Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-23 / 19. szám
Meggyőződtünk a gépi kapálás jelentőségéről — idén a háztáji kukoricák művelésére is szerződünk... Azzal kezdem, hogy az 1953-as évben szövetkezetünk kukoricavetésének .iórésze nem látott kapát. Tavaly elhatároztuk, hogy ilyen csúfság többé nem érhet. 107 hold kukoricavetésünkből 80-at cirkálom után, négyzetesen vetettünk, 37 holdat a regi szokás szerint.. Es háromszori gépi kapálásra szerződést kötöttünk a gépállomással . Kapálás idején meg is érkezeit a Zelor. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a vetéssorok nem sikerültek egészen egyenesre, így a kulli- vátart nem lehetett használni. Sebaj, lófogatos ekéket szereltünk utána, hetet összekapcsolva. Ha valaha, akkor a tavalyi nyáron szükség volt a gyors munkára, hiszen minden másnap esett az eső. A gép haszna elsősorban a gyprsaság volt. Egy nap alatt vígan megekézett 23 hóidat, inig fogattal felét sem csináltuk volna meg. igaz, azokat sem pihentettük. Úgy csináltuk, hogy a gép dolgozott hosszirányban, nyolc lovasekénk pedig keresztben, a kézikapások pedig így nyomban bekiálthattak a töveket kapálni. Töréskor aztán fényesen vizsgázott a mi géppel kapált kukoricatáblánk. Átlagosan 80 mázsát szedtünk erről a 80 holdról, de volt olyan 18 holdas szakasz, amely 35 mázsával fizetett. A 27 hold soros vetés ugyanolyan talajban volt, — s az csak 20 mázsát adott holdanként. De jobb lett a közös tábla termése a háztáji kukorica- földeknél is, — márpedig az úgy-c természetes hogy az egy-egy holdacskát minden tag a leggondosabban megművelte? Mégis; a gép alaposabban ki into tűi a gyomot, mélyebben kapált. Ez kitűnik abból is, hogy amikor tus őszi szántásra került a sor, egyetlen olyan tiszta földünk sem volt, mint ez a gépjárta 80 hold. Idén ismét 107 hold kukoricavetésünk iesz, — ezt utolsó szálig négyzetesen vetjük és mind géppel kapáltatjuk. De nemcsak ezt. A tagok is elhatározták a tavalyi fényes példa láttán, hogy a háztáji kukoricáikat is négyzetesen vetik — mind az 50 holdat — s ezt is a gépállomással kapáltatjuk. A gépi munka nemcsak a mi tagságunk előtt vizsgázott le tavaly ilyen szép sikerrel. A Dózsa termelőszövetkezet, amelynek tagsága a múlt évben egyre csak azt hangoztatta: nem kell a gép, megleszünk a fogatokkal — az idén mái kapásvéleményeinek jórészére szintén kapálási szerződést kötött a gépállomással... Elmondotta: Szabó Antal, a Tat'aházi Petőfi Tsz elnöke. A dunarecsei járás termelési bizottságainak tapasztalatcseré jéÉ'ől DÜNAVECSEN a napokban .apasztalatcsere értekezletre jöttek össze a járás termelési bizottságainak elnökei. Sok nasz- nos, értékes tapasztalatról és javaslatról számoltak be a részvevők. Martán u termelési bizottság szőlő- és gyümölcstermelés! szaktanfolyamot szervez- Ezenkívül a község dolgozó parasztjai udvarlátogatások keretében beszélik meg a helyes trágya- és silókezelés módszereit. A SOLTI termelési bizottság eredményei még kezdetiek, de már ott is új kezdeményezések vannak. A bizottság javaslatára öt bikaborjút vásároltak lovább- Uinyésztés céljából, amelyeket most nagy gonddal nevelnek, számítva arra, hogy ezzel rövid időn belül fel tudják frissíteni a község apaállatállományát. Az apaállatistállónál min- ta-trágyatelepet létesítenek. A téli gazdataofolyam Solton is a termelési bizottság kez.de- ményezésére kezdte meg munkájút. Jelenleg tizenöt-húsz dolgozó paraszt vesz részt az előadásokon. A tavaszi munkákra való felkészülés során az a tervült, hogy a község három különböző helyén vetőmag csávázó telepeket létesítenek. FELVETŐDÖTT az értekezleten, hogy a legeltetési bizottságok teljesen önállóan gazdálkodnak a legelőkkel, rétekkel s munkájukba a termelési bizottságnak különösen a gazdasági részt illetően beleszólássá nincs. Ezért történhetett meg például Solton, hogy a legeltetési bizottság nagymennyiségű szénát gyűjtött be, melynek nagyrészét — mintegy 150 mázsát értékesített — ugyanakkor a tanács az apaállatok részére egyéniektől kénytelen vásárolni a takarmányt. A legeltetéstől teljesen külön van választva az apaállat- tartás. A termelési bizottságok véleménye az, hogy a legeltetési bizottság munkáéit a termelés) bizottságon belül kell megoldani úgy, hogy a legeltetés és apaállat-tartás teendőit a termelési bizottság állattenyésztési szakcsoportja lássa el. Javasolták, hogy a pénz kezelését a községi tanács végezze. A TOVÁBBIAKBAN szó volt arról, hogy a gyümölcstermelés előrehaladását gátolja a kisgépek tiiánya. Járásunk legtöbb községéből hiányzik a magasnyomású permetezőgép, a gyümölcsfák ápolása viszont ezek nélkül szinte elképzelhetetlen. Ugyanakkor Hantán, ahol kevés a szőlő és gyümölcs, tíz baté- riás háti permetezőgép van,, amelyből mindössze hármai tudnak használni az, alkatrész- hiány miatt. Ha ezt rendeznék, még ez sem oldaná meg a problémái. Ahhoz viszont túl nagy befektetés szükséges, hogy néhány termőfával rendelkező dolgozó paraszt külön-külön szerezzen be ilyen, gépeket. Egyedüli helyes útnak bizonyult, hk minél előbb megalakítjuk a szőlő- és gyümölcstermelő és értékesítő szövetkezeiét, mert csak így tudjuk jövedelmezővé tenni a kisterületiéi és kevés fermő- faegységgel rendelkező gazdaságokat. Az egész értekezlet örömmel fogadta ezt a lehetőséget és elhatározták a részvevők, hogy községük dolgozó parasztságával a lehető legrövidebb időn bélül megbeszélik a társulás feltételeit. Ez a tapasztalatcsere hozzásc-. gítette termelési bizottságainkat, hogy jobban összehangolják munkájukat, amely nagy segítséget jelent a tanácsoknak is. Csoplájr József Dunavecse, Járási Tanács. Cikkeink nyomán Értekezlet levelezőinkkel az Izsáki Állami Gazdaságban Vajon púért érkezett be egyre több levét szerkesztőségünkbe az Izsáki Állami Gazdaságból? Elsősorban azért, mert az egyik dolgozó levele nyomán u. Népújság december 7-i számában bíráló cikk jelent meg. Magirtuk, hogy a gazdaságban nem sokat törődnek a dolgozók érdekének védelmével. — Például rossz, elhanyagolt szálláshelyeken laknak. Éppen ezért most megbeszéltük levelezőnkkel, mi történt az allami gazdaságban a bíráló cikk nyomán. Másfél hónap non nagy idő. De elég ahhoz, hogy szemügyre vegyük, volt-e foganatja o. bírálatnak. A felszólalók bizony szép eredményekről is beszámolhattak. A cikk nyomán meggyorsult a munkásszálló építkezése, s ma. már egyik szobájában duruzsoló meleg kályha, tiszta ugya.k, barátságos ott- non fogadja a munkásokat. Március elsején pedig, mikor a gazdaságban teljes erővel megkezdődik a munka, a többi szobákba is beköltözhetnek a dolgozók. Sőt tavaszra kis virágos parkot, padokat, sportpályát is terveznek a szállás környékére. Március 1-től már nem a szabad ég alatt fogyasztják cl az ebédet, kész lesz az étkezde is. A legfontosabb pedig, hogy huszonkét esaládiház építése fejeződött be az elmúlt hetekben. László József kombájnosnak az egyik esaládiház boldog tulajdonosának ezentúl nem kell hét és fél kilómétert gyalogolnia munkahelyére. Kéri Mihály szőlő- munkás öt hónapos kisfiát már nem belégíti meg a régi, egészségtelen, hideg lakás. Igen, vidámabb lelt az élet az allami gazdaságban. Főleg az olyan szorgalmas műn- kásembetek számára, mint Bránya József szőlőmunkás, aki az egyéni művelésre kiadott terület után 14 ezer forint prémiumot kapott rendes- jövedelmű mellette Az öröm melleit üröm is akad még. Kovács lllésné azt sérelmezte ugyanis, hogy az egyéni művelésre kiadott földterületet