Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-13 / 10. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOP BATCSKISK UN MEG YEI PÁRTBIZOTTSÁG AMA K LAPJA X. ÉVFOLYAM, 10. SZÄM Ara 50 fillér 1955 JANUÁR 13. CSÜTÖRTÖK Ázsia hangja Az utóbbi napokban több tá­volkeleti eseményről számoltak be a lapok. Dag Hammarskjölü, az ENSZ főtitkára kopogtatott a Népi Kína külügyminiszté­riumának kapuján, hogy Csou En-iaj külügyminiszterrel tár­gyalhasson, Radford amerikai tengernagy, az USA vezérkará­nak főnöke, a »kemény kéz­embere, a »manilai hatalmatc- kal- folytatott megbeszélést, Tito Indiába és Burmába láto­gatott, a Colombó-hatalmak pe­dig megtartották a bogori érte­kezletet, februárban a manilai országok Bangkokban ülnek össze, áprilisban pedig afrika:- azsiai értekezletet tartanak. Ja­pánból pedig olyan hírek jöt­tek, hogy a Hatojama-kormány »függetlenebb nemzeti politikai platformra« törekszik. A sok hír hallatára feltehet­jük a kérdést: mi történik Ázsiában, a Távol-Keleten? A gyarmatosító hatalmaknak eddig az volt a jelszavuk: ázsiaiak az ázsiaiak ellen! Hogy az ázsiai népek ne tudják fel­törni rabketrecük ajtaját, szé­leskörű támaszpont-rendszert építettek körülöttük. A Népi Kína mutatta meg az utat, ho­gyan lehet a felszabadulás, a függetlenség útjára lépni. Pél­dáját követte Vietnam és Ko­rea is. Az ázsiai népeknek függet­lenségi mozgalmát a gyarmato­sítók erőszakkal, háborúval is igyekeznek letörni. Ez a politi­ka azonban Genfben zátonyra jutott. Hogy az amerikaiak ázsiai kudarcukból kievickél- hessenek, létrehozták a mani- iai országok paktumát, a SEA- TO-paktumot, vagyis ázsiai csatlósaikat szorosabb szövet­ségre kötelezték. Most Radford tengernagy azért járt Ázsiában, hogy létrehozzon hatalmas nem­zeti fegyveres erőket, újabb ka­tonai tömböket az USA égisze alatt Japán, a liszinmanisták és a kuomintangisták részvételé­vel. Ez a tömb északkelet­ázsiai szövetség (NEATO) elne­vezést kapná. Radford tenger­nagy, a »mozgékony erő« kato­nai exponense, egyik nyilatko­zatában kijelentette, hogy Tá­vol-Keleten az atomfegyvert használják, ha a »koreai háború kiújulna«. E kijelentés célja az, hogy megakadályozza a koreai kérdés békés rendezését és fo­kozza a feszültséget. Bogorban öt nem-kommunista ország (India, Pakisztán, Cey­lon, Burma, Indonézia) az úgy­nevezett Colombo-hatalmak ta­nácskoztak. Ezek nemrég még európai országok gyamatai vol­tak. Ezek magukévá tették a békés együttélésnek azt az öt alapelvét, amelyet a Béke-Világ- tanács dolgozott ki és Csou En- iaj és Nehru alkalmazott elő­ször a gyakorlatban, ellentétes társadalmi rendszerű, de a béke fenntartásában egyformán ér­dekelt országaik kapcsolatának rendezésekor. A bogori érte­kezlet döntései nagyfokú nyug­talanságot okoztak Londonban és Washingtonban. Ez érthető is, hiszen a Colombo-hatalmak tovább harcolnak a gyarmati rendszer ellen és együttesen mozdulnak meg a világfeszült­ség csökkentésére. Sőt ezek a hatalmak elhatározták, hogy áprilisban afrikai-ázsiai értekez­letet tartanak. Erre az értekez­letre meghívták a Kínai Nép- köztársaságot és Japánt, de nem kapott meghívót Csang Kaj-sek és a fajüldözésről hírhedt Dél­afrikai Unió! Csoda-e, ha ezek után az amerikai imperialisták tollfor- gatői arról jajonganak, hogy a »színesek összeesküdnek a fe­hérek ellen«. Az amerikai nyelvjárásban a »színes« rab­szolgát, a »fehér« pedig gyar­matosítót jelent. Az ázsiai kezdeményezések gondot okoznak Washingtonban. Az ázsiai és távolkeleti helyzet ilyen alakulása nem kedvező az amerikai hódító törekvéseknek. Az amerikai külpolitika üt szembe találja magát a törté­nelmi fejlődés támadhatatlan törvényével. Hiába igyekszik az amerikai kormány különböző katonai paktumok összetákolú- sával bekeríteni a Kínai Nép- köztársaságot és ismét kiter­jeszteni uralmát a már felsza­badult országokra. Az ázsiai népek kezdeménye­zései a távolkeleti biztonság és béke megszilárdításához vezet­nek. Ennek következménye pe­dig az, hogy az USA ezen a te­rületen lényegében defenzívába szorult, ami annyit jelent, hogy az események egyre inkább az amerikai tervektől független, sőt az amerikai elképzelések ellené­re fejlődnek. Ez összefügg a Kí­nai Népköztársaság erejének és tekintélyének növekedésével is. Ennek nyilvánvaló jele az ENSZ főtitkárának pekingi utazása is. De az ázsiai országok vezető; megszívlelték Malenkov újévi nyilatkozatának szavait is, kü­lönösen a távolkeleti tárgyalá­sok hasznos voltáról. Az ázsiai események minden­esetre azt bizonyítják, hogy a Távol-Keleten végbement válto­zások és általában az ázsiai hely­zetben mutatkozó jelenségek az »erőszakos megoldások« lehetősé­gét csökkentették s a tárgyalások szellemének erősödése irányá­ban befolyásolják az eseménye­ket. Moszkvában magyar tcxtilkiállítás nyilt, amelyen bemutatják a textil-konfekció és kötszÖYŐ- iparban alkalmazott ellenőrző- és mérőkészülékeket. A képen: Tihanyi Tibor magyar mérnök elmagyarázza a látogatóknak a gyapottísztító-kéjszülék, felépítését és munkáját. i niexőgazclasag* dol&ozófiiak fclsxalKuluiá*! miinkaversenye Nyárlörincen tizenkét dolgozó paraszt teljesítette már ez évi hízottsertésbeadási kötelezettségét AGASEGYHÁZA és Nyárlő' rinc a felszabadulás óta fejlőd­tek önálló községekké. E két község lakói közvetlen környe­zetükben mérhetik le mint szé­pült, gazdagodott életük az utób­bi tíz év alatt. Nyárlőrinc mint­egy 20, Ágasegyháza pedig 27 kilométerre van Kecskeméttől. Tíz évvel ezelőtt mindkét he­lyen kisebb település volt, ame­lyek lakói sok időt töltöttek el azzal, hogy a legkisebb ügy el­intézése miatt is Kecskemétre kellett utazniok. Az első tanács­választás óta virágzó községek­ké fejlődtek a tanyatelepülé­sek. Nyárlörincen állami segít­séggel 42 típusház épült s az ottani dolgozó parasztok anyagi helyzetének javulását le lehet mérni azon is, hogy saját erőből még 50 családi házat építettek. Ágasegyháza új tanácsházat, or­vosi rendelőt, kultúrotthont ka­pott, emellett 25 családi ház is épült az ötéves tervben. A dol­gozó parasztok' élete is jobb, mint régen, az idén télen pél­dául minden család hízót vág. MINDEZT azzal viszonozzák, hogy becsülettel teljesítik állam iránti kötelességüket. Most a felszabadulási versenyben azon igyekeznek, hogy minél többet lerójanak folyó évi tartozásaik­ból. Nyárlörincen 12 dolgozó paraszt teljesítette eddig hiány­talanul ez évi hízottsertésbe­adási kötelezettségét, részben még a múlt év végén, részben pedig ebben a hónapban. Rimó­czi László öt holdas dolgozó pa­raszt a sertésbeadás teljesítése mellett majdnem teljes egészé­ben rendezte negyedévi adóját is. Ifj. László Mihály szintén befizette első negyedévi adójá­nak 80 százalékát. Ágasegyhá­zán szintén többen teljesítették beadásukat, Kalmár Nagy Jó­zsef és Kulcsár József 7 holdas dolgozó parasztok eleget tettek már egész évi baromfi- és tojás­beadási kötelezettségüknek. A Bajai Vörös Fény Termelőszövetkezet tagjainak versenyvállalása A BAJAI VÖRÖS FÉNY Termelőszövetkezet tagjai taggyű­lésen megvitatták a Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak verseny- felhívását és elhatározták, hogy ők is csatlakoznak a kezdemé­nyezéshez. Azt tervezik, hogy február hónapban annyi trágyát hordanak ki, hogy újabb 140 hold terület trágyázását el tudják végezni, március 15-ig 30 holdon a babot és ugyanennyi terüle­ten pedig a borsót elvetik. Április 4-ig a kukorica vetéssel is végeznek. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN bevezetik c havi verseny­értékelést és havonta jutalmazzák a legjobb eredményt elért állattenyésztőket. Ezzel akarják növelni a tejhozamot, valamin! elősegíteni a jószágállomány növekedését, Kiváló törzstenyészeteket nevel továbbszaporításra a Kiskunfélegyházi Tangazdaság /! Kiskunfélegyházi Tan- C7C gazdaság Duna—Tisza közi éghajlati és tájadottságnak leginkább megfelelő gabonafé­lék és állatok meghonosításán fáradozik. A szarvasmarhaállo­mány fejlesztése céljából tavaly 80 darabból álló magyar vörös­tarka törzslehenészetet állított be a tangazdaság. A kiváló tu­lajdonságú egyedek szaporulatát a termelőszövetkezeteknek és a?, egyéni gazdáknak adja tovább- tenyésztésre. Már ebben az év­ben 18 magyar vöröstarka apa­állatot juttat a községeknek. A juhfajták közül a kiváló minő­ségű és gyapjújáért e tájon (íizafudnk e<wr£ több cikket ipiáitaiiak Még ez évben az egyik fővárosi ktsz 500 ház­tartási »robotgépet« hoz forgalomba. A gép több mint tízféle háztartási munkát végez, így bur­gonyahámozást, szeletelést, kávédarálást. Ára kb. 480 forint lesz. — A képen; a kész robotgépek összeszerelése közben mutatja a ktsz dolgozóit. A KISTEXT Gyár export-raktára. Eddig kb. 125—130.000 méter árut csomagoltak naponta a raktár dolgozói. A felszabadulási versenyben vál ialták, hogy az év végéig 770.000 méter textil­árut termelnek terven felül. — A képen: az áru- felvételezök munkájuk közben. deinek kiválogatását és elkülö-« nítését, hogy figyelemmel tart-4 hassák fejlődésüket. Áz új törzs-* állomány kinevelésénél a gon­dozók különösen nagy ügyeimé': fordítanak a kacsák tojáshoz;!-» mának növelésére, a toll minő­ségére és a jószág hízékonysa- gára. A szeremlei gazdakör életéből A szeremlei gazdakörben élénk élei folyik. A megalakulás óta 60 tag lépett be. Különösen nagy az érdeklődés a szakelőadá­sok iránt. Ezek felölelik a mező­gazdaság időszerű kérdéseit. A dolgozó parasztoknak azonban igényük van, hogy az általános problémák helyeit egy-egy rész­letkérdésről szeretnének szak­előadást hallani. Felső Illés pél­dául elmondta, hogy szívesen hallana előadást a törzskönyve­zés jelentőségéről, a sertéshiz­lalás jövedelmezőségéről. Koz­ma Miklós a gyümölcsösökben végzendő téli munkáról, Esténként sok szó esik a gyü­mölcsösök létesítéséről. Sűrűn emlegetik Elek Dezső példájátj aki 9 évvel ezelőtt 1000 négy­szögölön gyümölcsöst létesített- Jonathán és aranyparmen alma­fákat ültetett. Az elmúlt évbéiú is 25 mázsa almát takarított be.< E példa alapján Burány Imrén Aranyos János, Pál Ferenc és Molnár János elhatározták, hogy szintén telepítenek gyü­mölcsöst. Az egyik szakelőadá­son Aranyos János meg is emlí- tétte, hogy részletesebb előadást szerelnének hallani a gyümölcs­fák telepítéséről, azok ápolásá­tól és gondozásáról annyira kedvelt magyar fésűs- juhot szaporítja a gazdaság. Eb­ből á fajtából jelenleg 1100 da­rabból álló törzstenyészettel ren­delkezünk. A gazdaságban az idén először állítanak be serlés- törzstenyészetet, amelyet a társgazdaságoktól vásárolnak majd fel, /Ê Kiskunfélegyházi Tan- Cyi gazdaság az elmúlt év­ben kezdte meg a fehér-magyar kacsa nevelését, mely iránt máris nagy érdeklődést tanúsí­tanak a környékbeli egyénileg gazdálkodó parasztok. A napok­ban megkezdték a 640 darabból álló tenyészet legkiválóbb egye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom