Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-20 / 16. szám

A KÜLPOLITIKAI HELYZET A szovjet nyilatkozatok visszhangja — Megnyílt a Béke- Világtanács irodájának bécsi ülése — India kormányzó pártja Kína ENSZ tagságáért — A bonni kormány hírhedt Ribbentrop­diplomatákat nevezett ki A NÉMET KÉRDÉS békés rendezésének lehetőségéről tett szovjet nyilatkozat még mindig a külföldi sajtó homlokterében áll. A Nyugatnémet Szociálde­mokrata Párt képviselői csoport­jának keddi ülésén Ollenhauer, a párt elnöke kijelentette: A nyugati hatalmak képviselői, valamint Adenauer és társai fe­lelőtlenül reagáltak a német kérdés békés rendezésének le­hetőségéről tett szovjet nyilat­kozatra. Minden érdekeltnek kö­telessége, hogy alaposan és ko­molyan megvizsgálja a szovjet javaslatokat, ha azokat nem diplomáciai jegyzékben közöl­ték is. A bonni kormánynak az lenne a kötelessége, hogy a szovjet javaslatok komoly ta­nulmányozására ösztönözze a nyugati hatalmakat. Németor­szág egyesítésének ügye még soha sem volt olyan veszélyben, mint most. * A Német Kommunista Párt is állást foglalt a szovjet kormány nyilatkozatával kapcsolatban. Az állásfoglalásban a párt el­nöksége a többi között kijelen­tette, hogy aki most a német nép sorsdöntő óráiban nem ve­szi komolyan a Szovjetunió tár­gyalási javaslatát, az nem akar megegyezést. * AZ ATOMERÖ békés felhasz­nálásával kapcsolatos tapaszta­latok megosztására vonatkozó szovjet minisztertanácsi határo­zat is széles Visszhangra talált. A Lengyel Népköztársaság köz­véleménye mély megelégedéssel fogadta a szovjet kormány ha­tározatát. A csehszlovák lapok első oldalon, vastagbetüs cím­mel közlik a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának határozatát. — A Szovjetunió javaslata — írja a Rudé Právó — újabb meg­győző bizonyíték a béketábor­hoz tartozó országok közötti új viszony alapelveinek megingat- hatatlanságára. — A román la­pok arról írnak, hogy a szovjet kormány határozata óriási je­lentőségű a román nép szem­pontjából, mert ez a határozat nagyszerű távlatokat nyit meg a román gazdasági és kulturális élet fejlesztéséhez. Egész sor nagy amerikai lap kommentárjai azt bizonyítják, hogy a szovjet kormánynak az atomenergia békés felhasználá­sával kapcsolatos határozata nincs ínyére az Amerikai Egye­sült Aliamok kormányköreinek, a határozat váratlanul érte őket és nyugtalanságot keltett ben­nük. * BÉCSBEN január 18-án este megnyílt a Béke-Világtanács irodájának kibővített ülése. Az ülésen az iroda tagjai, továbbá harminc európai, ázsiai, ameri­kai, afrikai és ausztráliai orszá­got képviselő nagyszámú meghí­vott vesz részt. Jelen vannak a Szakszervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nő- szövetség, a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség, a Volt El­lenállók Nemzetközi Szövetsége képviselői is. Az ülést Frcderich Joliot-Curie, a Béke-Világtanács elnöke nyitotta meg. Joliot- Curie közölte, hogy a következő kérdések szerepelnek a napiren­den: 1. A békemozgalom felada­tai az Északatlanti Szövetség tanácsának a nukleáris fegyver alkalmazásáról hozott határoza­tával kapcsolatban. 2. Valamsny- nyi békeszerető erő harcának továbbfejlesztése a német mili- tarizrnus újjáteremtésére irá­nyuló párizsi egyezmények ra­tifikálása és megvalósítása el­len. * KÍNÁNAK még az idén cl kell foglalnia helyét az ENSZ- ben — állapította meg az in­diai nemzeti kongresszus párt ülésszaka elé terjesztett hivata­los határozati javaslat. Uj-Delhi- ben most tartja kongresszusát India kormányzó pártja, a nem­zeti kongresszus párt, amely­nek ezidáig Nehru miniszterel­nök volt az elnöke. A pártveze­tőség az indiai külföldi telepü­lésekkel, a nemzetközi kérdések­kel, az atombomba kérdésével és a béke általános szükségességé­vel foglalkozó hivatalos határo­zati javaslatot terjesztett az ülésszak elé. Ebben a javaslat­ban a párt síkra száll Kínának mielőbbi ENSZ-tagsága érdeké­ben. * A BONNI KORMÁNY hír­hedt Ribbentrop-diplomatákat nevezett ki nagyköveti ranggal a párizsi és londoni diplomáciai képviselet élére. Az Adenauer- kormány be sem várva a »szu- verénitás« helyreállításáról in­tézkedő párizsi egyezmények végleges sorsát, sietett a “Rib­bentrop iskolájából« való ismert diplomatákat nagyköveti rang­gal kinevezni a »bonni biroda­lom párizsi és londoni diplomá­ciai képviseleteinek« élére. Pá­rizsba V. Von Maltzan báró ke­rül, aki jelenleg a bonni külügy- minLztérium külkereskedelmi osztályának a vezetője. London­ba egy másik jólismert junkert küldtek: Hans Herwarth von Bittenfeldet, aki eddig a bonni külügyminisztérium protokoll- osztályának volt főnöke, * MOSZKVÁBAN fogadást ren­deztek a magyar mezőgazdasági küldöttség tiszteletére. A Szov­jetunió Mezőgazdasági Minisz­tériumában Grigorij Petrov, a Szovjetunió mezőgazdasági mi­niszterének helyettese adott fo­gadást a Magyar Földművelés­ügyi Minisztérium vezető sze­mélyiségeinek, Magyari András földművelésügyi miniszterhelyet­tes vezetésével Moszkvába érke­zett küldöttség tiszteletére. A fogadáson megvitatták azt a munkatervet, amelynek alapján a küldöttség tanulmányozza majd a mezőgazdasági szerve­zetek munkáját, megtekinti a kolhozokat, gép- és traktorállo­másokat, tudományos kutatóin­tézeteket és különböző taninté­zeteket. » PÁRIZSBÓL jelentik, hogy egyre több hír érkezik a párizsi egyezmények végleges ratifiká­lása ellen országszerte crősbödő küzdelemről. így a Hautes-Al­pes megyében 118 községi taná­csos felhívással fordult a me­gye lakosságához és valameny- nyi községi tanácsoshoz, hogy szólítsák fel a megye szenáto­rait a ratifikálás megtagadásá­ra. E felhívást 27 polgármester és 18 polgármesterhelyettes is aláírta. A Magyar—Szovjet Társaság éleréből Batyusbálat rendez a katy- mári kultúrház és az MSZT- szervezet január végén, Katy- máron. * ízléses kivitelben megérkeztek az új MSZT tagsági igazolvá­nyok. A szovjetbarátok átvehe­tik az MSZT-szervezetekben. DRAGSZÉLEN eddig 30 tagja volt a DISZ-szervezctnek, s jel­lemző a fiatalok, de az egész község DISZ iránti érdeklődésé­re, hogy a küldöttválasztó gyű­lésen 250 fiatal és a fiatalok sorsát szívén viselő helyi lakos vett részt. A községben éppen aznap volt tanácsülés, melynek részvevői teljes létszámmal át­vonultak a fiatalok küldöttvá­lasztó taggyűlésére, jelentősen emelve ezzel annak fontosságát, A fiatalok Zsíros elvtársat, a járási tanács elnökét választot­ták meg a járási DlSZ-bizott- ság tagjául. Az egybegyűlteket úttörők köszöntötték. Szép kul­túrműsorral és táncmulatsággal ért véget a gyűlés. * A BÁCSALMÁSI ÁLLAMI GAZDASÁG fiataljai a gazda­ság legjobbjait: Knyul Erzsébet, Bek János diszistákat és Kovács Barna elvtársat, a gazdaság DISZ-titkárát választották kül­döttnek. A gyűlés határozatot hozott a téli gépjavítások minő­ségi elvégzésére. Megfogadták, hogy ezentúl a Petőfi iskola 24 hallgatójának rendszeresen meg­tartják a heti foglalkozást és azt színessé, elevenné teszik. A többtermelés érdekében ifjúsági munkacsapatot szerveznek a legkiválóbb diszisták vezetésé­vel. Létre kívánják hozni az ifjúság régi óhaját, a labda­rúgó- és röplabdapályát. A népi tánccsoportot a jelenlegi nyolc főről 16 főre szándékozzák emelni. A gyűlésen, ahol több, mint 100 fiatal vett részt, még több olyan javaslat hangzott el, amely hozzásegíti, a gazdaságot ahhoz, hogy a mór elnyert él­üzem cím megtartása továbbra is biztosítva legyen. * A KISKUNHALASI VÖRÖS OKTOBER Termelőszövetkezet fiataljainak küldöttválasztó tag­gyűlése is jól sikerült. Feledhe­tetlenné tette a gyűlés emlékét, hogy az iskolai szünetben ott tartózkodó koreai fiatalok is utána az éjfélig tartó szórako­záson elmondották, hogyan él­nek a koreai fiatalok és műsor-' ral mutatták be nemzeti kultú rájuk kincseinek egy részét. * t TASS községben, ahol hóna­pok óta pangott a DISZ-clet s a fiataloknak helyiségük sem vőjL a küldötválasztó taggyűlést a mozi előcsarnokában tartották meg. A gyűlésen több mint száz fiatal jelent meg. Tizenöt fiatal helyben kérte felvételét az alapszervezetbe. A gyűlés után a fiatalok — élükön a községi párttltkárral — még aznap este kerestek és találtak helyiséget a DISZ-szervezctnek. * SOLTVADKERTEN a fiata­lok küldöttválasztó taggyűlésén a DISZ-tagokon kívül több, mint negyven olyan fiatal jelent meg, aki eddig nem érdeklődött a szervezeti élet iránt. Az egy­begyűltek egyhangúlag Havasi László parasztfiatalt választot­ták meg titkárukká. Járási kül­döttnek is olyan fiatalokat vá­lasztottak, mint az új DlSZ-til- kár és Váci Margit, akik eddig is szívükön viselték a soltvad- kerti fiatalság ügyét. A gyűlésen öt kívülálló fiatal kérte felvé­telét a DISZ-be. * FAJSZON a küldöttválasz'ó taggyűlésen a DISZ-fiataloko.n kívül több, mint harminc ér­deklődő jelent meg. A községi pártszervezet a gyűlésen párt- megbízatást adott a fiataloknak s javasolta, hogy az iskola előtt létesítsenek parkot, a gyerme­keknek építsenek játékteret s legyenek szervezői, fő mozgatói a március 15 és április 4-i ün­nepségek megrendezésének. A gyűlésen a fiatalok elhatároz­ták, hogy rendbehozzák a volt leventei lőteret, és lövészkört alakítanak. A leányok számára kézimunkakört szerveznek, ezen­kívül rendbehozzák és otthonos­sá teszik a DISZ-helyiscget. DlSZ-szervezefeink életéből A küldöttválaaatá taggyűlések hírei Megyénkben most folynak a DISZ középszervek küldöttvá­lasztó taggyűlései. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy fiataljaink eddig nem tapasztalt érdeklődéssel vesznek részt az egyes gyűléseken. A járási pártbizottságok tagjai, a pártszerve­zetek titkárai, tanácsfunkcionáriusok és a Hazafias Népfront igen aktívan foglalkozik, szeretettel támogatja és segíti a DISZ közép-' szervi választásokat. A DISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága díszes, szép kivitelű jutalomzászlót ajándékoz majd a DISZ II. országos kongresszusa előkészítésében legjobb eredményt elérő DISZ alapszcrvczctnck. A zászló elnyeréséért a küzdelem már a DISZ közepszervi kül­döttválasztó taggyűlések minél jobb, minél eredményesebb szer­vezésével megindult. részt vettek a taggyűlésen, majd P. Anlonov: COadás zkaLatuL — Igái lörlénel — J\zt a történetet a Csukcs félsziget egyik telepén Nugligranban hallottam. S csak annyit akarok elöljáróban meg­jegyezni, hogy a csukcs vadászok inkább kevesebbet mondanak a maguk vadászkalandjaikról, mintsem megtoldanák valamivel. A tizenhárom éves Tinyenrul- tyev elkérte apjától a winches­tert. Kedve szottyant a fiúnak egy kis nyúlvadászatra. Vidáman dudorászva indult él a »vadászösvényen«. Ez az ös­vény megkerült jobbról egy he­gyet, s hosszan kanyargóit a to felé. A hegyről viszont csak egy ■jélkilóméteres lejtő ereszkedett a tóra. Olyan meredek, hogy ha a hó megkérgesül, nincs az az ember, aki meg tudna állni raj­ta. De ha friss, porhó van, leg­jobb ezen a lejtőn menni, mert rövidebb, mint az ösvény, s messze ellátni innen. Most éppen friss hó esett, s Tinycnrultyev erre vette útját. Amint felkapaszkodott a hegyre, megállt és körülnézelődött, az­tán elindult a meredek szélén a legfrissebbnek látszó nyúlcsapá­40 n. Az igazi vadász nem pazarol két töltényt egy nyúlra. Tinyen- rultyev kitapogatta a szőrme­bundára vett fehér köpenye alatt az övére erősített töltény­zacskót, kivett egy patront és megtöltötte a puskát. Csak egyet­len töltényt tett belé, pedig egész tárat be lehet tenni egy­szerre. cd-Hü haladt lefelé vagy öt­ven métert, amikor két fehér mozgó foltot pillantott meg ma­ga előtt, amelyek gyors iramban oldalt haladtak. Rögtön tisztá­ban volt vele, mik lehetnek a fehér foltok. Mackók! Két fehér medve! Látszott rajtuk, nagyon éhesek lehetnek, mert mohón szaglászva rohangásztak az Ut­óit látszó fekete foltok között, amelyeken ennivalót sejtettek. A csukcs vadásznak nem sza­bad megijednie a zsákmányától s ezt Tinyenrultyev is nagyon jól tudta. Hirtelen kiegyenese­dett, magasra dobta szőrmesap­káját és torkaszakadtából kiabál­ni kezdett, hogy felhívja ma­gára a medvék figyelmét. A medvék észrevették és már rohantak is feléje. Hamarosan egészen tisztán lehetett látni őket. Amelyik elől futott, kisebb volt... Bocs! Az anyamedve ki­csit lemaradt. Mindkettő bozon­tos, horpaszuk beesett. Nagyon ki lehettek éhezve. Jobban tette volna a fiú, ha a meddő szemlélődés helyett in­kább új patront tesz a puská­iéiba. A váratlan zsákmány lát­tán valahogy egészen megfeled­kezett róla, hogy csak egyetlen patronja van, és csak azt tudta, hogy töltött puska van a kezé­ben. Lassan felemelte a fegyvert. o, már elég közel vannak. Gondosan célzott... Eldör- rent a lövés. A bocs mintha megbotlott volna, aztán kétlábra állt, mancsaival átfogta a fejét és elkezdett forogni egyhelyben. Az anyamedve tovább rohant. A fiú ismét célzott, megnyomta a ravaszt. Halk cseltenes. Még egy! Még egy! Az ütőszeg üresen csat­togott. Tinyenrultyev csak most döb­bent rá, hogy egy patron van a puskában. Már egészen közei volt az anyamedve. Már tisztán lehetett látni vöröses szemét, s fejéhez tapadó apró fülét. A fiú kitátotta a száját, de már arra sem volt ideje, hogy nagyot nyeljen a friss levegőből. Ugrott egyet és teljes erejéből rohanni kezdett lefelé a lejtőn, közben pedig igyekezett köpenye alatt elérni a töltényéé zacskót. Nyomában egész hófelhő kavar­góit. Botladozva, bukdácsolva fu­tott lefelé. A fehér medve számára nem jelent akadályt az ilyen mere­dek hegy. Mellső lábait behaj­lítva, mint valami szántalpakon, ügyesen siklott lefelé a kis va­dász után. Már éppen elérte s kitátotta rá a száját, hogy meg­ragadja, amikor a fiú teljes ere­jéből a pofájába csapott a pus­katussal. Az ütéstől visszahőkölt a medve, ugyanakkor a fiú már porzott Ismét lefele tovább a lej­tőn, s kétségbeesve igyekezeti elérni a tölténytartót. De már ismét ott a medve. Megint ka­pott egyet a fogára a puskatus­sal és ismét siklollak tovább. A medve ordított. mikor a fiúnak egy hosz- szabb szakaszon sikerült Ic-slklania, előkapta kését és fel­hasította vele a köpenyét a zacs­kó fölött. De nyomában a medve ismét. A puskatus reccsenve megint lecsap és Tinyenrultyev tovább röpül lefelé. Végre most a hasítékon sikerült egy patront kivennie. Megtöltötte a winches­tert. Ahogy a bőszen ordító med­ve ismét beérte s rá akarta vetni niagát, hirtelen szembefordult vele, s puskája csövét a fenevad széles, bozontos mellének sze­gezve elsütötte. A medve rázu­hant a fiúra, mancsaival szaggat­ni. kezdve köpenyét, aztán el­csendesedett. A golyó célbatalált. Tinyenrultyev kimászott a hó­ból a hatalmas állat alól és kis­sé oldalt leült, hogy lábából ki- álljon a remegés. Sokáig üldö­gélt ott. Aztán odament a lete­ti tett medvéhez, jól megnézte. A mackó szemei már üvegesen meredtek, a szája véres volt s két agyara kizúzva. Ahogy job­ban körültekintett a fiú, látta, éppen a ló partjához értek: to­vább nem lett volna menekvés. Egészen elgyengült a lába. Té­pett köpenyével, nehezen zihálva ismét felfelé kapaszkodott a hegy oldalon. A medvebocs még min­dig ott forgolódott, ordított egy­helyben, a golyó az álkapcsát roncsolta szét. Csak két újabb nem egészen pontos lövés után nyúlott el. Tinyenrultyev halálosan kime­rülve érkezett haza. Az ajtó előtt leverte csizmájáról, köpe­nyéről a havat, s benyitott. Ap­ja és bátyja a kemencénél me­legedtek. Tinyenrultyev mintha mi sem történt volna, melléjük ült. Aztán csak úgy mellékesen megjegyezte: — Ki' kéne menni a tóhoz, megnyúzni a két fehér medvét, az előbb lőttem'őket. sak amUior már elmentek a felnőttek a medvékért, akkor fakadt sírva: az már nem is baj, hogy édesanyja látja, ő nem gúnyolja ki ezért a vadászi, különösen ha azt tekinti, hogy ez a vadász mindössze csak ti­zenhárom éves. Fordította: Csalló Jenő*

Next

/
Oldalképek
Tartalom