szüretkor a csapat visszavonta. Sztankov brigádvezető erre közbeszólt. Ez csak azért történhetett így, mert a brigádvezetö nem tudott fegyelmet tartani, mindenki mehetett a saját feje után abban a brigádban. Afra Károly levelezőnk viszont arról beszélt, hogy Halmi, az d brlgádvezetó- ■jiik durván bánt a dolgozókkal. Emiatt ö bizony néha megmondo- gatta a véleményéi. Az eredmény az leit, hogy nem újította meg szerződését. — Bizony így van — mondta haragos sza- i akkal Sebök József. —• Nálunk az állami gazdaságban úgylátszik hadilábon allliak cgi/cs vezetők a bírálattal. Körmendi igazgató elv- tar s is píszkolódásnak vészi, ha én a Népújsággal levelezek. Az igazgató erről így nyilatkozott: -m Helyes ugyan a bírálat és a levelezés, de Sebők sokszor nem helytálló dolgokat írt a szerkesztőségnek. Végül Horváth Rezső elvtárs, az ízsáki Zjártbízottság titkára adott helyes útravalót. Az értekezlet tanulságos volt. A vezetők és dolgozók kezdeti lépéseket tettek a helyes és jó úton. Ahhoz azonban, hogy ne térjenek le mcLlókösvényre az kell: a vezetők és dul- f gőzök egymáshoz nagyobb bizalommal közeledjenek. Az iguzgaló elvtárs se vegye rossz névén, ha egy levelező esetleg téved. Sebők t ívtársnak mindenkor joga van észrevételeit szerkesztőségünkkel közölni. A mi feladatunk, hogy a bejelentéseket tárgyilagosait kivizsgáljuk. Azzal pedig, hogy Körmendi igazgató elvtárs ígéretét tett. hogy Afra Károly IcVéléZönk szerződését megújítja, mindez azt mutatja, az állami gazdaság a hibák kijavításának útján halad. rOaiámafti Ltot! KEDVES BARÁTOM! I< mlékezz arra, amikor a tanacsvalasztás előtti napokban 'J esténként Kecskemét utcáin sétáltunk és néztük <t Ui- i:acstag-jelöltekről szóló képes falragaszokat. Kérdéseidből kicsendült az aggodalom, vajon, ha ezeket a jelölteket megválasztják. előseffilik-c a kecskeméti tanács munkáját. Hivatkoztál orra, hogy Lestár Péter és Kada. Elek polgár mestersége idején mi mindent alkottak a »városatyák«. Tény, hogy Lestár Péter és Kada Elek haladógondtAko úgsú polgármesterek voltak. Mindet polgármester nehéz küzdelmet vívott a maradi, orruknál és különösen egyéni érdeküknél tovább nem. látó »városatyákkal,«, akik a városi parlamentben a »népet« képviselték. Ezek a »városatyák« előtt két cél lebegett: »nópkópviseletük« jól jövedelmezzen és semmiféle pénzügyi térhet a város ne vegyen a nyakába. A »közérdek« náluk egyéni érdek volt, vagyis a birtokosok sajátos érdeke. Mit törődtek ők azzal, hogy a város lakóinak tetemes része állandóan farkasszemet nézett a bizonytalansággal, az elesettséggel, a nyomorral? Ez számukra csak előnyös volt, mert altkor olcsó napszámhoz juthattak. A kecskeméti nép a politikai életen kívül állott. Csak egyszer engedték a tanács- ülési terembe, amikor a 48-as forradalom híre eljutott Kecskemétre. Hajagos Illés akkor szélesre tárta a kaput a nép számára. TJajagos Illés elévülhetetlen érdemeket szerzett Kecske- mát dicsőségéért. Lestár Péter polgármesterségének első napjaiban a városnak csak két kövezett útja volt. Halálakor már állt a szép városháza, vlllamosmű, a 12 tantermes iskola, 12 tanyai iskola, a városi téglagyár. Kada Elek tovább ment ezen az úton. Újabb utakat burkoltak, felépült a városi bérpalota, lerakták a vízvezeték alapjait. Mindezek az alko- , tások úgy valósultak meg, hogy a város eme első polgárai harcoltak a »városatyák« maradisága, sötétsége, saját kis egyéni érdekeik ellen. E különben fejbólintó Jánosok gyülekezetében a helyi .kérdések nem voltak közügyek, csak azok, amelyek egyéni boldogulásukat szolgálták. A nép kiszorult a tanácsteremből, ezért születtek legtöbbnyire a gyakorlati élettől tdvolesö határozatok... És ma! A tanácstagokkal nemcsak a tanácsüléseken ta