Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

EGY ÛJ J AN ÀC SI AG

MIKOR Miskolci Imre tanácstagról érdeklődtem, a tataházi tanácselnöktől, Cserdi Istvántól, röviden ezt a választ kwptam: Csendes, szerény ember, keveset beszél, de annál többet cselekszik. Hiszen ezért is választották meg tanácstagnak.

Igaza volt Cserdi Istvánnak. Mikor benyitottam a Hunyadi utca 7 sz, alatti ház kapuján, első benyomásom az udvaron n.ralkodó, rend és tisztaság volt. Mindjárt arra gondoltam, hogy ■jó gazda lehet ez a Miskolci Imre, hiszen régi igazság az, hogy minden gazdát a házatájáról ítél meg az ember. Amilyen rendes a házkörnyéke, olyan rendszere tő a gazda.

A. nagy darab ember valóban szerény volt, alig akart beszélni magáról, szórakozottan gyiirö- gatte az asztalt lebontó díszes terítő sarkát.

Arra kértem, hogy meséljen a munkájáról.

Lassan lendült neki.

— VAN MÁR néhány eredménye a javaslatomnak. Van itt a falu végén egy út, amely egy keskeny hídon át vezet. A lúd előtt van a kanyar és tavasztól őszig egy dús sövénykerítés takarja el a hidat a kanyar előtt. Nem egyszer előfordult, hogy a kocsik egymásba szaladtak. Szóval veszélyes volt. Kalmár István földje van ott. Megegyeztünk vele, hogy a 100 négyszögöles darabot odaadja és máshol kap helyette. Kivágjuk a sövénykerítést, szélesítjük az utat és megszűnik a veszély.

Nem nagy dolog ez, de már régen folyik róla a szó és meg is lehetet volna csinálni, de mindenki csak beszélt róla, de nem cselekedett. Miskolci Imre a tanácselnökkel együtt a javaslat után azonnal meg is beszélte a dolgot Kalmár Istvánnal. Az készségesen segített, hiszen a falu érdekéről volt szó.

Miskolci Imrében bíznak nemcsak a körzetének lakói, hanem az egész község.

A Kossuth és a Rákóczi utcát összeköti egy keskeny köz, mely annyira keskeny és annyira rövid, hogy még nevet sem adtak neki a tataháziak. Itt is az átjáróval van baj, mert a kanyar elé építették, és a szembejövők nem látják egymást.

NAPOK RAN a Kossuth

utcán járt és a szokatlanul enyhe januári napsütésben süt- kérezők megszólították,

— Te a végrehajtó bizottság tagja vagy. Jő volna, ha megoldanátok egy híd építését, szemben az utcával. A napokban is ketten majdnem egymásnak szaladlak kocsival és mert a rakománnyal egyik sem akart visszafordulni, valósággal parázs veszekedést csaptak — mondta Varga Pál, a kovács.

Ez sem nagy dolog, de mégis fontos. Varga Pál szavaiból is a bizalom áradt, mert tudta, ha Miskolcinak szól, akkor rövidesen el lesz intézve.

Régikclelü már ez a bizalom. Miskolci Imre mindig olyan ember volt, akit. érdekelt a falu sorsa. Nyilvános gyűlésekre, ósszejövetekre már azelőtt is eljárt. Szóval nem olyan ember volt már régebben sem, aki visszavonult a politizálástól. A gyűléseken mindig sok értékes javaslatot telt és annak megvalósításában mindig részt vállalt. Tavaly tavasszal már hallottam róla, mikor a Hunyadi utca lakóit megmozgatta a járdák rendbehozására. Ez volt

ugyanis a legsárosabb járda a községben. Nem nézhette, hogy a vastag sárban cuppogjanak a csizmák. Javaslatára salakot hozatott a tanács és az utca közösen összefogva feltöltötte a járdát.

MINDEZT csak nehezen

tudtam meg tőle, mert nem dicsekedett vele. Najgy részét szomszédai, ismerősei mesélték.

Most újabb tervei vannais. A József Attila utcán megáll a víz. A tavasszal mindég valósa gos tó keletkezik, mert a levezető árkokat mar évek óta nem tisztították. Társadalmi munkával ezt is meglehet oldani, ugyanúgy, mint az 1100 folyóméter járati épitését is. A járdaszegélyt téglával rakják ki és salakkal feltöltik.

Látszólag apró dolgok, ezek, de mégis fontosak, mert szervesen összefüggnek a falu életével, éppúgy, mint a fásítás, az iskola és az óvoda tatarozása, a legelő- javítás és így tovább. Az embe- leket foglalkoztatja és munkájukkal összefügg.

Így igaz ez. Az egyik tataházi dolgozó paraszt meg is jegyezte: — Mindjárt más hangulatban megy ki a határba az ember, ha nem kell víztócsákon átevickél- nie a kocsival, ha jobb az út, ha látja, hogy törődnek vele azok, akikbe a bizalmát helyezte.

MISKOLCI Imrével kezdtem, de az egész községgel kellett befejezni, mert az ő élete és tevékenysége összeforrott a falu életével és fejlődésével.

K. S.

új üzemágat létesítettek

A SOLTVADKERTI Uj Alkotmány Termelőszövetkezetben áj üzemágak létesítésével növelik a jövedelmet. Ezek közé tartozik a nádpalló készítés és a zöldségtermesztés. A nádpalló készítését január 19-én megkezdték és a terv szerint 150.000 torint tiszta hasznot biztosít a termelőszövetkezetnek ebben at évben. A zöldségtermesztés évi jövedelme pedig meghaladja majd a 100.000 forintot.

Fiatat kincsesbánya új harcosokkal

Tulajdonképpen nem is az újakkal kellene kezdeni, mert a kezdeményezésért járó dicséret mindig az elsőket illeti. Igen ám, csakhogy azt szokták mondani: egy fecske nem csinál nyarat. Hát itt nem is egyről, hanem tizenegyről van szó. Mindössze 11 olyan számító, okoskodó, gondolkozó parasztról, aki annyival állt előbbre a többi ezernél, hogy el mert indulni egy teljesen ismeretlen, de reménységes úton.

íme az egyik közülük: Vcrcbély Sándor, az újtelep egy takarosán fehérre meszelt házából. Határozott arcú, erős jellemű ember, különösen akkor kezd sziporkázni szavaiban az egyszerű határozottság — melyet csak olyan ember nem rejt el, aki érzi, hogy nem mindennapi dolog részese — amikor a rizstermelésről beszél. Egy történet elmesélése előtti ünnepélyesség, mint írás fehér lapja nyílik az arcán, amikor mon- dókájához kezd;

—. Küzdésre kész fajta a magyar paraszt- nnber — bonne van'az őseitől öröklött többre, jobbra akarás, csak néha a kezdeményező kedve aem olyan, mint kellene.

— Ugyan apjuk, ne kerítsd már annyira körül a dolgot, — terelgeti jobbszóval az asszonya Verebcly mondókáját.

— Hagyd csak, elmondom én magam — ilasítja cl a buzgó segítséget, s hogy mégegyszer közbe ne vághassanak, rögtön az elején kezdi a történetet:

— Én csak annyit tudok, hogy 1948 körül dejött egy jelentősebb vállalat — nem tudom pontosan, melyik. Mindjárt többszáz holdas vállalkozásba kezdett a rizzsel, csakhogy vaiami hiba ütött be, azután nem sikerült a termés. — Nem mondom, sokat beszéltek erről akkoriban, Je azután elcsitult minden, egy jópár évre a sikertelenség miatt. Most másodesztendeje jött ide ez a Fáy Árpád nevű agronómus, aki azóta itt telel-nyaral. Nem akarom dicsérni, de le a kalappal előtte, mert belevaló ember. Ö vetette t'el megint makacsul, akaratosan, hogy igenis, itt lehet rizst termelni. Csakhat igen kevés szövetségesre talált. Pártényi Iván a tanácsnál akkor kezdett az eszméjéhez toborozni. Ekkor gondoltam meg én is, miért ne próbálkozhatnék egy holddal, ha már a szakemberek annyira biztat- gatnak. Egy hold után három holdra jár beadási kedve»mény — hát gondoHam, ezen vesztenivaló a legrosszabb esetben gém, de inkább nyernivaló lehet.

/ --- Hát így keveredtem én aközé a tizenegy »híres« ember közé, akiről mostanában gyakran érdeklődnek —t fejezte be nevetve elbeszélését.

— Persze —■ mondja a nagyobbik fia, aki

még nem látja befejezve a történetet — azért

mert itt még soha nem volt senkinek egy kurta holdról annyi jövedelme, mint nekünk tizenegyünknek. Tízezer forintot, 63 kiló rizst, 131 kiló rizsdarát kaptunk, amikor szétosztottuk a jövedelmet.

Rövid csend törte meg a beszélgetést, mert itt valóban vége a történetnek, de csak az elejének. De hát ha azt vesszük, az igazi, az izgalmasabb, a-z új fejezet még csak most kezdődik. Egyszerre kezdődik és íródik az élet igazságos, nagy történelem könyvébe. Számtalan küzdés nagy, megtermékenyítő zsilipje nyílt meg, melyet két kifejező számmal lehet idézni: 300 parasztember 300 holdon rizst telepít az idén Szabadszálláson!

Hogy ki toborozta, szervezte őket, s hogy kik ezek? — Hát íme: Toborzásnak, szervezésnek majdnem éppen elég volt a tavalyi példa. S családról, családra született meg az elhatározás, s a két új termelőcsoport Is, melybe az új rizstermelők tömörültek. — Még hét csoport alakulhatna itt, mondogatják a szabadszállásiak, csak terület lemie. Most ugyanis bevezetik a rizses vetésforgót, mellyel megteremtik a többévtizedes rizstermelés alapjait. \

S a terűiét? — A terület kérdése sem lesz sokáig probléma. Mold Béla, Fáy Árpád és az 'öntözési vállalat többi szakemberei egy hatalmas jelentőségű terv megvalósítására készülnek, melynek segítségével az 1950-os évben legalább hatezer holddal növekszik Szabadszállás és Fiilöp- szállás községek rizstermő területe. A terv ugyanis az, hogy a két község alatt húzódó Kígyós-eret Tassnál összekötik a Dunával és vizének hasznosításával újabb hatalmas területek válnak öntözhetövé.

Űjabb reménység, újabb ős határtalan lehetősége ez a vidék népének életszínvonal emelkedésében. Ma már háromszázan vannak, de egy év múlva talán már hatszázan, vagy ezren lesznek, akik új utakon indulnak meghódítani u jövöt, az embert felemelő diadalmas munkának. Mert bizony munka, fáradság éppen elég akad még, de ezzel megbirkózni készülnek most t) szabadszállásiak a Kovács Lászlók, Ágoston Sán- dornék, Puskás Mihály, jfj. Virág Bertalan, aki most nősült a faluból, s az apósa, Fabó István tanácsára szintén a rizstermelők közé állt. Tovább lehetne még sorolni a nevüket, mert ők valamennyien hősök lesznek, éppen úgy, mint tavaly az a tizenegy jguz csatát nyert gazda. — Hősök, kik a természet akaratát, szeszélyét legyőzve, munkájukkal dús termőfölddé változtatják a száraz, kietlen pusztákat, sovány legelőket. Tettrekész fiatul bányászai lesznek egy új, ezrek jólétét szolgáló kincsesbányának.

Szigorúbb íeleiosségrevonasra van szükség a hátralékos kuiákokkai szemben

A kalocsai járás tavalyi adóbevételi munkáját vizsgáivá megállapíthatjuk, hogy jelentős javulás tapasztalható, attól füg getlenül, hogy tavalyi adóbevételi tervünket mindössze 91.56 százalékra teljesítettük. Tavaly az első negyedévet 37.35 százalékra, második negyedévet 74.41 százalékra, a harmadik negyedévet 101.25 százalékra, a negyedik negyedévet pedig 101.65 százalékra teljesítettük.

A tavalyi adóbevételi terv teljesítését akadályozta, hogy ár első negyedév nagyfokú lemaradását nem tudtuk pótolni sz egész évben. Ugyanakkor’ a szakapparátusnál helytelen volt a munkaszervezés, a végrehajtó bizottságok elnökei nem eléggé következetesén harcoltak a tervek teljesítéséért.

Nem volt megfelelő verseny sem a járásban, mert egyes községek arra hivatkozva, hogy úgyis elmaradtak, amit nem lehet pótolni, nem fogadták el Hajós község versenykihívását az adó bevételi terv teljesítésére.

Ml igyekeztünk leküzdeni ezt a nézetet és sikerült elérni, a lehetőségek feltárásával, hogy a községi végrehajtó bizottságok elnökei és a pénzügyi dolgozók is belátták, hogy megfelelő adottságaink megvannak a tervek teljesítéséhez, csak a hozzáállás nem volt megfelelő. Ennek köszönhető, hogy a harmadik és a negyedik negyedévi tervünket 100 százalék, felett teljesítettük.

Azonban még komoly hibák vannak a pénzügyi tervek teljesítésénél. Míg járásunk területén a termelőszövetkezetek 102.8 százalékban, a dolgozó parasztok 97.46 százalékban teljesítettek évi tervüket, addig a kulákok mindössze 55.39 százalékra. Ez arra int bennünket, hogy van még bőven tennivaló, főként a hátralékos kulákok felelősségrevonásával kapcsolatban. Sokkal szigorúbban kell megkövetelni tőlük az állampolgári fegyelem betartását, mint eddig. Nekünk, a járási tanács vezetőinek is a jövőben még fokozottabban kell segíteni és ellenőrizni a végrehajtó bizottságot és a pénzügyi dolgozók munkáját, csak így tudjuk elérni, hogy hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját terveink teljesítésével ünnepeljük.

Zsíros Károly.

a kalocsai járási tanács VB-einöke.

MIN NEVET AMERIKA?

V. Andrejev ögsxeáUítúau

könyv fekszik előttünk, amely New Yorkban jelent meg a 40-es évek elején. Az egyiknek az a címe »2500 vicc az élet minden alkalmára«, a másiké »Tízezer anekdóta, pohárköszöntő és vidám történet«.

Az egyszerű amerikaiak milliói körében annyira népszerűek a politikai jellegű anekdóták, hogy a két könyvecske összeállító' ezeket sem hagyhatták ki. Nézzünk hát meg néhányat ezekből a politikai és társadalmi jellegű viccekből.

*

Lihegve fut be egy gentleman a. választóhelyis&g'oe:

— Nem liéstem még le a szavazásról?

— Attól függ, melyik pártra akar szavazni...

*

Iigy újságban a következő nagybetűs cím jelent meg: »Az állami törvényhozó gyűlés fele tolvaj és csaló!«

Követelték, hogy a szerkesz tő adjon helyreigazítást. A következő számban ez a cím jelent meg: »Az állami törvényhozó gyűlés fele nem tolvaj és nem csaló«.

*

Egy vidéki városka utcáján megáll egy gépkocsi. Kihajol az ablakból a vezető és rákiált egy aifajáróra:

— Hé, fiatalember, vigyázna a kocsira, míg elszaladok cigarettáért?

■— Uram — felel az illető felháborodva —, én ennek a városnak a polgármestere vagyok!

— Nem baj — mondja a vezető —, azért egész becsületes képe van.

*

— Remélem, nem fel a mikrobáktól — tréfálkozott a pénztáros a fiatal tanítónővel, amikor piszkos, agyonhasznált bankjegyekben adta ki a fizetését.

— Ne aggódjék — felelt a tanítónő —, az én fizetésemen egy mikroba sem tudna megélni.

Sí!

— Most mindjárt megtudjuk, mi lesz Johnny, ha felnő mondja egy férj feleségének, — Figyelj csak ide!

Az asztalra tesz egy tíz dolláros bankjegyet (ez a bankán foglalkozást jelenti), melléje egy bibliát (ez a papot), a mellé paciig egy üveg whiskyt, ami az iszákosok szomorú sorsát képviseli.

A szülök ezután elbújnak és figyelnek.

Johnny vidáman fütyürészve belép és rögtön észreveszi as asztalra tett tárgyakat. Qyanakod» va néz körül, de senkit sem. lát. Akkor gyorsan ssebretesj* a. pénzt, hóna alá csapja « bibUiJ, nyakonfogja az üveget és elszalad.

— Te jó ég! — szörnyed el apa. — Ebből a gyerekből politikus tesz!

*

Egy bankár arcképet festet magáról egy híres festővel. A kép daliás pózban, zsebretett kézzel ábrázolja.

A festmény mindenkinek nagyon tetszik.

Egy öreg farmer azonban él* neveti magát.

— Hiszen ez az arckép cseppet sem hasonlít a bankár úrhoz, mert itt a saját zsebében van a keze!

*

A milliomos titkára:

— Uram, egy csomó crnoeí várja a fogadószobában. Szeretnék megtudni az ön pénzügyi sikereinek a titkát.

A milliomos Ijedten:

— Kik azok; újságírók vagy.» rendőrök?

*

A város neves politikusa:

•— Az ön lapja hazugnak 4* csalónak nevezett engem?

A szerkesztő:

— Ugyan kéremI Régi dolgokat mi sohasem közlünk.

%

A két viecgyüjtermény, minti már említettük, akkor!-» ban jelent meg, amikor a macai’thyzmus hétfejű sárkánya még alig-alis próbálgatta körmeit. Ezért az idézett viccek is belekerülhettek, néha ma ezeket nyilván »a kommunista propaganda miníu példányaingk- minősítenék és rögtön betilts- nák-