Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-12 / 9. szám

A NÉPÚJSÁG LEVELESLÁDÁJÁBÓL Termelőssövctliexeiünk erősödött, gyarapodott Községünk termelőszövetkeze­teinek fejlődését visszatükrözi az is, hogy földterületük 226, a tagok száma pedig 236 százalék­kal növekedett a megalakulástól számítva. Komoly mértékben gyarapodott az állatállományuk is. Termelőszövetkezeteinknek a megalakuláskor alig volt egy pár lovuk és szarvasmarhájuk. Ma inár 280 darab számosállatot számlálhatunk meg. Az állatál­lomány fejlesztése tette lehető­vé, hogy a múlt évben a négy III. típusú termelőszövetkezet 138 darab sertést osztott szét a tagok között, a sertéseket na­gyobbrészt a tagság hizlalta meg es így a zsír- és húsellátás ez evre is biztosítva van. Azok a termelőszövetkezeti ta­gok, akik egész évben becsüle­tesen dolgoztak, megtalálják számításukat a nagyüzemi -a/- dálkodásban. Városi Mária, az Uj Élet Tsz tagja több mint 310 munkaegységet szerzett és csu­pán csak terményből több mint 18 mázsát kapott. Termelőszövetkezetünk tagsá­ga nem elégszik meg az elmúlt évben elért eredményekkel, amit az is bizonyít, hogy őszi veté­seknél 736 mázsa műtrágyát használtak el. De nagyon fontos, hogy a tervkészítésnél kövessék az Uj Alkotmány Tsz példáját és olyan terveket készítsenek, amely lehetővé teszi a területek egyénekre való szétosztása' Vízin Gergely, Soitvadkert. Bízunk abban, hogy az új belépőkéi még többen követik Úgy érzem, hogy már ideje néhány szót írnom csoportunk eleiéről. A zárszámadás részben megtörtént, de a takarmányok szétosztása és a földjáradék kifi­zetése még hátra van. Az 1954-es gazdasági évben az aszály és a jégkár miatt nem értük el a várt eredményt. De azért nyereséggel zártunk és munkaegységenként 1.30 Ft jutott. Cukorrépa után kaptunk 36 ezer forint prémiu­mot, melyből 18 ezer forintot szétosztottunk a tagság között. Öröm számunkra, hogy az ál­lam iránti tartozásunkat is ren­deztük. Elhatározzuk, hogy a jö­vőben sokkal szilárdabb munka­fegyelmet követelünk meg min­denkitől. Persze akadnak olyan tagok, akiknek ez nem tetszik és ezért nyolcán kiléptek a csoport­ból. Igaz, volt közöttük olyan személy is, akinek különben is menni kellett volna, mert kö­zöttünk csak a rendet bontotta. Mi bízunk abban, hogy Almást Béla, Pecznik János, Hoffmais- ter János új termelőszövetkezeti tagokat még több dolgozó pa­rasztember követi majd és az 55-ös gazdasági évet is jó ered­ményekkel zárjuk. Klemann Mihály, Szalk­szentmárton. Békéért Tsz. «—m­Hsgyven-ütven lakás szabadul fel Kiskunfélegyházán A kiskunfélegyházi városi ta­nács megkezdte a ‘jelenleg iro­dának, tömegszervezeti helyiség­nek, raktárnak lefoglalt lakások felkutatását. A tanács vkg. osztályának mérnöke és a KIK vezetője he­tenként egy napot csak az ilyen lakások megtekintésére, felmé­résére szentel. Tömegszerveze­tek, kultúrhelyiségek összevoná­sával, hivatalok kiköltöztetésé­vel körülbelül negyven-ötven ia- kást szabadíthatnak fel Kiskun­félegyházán. A tanács jó példával járt elől akkor, amikor december elején a Statisztikai Hivatalt a tanács épületébe költöztette. A felsza­badult helyiségben az állator­vos lelt egészséges, szép otthon­ra. E hónap 15-én az Alkotmány- utcában kezdik meg egy kétszo­bás lakás rendbehozását. Mel­léképületként szolgált eddig a hatalmas helyiség, fát, szenet raktároztak benne. Most kis költséggel kamrát építenek a meglévő lakáshoz, a nagy rak­tárhelyiségből pedig gyönyörű lakást varázsolnak. Jő írek A HOMOK J AV1TAS új mód­szerei címen nyilvános előadási rendez január 14-én a kiskőrösi Petőfi lárási kultúrház aranyka- '.ászos gazdalanfolyama. Az elő­adást filmvetítés kiséri. * ÜJ BÖLCSŐDE építkezése in­dult meg Kecskeméten a Klap- ka-utea 16. szám alatt. Az idén az uj bölcsődén kívül tovább bő vítik a Batthyány utcai városi bölcsődét is. * TÍZ ÁLLAMKÖLCSÖN sorso­lást tart ebben az évben az Or­szágos Takarékpénztár. 1955-ben több mint 550 millió forintot fi­zet vissza államunk a kölcsön- jegyzöknek. Március 20-án tart­ják az ötéves tervkölcsön utolsó húzását, ezzel a magyar állam visszafizeti az első államköl- csönt. Ezt megelőzően március 6-án lesz az idei első sorsolás Zalaegerszegen, — a negyedik békekölcsön második sorsolása. ♦ IRODALMI ESTET rendeznek ja­nuár 16-án Dunavecsén Petőfi San dórról. Az est előadója Pándl Pál író. Szerepel Palotai Erzsi előadó­művésznél és Törők Erzsi Kossuth- dijas énekművésznő. * A TTIT és a megyei tanács népművelési osztálya ~Bács-Xis- kun megyei füzetek« címmel rendszeres kiadvány-sorozatot in­dított meg. A közérdekű témák­ról szóló rövid értekezések, me­lyeket a füzetek tartalmaznak, érdekes adatokat szolgáltatnak az érintett témák megyei vonat­kozásairól is. Az első füzetek Ka­tona Józsefről, a nagy dráma­íróról és Jókai Mórról szólnak. Az első füzet szerzője dr. Orosz László, a másodiké dr. Katona Piroska tanár. * TÖBB UJ. javított minőségű ru kázati cikket gyárt ebben a negyed­évben a pamutipar. Megjavítják a deün-kendő minőségét, sűrűbb szö­vésű pelenkaanyagot adnak ki. A győri pamutipar a falusi lakosság körében kedvelt kockás és csíkos kanavász gyártását kezdi el. Na gyobb mennyiségű müselyem bélés is kerül forgalomba. EZER MÉTERES hálózatbőví­tést hajt végre az ÂVESZ Ke­rekegyházán. A munka az első negyedévben befejeződik. Ezál­tal villanyvilágítást kap a Vo- rosilov és a Jókai utca. ♦ NÉGY AUTÓBUSZJÁRATOT kapott az elmúlt esztendőben Ladánybene. A Kecskemét—La- josmizse—Budapest vonalon te­hát a község bekapcsolásával je­lentősen megjavult a közlekedés. HÁZAKAT ÉPÍTŐ /t szovjet városok lakossá- ga gyorsan növekszik, sokhelyt kevés a lakás. Ez ha­talmas arányú és roppant gyors tempójú építésrohamra ösztö­nözte a szovjet építőipart. Az építőipar a legmodernebb tech­nikát alkalmazza. Párszáz épü­letelemgyár termeli a vasbeton­alkatrészeket, így a házakat nem is építik, inkább összeszerelik, mert van olyan is, ahol se tég­lát, se habarcsot nem látunk. z épületelemgyárakban minden termelési folya­matot gépesítettek és auto­matizálták. A gyárak műhe­lyeiben alig lehet látni em­bert. A cementszállító vago­nokból pneumatikus úton csö­vekbe szívódik a cement és erős légáramlat segítségével a tárolótornyokba kerül. A ka- vicssal, homokkal és sóderrel telt vasúti kocsikat különleges kirakodógépezet segítségével rakják ki. A kirakott anyag szállítószalagon kerül a tárolók­ba. A gyár központi részlegében a beton a szállítószalagról a tar­tályokba kerül. A betonkészítmények a szilár- dító-kamrából kikerülve darú így épülnek a lakóházak az előregyártóit elemekből. GYÁR j segítségével a raktárba kerül­nek. Egy-egy gyár naponta több mint 2000 tonna alkatrészt szál­lít raktáraiba, köztük ameletközi burkolólapokat, bevakolt falle­mezeket, lépcsősorokat, geren­dákat, oszlopokat. Ezekből a? előregyártott elemekből építik fel az új lakóházakat, az új szovjet városokat. A ljubcrecki vasbeton-épiilet- clemgyár készgyártmány raktára Mit látunk januárban a kiskunhalasi járási kultúrház színpadán? ÍZLÉSESEN megszerkesztett és tartalmában még gondosab- oan összeállított műsorplakát adja hírül: mit látunk ebben a hónapban a halasi járási kultúrház színpadán? A műsor tervezőit komoly dicséret illeti azért a körültekintésért, amellyel igyekez­tek a várps többféle dolgozó rétegének kívánságát, érdeklődési körét figyelembe venni. Az elmúlt vasárnap a Kiskunhalason tartózkodó koreai és görög fiatalok adtak műsort zsúfolásig telt nézőtér előtt, forró, megérdemelt sikert aratva. E héten csütörtökön operaest kereté­ben Puccini: Pillangókisasszony-át halljuk. Jeremiás Lajos gim­náziumi tanár mond összekötő szöveget, A közvetítés mikrole- mezekkel történik. A gyermekek részére e hónapban már másodszor tart dia­filmvetítéssel