lálkozpl, hanem kerületükben is. Gyűjtik, továbbítják, elintézik a nép ügyes-bajos dolgát. A helyi kérdésekből közügyek lesznek. A -nőst készülő városfejlesztési tervhez több, mini 300 javaslat érkezett. Ennek mintegy felét már a mostani tervbe előirányozhatták. Harmati Sándor és Markó János javasolták kerületük nevében, hogy a népboltok árusítsanak permetező-szereket is, Molnár Imre felkérte a tanácsot, hogy legyen gondja a Talár-sor és Hétvezér utca csatornázására, és arra, hogy az egész Máriavárost védjék meg az esőzések utáni árvíztől. Sebestyén János. Putnoki István az útak rendbehozatalára tett javaslatot, Prepszevt. András pedig az irodák kitelepítését javasolta. /± plakáton szereplő jelöltek, akik a múltban a politikái élet sáncain kívül voltak, mint tanácstagok bevonultak a közügy ekel intéző testűiéibe. És hogy jó munkát végeznek, arra bizonyíték, ha cilátoMttsz a legközelebbi tanácsülésre, ahol megvitatják á 'nép, á kerületek 'javaslatait Kecskemét fejlesztésére. Ott láthatod, hogyan vesznek részt a közügyek intézésében, szeretett városunk felvirágoztatásában. íme tanácstagjaink nem fejbólintó Jánosok! Tanácsunk — a nép okos gyülekezetei ASSZONYOKNAK A szabás-varrás-körök hasznosságáról A négyszögletes munkaasztalok fölé negyvenhat női fej hajlik. Előttük milliméteres papíroson egymás után formát ölt a ruha részeinek rajza, előbb a szoknya vonalai, majd a blúz, ujjak szabásrajzai. Már másfél hónapja heti két alkalommal ket-két órára összegyűlnek itt, a kecskeméti Cifrapalotában az asszonyok, dolgozók és háztartásbeliek, hogy özvegy Bajusz Györgyné tolmácsolásában elsajátítsák a szabás- varrás hasznos mesterségét. Három hónapra verődött össze ez a kis kollektíva, háirom hónap alatt egymást segítve, figyelve, türelmes munkával tanúinak annyit, hogy az egyszerű ruhadarabokat odahaza is elkészfthcr tik. Az ügyesebbek a bonyolult felsőruha varrását Is elleshetik, sőt a helyi Kézműipari Vállalat bedolgozói is lehetnek. Ez sem megvetendő, hiszen odahaza dolgozgatva, komoly összegekkel segíthetik a családot. Most Bajusz elvtársnőtől érdeklődünk a tanfolyam menetéről. — Az első másfél hónapban kézlmunkaöltéseket tanulun,* — mondja — az egyszerű fércöltéstől a bonyolult ke-resztazsurtg minden öltést megtanulunk, amire egy háziasszonynak szüksége lehet és amit egy ruhadarab díszítésénél felhasználhatunk. — Az alapöUéSék után, elkezdjük a SZab».:rajzok elkészítését, egyelőre még milliméterpr.Wfen —‘ foí.v ;.:a » tájékoz* ízlést, — Eziuí.. megtanuljuk, hogy hogyan lehet leggazdasá* gosabban, kieső darabok nélkül kiszabni a kívánt ruhadarabot, Ha ezzel is megvagyunk, nagy papírra készítjük el saját alakra a szabásrajzokat, utána pedig mindenki, ki mint teheti, anyagot S2ab. — Elméleti ok tatás van-e ! — Hogyne! Megtanuljuk a szabás fortélyait, mit, milyen irányban kell szabni és főleg, hogy mihez mennyi anyag selb Aki ezt a tanfolyamét elvégzi, pontosain megtanulja, hogy milyen ruhadarabhoz mennyi anyagot kérjen az üzletben. Ez különösen a maradékvásárlásnál jelent majd nagy könnyebbséget. Másfél hónap alatt mái' megmutatkozott, hogy kik az ügyi - sebbek. Nagyon szépen dolgoznak többek között Kemény Jó- zsefné, Yranek Mihályné, Konez Eszter, a Monoíi mama és lánya Erzsi, Táj ti Teréz, Hegedűs Erzsi, Siniga Lászíóné. Ök az ügyesebbek, de rajtuk kívül mind a negyvenhat asszony szí - pen halad, eredményesen dolgozik. Nagy az érdeklődés városszerte a szabás-vattás-kör iránt. —» Ezért rövidesen megkezdődik a Cifra-palotában a második tanfolyam is> De az SZMT-n kívül több felé, különösen községekben az MNDSE szervezett sza- báz-vtn.Tás, babakészítő Körüket és az érdeklődőktől és jelentkezőktől függ csupán, hogy újakat indítsanak.
