Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

Az arany ember SZÉTNYÍLIK a függöny és aiéhány pillanatnyi csend után zúgó taps jutalmazza az első kép valóban pompás díszletét. A Senki szigetét tárja elénk, ahol viszontagságos hajóút után a vihar elől menedéket keresnek a »Szent Borbála« utasai. így kezdődik Az aranyember me­séje. Ezután drámai fordulatok so­kasága eleveníti meg a néző előtt a színmű szereplőinek to­vábbi sorsát. Jókai csodálatos meseszövése tárja elénk Tímár Mihály kettős életét; egyfelől « nemesi cím, a társadalmi rang, « sikeres vállalkozások, a gaz­dagság, Tímea keze eléréséig, boldogtalan házasságát, az ör­dögi Athalie cselszövéseit, — másfelől a szerelem és boldog­ság virányát a Senki szigetén. A színházi szakember szak­mai szempontból tudja megma­gyarázni a színmű nagy sike­rét, a néző hálás, a nagyszerű előadásért. Igaz, hogy Ily hosz- szú előkészület, ennyi próba még nem előzött meg előadást -Kecskeméten, mint Az arany­embert. Mégis az volt az érzésem, hogy az igazi bemutató csak később lesz, amikor teljesen összeforr az együttes, még egységesebb ilesz a darab s lenyesegetik azo­kat a kisebb hibákat is, mint például, hogy a világosító néha késve kíséri a színészek mozgá­sát, vagy eltűnnek a szokatlan (kosztüm okozta csiszolatlan (mozdulatok. A színészek alakítását a leg­hevesebb odaadás jellemzi. BICSKEI KAROLY nagyszerű (alakítása eseménye színházunk (életének. Nincs egy felesleges (mozdulata, egy csepp túlzott pá kosza, sem. Hangja és csodálato­san egyszerű játéka pompásan (igazodik a drámai konfliktusok (hoz és amikor nem ő az ese­mény központja, vagy mond­juk »nem ő van játékban«, ak­ikor is állandóan érzik, hogy Körténik vele valami. Igazi Jó­kai hőst alakít Bicskei Károly. FOGARASSY MARIA él­ményt nyújtott a gabonaűzér lleánya, Athalie alakításával. A (tulajdonának hitt volt vőlegé- gényéért minden gonoszságra, sőt gyilkosságra is képes nőt, ■az egész környezetét maró ár­mánykodással mérgező fúriát oly döbbenetes drámai erővel alakította, amely méltán érdé messe teszi az elismerésre. SÁBÁK PIROSKA a színmű egyik legnehezebben megformál­ható alakját, — Tímea sze­repét — játszotta. Dicséretet érdemel, hogy tudása legjavát nyújtva igyekezett a férje iránt márvány-hideg nőt megértetni. Mégis az a véleményem, hogy túlmerész vállalkozás volt a fiatal és tapasztalatokkal még a'ig íendelkező Sábák Piroskát bízni meg ezzel a rendkívül bo- T"’olult szereppel. Nem azt kifo­gásolom, hogy a szereposztáskor bátran bízunk meg fiatalokat jelentős, nagy szerepekkel, — ez mindenkor dicsérendő, de azt már időben látni kellett volna, hogy Sábák Piroska pályafutá­sát ez a szerep nem lendíti elő­re. Nem lett volna szabad meg­engedni a rendezőnek, hogy ab­ban a kollektívában, amelyben mindenki átéli, alkotja szere­pét, Tímea ábrázolója . csak játszón. Pedig ezt teszi széles mozdulatokkal, vagy szenvtele- nül, s néha csak van a színpa­don, de nem történik vele sem­mi. Többször partnereinek nagy­szerű alakítása ragadja fel az ő gzereoét is. Mindezeken túl Sá­bák Piroska játékának is sikere van, megérdemelt sikere. HEGEDŰS ERZSÉBET, ami­kor megformálta a Teréza sze­repét, jellemét, valahogy hamis Útra tévedt. Anyát és embert kellett formálnia, de érzésével itú’.íűtötte játékát. Sokkal több pátoszt, dinamikát vitt szerepé­be, mint amennyit az elbírna. Ez részben rendezői hiba. Hi­ányzik az a bizonyos utolsó si­! mítás. Hegedűs Erzsi — példa erre a haldoklási jelenet, ami kiváló alakítás volt — jó szí­nész, jó emberábrázoló. De ne bízzon a rendező mindent még­sem a rutinra. BALOGH RÓZSA Noémi sze­repében most is azt a Balogh Rózsát nyújtotta, akinek már oly sokat tapsoltunk. Még a kis vadóc leányka szerepében is elragadó, bájos naivat alakí­tott. A taps, a nagy siker most sem maradt el. MIHÁLYI VILCSI, Zsófia (Brazovics felesége) alakításának mérlegelésénél ötlött fel ben­nem, hogy mint a legtöbb re­gényből dramatizált színműnek van valami hátránya a kifeje­zetten színpadi művekkel szem­ben. Ez esetben a különböző jel­lemek egységes képcsoporttá formálásában. Most nem beszé­lek a regényhez tartozó egy-egy fontosabb részletkérdésnek csak rövid utalással való magyaráza­tára, ami csonkítja a mű teljes­GYULAI ANTALNAK nem volt sok szerepe az Ali Csor- badzsi alakításával, de azt a tőle megszokott, kitűnő színészre valló gondossággal oldotta meg. SÍMAI EDE pazar alakítást nyújtott Brazovics Athanáz sze­repében. Szinte meglepett, hogy a kellemes humorú Simái Ede milyen hatalmas drámai erővel, fordulatokban gazdag megformá­lással teszi ellenszenvessé a kapzsi, gazdag ga-bomaűzérí. GARICS JANOS tehetségéhez méltóan alakította Kanizsa mér­nökkari tisztet. Kifogástaianul, Jókait jól megértve nyújtotta mindazt, ami szerepébe belefért. JÁNOKY SÁNDORNAK nem okozott nehézséget Fabula Já­nos hajókormányos kifogástalan megelevenítése. Az ifjú halászt alakító Győri Ernő kitűnő volt kis szerepé­ben. Ügyszintén jó volt Kovács István, az öreg halász, Fehér Ica a szolgáló, Zóni Gyula és Takács Lajos a hajóslegények szerepében. Sábák Piroska, Bicskei Károly, Mihályi Vilcsi és Fogarassy Mária egyik jelenete Az aranyember című színműből. ségét, nehezíti megértését, azt azonban meg kell említenem, hogy Zsófia jellemzése kissé ki­esett a Jókai csoportképből és bár tetszett, amit Mihályi Vil­csi szerepében cselekedett, mert nevetségessé- tette a gabonaűzér feleségét, de szerepe lett volna azt a Zsófiát megformálni, aki­nek eladó leánya van és őt férjhez akarja adni. Ez kima­radt a szerepből. Pedig ha ezt játssza, még jobban alátámasz­totta, megindokolta volna Atha­lie ténykedését, másrészt nem keltette volna azt a látszatot, hogy egy kissé 1 kívülről igyek­szik az egységes cselekmény­hez illeszkedni. Mindez nem Mihályi Vilcsi hi­bája, ő nagy igyekezettel, a tőle megszokott rutinos humorral, tudásának csillogtatásával ol­dotta meg feladatát. Többet nem tehetett. PAÂL LÁSZLÓ az egyik leg­jobban megrajzolt alakot, Krisz- tyán Tódort eleveníti meg pom­pásan. Végig kitűnően vetíti elénk a kalandort, aki minden aljasságra képes. Nagyszerűen alakítja a gyilkossági kísérletet és következményeit, valamint a halásztanyán lejátszódó jelene­tét. Megérdemelten nagy sikert aratott. BÉKÉS ANDRÁS rendezésére már utaltam a színészek mun­kájának értékelése közben. Ab­ban pedig, hogy a bemutató kö­zönsége az előadás végeztével percekig ünnepelte a nagyszerű teljesítményt, a rendezőnek oroszlánrésze van. Érdeme az is, he-— valóban Jókai Aranyem­bere került a színre, nagyon -költséges, de pazar kiállításban. BÁTOR VÁLLALKOZÁS volt a tizenkét képből álló színmű­vet a forgószínpaddal nem ren­delkező színházunkban előadni. Az eredmény mégis minden vá­rakozáson felüli. Bozó Gyula pompás, korszerű, hangulatos díszlet- és jelmeztervei, Székely Jcnőné jeimezkivitelezése, Ora- vccz Gyula által elkészített dísz­letek kitűnőek voltak, nagyon tetszettek. A legnagyobb elisme­rés hangján keil szólanunk Mol­nár József színpadmester veze­tése alatt működő műszaki gár­dáról, amelynek tagjai tünemé­nyes gyorsasággal végezték el a képváltozásokat és ezzei nagy­mértékben hozzájárultak a nagy sikerhez. HATALMAS SIKERT, megér­demelt sikert aratott Az Arany­ember, s bár nem az eredetileg tervezett időben, hanem sokkal később került színre, egyik leg­kiemelkedőbb idei teljesítménye színházunknak. B. A. Hírek a Magyar— Szovjet Társaság életéből E hónap folyamán 14 elő­adást tart a Kecskemét városi MSZT szervezet az üzemekben, a közületekben és intézmények­ben. * Újjáalakul az MSZT szervezet a Kecskeméti MEZÔKER Vál­lalatnál, január 27-én, Magyar—szovjet diákhét van február 21-től 27-ig Kecskemé­ten. A Szovjetunióból Budapest­re érkező diákküldöttség Kecs­kemétre is ellátogat. A hét zá­rónapján a Katona József Gim­názium orosz tagozata szovjet műsorral szórakoztatja a diák- hét részvevőit, TÉLI NAPOK a Kiskunhalasi Paprika Antal Tsz-ben A 83 éves Urfi Márton, a tsz legidősebb dol­gozója az el­múlt esztendő­ben is 175 mun­kaegységet tel­jesített. Most seprűt köt a tsz számára. Szép két háztáji hízója és sül­dője van Faddi Jánosnak. — A képen Faddi Já­nos felesége eteti a hízókat. Molnár László nemrég úgy ha­tározott, hogy ő is a termel oszd- vetkezetben ke­resi boldogulá­sát. Most a fa­vágásnál dolgo­zik. Kiválóan dolgo­zik a tsz sertés- gondozója. 26 mangalica anya­kocától 6—8-as fialási állagot ért el. Vörös Vilmosné főag- ronómus Szőke Vendel elnök­kel megnézi a hasas kocákat. A téli napok­ban is járatják a juhokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom