Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-16 / 13. szám
A tudományos kutatás műhelyében Messze földön híresek a Kecskeméti Kísérleti Gazdaság eddigi eredményei. A gazdaság zöldség- és gyümölcsfaj Iák, valamint szántóföldi növények termesztésével és azokkal kapcsolatos kísérletekkel foglalkozik. Évről-évre újabb eredményekkel lep meg bennünket ez a gazdaság, amelyek annál is figyelemreméltóbbak, mert a Duna—1Tisza közi homokvidék tájnövényeivel foglalkozik. A gazdaság ceglédi üzemegységében például 180 fajta őszibarackot gyűjtöttek, minden fajtából öt fa van, ez az ország legnagyobb gyűjteménye, Azt kutatják, hogy a mi homokvi- lékünknek melyik fajta felel a eg legjobban. A gazdaság kulitól bátran állítják, hogy a lomokos vidék igen alkalmas i/. őszibarack termesztésére, :sak megfelelő szakértelem keil öuzzá. Érdemes foglalkozni veil, hiszen kéréséit és finom gyü- nölcs. De nemcsak az őszibarackfagy üjtemény érdekessége a gazdaságnak. Menjünk csak sorban, hogy milyen eredmények születtek eddig és milyen terveket kovácsolnak a gazdaság kutatói. Tizennégy mázsa paradicsommag Az első állomás Mészöly Gyula elvtárs, a gazdaság vezetője. Ö mondja el a paradicsomter- inesztésre vonatkozó adatokat, amely egyik szívügye a gazdaságnak, mert hiszen az általuk kitermesztett paradicsomíajták továbbszaporításáról van szó. Arról már többször írtunk, hogy ezek a fajták mennyivel előnyösebb tulajdonságokkal bírnak, mint a többi paradicsomfajták. Most inkább arról beszélgetünk, hogy mit tett‘a gazdaság a szaporítás érdekében. — 1954-ben — mondja Mészöly elvtárs — 14 mázsa para- rticsonwetőmagot termeltünk, ami 20 ezer hold vetőmagját jelenti. Ez az idén mint konzervipari paradicsom fut. Ezenkívül több mint hatszáz felé küldtünk magkollekciókat az egyéni paras/, lók részére, hogy döntsék cl, melyik fajtát érdemes termeszteni a küldött magokból. Különösein a korai fajták érdekesek számunkra, sót az idén hét és fél mázsa para- diesommagot termelünk a korai fajtákból' és öt mázsa konzervipari velőmagot — természetesen a gazdaság által előállított fajtákból, Ezek a számok is mutatják, hogy aülyen jelentős munkát végez ■— e fontos növény — a paradicsom továbbtrrmesztése érdekében a gazdaság. De ez csak az eleje az eredményeknek c* a terveknek. Burgonya a gázkamrában Nagyon érdekes kísérletet végzett a gazdaság az elmúlt évben, amelyet úgy neveznek, hogy »a burgonya kétszeri kitermelése és ültetése egy esztendőben«. Vér Róbert tudományos kutató nagy lelkesedéssel beszél a kutatás eredményeiről. — Kissé későn kaptuk meg a feladatot — mondja — ezért előcsíráz tatást nem végeztünk, ami a kevesebb terméseredményekben mutatkozott meg, de így is csodálatos eredményedről számolhatunk be. Mi a lényege a Ids értetnek? Az, hogy a burgonyában lévő csírázást gátló anyagokat megfelelő eljárással szélroncsoljuk és ezzel szükség teleimé tesszük a 80—90 napi nyugalmi állapottá. A leszedett burgonyát az eljárás után azon ogl elvetjük és újból hoz termést. Az egész folyamatot úgy végzik, hogy a burgonyavetőinagot 48 Órán'át egy elzárt kamrában a stimulálí auyag elgázosított terében tartják. A. kíséfletet .egy kprui. sárga kisyárdai új törzzsel végeztél Annak ellenére, hogy nem megfelelő volt az időjárás és rossz fekvésű a talaj, az első termés 21 mázsa 10 kiló, a második termés 30 mázsa 08 kiló volt ka- tasztrális holdanként. Vér Róbert szerint, ha jobb a talaj, és az előcsíráztatást cl tudják végezni, könnyűszerrel kétszerany- nyi termést, sőt ennél többet is el tudtak volna érni. Megjegyzendő azonban, hogy ez a módszer csak nagyüzemi termelésnél alkalmazható, ahol meg telelő adottságok és szakirányítás mellett kiváló eredményekkel kecsegtet. Tehát elsősorban állami gazdaságokról, nagyobb termelőszövetkezetekről van szó. Jelenleg talán még fel nem lehet mérni ennek a kísérletnek óriási jelentőségét, majd a jövő dönti el, hogy milyen sikere lesz, Tizenegy mázsa 70 kilogramm rozstermés egy holdon Bauer Ferenc tudományos kutató nevéhez két dolog fűződik a kecskeméti heterózis rozs és az újfajta seprűcirok termesztése. Kezdjük a rozzsal. E rozsíujta homokon kiválóan díszük, cs terméseredménye messze felülmúlja a többi rozsfajtákat. Ezt legjobban Szabó István dolgozó paraszt tudja megmondani, aki tavaly is holdanként 11 mázsa 70 kiló rozstermést ért el ebből a fajtából. A termesztése most már nemcsak kisparcellákon folyik. A Helvéciái Állami Gazdaság az ősszel 1O0 hold, a Kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet 150 hold, a Szabadságharcos Termelőszövetkezet 35 hold, a Béke Termelőszövetkezet 80 hold vetését végezte el. — összesen — mondja Bauer Ferenc — 460 holdat vetettünk kecskeméti heterózis rozsból a környéken. Reméljük, hogy az idén még több holdon vetik el majd az ősszel ezt a rozsfajtát, mert e fajta elterjesztésével szintén egy lépéssel előbbre haladunk a mezőgazdaság fejlesztésének útján Uj séf. '»cirokfajte Ez a más növény, amalyi’öl oly szívesen zél Bauer Ferenc, hiszen több évi munka, lázas kutatás, álmatlan éjszaka eredménye ez is. Nem lehet meghatározni a nevét ennek a fajtának, mert a fajta elismerése csak tavasszal történik meg. A kutató kecskeméti seprűeiroknak nevezi. Az országos kísérletek közt megállta a helyét és sza- kálltermésben, de főleg magter- mésbon messze fölötte áll a többi seprűcirok fajtáknak. — Az országos kísérleteknél öt mázsával több magot hozm t átlagosan holdanként, mint a többi fajták — hangoztatja Bauer Ferenc. — Egy holdon öt mázsával több cirokmag 1090 forint többletjövedelmet jelent a termelőnek. De ez még semmi. Az újfajta seprűéirok 23 mázsa magteranést ad huldanként, ez 23 mázsa árpa tápanyagával egyenlő értékű takarmányt jelent, ami kiválóan alkalmas baromfitenyésztésre. A szakállter- més átlagosan 10 mázsa. A szakáll ára mázsánként 400 forint lesz az idén. Ha termelőszövetkezeteink nagyüzemben termelik a seprűcirkot, házilag seprűkötésre is berendezkedhetnek, ami jelentős jövedelmet jelent, mint melléküzemág. Sőt, ha ezt jobban kultiváljuk, még külföldre is nagy mennyiségben szállíthatunk cirokseprűből, különösen akkor, ha egy-egy tájon háziiparrá tesszük. Micsoda óriási lehetőségek, minden nagyobb befektetés nélkül. Az idén jelenleg 50 mázsa mag van, ami mintegy 600 hold bevetésére elegendő. Érdemes tehát felfigyelni erre és jövőre ott, ahol a megfelelő talajadottságok vannak, termeljünk ebből az újfgjta cirokból. Most búcsúzzunk el a kísérleti gazdaság kutatóitól, akik derék munkájükért méltán érdemelnek dicséretet. És ha már itt tartunk, kívánunk, nekik további sikeres munkát, hogy az idén még eredményesebben harcoljanak mezőgazdaságunk fejlesztéséért a tudomány műhelyében. A legtöbb falu dolgozóinak ma már nem kell a szomszéd községbe járni a lakatoshoz, kovácshoz, cipészhez, vagy más mesteremberhez, ha arra van szüksége. A kormányprogram óta sok kisiparos kért iparengedélyt. A nagyobb községekben a ktsz-ekbe tömörült kisiparosok igyekeznek szolgálatukat a dolgozóknak felajánlani. A ktsz-ek és kisiparosok a maguk munkájával segítenek az országépítésben. Lajosmizsén a Főutcán található a Vegyesei Építőipari KTSZ cipész részlege. A téli időben nagy a forgalom. Ki hozza, ki viszi, ki meg csak érdeklődik a cipő ja vitás árai felől. Mcm panaszkodnak a részleg dolgozói. Decemberben 116.000 toriul volt a forgalmuk. 144 cipőt talpaltak meg, 56-ot fejeltek, 5 pár új női cipőt, 2 pár új férfi cipót készítettek. Az újév első három hónapos tervéről Kiss József részlegvezető ad útmutatást. Terv szerint 000 pár talpalást, 120 pár fejelést, 20 pár új férfi, 80 pár új női cipőt, 2 pár csizmát készítenek közvetlen a lakosságnak. Ezen felül még vagy 150—200 pár új cipő (féríi, női, gyermek) kerül a földművesszövetkezetbe. Hogy a terv sikerül, nem kétséges, mert ügyeskezü emberek dolgoznak itt. Cigány János szabász 120 százalékot teljesít. Ka- nyik János minőségi munkájáról ismeretes. Régi kérése, hogy vezessék be a minőségi bérezést. Ez még nem történt meg. A javításoknál Virágh Antal a legügyesebb. Naponta tíz cipőt talpal meg. A részleg dolgozói még nem tettek vállalást a felszabadulás tizedik évfordulójára. Kiss Imre részlegvezető ezzel kapcsolatosan így szólt: még nem jött meg az erre vonatkozó papír a KISZÖV- tőj. — Hát maguktól nem tudnák? Elrestelik magukat, csak any- nyit szólnak: — De igen, csak még honos itt a »szem pontra várás«. Ladánybenén nincs ktsz, csak néhány kisiparos. Ezek közül Ipó Géra neve Egy gazda, aki egy lépéssel mindig előbbre néz Ilyenkor nagy érdeklődéssel, kíváncsisággal fogadnak minden látogatói a pusztán éió emberek. Ügy gondolják, hírt hoz a világból, mert télidőben többnyire csak a kemence körül, a jó meleg szobában várják, tervezgetik a nyarat, Lódiéknál is szaporán nézeget ki az ablakon Rozi néni: az urát várja, aki még reggel bement Apostagra a faluba, de lehet, hogy talán Dunavecsére is. —• No, nem baj, vacsorára majd csak hazatalál — mondja a kedvesszemü, nagyon barátságos asszony, s szaporán hozzálát, hogy az ágyra terített tésztákat összevágja. Szép nagy, sárga levelek, s Rozi néni keze alatt pillanatok múlva vékonyszálú keskeny húslevestésztává válnak. Olyan biztató, szép formája van, hogy az ember a jó húslevessel együtt már a szájában érzj az ízét. De vacsorára túróscsusza lesz. — Azt nem szereti Apu — mondja Marika kislánya. •— Ne féltsd te azt, biztos beebédelt már valahol, s ha nem tévedek, talán le is öblítette az ebédet — mondja nevetve a lánykának, mert ahogy már az ő jó urát ismeri: nem megy az el pohár mellett, hogy bele ne kóstolna, pláne, ha valami tüzesvérű kadar csillogtatja magát benne. — Pörölök is vele néha, de csak úgy szokásból, mert jó dögös ember az — mindegy mit számol, tervez, — de azt meg is csinálja. Kint az udvaron a Péter irgalmatlan csaho- lásba kezd, s erről vesszük észre: megérkezett a gazda. Csendesen, fázósan topog az ajtó előtt, — a sarat veri' le a csizmájáról, mielőtt bejönne. Amint hazajött, előkerül az udvarról a fia is, — s most, hogy együtt a család fesztelen, kedves beszélgetés indul: — Éhes már édesapám, úgy-c? — kérdi Marika. — Nem én lyányom! Beebédeltem én az állatorvosaknál. Mert hát ott is jártam közbe, de hogy nem volt otthon, vártam egy kicsit. Mikor meg el akartam jönni, a felesége azt mondja: — Várjon egy kicsit, Lódi bácsi, hátha megjön még az uram. Addig csali ebédeljünk meg. S*azután sqrolja rendre tovább, mit, ettek. T- liât még hol volt édesapám? — kérdik a gyerekek. — A tanácsnál is. Hát azt tudjátok-e, hogy megdicsértek? r- Már hogy, miért? Hát a disznóért.., amit már egész évié beadtunk- S nevet — látszik, elégedett, mert most Is jól sikeredett egy számítása. Két lüzött disznajuk volt, azután úgy tervezték, hogy az egyiket eladják, a másikat meg kölik. Új esztendőkor azután gondolt egyet Sándor bácsi. Mondta is mindjárt a feleségének: — Mi lenne, ha nem adnánk el azt a disznót, hanem beadnánk. Márciusig úgy sem tudnánk meghízlalni a beadásra valót. — Nem bánom éh, gondoltam már én is erre — egyezett bele a felesége — és így történt, hogy Lódi Sándorék elsők között teljesítették Apostag községben az 1955. évi hízóbeadást. Dehát nem is nehéz ott a beadást teljesíteni, ahol jól tervez, világosan gondolkozik a gazda! Mert Lódi Sándor bácsi már jóelőre úgy készült, hogy a beadás is kiteljék mindig a ház körül, meg maradjon is. Van egy anyakocájuk, meg öt kismalaca. Most azt már a jövő télre ne- velgetilc. Ebből majd háromat eladnak, egyet számolnak az 1956-os beadásra, egyet meg maguknak. — így valahogy mindig előre vagyunk egy lépéssel, és nem kell aggódnunk, hogy valami közbejön és nem teljesíthetjük a kötelességünket. Az udvar most elég népte'en. Az állatok — két ló, egy tehén és egy egyéves üszóborjú — az istállóban. A baromfiak nagy részét már levágták, eladták, csak a legjava maradt meg — ahogy mondani szokás; magnak. De a lavasz- szal majd megint megélénkül itt az éljet: Rozi néni már most tervezi, hogy a kecskeméti keltető állomásról igényel vagy 50 napos csibét, de korait, mert az ő tyúkjai csak későn szoktak elülni. Azután itthon is keltet jópárat. Fajtiszla libákat, meg kacsákat is szerelne beszerezni, mert van olyan nyár, hogy 80 libát is tömnek, azután az idén sem' akarnak, kevesebbet, mert hát ők már megszokták, hogy mindig legyen pénz a háznál, az meg leginkább az állatokból kerül ki, a legismertebb. Az ő vezetésével került tető alá a múlt évben a régen óhajtott kultúrhéz. Igaz, hogy naponta 14—15 órát dolgoztak, de sikerült. A megbecsülés sem maradt el. Ipó Géza kezét bizony sokan megszorították a kullúrház avatásának napján. Most úgy tervezi, hogy a tanács megbízásából Ladánybenén egy állatorvosi rendelőt fog fel építeni, Kunbaracson pedig ta vasszal megkezdik az állatorvosi épület külső vakolását. Igaz, mások is szóltak, így Lázár Mátyás, hogy szívesen vennék, ha építene nekik egy mellékhelyiséget, meg pincét. És még többen vannak, akik jó munkáját kérik segítségül portájuk csinosításához. Kerekegyházán az Asztalosipari KTSZ tapadtál t szakemberei kizárólag csak a helyi szükségletre dolgoznak. Januárban 5 festett hálószobabútort készítenek 6500 forintos árban. A rendelők dolgozó parasztok. Pokornyik János, Görbe József, Fülöp Ferenc, K rizsák Mihályné és Sipos Istvánná lakásába kerül az új bútor. Konyhagarnitura is készül egy. Ezenkívül még ebben a hónapban 5000 forint értékben készítenek asztalt, széket, ablakkeretet s végeznek javításokat. Többet is tudnának gyártani? — kérdezem a műhely vezetőjét. — Természetesen, — válaszol Kuti elvtárs. — Egy nagy baj van, nincs anyagunk. 1954. IV. negyedévi anyagkiutaláshoz a diszpozíciót megkaptuk, de anyagot azt nem. Diszpozícióból pedig nem lesz bútor. így hát kénytelenek vagyunk naponta 10—15 dolgozó parasztot is elutasítani azzal, nem tudunk vállalni, mert nincs anyagunk. Vagy itt van az ablaküveg el- csztás. Még maszek voltain, 15 ládával adtam el a téli időben magam. De nemcsak én, hanem még mások is foglalkoztak ablaküvegezéssel. Ma pedig két ládát kapunk. Az igényeknek csak egy kis töredékét tudjuk kielégíteni. Ezen kellene gyorsan segíteni. A tények azt mutatják, hagy a párt helyesen tette, amikor a kisiparosokat támogatja és a ktsz-eknek az eddiginél nagyobb segítséget ad majd ahhoz, hogy a fáíusi dolgozók helyi szükségletét kielégítsék, gondtalanabbá tegyék az öltlakók munkáját; Vencsz. Pénzrészes növényápolás s halasi tangazdaságban Az állandó, szerződött dolgozók létszámának csökkentésére, azok munkájának jobb megszervezésére a kiskunhalasi technikum tangazdasága pénzrészes művelésre adja ki kapásait. A megállapodás szerint a gazdaság végzi a fogatos munkákat, a gépi kapálást, a termés elszállítását. A dolgozó kötelessége a kukoricát például négyzetesen vetni, a megekézett sorközüket legalább háromszor megkapáln;, egyelni, fattyazni, gazolókapá- lást végezni és leszedni a terményt. Kukoricából Í7 mázsa a holdankénti terv. Ha ezt eléri a dolgozó, minden mázsa termés után 30 forintot kap és a termés 9 százalékát. Ahány mázsával túlteljesíti a tervet, annyiszor 35 kilogrammot kap a többlettermésből. Az érdeklődés olyan nagy, hogy a tangazdaság tervezett 150 hold kukoricájából 130 holdra máris szerződést kötöttek. Ilyen alapon műveltet: meg a tangazdaság a répa- és burgonyavetést is. Az kjei tavaszon 100 hold kukorica alá fekáürágyával történő fészektrágyázást is alkalmazunk. Saját erejű NYOLCVAN férőhelyes tehén istállót építettek sajgt erejükből az Üregcsertői Béke Tcrittelós/ó vctkcyct dolgozói. Kiszámították. hagy 333.000 forinttal került kevesebbe az rpilkezés, így há/i kezeimben. A falusi iparosok tervei, gondjai
