Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-12 / 9. szám

EREDMÉNYEK, TERVEK

A kecskeméti járási tanács a dolgosok anyagi és kulturális színvonalának emeléséért

Miért nem tudnak meg mészkéniékez jutni a kecskeméti gyümölcstermelő gazdák ?

ÚJONNAN megalakult tanácsaink nagy lelkesedéssel foglak a feladatok végrehajtásához. Végrehajtó bizottságaink munkája szervezettebb, egységesebb, konkrétabb lett. Javult a vezetés, a kollektív munka és ezt támogatják a megválasztott tanácstagok, a széles dolgozó tömegek. Tiszakécskén az egyik körzetben a tanácstag meghívására 150 dolgozó jött össze es megtárgyalták a villanyhálózat- bővítést és az ezzel kapcsolatom társadalmi munka kérdését. — Lászlófalván a tanácstagok komoly felvilágosító munkát végeztek a begyűjtési tervek teljesítése érdekében. Ugyanez történt Tiszakécskén is.

Községi tanácsaink szoros kapcsolatot tartanak a nép- Cront-hizottságokkal. Számos községben, így Izsákon, Tiszakécskén, Lászlófalván létrejöttek a gazdakörök is.

Községi tanácsaink és népfront-bizottságaink kezdeményezésére széles mederben folyik a társadalmi munka. Tiszakécskén az állomáshoz vezető járdát kövezték ki társadalmi munkával, bakiteleken két kilométeres dű- íCutat töltöttek fel és kijavították a községen keresztül húzódó csatornát. Bugacon három kilométeres utat 11.000 forint értékű társadalmi munkával hoztak rendbe. A társadalmi munkamozgalom elősegíti községeinkben a dolgozók életkörülményeinek megjavítását. Kultúrházat, piacteret, utakat építenek társadalmi munkával. Ladánybenén például a fenyőfa ünnepet már az új kultúrházban tartották, amely büszkesége a községi népfront-bizottságnak, tanácsnak, a község dolgozóinak. A járás egyik legnagyobb kultúrháza épült fel itt társadalmi munkával.

AZ ELMÚLT hónapokban tovább bővült a járás üzlethálózata. Ladánybenén és Lajosmi- ■zsén egy-cgy tanyai bolt, Orgo- ványon, Lajosmizsén, Kerekegyházán egy-egy italbolt létesült.

Szép kulturális eredményeink is vannak. A járási tanács végrehajtó bizottságának november lö-l határozata alapján, a tett intézkedések nyomán komolyan javult a népművelési és kultúr- munka. Mind a 17 községben megindultak a Szabad Föld Téli Esték. A helvéciai kultúrotthon teljesen elkészült, a lajosmizsei kultúrotthon belső tatarozása is befejeződött, Bugac moziját

rendbehozták, Kunbaracs is állandó mozit kapott. Ágasegyházán a kulíúrötthont átépítették és így a jövőben in<^ic!őadásókat is tarthatnak. Vándonnozit kapott Nyárlőrinc, Hetónyegy- háza, Lászlófalva, Fülöpháza. A kultúrotthonok berendezése is bővült, az elmúlt negyedévben

16.000 forint értékben egészítették ki felszerelésüket.

Kerekegyházán és Városföldön a hiányzó orvosi állásokat betöltöttük, Városföldre és Or- goványra új egészségügyi védőnőket helyeztünk, Tiszakécske új szülésznőt kapott. így fokozatosan javult dolgozóink egészségügyi ellátása.

Az iparban részben sikerüli elérni, hogy a helyi kisipari szövetkezetek a lakosság szükségleteinek kielégítésére termeljenek. így például a Lajosmizsei Vegyesipari-Kisipari Szövetkezet Icályhacsöveket gyártott, a Kerekegyházi KTSZ bognár részlege gyermekszánkókat készít.

Az elmúlt negyedévben újaüb 84 iparengedélyt adtunk ki. Többek között 6 kádár, 2 bognár, 3 kovács, 8 férfiszabó, 2 nőiszabó, 4 fodrász, 2 cukrász, 10 cipész, 3 hentes- és mészáros, 5 lakatos, 11 kőműves, 4 szűcs, 1 téglaégető és 1 fogtechnikus kezdte el működését.

AZ 1955-ÖS esztendőre komoly terveink vannak. Most készülnek az egyéves községpolt- tikai tervek, melyek elsősorban a Hazafias Népfront-bizottságok kidolgozott programjaira épülnek. A községpolitikai terveket a januári tanácsüléseken vitatják meg és fogadják el. Az elkészült községi tervek alapján fogjuk összeállítani a járás tervét. De vannak elképzeléseink, amelyeket feltétlenül meg akarunk valósítani. Ilyenek például:

a szőlő- és gyümölcstermelés nagyobb arányú előmozdítása, föld- forgató gépek beszerzése, gyümölcsfaiskolák, szőlő vesszőnevelő iskolák létesítése, tehát a gyümölcs- és szőlőkultúra felvirágoztatása. Járásunk területéből 15—18.000 kataszteri hold olyan terület van, amely csak szőlő- és gyümölcstelepítésre alkalmas. Növelni akarjuk állatállományunk számát, hozamát, ennek érdekében kiszélesítjük takarmánybázisunkat. Nagyobb mértékben akarjuk javítani a rossz minőségű homokot zöldtrágyával, elsősorban somkóró vetésevei.

Tovább szélesítjük a bolt- és üzlethálózatot, elsősorban tanyai területeken. Közigazgatási ki- rendeltséget szervezünk Izsák— Kis-Izsák, valamint Tiszakécske Ö- és Uj-Bög külterületi lakóhelyeken, hogy a dolgozókat megkíméljük a sokkilométeres gyaloglástól;

Az egyes községekben a villanyhálózatot szeretnénk bővíteni, nem is beszélve a villany- ellátásba újonnan bekapcsolandó községekről. Ezzel kapcsolatban már szervezzük a társadalmi munkákat. Bővíteni akarjuk az úthálózatot és portalanítani a piactereket. Komoly kulturális terveink is vannak.

BÍZUNK terveink megvalósításában, mert érezzük, hogy érdeklődés kíséri munkánkat, tudjuk, hogy a járás területén megválasztott 881 járási és községi tanácstag szívvel-lélekkel kiveszi részét a munkából, mert tudjuk, hogy mellettünk áll és segít bennünket a párt és a népfront.

Bajok László,

a kecskeméti járási tanács VB-titkára.

Megyénk nyolcadik a téli gépjavítás országos versenyében

Evek óta a kecskeméti gazda- ember aggódva figyeli gyümölcsösében a tennést. Szive majd meghasad, mikor almáin előbukkannak a piros foltok, a piros pettyek, amelyek nyomán termése elcsenevészesedik. Szilviáin pedig megjelennek a pajzstetvek. Ezekben a kertekben pusztít a kaliforniai pajzstetíi es a lisztharmat.

Kecskeméten 1911 óta nem folyt szervezett védelem. Valamikor a hegyközségek főztek a védekező szert. Azok megszűnésével kiki maga. A gazdák legtöbbje nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, vagy a felszereléssel, hogy a védekező szert, a mészkénlét előállítsa. A hiányos védekezés következtében a kecskeméti kertekben nagy pusztítást végez cvről- évre a pajzstetíi és a liszthar- inat.

Mivel Kecskeméten 11 év óta mészkénlét főző üzem nincs, Tobel Ferenc (Árpád körút 6.) elhatározta, hogy úgy segíti a kormányt mezőgazdasági programjának végrehajtásában, hogy a széktől gazdák részére mészkén- 1c főző üzemet létesít. A 71 éves gazdálkodó a gyümölcs szerelmese. Két hold szőlőjében és 650 négyszögöl gyümölcsösében hosszú évek folyamán nagy tapasztalatokra tett szert. Ezeket szeretné most közkinccsé tenni. Evégett tömör mészkénlé előállítására a múlt cv elején ipar- engedélyt kért. Az iparigazol- ványt a városi tanács megadta.

Az idős Tobel Ferenc azonban ugyanannál a tanácsnál, amely az iparengedélyt megadta, csaknem egy év ót» szívós harcot folytat, hogy a kisipari üzem részére helyiséget is biztosítson. A lakásbivatal már két ízben elutasította kérelmét. Mindig mereven a paragrafusok möge bújik. Fődig az üzem létesítését a tanács mezőgazdasági osztálya is javasolta. Az, írj» az osztályvezető. hogy >'101(0110001 szükséges, hogy Kecskemét rendelkezzen mészkénlé előállító

üzemmel.« Bank Gyula, a megyei tanács főagronómitsa javaslatában felhívja a lakásbivatal figyelmét, hogy a mezőgazdasági fejlesztési program szempontjából feltétlenül szükség van az üzemre, Bognár Károly vezető hidaló is javasolja a létesítést. Azt írja, hogy a helyiség felszabadítása reitet lenül kívánatos, még akkor is, ha esetleg sablonszerű lakásügyi rendelkezésbe ütközik, inert ez közérdek, mivel az üzem felállítása sok ezer embernek az érdekét szolgálja. 4000 kát. hold szótővel köztes gyümölcsösnek védelméről van ugyanis sz-ó. Javasolta még az üzem létesítését Szászvári Aladár gépállomás részéről. Kényei Gyula agronómus, Nádas János, a MEZÖKER mezőgazdásza.

Ezek a javaslatok, a nemzet- gazdasági szempontok nem indították meg a lakáshivatal alkalmazottainak szivét. Hosszú hónapok óta nem talállak olyan megoldást, amely helyiséghez juttatja » kérelmezőt, pedig a szakemberek javaslataiból lát hatják, milyen fontos ügyről van szó.

Tobet Ferenc a kecskeméti népfront-bizottsághoz fordult segítségért, mivel az idő is sürget hiszen a mészkénlé főzéshez már február második felében hozzá kellene fogni. Tobcl Ferenc az üzemet Felsőszéktó 96-a. sz. gyümölcsösében lévő épületében óhajtja felállítani, hogy a környékbeli földműveseknek ne kelljen 5—15 km. távolságra való szállításra a meszet, a kénport talieskázni.

Tobcl Ferenc esete arra figyelmeztet, hogy a kecskémé1’ városi tanácsnál jobban kellene az egyes ügyosztályok munka ját összehangolni. Mégis csal furcsa, hogy a tanáesházán nem tudják az egyik irodában, osztályon, mi történik a folyosó végén lévő másik irodában, ügyosztályod. Két osztály javaslatát a harmadik ügyosztály megnehezíti, elgáncsolja.

Megyénk a téli gépjavítás országos versenyében december második 10 napos értékelésekor a J5-ik helyen volt. Gépállomásaink terveik teljesítésével, sót túlteljesítésével a harmadik dekádban átlagosan 48.7 százalékra végeztek az ütemterv 100 százalékos betartásával, és így országos viszonylatban a nyolcadik helyre kerültek.

Azt, hogy a megye 15-ík helyről a nyolcadik helyre tört, elsősorban a gépállomások dolgozóinak munkalendületc es a jó munkaszervezés tette lehetővé. Minden remény megvan arra, bogy a gépállomásaink a Rákosi Mátyás Müvek felszabadulási verseny kihívásához csatlakozva, a téli gépjavítási versenyt még előbbre v iszik és a végleges országos értékeléskor megyénk az első öt helyezett között foglal helyet. *Csapiár Ilona,

Mezőgazdasági Igazgatóság munkaügyi előadója.

Újra műsoron a nagysikerű /Űrnek

A kecskeméti mozik közkívánatra újra műsorra tűzik a nyár folyamán nagy sikert aratott filmeket, mint például; Arlberg expressz, Puccini.

A Városi Mozi január 20-tól 26-ig játssza a Beszterce ostroma című felújított magyar filmet, mely Móricz Zsigmond elbeszélése nyomán készült 1947- ben.

A film egyik érdekessége, hogy megőrizte számunkra két elhúnyt színművészünk alakítását: Rátkai Mártonét és Leho- tai Árpádét.

A filmben olyan kiváló művészek szerepelnek mint Tolnai Klári, Ajtai Andor, Feleki Kamii, Túrái Ida, Básti Lajos, Rajnai Gábor.

(ßipö rh ô ro Ka t a DCeeiketn éti (Vörös Vsillaq Ijtrmelöszövetkezetből

(11. folytatás)

Sok család, sokféle ember, sok szeszéllyel...

Mert úgy c Igaz: az, ha az ember szembe kerül a sikertelenségek sorozatával, a természetétől függően maga is egy kicsit, vagy talán nagyon is elkedvetlenedik. Nyúl Ferencet is aggasztotta a csoport sorsa, de végtére még sem tudott a sarkára állni, mert ő úgy gondolta, hogy először is ő csak egy egyszerű tag, neki az a dolga, hogy a munkáját elvégezze, a csoport életét meg irányítsák a vezetők. 0 végeredményben már megszokta cseléd korából, hogy sohasem élt jobban, soha sein volt több, mint amiből éppen eljutottam egyik állomástól a másikig, egyik évből a másikba,

Nyúl Ferencen egy kis beleíásulás, máson a türelmetlenség s a termelőszövetkezeti élettel való leszámolás gondolata lett úrrá az elmúlt év nyarán.

— Hogy is bizakodhattunk volna — meséli Földházi Mihály — amikor •'/. elnökök egymást váltották s a végén, előbb vagy utóbb, mindnek kitellctt a becsülete.

— Pedig miijén nagy erővel indult ez a csoport 1S50 augusztusában az akkor- még új, alig ismert úton! A megalakuláskor nem kevesebb, mint SO tagjuk volt.

Igen ám, de ha vannak gondjai egy kicsike kis családnak, annál nagyobb

gonddal, féltéssel, aggódással kell megbirkózni a nagynak. így volt ez a Vörös Csillagban is. Sok család, sokféle ember, sok szeszéllyel, de mégtöbb tervvel, elgondolással, hittel várt, bizakodott, dolgozott a termelőszövetkezetben. S a múlt nyáron a negyedik év közepén a tagság több mint fele nyugalmát, türelmét vesztve, fejébe vette: ha nem változik őszig a helyzet — kilépnek.

Akkor említette meg még a nyál- derekán Gál Misa, az egyik nagycsaládú tsz-tag:

— Ide figyeljetek, ajánlok én egy olyan embert, hogyha azt idehoznánk a csoportba, abbul igen-igen jó elnök lenne.-• Hát ki lenne az? — kérdezgették félig bizalmatlanul u tagok.

— Gömöri Lászlónak hívják, most katonatiszt Kecskeméten,

Hát a tustoK hallgattak is rá, meg nem is, s csak várlak, hogy mi lesz, mert a helyzet már nagyon élesedett az akkori elnökkel: Harkai Péterre!, aki egyre azt vette a fejébe, hogy azért nem megy a munka, mert nem jók a tagok, megbízhatatlanok, félnek a dologtól.

— Hát ami azt illeti, mondott is tz a Harkai olyanokat — mesélte a/, egyik beszélgetés alkalmával Serényi Pál, a

csoport egy igen becsületes, szorgalmas tagja—, hogy valójában elment a kedvünk a dologtól,

— De azt is mondd el, Pali, hogy miért — nógatja tovább a beszélgetésben részvevő Hajagos József.

— 1-Iát, igen azt mondta Harkai, hogv kicseréli a régi tagokat és újakat hoz helyettük, hogy megjavuljon a csoportban a munka.

— Ez aztán már igen rosszul esel; nekünk — mondta Földházi János —, mert hittak minket már másfonna termelőszövetkezetbe, csak nem mentünk, mert hogy itt cseiédeskedtünk ezen a főidőn, itt küszködtünk régen is, — hát nagyon a szívünkhöz nőtt.

S u/. örökös» torzsalkodás, a nem egyezés valóban lehangoló eredmény: hozott az 1054-es évben. A csoport adóssága megnövekedett, s a tagoknak is alig jutott valami részesedésbe. Hajagos József háromszáz munkaegységére 6 mázsa gabonát, 1 mázsa 20 kiló árpát és UUU forint körüli készpénzt kapni! mindössze. Csodálni vaió-e, hogy ezeií után sem magukkal, sem a szövetkezetei nem voltak megelégedve, s elhatározták, hogy őszig, ha nem lesz. fordulat a csoportban, egyéni gazdaként kezdik az új évet.

Akkor ősszel történt egy napon, Berényi Pál egy kocsi eladni való tököt vitt a városba. A piacon hamar gazdája akadt, csak azt kérte, hogy szj- litsa haza neki, ha már úgyis kocslv <j van,

— Elvihetem — egyezett bele Bcré- nyi.

Amikor a/.nláu a kocsiról rakodtak, beszédbe elegyedtek. Hogy miről? Hát, persze a termelőszövetkezetről.

Berényi elmondta, hogy nincsenek z tagok megelégedve, rosszul mennek a dolgok, de ha egy jó elnök jönne hozzájuk, azzal ők ott kincsesbányái csinálnának.

— Hogy-hogy? — kérdezte a másik.

Berényi kihúzta magát s nem kévés

önérzettel mondta:

— Hát úgy, hogy a kecskeméti határban nekünk vannak a legjobb földjeink.

— Azután van-e most tagfelvétel maguknál? — kérdezte Gömöri László, mert a végén kiderült, hogy éppen vele akadt össze Berényi Pál.

— V :t n H a t ! Eljönne hozzánk * Gömöri nem felelt, csak barátságosan összemosolyogtak, azután elkezdte mesélni, hogyan alakítottak ők az új telepesekkel Dunakömlődön termelőszövetkezetet, mielőtt bevonult katonának. Sok mindent elmesélt, amiből aztán az következett, hogy Berényi nagyon megkedvelte már az első látásra is. Olyan embernek sejtette, aki óvakodik attól hogy nagyokat mondjon, de tapasztaltsá- gával, világos észjárásával hamar ro- konszenvet keltett maga iránt, (Folytatjuk)