Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
A soltvadkerti fiatalok a szőlő- és Soltvadkert messze földön híres, kitűnő vörös kadar és „Ezerjó“ borairól. Sok valutát, értékes kincset rejt magában a község homoktalaja. Tudják ezt a soltvadkerti gazdálkodók H, akik az utóbbi évben eddig soha nem látott kedvvel fogtak a soltvadkerti borok hírének öregbítéséhez. A kormányprpgram óta valóságos szőlűte- lepítési láz terjedt el a községben. Csak az idén 48-an kértek engedélyt új szőlő telepítésére. Ebben az évben több mint 150 hold régi szőlő felújítását és legalább 300 hold új szőlő telepítését tervezik a soltvadkerti gazdák. A terv jól halad a megvalósulás felé. Ebben nagyrészük van a község fiataljainak is, akik a DISZ II. kongresszusa előtt azt a feladatot kapták pártmeg- bizatásként, hogy munkájukkal még gazdagabbá, még gyümölcsözőbbé változtassák a soltvadkerti homokot. A fiatalok a DISZ-szervezet vezetésével nagy lelkesedéssel láttak munkához. Az ő segítségükkel már 280 holdon forgatták meg a talajt. Molnár György, egyéni parasztijatal egymaga, csaknem 700, Leskó Ferenc pedig 970 négyszögölön forgatta meg a homokot és még számos hasonló teljesítményt elérő fiatal nevét lehetne felsorolni. Tavaszig még mintegy 30 holdat akarnak előkészíteni a szőlőtelepítésre. gyümölcstermelés fellendítéséért A talajforgatás mellett nem marad el a másik fontos munka s^m, a trágyázás. Január 28-ig több mint 2500 holdra hordták ki az is- t.allótrágyát, de ennél jóval nagyobb területet akarnak termékennyé tenni a gazdálkodók. Ezért a tanács és a termelési bizottság segítségével Szolnok és Békés megyékből vásároltak még 500 vagon szervestrágyát, amelyből 150 vagon érkezett meg eddig. A vagonok kiürítését egy 15 tagú DISZ-brigád végzi. Naponta átlag 7—8 vagon trágyát raknak ki a brigád tagjai. Mindezek mellett nagy figyelmet fordítanak a fiatalok a mezőgazdasági szakismeretek elsajátítására. Nagy számban vesznek részt az ezüstkalászos tanfolyamon, melynek témakörét — a helyi adottságoknak megfelelően — nagyrészben a szőlő- és gyümölcskezelés képezi. A községi DISZ-szervezet még külön is rendez szakelőadásokat a fiatalok által óhajtott témakörökből. Ennek megtartására a helybeli szőlőtermelő célgazdaság agronómusait kérik fel. Legutóbbi szakelőadáson is több mint 00 fiataá jelent meg. Februárban még három előadást hallgatnak meg, hogy tavasszal nagyobb szaktudással láthassanak az időszerű munkához. Szerezzenek necsak aláírásokat, hanem hassanak szívre és értelemre A békeszerető nemzetek, a családjukat, alkotó munkájukat, békés életüket féltő százmilliók hónapok óta aggodalommal szemlélik a nemzetközi feszültség éleződését, a német felfegyverzésre irányuló törekvések következtében. A haladó emberiség egyetért abban, hogy mindnyájunk boldogulásának alapvető feltétele a béke, s nekünk lelkiismeretünk előtt el kell végeznünk a számadást: mit tettünk azért, hogy az emberi boldogság legnagyobb biztosítékát, a békét szolgáljuk és védelmezzük. Szavakkal nem lehet ettorlaszol- ni a háború útját, a legderekabbak egyéni elszigetelt küzdelmével sem, csak azzal a szívós és önfeláldozó harccal, amely a legyőzhetetlen erőt sugárzó béketáborban összefűzi a földkerekség minden becsületes emberét az élet sze- retetében, a pusztulás gyűlöletében. A békének, tízéves fejlődésünk vívmányainak megőrzéséhez, építő munkánk biztosításához helytállás kell, munka kell, s mindenek felett összeforrás a veszély tudatában, az elhárítás elszánt akaratában, olyan hazafias gondolkodás kialakításában, amely történelmünk tanúsága szerint mozgósítani képes a hazaszerető népi erők lendületét és elszántságát. A hazafias Népfront az ilyen nemzeti egység megszilárdításán fáradozik, egyetértésben és teljes összhangban azzal a béke-mozgalommal, amely a Béke Világtanácsának szavát, az új háború előkészítése elleni tiltakozását hazánkban is elviszi a társadu lom minden rétegéhez, munkások, parasztok, értelmiségiek százezreihez. Pezsdíilő, mozgalmas élet a fiatal Foktői Gazdakörben Nemrégen a Népújság rövid tudósításban számolt be arról, hegy Foktőn is megalakult a gazdakör. Az azóta eltelt idő alatt azonban már sok minden történt. Erről szeretnék én beszámolni. Három héttel ezelőtt negyve» nen határozták el a gazdakör megalakítását, s azóta a tagúk száma szinte napról napra nő. Ma már százzal több tagot számolunk, mint három hete. A gazdakörben az őszhajú, megfontolt gazdák mellett ott ülnek a fiatal gazdák is. Beszélgetnek, vitatkoznak, hallgatják az előadásokat. Január első hetében indítottuk meg a szakelőadásokat. Nehézkesen, ritkábban csikor- dult eleinte az ajtó, de ma már... A legutóbbi este hetvenen— nyolcvanon gyűltek össze. Az alakuló gyűlés állattenyésztési és növénytermelési szakelőadásokban egyezett meg. Két előadás a szarvasmarha tenyésztésről, borjúnevelésról szólt. Ezt követően a trágyakezelés, trágyázás problémája került megbeszélésre. Ugyanekkor előkészítettük a könyvankétot is. A gazdák tizenkét szakkönyvet kértek ki a könyvtárból, melyek a sertéstenyésztésről, a malacnevelésről szólnak. Ezek anyagából rendezzük majd meg a legközelebbi ankétot. Nem kevésbé komoly a gyümölcstermelés szempontjából a következő előadás sem, mely a gyümölcsfák téli gondozásáról és téli permetezéséről szól majd. Ezt követően a gazdasszonyok kívánságának teszünk eleget, amikor a baromfitenyésztés es a betegségek elleni védekezés kerül sorra. Egyelőre ennyit. Minden előadás a falubeli körülményekkel is foglalkozik, hiszen az igazi eredményt, a helyesebb takarmányozás, a több állat, a több tej, a több tojás fogja jelenteni. Az előadások megtartása előtt egy-egy tag házatájára, látogatunk el — körülnézni, szemlélődni, tanulni és tanítani. Takarmányozási méréseket, számításokat végzünk, s közben nem egyszer igen hasznos szaktanácsok, útmutatások hangzanak el, örömmel ajánlkoznak, kérik: Hozzánk jöjjenek el! — Pedig először de nehéz volt. Még a jelentkezés után is előfordult, hogy a sok munkára hivatkozva kitértek a látogatások elől. Azután meg a látogatókkal gyűlt meg a baj. Restelkedtek, nehezen jöttek, csak amikor a tények beszéltek, értették meg e látogatások igazi célját, és mostmár örömmel vesznek részt rajta valamennyien. Ka három hét története, ezek az eredmények. Keményen meg kellett dolgozni értük, de megérte, mert a gazdakör ■ sok újat jelent a,foktői gazdák életében. Üj élet indult, aminek ma még csak az előhírnökeit látjuk, de tovább akarunk haladni a megkezdett úton. Ebben nagyon sokat segítenek a Kalocsai Gépállomás szakemberei és ag- ronómusai. Sokszor a hosszúra elhúzódó előadások után éjjel igyekeznek hazafelé, de mint ők maguk is mondják, jóleső érzés őszintén, mélyen, igazán elbeszélgetni azokról a dolgokról, melyek az egész falu életét előbbre viszik. Kzeh a mi tapasztalataink, de javasolnánk, hogy a többi gazdakörök is írják meg eredményeiket, mert mi is szeretnénk még többet hallani másokról, hogy még többet tanulhassunk. Kuczy Károly, a gazdakör kulturális vezetője. huliúréld Tompán A TOMPÁI kultúrcsoport nagysikerű előadásokkal szórakoztatja a gazdákat. Most a Három a kislány című operettet tamiljuk nagy sikerrel. Ebben az évben felújítják a délszláv népi táncokat. A zenére Franciskovics Lázár, öreg délszláv népzenész tanítja a zenekart, a táncokat pedig Barics Palkovics Vince feleségétől és leányaitól tanulják a kulturcsoport tagjai. T E A KISKŐRÖSI járásban: Bú- csán február 2-án, Kaskantyún február 3-án, Tázláron, Császár- töltésen, Soltvadkcrtcn, Kecelen február 5-én, Kiskőrösön, Puliin, Akasztón, Csengődön február hó 6-án, Tabdin február 7-én. DUNAVECSE1 járásban: Solton, Kissolton, Harbin, Ounapatajon január 30-án, Ordason január 31-én, Dunavccsén, Ujjsol- ton február 2-án, Dunatetctlenen pedig február 3-án tartanak békeesteket. I jabb és régi keletű elismerő díszoklevelekből és oklevelekből egész kis kiállítás van a napfényes iroda feliéire meszelt falán. De Bugac régi életének emlékeit még őrzik az öreg falak, a régi szép virtusok, bugaci szokások, még élnek az emberek emlékezetében, Bár új falak, világos, tágas lakóépületek nőttek a régi pusztaság helyén, ám a régi hírnévnek adózva, mindig születőben, fejlődésben vun itt az új élet ezernyi apró és nagyobb eseménye: u múlt tavasszal maguk 'barkácsolták össze egy brucellamentes sertéstelep épületeit, most kis- vasúltal kötik össze az állomást a gazdasággal. Dehát nemcsak éppen ez az, amivel Bugac ismét megteremti nagy hírnevét, hanem a sok egyéb között a most újra fellendülő »lósport«. Mert erről beszél Veres András, a gazdaság állattenyésztője is; — Tavaly augusztusban határoztuk el, hogy ismét foglalkozunk ezzel a régi sporttal. Egy cégi lovas Esch Győző ■— aki épp olyan híres nyolcszáz megnyert versenyéről, mint tapasztalatairól — vállalkozott a lovak betanításának türelmes, sok íomdot kívánó munkájára. AucÆ hint eues Qht (jae-p 11 yztá u ... gusztus óta már tanítványokat is nevelt magának: Sípos István, Filus Dezső fiatal csikósokat. Most az a tervünk, hogy április 4-én házi lovasversenyt rendezünk és májusban nagyszabású községi vagy járási lovasünnepélyt tartunk. lelkes, megfontolt ember arca szinte kipirul az izgalomtól, amint egymásután meséli jövő elgondolásaikat, azt, hogy a belovagolt állatok egy részé rövidesen exporteladásra kerül. Jelenleg 37 törzskancájuk van ugyan, amelyek a megyei és járási törzskönyvekben is benne vannak, de ebben az évben (jóra akarják kerekíteni ezt a számot. Az állami gazdaság másik híressége az alig egy év alatt hatalmassá fejlődött brucellózis- mentes sertéstelep. Az elmúlt évben közel kétmillió forintot kaptak az innen kikerült le- nyészsgrtésekért. Tavaiy 570 anyakocájuk volt. A termelőszövetkezeteken és egyénieken kívül 1500 tenyészállatot adtak át az államnak és a társgazdasá- gokmak. A gazdaság már ezzel jó hírnevet szerzett magának, persze ez nem volt könnyű. eres András állattenyésztő 1953-ban került a gazdaságba. Akkor még igen gyengelábon álltak a sertéstenyésztéssel. Gyakori, nagy elhullások, gyomor- és bélgyulladás, melyet a talaj és víz íertőzoltsége hozott magával — tizedelte meg a sertésállományt. Élő bizonyítéka ennek, hogy 1953 januárjában a 434 darabból álló szaporulatból születéskor 19, leválasztáskor pedig 105 darab hullott el. Ezenkívül, mintegy 120-ra volt tehető a selejtmalacok száma. Hasonlóan alakult a helyzet az év többi hónapjaiban is, csupán szeptemberben történt változás. A ‘múlt év júniusában pedig már a 749 darabból álló szaporulatból mindössze tizenhárom elhullás volt. — Nem volt könnyű — mondja Veres András —, mert közben meg kellett küzdeni a betegségekkel. Első dolgom volt, hogy elkülönítsük a beteg állatokat. Rendszeres betegségmegelőzéssel védekeztünk. Ma már nemcsak az elhullás kevesebb, A Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöksége ezúton is felhívja a megye minden népfront-bizottságát, működjék közre a béke-népszavazás munkájában, Szerezzenek neosa/c aláírásokat, hanem hassanak szívre és értelemre, hassanak a hazaszerető emberekre lelkesen és . meggyőzően, gyarapítsák az életünket és függetlenségünket védelmező béketábor hatalmas erejét. Tóth László a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke i\É<; YEN HAIVAJSEZREI." EGYMÁS MELLETT — mögött vagy tízen olvassák a ver senytáblára kifüggesztett újságcikket. — Nézd, bök ujjúval az egyik leány a cikk egyik sorára s fennhangon olvassa: dicséretes munkát végez Csanádi Ilona és három társa... — Hajh, de régi ez az eredmény, már régen túl vagyunk rajta, — szól közbe a 'másik. — Mi tagadás, azért az arcokon jóleső mosoly tündöklik, mert a dicsérő szót jobban el lehet viselni, mint a bírálót. így ismerkedtem meg az egyik legjobb DlSZ-fiata'lokból álló brigáddal. Négyen vannak, s testi-ielki jóbarátnők. Vasárnap is együtt voltak a moziban, s úgy mentek táncolni: Gazdag Erzsi, Farkas Ilona, Csanádi Ilona", Krizák Zsófia. Erzsi négy éve, Zsofka pedig két éve ügyeskedik rgen sok sikerrel az üzemben. Egy éve tanultak meg lámpázni. Julis néni, a csoportvezetőjük nem is mond róluk rosszat, jó kislányoknak tartja. Igaz, néha noszogatni kell őket, s ilyenkor orruk alatt valamit mormognak is, de azért tisztelik az idősebbet. A BESZÉLGETÉS közben egy pillanatra sem pihennek az hanem lényegesen csökkentettük az önköltséget is. Jelenleg az egy kilóra jutó súlygyarapodás ráfordítása 12.95 forint, az előző évek 35—40 forintos átlagával szemben. agy érdeme .van a gazdaságnak a magyarmarha tenyésztésében is. Ezt a Kiveszőiéiben lévő fajtát tavaly szerezték be az ország különböző részeiből. Harminchét állattal kezdték a tenyésztést, s most az állomány kereken hetvenre szaporodott. Céljuk, hogy a rend- szertelenül keresztezett állatok helyett olyan fajtát neveljenek, amely küllemre, húsra, tejre sok előnyös, jó tulajdonságot rejt magában. Ezért tellát már nem is a számszerű szaporításra törekednek ebben az évben, hanem az állatok jótulajdonságainak tökéletesítésére és emellett arra, hogy olyan fajtát tenyész- szenek ki, mely ellenállóbb, »messzebbjáró«. Ezalatt azt értjük, hogy nyugodtan terelhetők távolabbi legelőkre is, anélkül, hogy a jártatás súlyveszteséget vonna maga után. Hát íme így születik újjá az új élet körülményei között Bugac régi hírneve, ügyes kis kezek. Két-két tojást fognak kezükbe, úgy forgatják, úgy teszik a villanylámpa elé, hogy az össze ne törjön. — Mégis, mennyit lámpásnak nyolc óra alatt? — Zsófim szól pajtásai nevében — 15.000 darabot, négyen G0.000-et, habár a norma csali 44.000. — Nem is ez a nagy dolog, hanem az, hogy kilencféle osztályozzuk, illetve rakjuk; külön a flekkeset, úszót, feketét, stb., — veti a szót közbe a hallgat tag Farkas Ilonka. Újból a kis Zsofka kapaszkodott a beszéd fonalába. — Most kétféle exportra lámpázzuk a tojást, Svájcba, meg Olaszországba. Bizony npm lehet figyelmetlenül dolgozd, mert ha egy is rossz, jön vissza az egész szállítmány. A rossz munkáért nem dicsérnek és bizony kevesebb is a fizetésünk, mert a selejtet levonják. — Olyan követelődzők, igényesek odakint, hogy na! Mi sem vagyunk restek, így hát igyekszünk, hogy ne érje szó a húz elejét, —; szól megíuntoltan a brigád legidősebb tagja, Erzsi. MÁRPEDIG, ahogy Julis néni mondja, készülnek az életre s most már a stafírungot igyekszenek bővíteni. A beszélgetés nem akadályozza őket lelkes munkájúkban. Már a huszonnegyedik láóa tojást lám- pázták. A ■ munkaidő végéra negyvenöt ládával kész lesz, ígérik a kislányok. — Aztán mégis, mit csinálnak munka után? Zsofka és Csanádi Ilonka örömmel újságolja, hogy hétfőn és csütörtökön táncpróbán, Kedden és pénteken a színjátszóknál próbálnak. Erzsi és Farkas Ilonka nem kapcsolódott be még a kultúrmunkóba- Ök munkaidő után hazamennek, olvasnak, házimunkában segítenek, kötnek, varrogalnak. MÉG MIELŐTT elbúcsúznánk, megtudom, hogy január 22-én 156 százalékra teljesítették napi tervüket, selejtjük. 0.45 százalék volt. Még jobb eredményt akarnak elérni a felszabadulási versenybein. >— Vencsz E— AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA# A BAJAI BELSPED dolgozói a felszabadulási verseny során vállalták eredményeik 104 százalékra való fokozását. A munka lendületével napi tervüket január 25-én 117 százalékra teljesítették. A verseny során Német János 150, Baraosi János 154 százalékos eredményeket ért el.
