rossz ne­velés a mi jövendő bánatunk, bűnünk egész magyar hazánk­kal szemben; Nagy Kálmán iskolaigazgató, Szalkszentmárton. A bírósági tárgyalótermekből „Szemetet szállított Tóth, nem rozsét“ A Petneházi . bűnügyben csü­törtök délután és péntek dél­előtt a bíróság folytatta a tanuk kihallgatását. Dr. Kovács László- né vallomásában előadta, hogy Szentirmai Sándor járt náluk Egerben és férjétől 20.000 forin­tot kapott. Kovács László nővére pedig vallomásában elmondta, hogy egy alkalommal éjjel ér­kezett Szentirmai és pénzt kö­vetelt. Mikor azt mondták, hogy nincs, akkor összeturkálta a szekrényeket. Mindkét tanú « továbbiakban azt vallotta, hogy Kovács a házvásárláshoz szük­séges összeget a család tagjai­tól vette kölcsön. Hivert is járt Kovácséknál. Mikor látta, hogy az asszony nem fogadja, »ügyésznek« adta ki magát és azt javasolta, hogy segít »a ki­vezető megoldás megtalálásá­hoz«. Pénteken kihallgatták a vál­lalati pénztárosokat is. Vallo­másukból kiderült, hogy a váj­Zsebtolvajlásért A kiskőrösi járásbíróság Fo­dor-tanácsa a napokban tárgyal­ta annak a zsebtolvaj bandának a bűnügyét, amelyik az egyik kiskőrösi vásár alkalmával pár óra alatt a dolgozó parasztoktól körülbelül 16.000 forintot zsebelt ki. A vádlottak legnagyobb ré­sze többszörösen büntetett elő­életű munkakerülő. A vádlottak közül Jóni Piroska tiszafüredi lakos 12 évi, Markovics Jánost IQ évi, Farkas Ferencnét 10 lalatnál szabálytalanul történtek a pénzkiutalások. Néha-néha említették ezt Szentirmainak, a válasza az volt, amit ő aláír, azért vállalja a felelősséget. Több munkás vallomásából fény derült Tóth József rőzseüzel- meire. Ezek a dolgozók azt ál­lították, hogy Tóth József nem rozsét, hanem »szemetet küldött a pékségekbe«. A sütőipari munkások emiatt rengeteget szenvedtek, kínlódtak. Volt eset, hogy az utcán dobták le a gép­kocsiról a kévéket. Egy alka­lommal megszámlálták a kévé­két és összehasonlították a szál­lítólevél adataival. 240 kéve he­lyett 116 volt. A pékségeknél napirenden voltak a panaszok. A tröszt vezetői ezekkel azon­ban nem törődtek. Nekik csak az volt fontos, hogy minél több összegeket csavarjanak ki az öreg Tóthtól, akinek — szavuk szerint — már a bőre alatt is pénz volt.-12 évi börtön évi, Markovics Janó Jánost 8 évi, Lakatos Rózát 8 évi, Varga Sándort 2 évi, Markovics 1st? vánnét 5 ovi, Gazsi Ferencnél 8 évi, Soltész Rózát 5 évi, So - tész Jánosnct 8 évi, Ilorválh Rózát 2 évi és hathavi börtönre ítélte a bíróság. A rendőrség a nyomozás során a tetteseknél megtalált 13.500 forintot. Ebből a sértettek nagyrésze kártala­nítva lett. A magyar—szovjet barátság szerződése Hetedszer emlékezünk a tíz szabad esztendő során arra a napra, amelyen a szovjet és a magyar nép barátságát, szoros együttműködését szerződés formájában rögzítették le a Szovjet­unió és Magyarország kormányainak vezetői Moszkvában. Tel­jesen új rendszerű ez a szerződés, amelynek megkötését most, az évfordulón ünnepeljük. Két ország — amelynek méretei, erő­viszonyai rendkívül különbözők — arra szerződött itt, hogy kö­telezettséget vállal, teljes odaadással fog közreműködni, bogy se­gítse az általános békét és biztonságot megszilárdítani, a népek békéjét fenntartani. De űjrendszerű azért is, mert egymásközti viszonylatukban is olyan messzemenő és az állami élet minden területére kiterjedő együttműködést vállalnak, aminőre kapitalista államok között nem találhatunk példát. Vállalják ezt, mert nem a kizsákmányolás, az elnyomás törekvése vezeti őket, hanem az a meggyőződés, hogy Magyarország és a Szovjetunió népei kö­zött a jószomszédi viszony, az együttműködés és a barátság meg­erősítése megfelel c népek létérdekeinek és a legalkalmasabb mó­don fogja előmozdítani mindkét állam gazdasági fejlődését. Szabadságunk tíz esztendeje alatt békénk és függetlenségünk erős pajzsa volt a Szovjetunió. Ez a szerződés a magyar nép szá­mára a szabadság és a jólét, a béke és a szocialista jövő egyet­len, győzelmes útja. A francia helyzet A napokban a sajtóban megjelent egy karikatúra, ameiy jellemzi a francia helyzetet. A gúnykép a francia miniszterelnök piros bársonyszékét ábrázolja. A szék lábán, mint valami sík«-, póznán, felkapaszkodni igyekszik a kijelölt miniszterelnök. Két jelölt már lepotyogott a síkos póznán. Ezek fejükre pottyantak és »kakast«, dudarodást kaptak. A jobboldali szocialista Pineau- nak sikerült a székbe való mászás. Kormányt tudott összeállítani és azt a nemzetgyűlésben bemutatni. Pineau kormány alakítási tárgyalásai során kiderült, hogy ö is szeretne két urat szolgálni: a washingtoni parancsolókat és a francia szavazókat. A francia szavazóktól függ politikájának, parlamenti jóváhagyása. A washingtoni tőkésektől pedig függ a francia gazdasági élet támogatása. Több francia miniszterelnök próbált a két erő közti kötélen táncolni. Lebuktak, »kakast« kap­tak, mint a francia baloldali sajtp gúnyosan megállapítja. így járt Bidault, majd Mendes-France. Mind azért buktak meg, mert vagy a washingtoni uraknak, vagy a francia szavazóknak nem teljesítették követeléseit. A franciák nemzeti politikát követel­nek. S épp ezt nem akarják a washingtoni pénzmágnások. Ez robbantotta ki a kormányválságot. Ez okozta azt, hogy Mendes- France kipotyogott a miniszterelnöki bársonyszékből. Ebből a székből már nem egy politikus esett a fejére, és kapott fájós daganatot. De voltak olyanok is, akik ebből a székből egyenesen fejest ugrottak: a vietnami háborúba, a német újrafelfegyvér­zésbe. Eddig egy-két fejesugrás kisebb-nagyobb balesettel vég­ződött. A haladó francia sajtó most arra figyelmezteti az'új mi­niszterelnököt, hogy vannak fejesugrások, amelyek nem »kakas­sal«, hanem nyaktöréssel is végződhetnek. Pineau ezt tartsa szem előtt, amikor elfoglalja helyét a piros miniszterelnöki, bársony­székben. Az iraki kormány és az arab olaj Az iraki kormánynak az az elhatározása, hogy katonai szö­vetséget köt Törökországgal, aggodalmat okozott az arab orszá­gokban. Az arab államok vezetői ezért Kairóban összeültek, hogy megtárgyalják az ríj helyzetet. Az iraki miniszterelnök nem mert elmenni erre a tárgyalásra, »betegségére« hivatkozott.' Nuri Szaicl, iraki miniszterelnök, kijelentette, hogy a török-iraki szerződésnek az a célja, hogy megvédje mindkét ország, illet re az arab orszá- gok érdekeit. Á többi arab állam ezt a szerződést összeesküvés-< nek tekinti. As amerikai imperialisták az arab államok vezetői­nek nézeteltérését arra használják, hogy az olaj monopóliumok zavartalanul kifoszthassák Arábiát, Szandi-Arábiában a köolai tonnájának önköltsége fél dollár, kiadási ára 12—15 dollár kö­zött mozog. A kőolaj magas piaci monopolára évente, egymilViárd dollár haszonhoz juttatja a .tőkéseket. Ez a mammut-haszon a kedvező természeti adottságokból és az arábiai olajmunkások könyörtelen kizsákmányolásából ered. Arábiában mind nagyobb tömegek követelik ezért az olajipar államosítását. Arábia dől? gozói nem akarják tovább tűrni a külföldi monopóliumok fosz­togatását. Részlet a szerzőnek a Mű­velt Nép Könyvkiadónál most megjelent »Két évezred ba­bonái« című művéből. /à XVI. század táján Gron- A* landot és az északi ten­gereket járt. utazók elterjesztet­ték a hírt, hogy ezeken a vidé­keken különös fajta vízimadár tenyészik, az úgynevezett Ber- niola-kacsa. Ez nem tojásból jön a világra, mint egyéb tisztessé­ges fajrokonai, hanem a szó szo­ros értelmében fán terem, amennyiben bizonyos tengerpar­ti fák olyan gyümölcsöt hoznak, amelyben mag helyett kis ka­csafióka rejtőzik. Mikor a gyü­mölcs megérett, szétnyílik s az immár kifejlett kacsa kipoty- tyan belőle, belehull a tengerbe s ott elúszik, vagy elröpül, amint a kedve tartja. Nagyhírű tudósok, köztük Aeneas Sylvius (a későbbi II. Piys pápa) és a XVII. század rendkívüli tudású enciklopedis- '■ája, Kircher jezsuita atya, el­tagadták a kacsatermő fát való ténynek, s iparkodtak a tudo­Ráíh-Végh Islván: A fán termő kacsa mányos magyarázatát megtalál­ni. Kircher páter így okoskodott: a sarki tengereken a vízimada­rak milliónyi tojást raknak le a jégre. A viharok a tojásokat szétzúzzák, a vízbe sodorják, s bizonyos tengeráramlások a te­mérdek tojássárgáját elviszik a Hebridák szigetcsoportjáig. Itt a tengerparti fák a tojássárgájával telített vizet magukba szívják, s ennek eredményeképpen gyü­mölcsükben mag helyett eleven madár képződik. /# nagy tudománya Nierem- bergius, a XVII. század közepén a madridi egyetemen a természetrajz tanára azt írja hí­res természetrajzi munkájában, hogy ő a Berniola-kacsa törté­netét teljesen szavahihető uta­zóktól tudja, ‘■‘■akiknek inkább hisz, mintha a tulajdon szemé­vel látta volna.« Le is írja a ka­csaanyafát: olyan, mint a fűzfa; gyümölcse ibolya színű és álma nagyságú, már magán a fán ala­kul át kacsa formájúvá, s vízbe esve eletet nyer és tovább úszik. A derék tudós meglepő követ­keztetéseket von le a kacsa fej­lődési folyamatából: arra a vég­ső eredményre jut, hogy eszerint a kacsa voltaképpen nem rendes kacsa, hanem inkább hal termé­szettel bír, ennélfogva böjtben szabad enni. M/L ég I ezzel sem zárult le a 1 •* kacsa tudományos legen­dája. Más útazók más hírekkel érkeztek haza s híreik alapján a tudományos világ két táborra oszlott. A maradiak csökönyösen hittek a kacsatermő fában, de a haladó szelleműek új elméletet hirdettek. Eszerint a Berniola- kacsg a tengerben rothadó fá­nak a terméke, Szemtanúk je«. leütése szerint a kacsa követke­ző fejlődési fokokon megy ke­resztül: a rothadt fából először is kis -vörös kukac kel ki. Ez növekszik, gyarapodik s tengeri ragadozók elleni védekezésül kagylót termel 1 nqga köré. A kagylóban azután nyugodtan ki­fejlődik madárrá, s érett álla­potban kibújik belőle. »Olyan igaz ez, mint a nap fenn ragyog az égen« — írja a XVI. század derekán a tudós Hector Boetius, aki, mint skóciai kanonok, kö­zelebb férkőzhetett a különös madár természetrajzához, mint olasz és spanyol kollegái. rt örtént azonban, hogy ta­"*■ máskodó tudósok nem ér­ték be a napragyogású elmélet­tel és nekivágtak az északi ten­gereknek, hogy saját szemük­kel lássák a kacsával bélelt gyümölcsöket. Ilyeneket, persze nem találtak, ellenben megfi­gyelhették a Berniola-kacsák- nak akár ezreit, amikor a tojá­saikon ülve teljesítették anyai kötelességüket, mint az egész világon minden aluajísúguk. INNEN—ONNAN ü ’ A BAJAI Városi Tanács Ms« | zőgazdasági Osztálya segítséget ! nyújt a gyümölcs- és szőlöter* Emelőknek. A tangazdaságban slcét mészkénlé és bordóílé elő- i állítására alkalmas üstöt bocsát a a termelők rendelkezésére- Két *permetezöbrigádot is alakító* *nak, akik a házak és udvarok *gyümölcsöseinek és szőlőinek jj szakszerű permetezését végzik 5 majd. Gondoskodtak arról is, « hogy májusban a szövőlepke » elleni védekezés is megindul* ’jón. ■ ■ FEBRUÁR MÁSODIK felében a» ! Országos Béketanács is a Társada- 'lom és Természettudományi lsm»~ Intterjesztö Társulat Budapesten a* %MSZT Semmelweis utcai helyiségé- ' ben atomenergia kiállítást rendes. A n kiállítás szemléltető ábrák és model- » lek segítségével magyarázza az aló- smok szerkezetét, az atommaghasa­sa ást, a rádióaktív sugárzást, és a láncreakciót. Gazdag anyag mutatja 5 ezt is, hogyan harcolnak a százmii- jhákj hogy az atom ne a háborút, t hanem a békés építési ,szolgaija.

Next

/
Oldalképek
Tartalom