Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-19 / 42. szám
Tavaszi szemle a Városföldi Állami Gazdaságban A megyében elsőnek a Városföldi Állami Gazdaságban tartották meg a tavaszi szemlét. Azért ilyen korán, hogy a szemle során észlelt hibákat még idejében, a tavaszi munkák megindulása előtt kijavíthassák. A szemle színhelyén az erő- és munkagépek mellett több, mint 60 pár lovasfogat sorakozott fel. A bizottság megállapította, hogy a lovak jól teleltek, a kocsik kijavítva. készen várják a tavaszi munkákat. Bandzsal József »Rigó« és »Mari« nevű lovát már három éve gondozza. A szemlén dicséretet kapott a jól ápolt lovakért. Ezután a gépparkot tekintették meg a bizottság tagjai. Az újrafestett erőgépek, Zetorok, munkagépek hosszú sort alkottak. A műszaki vizsgálat után megállapították, hogy az erőgépeket kiváló minőségben javították ki. A munkagépeknél azonban már akadtak hibák. A boronák fogai már most lazák, s a rotációs kapákat sem javították ki. A bizottság felhívta a figyelmet a hibára, hisz ezek kijavítása egyik fontos alapja a magasabb terméshozam eléréséA szemle után az erőgépek munkához láttak. Számon Mihály, aki már több, mint tizenöt éve traktoron dolgozik, a gazdaságban is mindig élenjár, G—35-ös gépével az idén már 80 normálhold talajmunkáját végezte el, Kulai Imre pedig 100 holdon készítette elő a talajt a vetéshez* A szemlebizottság megbízást adott az agronómusofcnak, mutassák be, hogyan készültek fel a tavaszi vetéshez. Sát János, az első részleg vezetője teljesítette elsőként a megbízást. Megmutatta, milyen területre kerülnek a tavaszi vetőmagok és ismertette a műtrágyázáshoz való felkészülést. Földi János agronómus pedig bemutatta, hogy kezd majd hozzá a kukorica négyzetes vetéséhez s a répaültetéshez. A bizottság ezután megtekintette az állatállományt, megvizsgálta a trágyakezelést és az állatok takarmányozását, Egymázsás mammutagyarat találtak Sztálinvárosban A Duna-medertöl 100—150 méterre Sztálinváros óvárosának egyik pincéjében egy, eredetileg több, mint három méter hosszú mammutagyar került felszínre. Szakemberek véleménye szerint a körülbelül egymázsás agyar a legnagyobb, amit Magyarországon eddig találtak, s az egykori Duna- meder iszapjában jó állapotban maradt meg. (MTI) Qliíjij ineyijt aenmyez a termelőszövetkezeti építkezések meggyorsításáért Termelőszövetkezeteink fejlesztése céljából Baranya, Tolna, Vas és Csongrád megyét versenyre hívta a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Igazgatósága. Vállalták, hogy a termelőszövetkezetek építési tervét december 25-ig 110 százalékra teljesítik és 25-e után a befejezett építkezések elszámolását a bankon keresztül elvégzik. Az egész évi munkát négy időszakra osztották, Az elsőben, január 1-től április 4-ig az éves tervet 16 százalékra teljesítik. Vállalták többek között 10.000 négyzetméter nádpalló elkészítését 230 ezer forint értékben. A tatarozásokat úgy osztják be, hogy a fertőtlenítéseket is időben elvégezhessék. A kecskeméti Dózsa Termelőszövetkezet külön felajánlást tett, hogy ezt a munkát korábban, március 15-re teljesíti. A második szakaszban április 4-től augusztus 20-ig pedig 55 százalékot érnek el, Ezidő alatt évi vályogszükségletük 60 százalékát kiverik, 25 ezer négyzetméter nádpallót gyártanak és az idén létesülő épületekhez szükséges ajtókat és ablakokat is elkészítik. A harmadik ütemezésben (augusztus 20—november 7) elérik a 95 százalékos teljesítést és felkészülnek a jövő évi építkezésre. Felmérik például az 1956-os építkezési tervfeladatokat és előterveket készítenek, valamint 250 ezer vályogot gyártanak és azt szakszerűen raktározzák. December 25-re pedig tervüket a felajánlás szerint hiánytalanul teljesítik. A versenykihívást Csongrád és Tolna telefonon már el is fogadta. Február 25-én az egész megye területén megkezdődik az 1955. évi végleges beadási kötelezettség és az 1956. évi kötelezettség előzetes megállapítása. A tervtárgyalásokon való megjelenés valamennyi termelőnek érdeke, hisz ezek során állapodnak meg a helyi begyűjtési hivatalokkal az állam iránti kötelezettségek teljesítésének módjáról és határidejéről. A beadási tervtárgyalások során kapják meg termelőink a rendeletben biztosított kedvezményeket és ugyanekkor lehet még tisztázni a jogos földterületi problémákat, stb. Ezért nagyon fontosak ezek a tervtárgyalások. Tavaly nem egy termelő halogatta a tárgyaláson való részvételt s miután nem jelent meg, a begyűjtési hivatal nem tudta figyelembe venni kívánságait, a teljesítésre vonatkozó lehetőségeket. Ez pedig a továbbiakban is nehezítette a begyűjtési munkát, melyből nemcsak az államnak, hanem a termelőnek is kára volt. A begyűjtési hivatal már felkészült a tervtárgyalásokra. A hivatal dolgozói minden egyes beadásra kötelezett termelőt írásban értesítenek a tárgyalás időpontjáról. Az értesítésen fel lesz tüntetve, hogy milyen iratokkal kell megjelenni a tárgyaláson. Az értesítés hátoldalán a vetésterületi adatok feljegyzésére szolgáló helyet a termelőnek még odahaza ki kell tölteni, úgyhogy a részletezett különböző vetésterületek együttes összege megegyezzen a tar-* melő gazdaságának egész szántóterületével. A tervfelbontás hatalmas munkájában igen jelentős feladataik vannak tanácsainknak. Egyrészt mint államhatalmi szervnek* másrészt mint a legnagyobb tö- megszervezetnek. A siker érdekében tanácsainknak már most hozzá kell fogni a mozgósító felvilágosító munkához, tudatosítani a dolgozóik legszélesebb körében, hogy a tervtárgyaláso- kon való megjelenés minden termelőnek állampolgári kötelessége és egyben saját érdeke is. A körzetek tanácstagjai nagyon sokat tehetnek a munka zökkenőmentes, határidőre történő elvégzése érdekében. Ebben az évben el kell érni, hogy minden beadásra kötelezett termelő a kitűzött időpontban megjelenjen a tárgyalásokon. Tanácsaink és a begyűjtési hivatalok dolgozói a tervfelbontási munka előkészítésénél, megszervezésénél és végrehajtásánál tartsák szem előtt, hogy a terv- felbontás a begyűjtési tervek sikeres teljesítésének egyik legfontosabb feltétele. Ezért kell a tervfelbontást a legnagyobb körültekintéssel a rendelkezésre álló idő jó kihasználásával, a parasztság megfelelő mozgósításával elvégezni* Horváth Károly Negyven női munkást vár az öntöde — HA ÍGY MEGY tovább, hidd el, nem lesz rám szükség — fakadt ki keserűen a kistermetű, mozgékony, életrevaló főmérnök, Szabó Lajos, a Kecskeméti Gépgyár főmérnöki irodájában. — Jó fogadtatás, gondolom. Egy-két másodpercig hallgatok, amíg fölocsudok a meglepetéstől. — Aztán miért? — Nézd, tolja elán a íel- mondólapok sokaságát. Ezért... J. Kiss Miklós például felmondási indoknak írja: 1.5 hold szőlőt kell megművelnem és ezért hagyom el a gyárat. Mi- zsei Ferenc: szőlőm, földem van, nekem kell megmunkálni. Köveséi Ferenc így gondolja: nincs lakásom, állami gazdaságba megyek... — Egy pillanatra feltekintek, s összeakad a szemünk. — Ma tizenötnek fogadtuk el a felmondását. Nem tehetünk mást, a rendelet így szól. No, de hagyjuk... — Nem hiszem, hogy ne lenne megoldás, — próbálkozom némileg megnyugtatni. Nem válaszol azonnal. A napijelentésben böngész. Kisvártatva így szól; — Gyerünk az öntődébe. — Felkerekedünk. AZ ÖNTŐIM BEN már mindenütt kész formák várják az izzó vasat. — öntünk, — szólal meg lakonikusan Szabó Lajos, — majd így folytatja: — menjünk beljebb, ott érdekesebb. — Ne... maradjunk még. — Felém fordul. — Már megint mit találtál? Elárulnád? — Megfogom a karját és az első hajó belsejébe mutatok, ahol nők állnak a formák mellett. — Menjünk oda, beszélgessünk. EGV-KKT PERC múlva már * kis szöszke K, Kovács Júlia, formázonő a legélénkebb társalgónk. — Nehéz ez a munka, nem nőnek való, — mondom. — Maga is úgy beszél, mint a férfi «jóakaróim«, — nyomja meg a férfi szót, s mosolyogva néz Szabó elvtársva. — Igaz, Szabó elvtárs? — kérdezi huncutul. — Nem ériem. — Majd elmondom röviden. Egy évvel ezelőtt mást se hallottam férfi munkatársaimtól: nehéz munka, nem nőnek való, nem bírod, elveszted nőiességedét, nem tudsz pénzt Keresni, vlszeres lesz a lábod, megcsú- nyulsz. Mindenáron el akartak riasztani ettől a munkától. Nem sikerült! — Nem bánta meg? — Nem!- ÚGY f lt/I M, nem tudtam meg mindent. Ezért próbára teszem: — Magának naponta ötven darab 43 kilós szekrényt kçll megemelnie. Az 24 mázsa. Nem gyerekjáték! — Igaza van. Csak ne feledje, hogy nem egyedül emelem. Ivetten csináljuk, sőt hárman, mert van egy segítő is. Nem azt mondom, hogy könnyebb munkát nem tudok elképzelni, de minden nő nem lehet könnyűipari dolgozó. Ehhez a munkához erősebb fizikum kell, meg munkaszeretet, akkor havon h» 1000—1100 forint biztos! — Nem sokáig lesz ilyen nehéz ez a munka, — veszi át a szót Szabó elvtárs. Olyan lemezből gyártunk szekrényeket, hogy az a homokkal együtt 20 kilogrammnál nem lesz nehezebb. Az első mintadarab már kész Május 1-re 25.000 forint értékben gyártunk új formát. Az eddigi 24 mázsa helyett 12 mázsa-. kell emelni 8 óra alatt, segítővel. — Mégis, csak szükség van rád, mérnök elvtárs, — emlékeztetem »üdvözlő« szavaira. — Ha a fizikai munkások is akarják, igen. Negyven asszony, vagy leány tudna itt munkát találni és körülbelül ezer forintot keresni ilyen feltételekkel Várjuk őket szeretettel, csak jöjjenek. Ha sikerül, akkor valóban szükség lesz rám, mórt lc- küzdjük a munkaerőhiányt, teljesítjük a tervet. A HÍVÓ S7,() bizonyára meghallgatásra talál. Nehezebb munkát is szívesen vállalnak az asszonyok, mert azt jobban megfizetik. (v-k) Miért írtam alá a béheívet A nemesnádudvari békeivek egyikén szerepel Ambrus Sán- der neve. A kaligrafikus betűk megfontoltságot, határozottságot árulnak el. — Miért írtam alá a békeívet? Mert a béke híve vagyok> békét akarok. Két háborút értem már meg. Fivérem az első világháború áldozata lett. A második elszakított családomtól. Egymástól távol rettegtünk életünkért. Mondhatnám azt is, meggyűlöltem a háborút. — Mindenkinek joga van az élethez. Ahhoz azonban nincsen jega senkinek sem, hogy az emberi élettel spekuláljon. Mert a háború megszállottjai ezt teszik. Miért kell az emberek millióinak rettegve gondolniok a technika fejlődésére? Miért kall félve gondolniok az atom- és hidrogén bombákra? Miért kell arra gondolniok, a technika fejlődése elől egyszer majd menekülniük és rejtőzködniük kell? Miért nem leket örvendezni neki? Miért nem lehet azt az emberiség hasznára használni, hogy abból mindenki hasznot lásson? — Látja ez is arra késztetett, hogy a békeívet aláírjam. Az ember életre született és az élet a békét jelenti. Béke nélkül nincsen jövő, nincsen család, csak rombolás, pusztulás. Sokszor végignézem az iskolákból, óvódák'oól nevetve, hancurozva, vidám gondtalansággal kiáradó gyermeasereget. És ijedve gondolok arra, mi lenne, ha háború lenne. A kacagás szepegéssé változna, a vidámság sírássá, a gondtalanság pedig rettegéssé. Ki akarná ezt? — Ez, a gondolat is a békeív aláírására ösztönzött. Az ember arra született, hogy teremtsen, alkosson. Egy emberöltő munkáját a háború egyetlen perce megsemmisítheti. Kinek lehet ebből haszna. Csakis azoknak, akik a háború viharát eliiuHtottáki Akik a mások könnyéből, romlásából, pusztulásából, gyászából a maguk hasznát akarják tovább növelni. A békémét mikor aláírtam, erre is gondoltam. A felszabadulás tíz éve sok válaszfalat ledöntött a város és a falu között. De összefogásban talán egyetlen szál sem olyan viős és elszakíthatatlan, mint a béke, a béke megvédésének, eltökéltsége. Aki a békét védi községét, városát védi, otthonának melegét óvja, családját, gyermekeit védelmezi. A béke gondolata, a béke megvédése előtt nincsenek országhatárok. Aki a maga békéjét védi, milliók békéjét is védelmezi. Ambrus Sándor így szerzett aláírása mellé még 42 béke- aláirást. Aliért kötött dohánytermelésre szerződést ifjú líáe/ \n<Irn* egyéni gazda ? Ifjú Rácz András apja régi dohánytermelő Kiskunmajsán. Tapasztalt jó gazda és ugyanezt lehet e1 mondani a . fiáról is. Az utóbbi évben azonban nem foglalkoztak dohánytermeléssel, mert a fiú nem tudott segíteni idős apjának, mivel Sztálinvárosban dolgozott. Most azonban újra együtt gazdálkodnak, mert ifj. Rácz András visszatért Sztálinváros- ból. Visszahozta a föld szeretete. Most azután együtt tervezgetnek, számolgatnak, hogyan tegyék jövedelmezőbbé már ebben az évben kis gazdaságukat. — Már sokat gondolkoztam azon, hogy íi hold földemet hogyan tudnám a legjobban kihasználni — mondja a fiatal gazda. — Négy holdat kenyérgabonával vetettem be, ez biztosítja a beadást és egész évi kenyérszükségletünket. Ezenkívül van még egy hold szőlőm és a fennmaradó területből két holdat kapásnö— vénnyel vetek be, hogy az állatok részére is biztosítsam a takarmányt. Több gazdatársammal beszélgettünk róla, magam is megnéztem a szerződéses növénytermelés feltételeit. így határoztam el, hogy dohányt fogok termelni. Ha Balogh Alajos 490 négyszögölön az idén több, mint 2000 forintot, vagy Felföldi János 800 négyszögölről 3000 forintnál többet kapott, akkor úgy számítottam, hogy most az újólag felemelt beváltási arakkal nagyon szép jövedelemre tehetünk szert mi is. A dohányt egy jóét oben lévő barna homoktalajba ültetem és minden munkát időben elvégzek. Most szárítópajtát építek, ahol a ritkára és forgatva fűzött dohányt szépen megszárílhu- tom. Ilyen előkészületek után legalább tíz mázsa jóminőségű termésre számítok. Hogyha az átlagos árat veszem figyelembe, akkor a minőségi és többler- rpelési prémiummal együtt 16—17 ezer forintot, és ugyanennyi cigarettát kapok. Így tehát elérem ugyanazt a -jövedelmet, mintha az iparban dolgoznék, de meg lesz még az az előnyöm, hogy együtt lehetek a családommal, sőt nemcsak ez az előny származik még a jó gazdálkodásból. A dohánytermelés revén csökken a beadásom és emellett nem utolsósorban számításba veszem azt is, hogy a dohány a gabona legjobb elövete- ménye és ez egyetlen gazda számára sem közömbös. Ezért kötöttöm én dohányteime- lési szerződést, 4 begyűjtési tervtárává!ások elé