egybekötött mesedélutánt a kultúrház igazgató­sága. Ugyancsak kétszer szerepel a januári műsorban Papp Dezső dr. kórházi főorvos, bőrgyógyász értékes egészségügyi előadása. JANUÁR 23-ÄN a tehetséges rémi népi együttes vendégjá­tékában gyönyörködhetünk, ezt követő vasárnap a jánoshalmi DISZ-szervezet lép fel a járási kultúrház színpadán a Gül Babá­val. A járási könyvtár irodalmi estek rendezésével kapcsolódik a kultúrház munkájába. A táncolni, szórakozni vágyó fiatalságról sem feledkezik meg a januári műsor. Szombatonként táncestélyt rendez a kultúrház vezetősége, a két közkedvelt halasi táncdal-énekes; Móra Ferenc és Pázsit Magda szerepeltetésével. Hétköznaponként élénk szakköri foglalkozások folynak a kultúrházban. Egy héten kétszer működik a csipke-szakkör, mely a híres halasi csipke felelevenítésén munkálkodik. Itt tartja pró­báit a szalon- és tánczenekar, a népi tánccsoport. Szombatonként az asztalitenisz és a sakk barátai találkoznak, a kultúrházban lel majd otthont a városi sakkszakosztály is. SZÓRAKOZÁS, művelődés, tanulás — tehát sokrétű igény — kielégítésén fáradozik a fiatal járási kultúrház igazgatósága. Re­méljük és kívánjuk, hogy teljes sikerrel. A megyei labdarúgó-értekezlet előtt Vasárnap, január 16-án, délelőtt 9 órakor az MTSB tanácstermében tartja meg az MTSB és a Labdarúgó Társadalmi Szövetség Il-ik megyei értekezletét, melyen Rozsnyai Jó­zsef, a Megyei Labdarúgó Társa­dalmi Szövetség elnöke tart beszá­molót az 1954. évi labdarúgó hely­zetről és ismertetni fogja az 1955. évi bajnoki rendszer megváltoztatá sának kérdését. Négy éve. 1951-ben vezettük be a megyei labdarúgó bajnokságot. Kez­detben nem volt kielégítő a színvo­nal és sokan attól féltek, hogy ez a rendszer nem fog beválni. Az el­múlt 4 év viszont bebizonyította, bogy a megyei labdarúgó bajnokság színvonalban már elérte a volt NB III-at, amit az is bizonyít, hogy az utóbbi két év megyei bajnoka be­került az NB II-be. bár tény az, hogy az 1953. évben, amikor két cso­portos volt á bajnokság, nagy visz t.zaesés volt. 1954-ben, amikor ismét egy csoportos bajnokságunk volt, ez a színvonalban is megmutatko­zott, bizonytalanok voltak az ered­mények, nem volt biztos mérkőzés és csak két gyengébb csapatunk volt, Madaras és a Kecskeméti Vö­rös Meteor. A kiegyenlített erővi: szonyokra jellemző, hogy a Bajai Építők kikaptak Tiszakécskétől sa­ját otthonukban és ezzel a vereség­gel a 3. helyre kerültek. Az eredmények alapján mcgálla pit hatjuk azt, hogy a megyei bajnok ság egycsoportos rendszerben be­vált, bár ez anyagiakban nehéz lel- adat elé állította a sportköröket, viszont az elmaradt mérkőzések szá­ma sokkal kevesebb volt. mint 1953. évi kétcsoportos bajnokságban, ahol a színvonal a jelenlegi megyei II. osztályon mozgott. A megyei II. osztály az 1954. évben színvonal szempontjából bevált, mert a bajnokság kérdése csak nagy küz­delemben dőlt el, viszont sok volt az elmaradt mérkőzés és itt vetődik lel a kérdés: 'lielyes-e a kétcsopor­tos megyei II. o. bajnokság, vagy térjünk vissza az önálló városi és járási bajnokságokra? Ha azt néz­zük. hogy. a bajnokság színvonalas .egyen, akkor a kétcsoportos baj­nokság lenne az egészséges, viszont hátránya a sok útazás, amit a sport­körök nehezen tudnak megoldani. 11a viszont járási bajnokságokat ren­dezünk, ebben az esetben a kisebb képességű sportköröknek elmegy a kedvük a labdarúgó sporttól, hiszen a jobb csapatoktól a nagygólarányú vereségek után inkább visszalépnek. Példa volt erre 1953-ban a kiskőrösi járás. A Keceli SK küzdött a bajnok­ságért, a játék ereje a megyei II. osztályú színvonalon mozgott, min­den mérkőzésre elútazott, de két hónapon keresztül egyetlen csapat sem jelent meg a keceli pályán, így ez a sportkör erkölcsileg és anyagi­lag is megszűnés előtt állott, hiszen a keceli közönség már ki sem ment a mérkőzésre, mert a csapatok nem jelentek meg. Állítsunk fel 4 csoportos megyei II. osztályt? Ez némileg megoldaná úgy a járási bajnokságot, mint a közlekedési viszonyokat, de a szín­vonal csökkenne, bár nem olyan mértékben, mintha a járási rendszert állítanánk fel. Ha így nézzük a kér­dést, felvetődik, hogy akkor milyen rendszerben rendezzük meg a baj­nokságot, amely végre évről évre nem lenne megváltoztatva. Erre a kérdésre csak a megyei értekezlet tudna megfelelő megoldást találni, amikor minden község, város sport­köreinek vezetői megvitatnák ezt a kérdést és olyan megoldást javasol­nának, amely biztosítaná a színvonal emelkedést. Az MTSB és a Labdarúgó Társa­dalmi Szövetség első esetben kéri ki ebben a fontos kérdésben a sport­körök véleményét, ezért nagyon kí­vánatos volna, ha még a legki^bb sportkörnek a képviselői is jeien lennének ezen az értekezleten, nem sajnálnák azt a fáradságot és költ­séget, amit a beútazás okoz, hiszen a saját sportkörük sorsáról is szó lesz Az értekezletnek ezenkívül több más fontos kérdést is meg kell ol dania. így az utánpótlás biztosítása nak kérdését is, hiszen labdarúgó sportunk fejlődése csak úgy bizto sítliató, ha az ifjúsági labdarúgók­kal is megfelelően foglalkozunk. Ezen a téren is értünk el eredmó nyékét, hiszen 1951-ben egyetlen irjúsági csapatunk sem vett részt rendszeres bajnokságban, azóta már 36 ifjúsági csapatunk van. A fejlődés nem mindenütt kielégítő, nem min­denütt foglalkoznak olyan gonddal az ifjúsággal, mint például a Bajai Vörös Lobogó sportkörnél, ahol çlyan jó ifjúsági gárdát hoztak lét­re, amely biztosíték a jövőre nézve itt is lesz javaslat az eddigi rend' szertől való eltérésre Az értekezletnek keíl módot találni erra is, hogy a járási bajnokságok is megszilárduljanak, mert 1954-ben 3 járásban nem volt még járási baj nokság sem. Dimavecsén még a me gyei II. osztályban sem vett részt egyetlen csapat sem. Nem hisszük, hogy a dunavecsei járás községéinél? lakosai nem támogatnák a járási baj nokságot, én azt hiszem, ezen a kér désen is lehet segíteni A sportfegyelem kérdése is köz­ponti kérdés, az elmúlt évben 1 eset ben botrányba fulladt a mérkőzés, megverték a játékvezetőt. Ezért több pályát betiltottunk. Sok volt a játékos kiállítás, nem foglalkoztunk megfelelően a játékosok és a »cözön- ség nevelésével. Ezen a téren is sok még a tennivalónk. Az értekezlet keretében foglalko­zunk a Társadalmi Szövetség mun­kájával is, hiszen ezen a téren az eredmények mellett volta.»* hiányos ságok A sportkörök észrevételeikkel és bírálataikkal elősegítnotik, hogy az 195o. évben jobb munkát végez­zünk. Fentiekből is láthatjuk, hogy mi lyen fontos kérdéseket kell ennek az értekezletnek megoldani, bár még ezeken kívül sok más kérdés is fel fog vetődni. Úgy hisszük, ezen me­gyénk valamennyi sportköre képvi­selteti magát és hozzászólásaikkal, bírálataikkal elősegítik labdarúgó sportunk fejlődését. Bogdanovic8 Endre, MTSB sportoktatási előadó. Apróhirdetések BUDAPESTI Gyapjútermelő Válla­lat Gazdasága Kunszentmiklős hiva talos bélyegzője elveszett. A meg­találó szolgáltassa be a gazdaság nak. A gazdaság kéri mindazokat, akiknél a vállalat bélyegzőjével bár­ki jelentkeznék, Igazoltassák le és megfelelő, a vállalati bélyegző fel­használási jogosultságot igazoló tanúsítvány hlányában a rendőrség­nek adják át. 3008 VEZETŐÁLLÁSBAN levő gépész- mérnök állást változtatna ..Azonnal“ jeligére a kecskeméti kiadóba. 26 Bácskiskunmegyei NÉPÚJSÁG az MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága napilapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi-tér 1 sz, telefon: 25—16, 26—19, 11—22, 20-3/ Felelős kiadó: NÉMETI JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét, Széctienyi-tér 1 sz. Telefon: 22—09 * V. Bácskiskunmegyei Nyomda V. Kecskemét — Telelőn: 24—09 V. v.: Faragó Loire igazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom