Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

Meggyőződtünk a gépi kapálás jelentőségéről — idén a háztáji kukoricák művelésére is szerződünk... Azzal kezdem, hogy az 1953-as évben szö­vetkezetünk kukoricavetésének .iórésze nem lá­tott kapát. Tavaly elhatároztuk, hogy ilyen csúf­ság többé nem érhet. 107 hold kukoricavetésünk­ből 80-at cirkálom után, négyzetesen vetettünk, 37 holdat a regi szokás szerint.. Es háromszori gépi kapálásra szerződést kötöttünk a gépállo­mással . Kapálás idején meg is érkezeit a Zelor. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a vetéssorok nem sikerültek egészen egyenesre, így a kulli- vátart nem lehetett használni. Sebaj, lófogatos ekéket szereltünk utána, hetet összekapcsolva. Ha valaha, akkor a tavalyi nyáron szükség volt a gyors munkára, hiszen minden másnap esett az eső. A gép haszna elsősorban a gyprsaság volt. Egy nap alatt vígan megekézett 23 hóidat, inig fogattal felét sem csináltuk volna meg. igaz, azokat sem pihentettük. Úgy csináltuk, hogy a gép dolgozott hosszirányban, nyolc lovasekénk pedig keresztben, a kézikapások pedig így nyom­ban bekiálthattak a töveket kapálni. Töréskor aztán fényesen vizsgázott a mi géppel kapált kukoricatáblánk. Átlagosan 80 mázsát szedtünk erről a 80 holdról, de volt olyan 18 holdas szakasz, amely 35 mázsával fizetett. A 27 hold soros vetés ugyanolyan talajban volt, — s az csak 20 mázsát adott holdanként. De jobb lett a közös tábla termése a háztáji kukorica- földeknél is, — márpedig az úgy-c természetes hogy az egy-egy holdacskát minden tag a leg­gondosabban megművelte? Mégis; a gép alapo­sabban ki into tűi a gyomot, mélyebben kapált. Ez kitűnik abból is, hogy amikor tus őszi szán­tásra került a sor, egyetlen olyan tiszta földünk sem volt, mint ez a gépjárta 80 hold. Idén ismét 107 hold kukoricavetésünk iesz, — ezt utolsó szálig négyzetesen vetjük és mind géppel kapáltatjuk. De nemcsak ezt. A tagok is elhatározták a tavalyi fényes példa láttán, hogy a háztáji kukoricáikat is négyzetesen vetik — mind az 50 holdat — s ezt is a gépállomással kapáltatjuk. A gépi munka nemcsak a mi tagságunk előtt vizsgázott le tavaly ilyen szép sikerrel. A Dózsa termelőszövetkezet, amelynek tagsága a múlt évben egyre csak azt hangoztatta: nem kell a gép, megleszünk a fogatokkal — az idén mái kapásvéleményeinek jórészére szintén kapálási szerződést kötött a gépállomással... Elmondotta: Szabó Antal, a Tat'aházi Petőfi Tsz elnöke. A dunarecsei járás termelési bizottságainak tapasztalatcseré jéÉ'ől DÜNAVECSEN a napokban .apasztalatcsere értekezletre jöt­tek össze a járás termelési bi­zottságainak elnökei. Sok nasz- nos, értékes tapasztalatról és javaslatról számoltak be a rész­vevők. Martán u termelési bi­zottság szőlő- és gyümölcster­melés! szaktanfolyamot szervez- Ezenkívül a község dolgozó pa­rasztjai udvarlátogatások kere­tében beszélik meg a helyes trágya- és silókezelés módsze­reit. A SOLTI termelési bizottság eredményei még kezdetiek, de már ott is új kezdeményezések vannak. A bizottság javaslatára öt bikaborjút vásároltak lovább- Uinyésztés céljából, amelyeket most nagy gonddal nevelnek, számítva arra, hogy ezzel rö­vid időn belül fel tudják fris­síteni a község apaállatállomá­nyát. Az apaállatistállónál min- ta-trágyatelepet létesítenek. A téli gazdataofolyam Solton is a termelési bizottság kez.de- ményezésére kezdte meg mun­kájút. Jelenleg tizenöt-húsz dol­gozó paraszt vesz részt az elő­adásokon. A tavaszi munkákra való felkészülés során az a ter­vült, hogy a község három kü­lönböző helyén vetőmag csávázó telepeket létesítenek. FELVETŐDÖTT az értekezle­ten, hogy a legeltetési bizottsá­gok teljesen önállóan gazdál­kodnak a legelőkkel, rétekkel s munkájukba a termelési bizott­ságnak különösen a gazdasági részt illetően beleszólássá nincs. Ezért történhetett meg például Solton, hogy a legeltetési bizott­ság nagymennyiségű szénát gyűjtött be, melynek nagyrészét — mintegy 150 mázsát értéke­sített — ugyanakkor a tanács az apaállatok részére egyéniektől kénytelen vásárolni a takar­mányt. A legeltetéstől teljesen külön van választva az apaállat- tartás. A termelési bizottságok véleménye az, hogy a legeltetési bizottság munkáéit a termelés) bizottságon belül kell megoldani úgy, hogy a legeltetés és apa­állat-tartás teendőit a termelési bizottság állattenyésztési szak­csoportja lássa el. Javasolták, hogy a pénz kezelését a községi tanács végezze. A TOVÁBBIAKBAN szó volt arról, hogy a gyümölcstermelés előrehaladását gátolja a kisgé­pek tiiánya. Járásunk legtöbb községéből hiányzik a magas­nyomású permetezőgép, a gyü­mölcsfák ápolása viszont ezek nélkül szinte elképzelhetetlen. Ugyanakkor Hantán, ahol kevés a szőlő és gyümölcs, tíz baté- riás háti permetezőgép van,, amelyből mindössze hármai tudnak használni az, alkatrész- hiány miatt. Ha ezt rendeznék, még ez sem oldaná meg a pro­blémái. Ahhoz viszont túl nagy befektetés szükséges, hogy né­hány termőfával rendelkező dol­gozó paraszt külön-külön sze­rezzen be ilyen, gépeket. Egye­düli helyes útnak bizonyult, hk minél előbb megalakítjuk a szőlő- és gyümölcstermelő és ér­tékesítő szövetkezeiét, mert csak így tudjuk jövedelmezővé tenni a kisterületiéi és kevés fermő- faegységgel rendelkező gazdasá­gokat. Az egész értekezlet öröm­mel fogadta ezt a lehetőséget és elhatározták a részvevők, hogy községük dolgozó parasztságá­val a lehető legrövidebb időn bé­lül megbeszélik a társulás fel­tételeit. Ez a tapasztalatcsere hozzásc-. gítette termelési bizottságainkat, hogy jobban összehangolják munkájukat, amely nagy segít­séget jelent a tanácsoknak is. Csoplájr József Dunavecse, Járási Tanács. Cikkeink nyomán Értekezlet levelezőinkkel az Izsáki Állami Gazdaságban Vajon púért érkezett be egyre több levét szerkesztőségünkbe az Izsáki Állami Gazda­ságból? Elsősorban azért, mert az egyik dolgozó levele nyomán u. Népújság december 7-i számában bíráló cikk jelent meg. Mag­irtuk, hogy a gazdaság­ban nem sokat törőd­nek a dolgozók érde­kének védelmével. — Például rossz, elhanya­golt szálláshelyeken laknak. Éppen ezért most megbeszéltük levele­zőnkkel, mi történt az allami gazdaságban a bíráló cikk nyomán. Másfél hónap non nagy idő. De elég ah­hoz, hogy szemügyre vegyük, volt-e foga­natja o. bírálatnak. A felszólalók bizony szép eredményekről is be­számolhattak. A cikk nyomán meggyorsult a munkásszálló építkezé­se, s ma. már egyik szo­bájában duruzsoló me­leg kályha, tiszta ugya.k, barátságos ott- non fogadja a munká­sokat. Március elsején pedig, mikor a gazda­ságban teljes erővel megkezdődik a munka, a többi szobákba is beköltözhetnek a dol­gozók. Sőt tavaszra kis virágos parkot, pado­kat, sportpályát is ter­veznek a szállás kör­nyékére. Március 1-től már nem a szabad ég alatt fogyasztják cl az ebé­det, kész lesz az étkez­de is. A legfontosabb pedig, hogy huszonkét esaládiház építése fe­jeződött be az elmúlt hetekben. László Jó­zsef kombájnosnak az egyik esaládiház bol­dog tulajdonosának ezentúl nem kell hét és fél kilómétert gya­logolnia munkahelyé­re. Kéri Mihály szőlő- munkás öt hónapos kisfiát már nem belé­gíti meg a régi, egész­ségtelen, hideg lakás. Igen, vidámabb lelt az élet az allami gaz­daságban. Főleg az olyan szorgalmas műn- kásembetek számára, mint Bránya József szőlőmunkás, aki az egyéni művelésre ki­adott terület után 14 ezer forint prémiumot kapott rendes- jövedel­mű mellette Az öröm melleit üröm is akad még. Ko­vács lllésné azt sérel­mezte ugyanis, hogy az egyéni művelésre kia­dott földterületet szü­retkor a csapat vissza­vonta. Sztankov bri­gádvezető erre közbe­szólt. Ez csak azért történhetett így, mert a brigádvezetö nem tu­dott fegyelmet tartani, mindenki mehetett a saját feje után abban a brigádban. Afra Ká­roly levelezőnk viszont arról beszélt, hogy Hal­mi, az d brlgádvezetó- ■jiik durván bánt a dol­gozókkal. Emiatt ö bi­zony néha megmondo- gatta a véleményéi. Az eredmény az leit, hogy nem újította meg szer­ződését. — Bizony így van — mondta haragos sza- i akkal Sebök József. —• Nálunk az állami gaz­daságban úgylátszik hadilábon allliak cgi/cs vezetők a bírálattal. Körmendi igazgató elv- tar s is píszkolódásnak vészi, ha én a Népúj­sággal levelezek. Az igazgató erről így nyilatkozott: -m Helyes ugyan a bírálat és a levelezés, de Sebők sok­szor nem helytálló dol­gokat írt a szerkesztő­ségnek. Végül Horváth Re­zső elvtárs, az ízsáki Zjártbízottság titkára adott helyes útravalót. Az értekezlet tanul­ságos volt. A vezetők és dolgozók kezdeti lé­péseket tettek a helyes és jó úton. Ahhoz azon­ban, hogy ne térjenek le mcLlókösvényre az kell: a vezetők és dul- f gőzök egymáshoz na­gyobb bizalommal kö­zeledjenek. Az iguzgaló elvtárs se vegye rossz névén, ha egy levelező esetleg téved. Sebők t ívtársnak mindenkor joga van észrevételeit szerkesztőségünkkel közölni. A mi felada­tunk, hogy a bejelenté­seket tárgyilagosait ki­vizsgáljuk. Azzal pedig, hogy Körmendi igaz­gató elvtárs ígéretét tett. hogy Afra Károly IcVéléZönk szerződését megújítja, mindez azt mutatja, az állami gaz­daság a hibák kijavítá­sának útján halad. rOaiámafti Ltot! KEDVES BARÁTOM! I< mlékezz arra, amikor a tanacsvalasztás előtti napokban 'J esténként Kecskemét utcáin sétáltunk és néztük <t Ui- i:acstag-jelöltekről szóló képes falragaszokat. Kérdéseidből kicsendült az aggodalom, vajon, ha ezeket a jelölteket meg­választják. előseffilik-c a kecskeméti tanács munkáját. Hivat­koztál orra, hogy Lestár Péter és Kada. Elek polgár mester­sége idején mi mindent alkottak a »városatyák«. Tény, hogy Lestár Péter és Kada Elek haladógondtAko úgsú polgármesterek voltak. Mindet polgármester nehéz küz­delmet vívott a maradi, orruknál és különösen egyéni érde­küknél tovább nem. látó »városatyákkal,«, akik a városi par­lamentben a »népet« képviselték. Ezek a »városatyák« előtt két cél lebegett: »nópkópviseletük« jól jövedelmezzen és sem­miféle pénzügyi térhet a város ne vegyen a nyakába. A »köz­érdek« náluk egyéni érdek volt, vagyis a birtokosok sajátos érdeke. Mit törődtek ők azzal, hogy a város lakóinak tetemes része állandóan farkasszemet nézett a bizonytalansággal, az elesettséggel, a nyomorral? Ez számukra csak előnyös volt, mert altkor olcsó napszámhoz juthattak. A kecskeméti nép a politikai életen kívül állott. Csak egyszer engedték a tanács- ülési terembe, amikor a 48-as forradalom híre eljutott Kecs­kemétre. Hajagos Illés akkor szélesre tárta a kaput a nép számára. TJajagos Illés elévülhetetlen érdemeket szerzett Kecske- mát dicsőségéért. Lestár Péter polgármesterségének első napjaiban a városnak csak két kövezett útja volt. Halá­lakor már állt a szép városháza, vlllamosmű, a 12 tantermes iskola, 12 tanyai iskola, a városi téglagyár. Kada Elek tovább ment ezen az úton. Újabb utakat burkoltak, felépült a városi bérpalota, lerakták a vízvezeték alapjait. Mindezek az alko- , tások úgy valósultak meg, hogy a város eme első polgárai harcoltak a »városatyák« maradisága, sötétsége, saját kis egyéni érdekeik ellen. E különben fejbólintó Jánosok gyü­lekezetében a helyi .kérdések nem voltak közügyek, csak azok, amelyek egyéni boldogulásukat szolgálták. A nép kiszorult a tanácsteremből, ezért születtek legtöbbnyire a gyakorlati élettől tdvolesö határozatok... ­És ma! A tanácstagokkal nemcsak a tanácsüléseken ta lálkozpl, hanem kerületükben is. Gyűjtik, továbbítják, elinté­zik a nép ügyes-bajos dolgát. A helyi kérdésekből közügyek lesznek. A -nőst készülő városfejlesztési tervhez több, mini 300 javaslat érkezett. Ennek mintegy felét már a mostani tervbe előirányozhatták. Harmati Sándor és Markó János javasolták kerületük nevében, hogy a népboltok árusítsanak permetező-szereket is, Molnár Imre felkérte a tanácsot, hogy legyen gondja a Talár-sor és Hétvezér utca csatornázására, és arra, hogy az egész Máriavárost védjék meg az esőzések utáni árvíztől. Sebestyén János. Putnoki István az útak rend­behozatalára tett javaslatot, Prepszevt. András pedig az iro­dák kitelepítését javasolta. /± plakáton szereplő jelöltek, akik a múltban a politikái élet sáncain kívül voltak, mint tanácstagok bevonultak a köz­ügy ekel intéző testűiéibe. És hogy jó munkát végeznek, arra bizonyíték, ha cilátoMttsz a legközelebbi tanácsülésre, ahol megvitatják á 'nép, á kerületek 'javaslatait Kecskemét fejlesz­tésére. Ott láthatod, hogyan vesznek részt a közügyek inté­zésében, szeretett városunk felvirágoztatásában. íme tanács­tagjaink nem fejbólintó Jánosok! Tanácsunk — a nép okos gyülekezetei ASSZONYOKNAK A szabás-varrás-körök hasznosságáról A négyszögletes munkaaszta­lok fölé negyvenhat női fej haj­lik. Előttük milliméteres papí­roson egymás után formát ölt a ruha részeinek rajza, előbb a szoknya vonalai, majd a blúz, ujjak szabásrajzai. Már másfél hónapja heti két alkalommal ket-két órára össze­gyűlnek itt, a kecskeméti Cifra­palotában az asszonyok, dolgo­zók és háztartásbeliek, hogy öz­vegy Bajusz Györgyné tolmácso­lásában elsajátítsák a szabás- varrás hasznos mesterségét. Há­rom hónapra verődött össze ez a kis kollektíva, háirom hónap alatt egymást segítve, figyelve, türelmes munkával tanúinak annyit, hogy az egyszerű ruha­darabokat odahaza is elkészfthcr tik. Az ügyesebbek a bonyolult felsőruha varrását Is elleshetik, sőt a helyi Kézműipari Vállalat bedolgozói is lehetnek. Ez sem megvetendő, hiszen odahaza dol­gozgatva, komoly összegekkel segíthetik a családot. Most Ba­jusz elvtársnőtől érdeklődünk a tanfolyam menetéről. — Az első másfél hónapban kézlmunkaöltéseket tanulun,* — mondja — az egyszerű fércöltés­től a bonyolult ke-resztazsurtg minden öltést megtanulunk, amire egy háziasszonynak szük­sége lehet és amit egy ruhada­rab díszítésénél felhasználha­tunk. — Az alapöUéSék után, el­kezdjük a SZab».:rajzok elkészí­tését, egyelőre még milliméter­pr.Wfen —‘ foí.v ;.:a » tájékoz* ízlést, — Eziuí.. megtanuljuk, hogy hogyan lehet leggazdasá* gosabban, kieső darabok nélkül kiszabni a kívánt ruhadarabot, Ha ezzel is megvagyunk, nagy papírra készítjük el saját alak­ra a szabásrajzokat, utána pedig mindenki, ki mint teheti, anya­got S2ab. — Elméleti ok tatás van-e ! — Hogyne! Megtanuljuk a szabás fortélyait, mit, milyen irányban kell szabni és főleg, hogy mihez mennyi anyag selb Aki ezt a tanfolyamét elvégzi, pontosain megtanulja, hogy mi­lyen ruhadarabhoz mennyi anya­got kérjen az üzletben. Ez kü­lönösen a maradékvásárlásnál jelent majd nagy könnyebbsé­get. Másfél hónap alatt mái' meg­mutatkozott, hogy kik az ügyi - sebbek. Nagyon szépen dolgoz­nak többek között Kemény Jó- zsefné, Yranek Mihályné, Konez Eszter, a Monoíi mama és lánya Erzsi, Táj ti Teréz, Hegedűs Er­zsi, Siniga Lászíóné. Ök az ügyesebbek, de rajtuk kívül mind a negyvenhat asszony szí - pen halad, eredményesen dolgo­zik. Nagy az érdeklődés városszer­te a szabás-vattás-kör iránt. —» Ezért rövidesen megkezdődik a Cifra-palotában a második tan­folyam is> De az SZMT-n kívül több felé, különösen községek­ben az MNDSE szervezett sza- báz-vtn.Tás, babakészítő Körü­ket és az érdeklődőktől és je­lentkezőktől függ csupán, hogy újakat indítsanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom