Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-01 / 1. szám
Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki lanácsa elnökének újévi üdvözlő rádióbeszéde KEDVES BARÁTAIM! KEDVES ELVTÁRSAK! Éppen, hogy elütötte az óra az éjfelet és elhangzottak nemzeti himnuszunk jó kedvet és bőséget kívánó szavai. Az egész országban vidám hangulatban, a jövőbe vetett bizalommal köszöntik a magyar dolgozók az új, 1955-ös esztendőt. Ismét gazdagabbak lettünk egy évvel, népünk újabb lapot írt a történelem könyvébe. Szabad hazánkban, szabad népként immár tizedszer kívánunk egymásnak boldog új esztendőt, abban a szilárd hitben és meggyőződésben, hogy kétkezünk munkája immár valóban népünk, mindannyiunk boldogságát és felemelkedését építi. Szabadságunk tizedik évébe léptünk. A büszkeség jogos érzésével gondolhatunk vissza arra a hatalmas útra, amelyet nagy pártunk bölcs vezetésével ezalatt az egy évtized alatt megettünk. A pusztulás és a romok országából virágzó, szabad hazát teremtettünk. A szabadság tíz éve alatt hatalmasan megnőtt és szélesen kibontakozott népünk alkotó ereje és lendülete s ezt a hatalmas erőt pártunk szervezte és vezette egész dolgozó népünk felemelkedése érdekében. Az új év küszöbén a hála és a szeretet szavával köszöntsük a nagy szovjet népet, amely leverte kezünkről a rabbilinçseket és szabaddá tette előttünk az utat a nemzeti felemelkedés, a szabad és boldog élet felé! SzerencsekívánaUúnkat fejezzük ki a népi demokratikus országok, a nagy Kína dolgozó népeinek, hogy az új esztendő Újabb sikereket hozzon számukra a szocializmus építésében, a népjólét emelésében. Sok szerencsét és sikert kívánunk a többi népeknek a bér kéért, a társadalmi haladásért jolytatott harcukban. KEDVES BARÁTAIM! Büszke szívvel gondolhatunk vissza a megtett út nagyszerű eredményeire. Az elmúlt évben öregbítettük eddigi sikereinket. Munkásosztályunk áldozatos munkája, dolgozó parasztságunk lelkes munkakedve, népi értelmiségünk alkotóereje, megteremtették az alapjait annak, hogy sikeresebben és gyorsabban mehessünk előre a népjólét emelkedése útján. Hazánk történetének legdemokratikusabb választásai, a Hazafias Népfront- kibontakozó lendülete bizonyítják, hogy népünk egy fejjel megnőtt az elmúlt években és hozzáértő, felelős irányítója saját sorsának. Az új év köszöntésének ünnepi hangulatában gondoljunk arra, hogy az új esztendőben még na* OVObb feladatok, még felelősségteljesebb munka áll előttünk. Tartsuk szem előtt az új esztendőben is, hogy jólétünk olyan mértekben fog emelkedni, amilyen mértékben nő a javak termelése, amilyen mértékben gazdaságosabban, jobban, szebben dolgozunk. Tőlünk és csak tőlünk függ az, hogy mennyivel fogunk jobban, boldogabban élni az új esztendőben. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy hős munliásosztályunk, dolgozó pa- rasztságunk, és népi értelmiségünk minden erejét megfeszíti, hogy az új évben is sikereket érjen el új életünk építésében. Ezért bizakodó a mai újévi köszöntőnk, ezért vagyunk mindannyin szilárdan meggyőződve abban, hogy előre és csakis előre fogunk menni az új esztendőben is. KEDVES BARÁTAIM! Míg mi az eredményes munka jóleső boldogságával szivünkben és a további felemelkedés bizakodó hangulatában köszöntjük az új esztendőt, ne feledjük egy pillanatra sem, hogy tőlünk nyugatra, éppen ezekben a napokban lázas tevékenység folyik a népek átkának, a német milita- rizmusnak a feltámasztása érdekében. A veszély komoly, de még komolyabb a népek békeakarata és elszántsága, hogy megfékezzék az új háború sötét erőit. Erősítsük népünk egységét, összeforrottságát a párttal és a kormánnyal fejlesszük hazánk gazdasági erejét, szilárdítsuk honvédelmünket, mélyítsük barátságunkat a Szovjetunióval, a béketábor összes országaival és a világ minden dolgozójával — ezt követeli tölünk a béke érdeke, népünk biztonsága és boldogsága. Ehhez kívánok mindannyiunknak, minden magyar dolgozónak teljes sikert és boldog új esztendőt! Nagy Imre elvíárs, a Minisztertanács elnökének válasza a ]ugopress által feltett kérdésre KÉRDÉS: »Hogyan értékeli a [ jelenlegi nemzetközi helyzetet és mi a véleménye a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttélés megvalósításának kilátásairól és ennek hatásáról a világ bckéjéiv?« VÁLASZ: -Az új, lüőő-ös esztendőben a nemzetközi helyzet fejlődhet a különböző társadalmi rendszerű országik békés együttélésének további kibontakozása irányában, de veszélyes fordulatra is sor kerülhet, mely a jövő háború lehetőségét rejti magában. Nem kétséges, hogy a német kérdés az, amelynek rendezése elsősorban befolyásolja a nemzetközi helyzet alakulását. A második világháború óta a békeszerejô emberiség fokozza erőfeszítéseit a béke megszilárdítása és a békés együttélés érdekében. A békére való törekvésnek állandóan ható tényezője és erőforrása, hogy a Szovjetunióban, Kínában és több más országban, köztük a Magyar- Népköztársaságban is, olyan társadalmi rendszer valósult meg, amellyel összeegyeztethetetlen a támadó háború, az agresszió politikája. Egyre nagyobb azoknak a felelős államférfiaknak száma is, akik — hár világnézetük különböző — készek közös erőfeszítéseket tenni a béke biztosítására. Közismertek a Szovjetunió és a szocializmust építő országok vezetőinek a békés együttélés kérdésében történt állásfoglalásai. Kapitalista országok tekintélyes politikusai is egyre erőteljesebben állnak ki a békés együttélés eszméje mellett, mint például Nehru, vagy legutóbb Her riot, u francia parlamentben a párizsi egyezmények ratifikációs vitájában. Mindezeknek a nyilatkozatoknak, valamint az emberiség mintegy felét felölelő béke- világmozgalomnak, amely a második világháború után a nemzetközi politika hatalmas, új tényezője lett, az a közös alapja, hogy szükséges és lehetséges. a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű országok között. A békés együttélés elve 3 gyakorlatban érvényesült az utóbbi évek számos vitás kérdésének megoldásában, így például a koreai és a-z indokínai háború befejezésébén, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti diplomáciai, gazdasági, kulturális és sportkapcsolatok fejlődésében, ez az elv tette lehetővé, Kína és India, a világ két legnépesebb országa viszonyának elmélyülését. Nyilvánvaló azonban, hogy a különböző társadalmi rendszerek békés együttélése ás a német militarizmus feltámasztása nem egyeztethető össze. Az Egyesült Államok uralkodó körei és más imperialista csoportok Nyugat-Németország felfegyverzésével a háborús veszélyt növelik. E fenyegető veszély elhárítására jött létre a Szovjetunió által kezdeményezett moszkvai értekezlet, amelyen a részvevő országok biztos utat mutattak a német kérdés tárgyalások útján való békés rendezésire és az európai kollektiv biztonság megteremtésére. A moszkvai értekezlet által mutatott úton a béke és a külön óöző társadalmi rendszerű országok békés együttélése megszilárdulhat az egész világon. Ehhez azonban feltétlenül az eddigieknél nagyobb erőfeszjté sekre van szükség az új észtén dőben. Meg vagyok győződve róla, hogy a két szomszéd ország, i Jugoszláv Szövetségi Népköztár saság és a Magyar Népköztársa ság népeinek és kormányának érdeke a béke biztosításában é. a békés együttélés döntő kérdé sében azonos. Az ilyen békés együttélés a béke erőinek komoly megszilárdulását jelenti.« Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Német Kommunista Párt kongresszusa befejezte munkáját BERLIN (TASZSZ) Mint az ApN hírügynökség közli, Hamburgban december 30-áq a Német Kommunista Part kongresz- szusa befejezte munkáját. Megválasztották a Német Kommunista Párt vezetőségét. Első titkárul Max Reimahnt választották meg. A kongresszus küldöttei hosszas tgps^al fogadták ezt a közlpst. A kongresszus a Német Kommunista Párt vezetőségénél? megválasztása után elfogadta a német néphez intézett kiáltvány szövegét. Befejezésül meghallgatták Max Reimann hanglemezre felveit beszédét. Reimann, tekintettel a letartóztatás veszélyére, nem jöhetett el a kongresszusra. Ezzel a Német Kommunista Párt kongresszusa befejezte munkáját. (MTI) Népi roní^hi zott ság hírei A PIACTERET salakozzák társadalmi segítséggel japqftr első napjaiban a népfront- bizottság kezdeményezésére Pá- hin. A gazdakört is megalakítják az új esztendő első heteiben Kispáhin. * LAKÓTELEKEN a piacteret lehomemozták. A gazdakör meg- aiakuit és az iskola kultúrtermében helyezték'el. A gazdakör megkezdte működését és tizenkét szakelőadást terveznek* TIZENÖT kilométeres útszakaszt javítottak meg Lászlót ai- ván és ehlfez közéi UÛ0 kpcsj földet mozgattak meg társadalmi munkával. Ásnák egy hús- fciiompteres vízlevezető csatpr fiát is, mejynpk fele már elkészülj. 230 taggal három gazda kört is alakítottak. AZ pJQNNAN alakult gazda l?örön bplül 40-es átlag létszámmal ezüstkalászos tanfplyam-jt indítottak be Helvécián! SZEMLE A párizsi ratijihációs vita után Régi és vitathatatlan igazság, hogy a burzsoá parlamentek ösz- szetételc nem fejezi ki az ország politikai erőinek tényleges viszonyát, nem tükrözi a nép valóságos hangulatát, hogy ezek a parlamentek nem a nép igazi kívánságainak megfelelő döntéseket hoznak. De talán sohasem volt ez annyira világosan, szinte kitapinthatóan érzékelhető, mint most, amikor a francia nemzetgyűlés Nyugat-Németország felfegyverzéséről szavazott. Nyíltan működött a burzsoá parlamenti csatározások valamennyi gondosan titkolt fegyvere: nyíltan nyitogatlák a parlamenti folyosókon a csekk- könyveket, szemérmetlenül ígérgettek miniszteri és egyéb pozíciókat, fenyegettek képviselőket, durva nyomást gyakoroltak fájuk. Idegen államok párizsi diplomáciai képviseletének tagjai nem átallották telefonon felhívni egyes francia képviselőket és figyelmeztetni őket »kötelességükre«. Az angol külügyminisztérium még a burzsoá diplomácia történetében is példátlan módon, hivatalos közleményben próbált diktálni a francia képviselőhöz tagjainak. Az uralmou lévő francia burzsoá körök még a saját maguk alkotta parlamenti játékszabályokat is felrúgták, csakhogy létrejöhessen az amerikai imperializmus és európai szekértolói számára kedvező döntés, csakhogy ratifikálják a párizsi egyezményeket és lehetővé tehessék Nyugat-Németország új támadó hadseregének megszervezését. A döntés azonban, amit vágül- is sikerült kicsikarni, siralmas eredmény ahhoz képest, amit Mendes-Franec és külföldi támogatói reméltek. Mint a londoni Daily Telegraph írta a szavazás másnapján, »a csütörtöki többség sokkal kisebb volt, mint általában várták«. A francia parlament 627 tagjából mindössze 287 mert vállalkozni arra, hogy vállalja a felelősséget egy olyan döntésért, amely a legsúlyosabb veszedelemmel fenyegeti Európát, nem utolsósorban magát Eranciaor- szágot. Kétszázhatvan képviselő a párizsi egyezmények ellen szavazott, 71-en tartózkodtak a szavazástól, három képviselő nem volt jelen, három pedig nem vett részt a szavazásban. így tehát a parlament 627 tagjából 310 foglalt ellenszavazattal vagy tartózkodással állást a náci Wehrmacht feltámasztásával szemben. Ez a többség fejezi ki a francia nép igazi akaratát és nem az a másik, amely egyhetes huzavona után, a W'chrpiacht bábáinak erőfeszítéseivel nagy nehezen megszületett. Ez a 3-10 em ber fejezi kl a tiltakozó francia milliók hangját, azoket a milliókét, akiket küldöttségek százai képviseltek Párizsban a vita idején, akiknek küldöttel tiltakozó hangjukkal betöltötték a Bour- bon-palota környékét. Ez a doutés olyannyira a íranria nép akarata ellenére történt, hogy még azok sem tagadják, akik mosi ujjongva örülnek ennek a silány sikernek. A 260 képviselő között, aki ilyen vagy olyan okból a párizsi egyezmények ellen szavazott, olt voltak a kommunisták, a hazájukhoz és népükhöz hű polgári képviselők, akik érzik azt a felelőssegét, amellyel választóiknak, az egész francia népnek, — és mivel itt nemcsak francia ügyről van szó — áz egész békeszerető emberiségnek tartoznak. Ezek az emberek ismerik a történelmet és levonják annak tanulságait. Tudják, hogy a német imperializmus mindig és minden körülmények között fegyverrel próbált érvényt szerezni akaratának és papírrongy- nak tekintett minden kényelmetlen nemzetközi szerződést. Tudják. hogy Adenauer és társai Hitler szellemének hordozói, akik f nem ismernek más módot a nemzetközi kérdések megoldására, csak a fegyveres megoldást. Tudják — hisz ezt az utóbbi napok tapasztalatai is megmutatták —, hogy Adenauerék, mihelyt fegyver lesz a kezükben, egészen másképpen fognak beszélni és cselekedni. A francia nemzetgyűlés több« sége mindössze 27 főnyi volt De ez a csekély többség is a párizsi egyezmények elfogadásával egyenlő. Látnunk kell tehát, hogy e döntés következtében súlyosabbá válik a nemzetközi helyzet, mert egy lépéssel közelebb kerülnek a megvalósuláshoz a párizsi egyezmények és közelebb kerülünk ahhoz a helyzethez, amelyet a nemzetközi feszültség és a háborús veszély fokozódása jellemez. Egyúttal azt is jelenti, hogy nehezebbé válik a függőben lévő és a békét veszélyeztető megoldatlan európai kérdések, így a német kérdés és az osztrák kérdés megoldása. Mindez fokozott éberségre inü a béke erőit. A béke erői tisztában vannak feladataik nagy ságával, de azzal is, hogy c feladatok nem mcgoldha lattanok. Eraneiaország népe már eddig is megmutatta nagyszerű harcával, hogy elutasítja a német felfegyverzést. A francia nép szabad- ságszerctő tömegei ezt a harcot ezután nem csökkenteni, hanem fokozni fogják, úgy, ahogyan azt a megnüvekedett veszély követeli. lügyanezt teszik a többi nyugateurópai népek is, hiszen tudjuk, hogy sem az angol, sem az olasz népnél, de még Nyugat- Németország népénél sem talállak támogatásra a náci hadsereg felállításának sötét tervei. À harc sikerének megvannak a reális fejtételei, mert semmiféle egyezményt nem lehet végrehajtani a népek támogatása nélkül, —• a népek akarata ellenére. Emellett azt is tudni kell, hogy a mostani párizsi döntés még nem jelenti Franciaország teljes hozzájárulását, mert hátra van még a Köztársasági Tanács vitája, de nem jelenti azért sem. mert mint Francois Billoux, a Francia Kommunista Párt képviselője mondotta; »Az utolsó szót a francia nép fogja kimondani.« Az európai biztonság kérdésé* vei foglalkozó moszkvai értekezlet deklarációja leszögezte, hogv Europa békeszeretö államai; megteszik a megfelelő Inlézkc-* (léseket, ha a párizsi cgyezmé-* nyék ratifikációja ezt szükségessé teszi. Biztosak lehetünk abban, hogy a Szovjetunió vezette hatalmas béketábornak megvannak a megfelelő erői és erőforrásai ahhoz, hogy az jmpe-. rialistúk agresszív katonai erejével szemben meg nagyobb erői, egyesített erőt tudjon felsorakoztatni a béke védelmében, valamennyi európai nép békéjének és biztonsagának érdekében. A békelabor egységes, erős, « (óbor országainak népei egységesen támogatják kormányaik őszinte békepolitikáját. E tábor népei nem ijedősek, nem ülnek fc| spin provokációknak, sem pánikkeltésnek, tnváhbjölyl alják bfkés épitömunka jukat, de fokozottabban gondoskodnak önvédelmükről. E népek békés építő- munkájukkal hatalmas támogatást nyújtanak Nyngat-Furópa békeszeretö népeinek a német militarizmus elleni közös harcban, mert tudják, hogy ez a bare valamennyi európai népnek, a világ minden népének egyaránt érdeke. Darvast István
