Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-20 / 16. szám
/ A »züvetkexetdi (ei'ykészílésének ncháuy tapasztalata a kiskunhalasi járásban JLidtíu'káz üíujij izíitluíz? Az elmúlt években a tsz-ek .ermelési terveinek elkészítését még sok hiba jellemezte. Sem .apasztalatok, sem megfelelő ■zakemberek nem állottak a tsz-ek rendelkezésére. A terveket általában csak az elnök, a könyvelő és — ahol volt — az agronómus készítette, de nem tudatosították a tagság előtt. — így a tavalyi évben részben a rossz tervezés, részben az időjárás miatt nem sikerült elérni, hogy a tsz-ek legalább minden két-három hónapban pénz- előleget osszanak. A járásban csupán egy-két szövetkezetben sikerült ez. így tavaly annak ellenére, hogy a t.sz-tagok jövedelme emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva, — mégsem sikerült általánosságban azok életszínvonalát a középparasztok életszínvonalára felemelni. Ezért elsősorban a tsz-ek \czetőségei, pártszervezetei cs agronómusai a tele losch. Mert nem lehet mindent a rossz időjárásra fogni. Hiszen, ha kalászosokból nem is, de kapásokból — ahol rendesen megművelték — rekordtermést értek el, mint a Tompái Szabadság és Uj Elet Tsz kukoricából, a Kélesi Vörös Csillag éukorré- pából. Ez eredmények után az agronónuisok és a tsz- vczetősége.k meg is kapták a szépösszegű prémiumokat, például Lapostyán Ferenc, a Kunfehértói Vörös Hajnal Tsz agronómusa több, mint 10.000 forintot, Molnár Albert 8045 forintot, Fe- rençz József 5135 forintot stb. Ezek után azt hiheínők, hogy idén minden agronómus és tsz- vézelőség sokkal nagyobb gonddal, lelkiismeretességgel fogott a tervkészítéshez. Mit mutatnak a tervkészítés eddigi tapasztalatai? A járási tanács mezőgazda- sági osztálya az agronómusokat és könyvelőket kioktatta ugyan, — de ezzel jóformán be is fejezte ténykedését s menetközben kevés segítséget adott. — Ugyanez mondható el a gépállomási főagronómusokra is. Nagy hiba, hogy a tsz-ek vezetősége, az ag- ronőmusok, de a pártszervezet is még mindig nem tekinti fő feladatnak a tervkészítés munkáját. Sok tsz-elnökünk keveset törte a fejét: hogyan lehetne a tsz termelését jövedelmezőbbé tenni? Az ilyen elnökök aztán évközben sem igen néznek bele a tervbe, s a gazdálkodás nem tervszerű: akkor rúgják fel a tervet, amikor akarják, változtatják meg a munkaegységfelhasználást. Az ilyen terv csak üres formaság és semmiképpen sem alkalmas arra, hogy szorgalmas munkára ösztönözzön. Fö hiányosság a tervekben a termésátlagok alacsonysá- ga, az új agrotechnikai eljárásoktól való idegenkedés. Igen kevés a terv a pótbeporzásra, ke reszt soros vetésre s a négyzetes vetés is kevesebb, mint az elmúlt évben. Mit eredményez mindez? Nem mozgósít a munkára s a becsületes dolgozóknak elveszi kedvét, mert kevés osztalék van beállítva. Másrészt így a tagok egymás rovására kapnak prémiumot, — a növénytermelők az állattenyésztők rovására és fordítva. A Rémi Kilián Tsz például burgonyából idén 80 mázsát takarított be, — jövőre csak 60-at tervez, a Kélesi Vörös Csillag Tsz 17 mázsás kukoricatermést ért el az idén — a jövő évi tervükben csak 11 mázsa szerepel. Másik általános hiba, hogy kevés munkaigényes, de jól jövedelmező ipari növényt terveznek, azzal a megokolással, hogy nincs elég munkaerő. Ennek ellenére mégis igen nagy a munkaegységfelhasználás. Igen sok tsz-ben túlsók a függetlenített ember és a javukra írott munkaegység. Járási szinten átlagban a munkaegység 10 százaléka jár nekik. Az összes terveket figyelembe véve az állatállomány csökkenést mutat, vagy ugyanazon a szinten marad s csak néhány helyen emelkedik lényegesen, mint a Fehértói Vörös Hajnal, a Jánoshalmi Uj Alkotmány Tsz-bon. A talajerőt és a termésátlagokat pedig így nem lehet fokozni. Sok tsz. a takarmányhiányra hivatkozik. Ezzel szemben a tervekben igen kevés a másodvetés. A Kélesi Vörös Csillag Tsz 40 hold tarló- vetést tervez, ugyanakkor hiányzik 335 mázsa szénája és több, mint 3000 mázsa zöldtakarmánya. A melléküzemágak igen jó jövedelmet adnának, — mégis a járás tsz-ci a téli időszakban alig foglalkoztatják a tagokat. Pedig majd mindenik szövetkezetben van füzes, nádas, vagy lehetőség szőlőoltvány telepítésre. Igen sok tervből hiányzik a szabadpiacra való termelés is. Mindent kiosztanak természetben a tagoknak s azok egyenként piacra viszik, ahelyett, hogy egy-két ember foglalkoznék az eladással és a pénzt osztanák szét. Mindez persze a vezetőségen múlik s igen rossz példa a Harkakötönyi Vörös Csillag Tsz elnöke, aki minden piaci napon Kiskunhalason látható maga is. Ezeknek a hiányosságoknak alapján a járási pártbizottság a napokban megbeszélést tartott a tsz-elnökökkel, párttitkárokkal és agronómusokkal egyetemben. Vörös Vilmos elvtárs előadása és a hozzászólók tisztázták a hibákat és hasznos javaslatokat tettek a tervkészítések gyors, alapos felülvizsgálásának módjaira. Meg 1951 elején megindultak a tárgyalások a Mezőker- nél a kultúrélet fellendítéséről. A vállalat vezetői akkor megállapodtak abban, hogy nagy befogadóképességű kul- túrházat kell építeni, hiszen igen sok dolgozója van a vállalatnak. Elkészítették a terveket is. Az igazgatóság átnézte, majd jóvá is hagyta. A költségvetésben megfelelő ösz- szeget irányoztak elő az építkezésre. A 64/1 Építőipari Vállalatot jelölték ki a kivitelezőn Kitűzték az első határidőt a kész kultúrház átadására. Határidő 1954 augusztus 20. Mindenki meg volt elégedve az eredménnyel. Ma már azonban majdnem mindenkinek megváltozott » véleménye a kuHúrházról. Nézzünk csak be ebbe a több mint 200.000 forintos költséggel készülő épületbe. — Egyetlen óriási előadóterem tűnik az ember szemébe. A hatalmas színpad a helynek több, mint egynegyedét elfoglalja. Mellette öltözők, mosdóhelyiségek. Szabályszerű színházterem. Mégpedig milyen szép. Csakhogy nincs a világnak olyan vállalata, ahol minden este műsoros előadást rendeznének. Elengedhetetlenül szükség van a dolgozók mindennapos kultúrigényének kielégítése céljából szabályos klubéletre. No. de hol? Hol olvassa el a könyv egy-cgy rajongója a neki tetsző regényt*, amit a könyvtárból kölcsönvett? Hol próbáljanak a különböző kultúrcsoportok? Hol üljenek össze egy-cgy baráü beszélgetésre a pihenni szándékozó dolgozók? Ha csak a színházterem különböző sac kaiba nem fészkelődnek be, máshová nem tudnak menni. Jobb lett volna, ha a vállalat vezetői a terveket alaposabban átnézték volna. A beruházás megtörtént. Csak éppen nem szolgálja a dolgozók érdekeit, legalábbis nem úgy. ahogy kellene. Akkor pedig minek a kultúrház? Még: csak annyit, hogy a színházteremből még a súgót is száműzték. Elfeledték a sú- gótyukat »betervezni«. Jobb exportképes kertimagvat! — esért dolgozik a Kunfehértói Célgasdaság Látogatás a Tassi Növényvédő Állomáson A hűvös iroda nyári csendjét idegesen berregő telefonos enges zavarta fel. A nap már lemenőben volt s a. szobában egyedül lapozgatott feljegyzéseiben a telefonügyeletes. Megszokott, mozdulattal emelte fel a kagylót. Halló I hangzott a vonal túlsó végéről. — Növényvédelmi. Állomás? —I Igen. — Elvtárs, ón Imrehegyről, a községi tanácstól beszélek. Kolorádó bogarak megjelenését észleltük, kérünk segítséget. Az ügyeletes nyugodt, megfontolt hangon szólt vissza a telefonba: — Rendben van, azonnal indulunk, addig is zárják le tt. területet. Alig telt el néhány perc, az állomás udvarán felbúgott egy motorkerékpár. Két ember ült rajta: a vezető és hátul permetező- géppel, védőszerekkel felszerelkezve Kiss Sándor, az állomás egyik legrégibb dolgozója. Erőlködve lendült a motor, s alig két órával később jelentették Imrehegyről: a fertőző góc megvan semmisítve. Ez még a múlt év júliusában történt, de hány ilyen esetet lehetne még sorolni ezen túl is, hány izgalmas, küzdelmes napról kellene beszámolni, hogy teljesen megismerkedjünk az állomás érdekfeszítően szép életével, munkájával. Kevesen vannak — alig 28 ember — de ők őrködnek fejlődő szép vetéseink s földjeink egészsége felett. Kinek nem dobog büszkébben a szíve annak a szakvéleménynek hallatára, hogy a magyar kertimag-féleségek világszerte keresettek? Kiviteli tervünkben tetemes mennyiséggel szerepelnek ezek a magvak a pulyka, barack, bor és egyéb cikk mellett. Bizony, büszkeség azt hallani, hogy a magyar kertimagvak minősége utólérhetetlen, csak egyetlen példára utalva: amíg az angliai borsó csírázóképessége 40 százalékos, addig a mienké meghaladja a 90-et is. Nos, ha így van, miért ne gyarapitsuk a magyar magtermelés jóhírnevét még több exportáruval? Ezért a célért dolgozik a Kertészeti Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat immár lö gazdasága és közöttük megyénkben a kunfehértói gazdaság. Ahol sovány kukorica szomorhodott — ma már mázsaszámra ontja az „aranyat“ Két-három éve még búzát arattak azon a területen, ahol ma már a gazdaság tágas épü- letsoraí terülnek. Két éve még sovány kukorica szomorkodott azon a 450 holdon, amely az elmúlt évben már mázsaszámra ontotta az aranyat érő kertimagvakat. Nézzünk csak néhány szűkszavú adatot a tavalyi terv- teljesítésből: Raprikamagból a holdanként előirányzott 60 kiló helyett 106 kg-ot termeltek. 52 hold salátaültetésen átlagosan 319 kg. volt a termés a tervezett 170- nei szemben, de volt olyan tábla is, amely öt mázsán felül adott magot. Hónapos retekből 300 kg. volt a terv, — az elért terméseredmény 450 kg. Borán- góból 17 kilóval, karósbabból 206 kilogrammal teljesítették túl az előírt tervet. A tavaly termelt 28 fajta közül persze nem mind tikerült ilyen jól, a hagymamagok például tönkrementek. Milyen értékesek a kerti magvak? Érdemes belekukkantani a termelési szerződésbe is, hogy meglássuk; micsoda nagy érték a kertimag és államunk micsoda pénzt fizet a termelőnek? Paprikamagból 43 kg. a holdanként! terv. Ennek ára 8000 forint. 61 kg-os termés esetén 2400 forinttal nő az átvételi ár, 81 kilóig 4800-zal és 81 kg-on felül már újabb 8000-rel, azaz az alapár duplájával. A kikötés: 90 százalékos tisztaság és 84 százalékos csírázóképessóg. Ha ezt is meghaladja a mag minősége, úgy még külön felár is jár érte. Ugyanilyen magas az átvételi ára a paradicsómmagnak is. A hótakaró alatt az évelő vélemények széles táblái várják a tavaszt. Tavaly 30 holdon hagymadugványt termeltek, — ebből maghozásra ültettek ki 3Ü holdat. Földben van ősz óta 40 hold póréhagyma, 20 hold petrezselyem-dugvány. Öt hoki tavalyi metélőhagymáról 11 holdat szaporítottak, Idén ősszel magot terem. 20 hold takarmánykáposztájuk is van magfogásra, amely egészen új dolog. Eddig ugyanis külföldről hoztuk a magját. Sokfajta speciális, szigorúan exportképes mag termelése vár erre a gazdaságra. Tavasszal vetnek először 100 hoki fajtaborsót is. A kerti vetemények mellett több holdon folytatnak virágmagtermelést is. A bajai Mit végeztek a nyáron ? Vetéseink ezer és ezer holdjain védekeztek a kártevők ellen. A lucerna bagolypille hernyója a somborokon okozott nagy károkat. 240 holdon hajtottak végre vegyszeres védekezést. Termelőszövetkezetekben a tavaszi és nyári permetezés idején ősz- szesen 6267 termőfaegységet permeteztek be. Üzemi kísérletként vegyszeres gyomirtást végeztek a Sükösdi Vörös Zászló Termelőszövetkezetben, a Garai Állami Gazdaságban és a Bajai Tangazdaságban. 544 holdon előzték meg a sáska kártevését. Orbán Kálmán, a Tassi Növényvédő Állomás főagronómusn mesélte el mindezeket. De mégnagyobb megelégedés csillogott szemében, amikor újabb terveikről, elgondolásaikról, felkészülésükről beszélt: — Növényvédő Állomásunk célja a növények kártevőinek irtása és ezen keresztül a magasabb terméseredmények biitositása. Munkánk nagyrészét a köloriaóbogár elleni védekezés teszi ki, de ezenkívül mindenféle kártevő ellen sikeres harcot vívtunk már az elmúlt esztendőben is. Most már olyan gépkapacitással rendelkezünk, amellyel meg lehet akadályozni a szövőlepke és a kolorádóbogár elterjedését. Gál József, az állomás igazgatója veszi çit a szót: — Az a tervünk ugyanis, hogy tavasszal tíz szovjet rendszerű permetezö-porozó gépet bocsátunk ki a megyében és rövid két hét alatt lepermetezzük a megye valamennyi országútját szegélyező fákat. 30—35 lóvontatású géppel a községek belterületén végzünk védekezési munkát. El akarjulc kerülni, ami a múlt évben bekövetkezett: hogy az országutak facsoportjai már koranyá- wn levelüktől megkopasztva sínylődjenek. S az új terveket, az úi /eladutolxul megnövekedőit erővel, felkészülten várja, az állomás. 11 szovjet rendszerű perrnetező-porozógépjük van, amely 10 órás munkaidő alatt 60—70 hold porozását végzi el, vagy öt holdnyi zárt gyümölcsös permetezését. Zetorok, hátlpermetezök, mészkénléfőzők várják már a tavasz kezdetét. A Növényvédelmi Gépállomás ebben az évben még több segítséget tud adni terméseink meg védésében, mert a terv szerint már ugyanannyi erőgépe lesz a nyár folyamán, mint egy száz erőgépes gépállomásnak. Bővítik a kalocsai képzőművészeti szakkört vasútvonal utazóközönsége tavaly egész nyáron át gyönyörködhetett a színpompás lepkevirág táblában, amely éppen az állomás mellett terült el. Szépsége mellett az értéke is nagy ennek a virágnak; többezer forintot fizet magjának egy-egy mázsájáért a vállalat. Szorgos munka a téli napokban A Kertészeti Magtermelő Gazdaság — célgazdaság. Mint ilyen, a fejlett agrotechnika módszereivel dolgozik. A gépi növényápolásra zétoros kultivá- torok, Deyl-kapák s egyéb modern eszközök szolgálnak. (Ennek ellenére a veteményfélesé- gek közismert munkaigényesse- ge miatt nemcsak 90 állandó dolgozó talál bokros teendőt éven át, — de a nyári időszakban 300 időszaki munkásra is szükség van. Szorgos munka folyik ezekben a havas napokban is: a gépműhely társgazdaságoknak javít, amott melegágytakarókat csinálnak nádból, cmitt a mesterséges trágyának való kóróhulladékot szecskázzák. ..) A gazdaságban idén először alkalmazzák a zöldtrágyázás: is. Az ősszel veteti bükkönyös rozsot májusban alászántják s földjébe — 22 holdon — sárgarépát vetnek. Amint kitavaszodik, szorgos élet indul meg a gazdaság földjein. 450 holdon iramodik majd szárba a spenót, paprika, saláta, petrezselyem s töltenek meg őszre sok-sokezer zsákot a parányi magocskák, mint megany-* nyi aranypor-szemecskék, amelyekért távoli országokból sok gépet, gyapjút, fűszert kapunJ: cserébe. A kalocsai járási kultúrház eheíséges emberekkel bővíti a képzőművészeti szakkörét. A kultúrház népművészén szakkörének a tagjai hetenként egyszer gyüjtőútra indulnak a járás területére. A Kalocsai Járási Könyvtár segítségére siet a járás területén működő gazdaköröknek, mező- gazdasági szakkönyvekkel látja el a gazdaköröket. V I
