Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-11 / 293. szám
A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához MOSZKVA. (TASZSZ) Amint sajtójelentésekből már ismeretes, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányai november 29-én moszkvai nagy- követségeiken keresztül eljuttatták a szovjet kormánynak szóló válaszaikat a szovjet kormány folyó év október 23-i és november 13.-i jegyzékeire. Franciaország kormányának jegyzékét december 2-án közölte a szovjet sajtó. A Szovjetunió külügyminisztériuma december 9-én megküldte Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségeinek a szovjet kormány válaszjegyzékét, melyet _ lapunk holnapi számában részletesen ismertetünk. Egész Németország népe tiltakozik a párizsi szerződések ratifikálása ellen BKRLIN. (MTI) Kelet- és Nyqgat-Németország lakossága gyűléseken és határozatokban tiltakozik a békeellenes párizsi egyezmények és az új Wehrmacht felállítása eilen. Karlsruhéban a Szakszervezeti Szövetség helyi csoportjának gyűlésén több, mint ezer dolgozó tiltakozott Nyugat- Németország újrafelf egy vérzésé ellen. Dortmundban 47.000 fémipari dolgozó küldöttei harci akciókat követeltek a párizsi szerződések ratifikálásának megakadályozására. Kétszázötven rajnavidéki lelkész a nyugatnémet lakossághoz intézett kiáltványában felszólította a fiatalokat, hogy ne tegyenek eleget az Adenauer-hatóságoktól érkező katonai behívóknak, ne vállaljanak bünrészességít egy harmadik világháború ki robbantásiban. A Német Demokratikus Köztársaságban lévő Potsdamban es Zwickauban az emberek tízezrei tüntettek a párizsi egyezmények megvalósítása ellen. Zwiçkau bányászváros lakosai körlevélben szólították fel a bonni parlament tagjait, hogy a német ncp akaratának megfelelően vessék el a párizsi háborús paktumokat. A hennigsdorfi »Wilhelm Florin« acél- és hengerművek mérnökei, műszaki és tudoréányos munkatársai levelet írtak Gcrs- tenmaiernek, a bonni parlament elnökének és felszólították, hogy mozdítsa elő Nyugat-Németor- szág és a Német Demokratikus Köztársaság képviselőinek a béke és az egész német nép érdekeit szolgáló megegyezését. rn>m . Békés otthonaink védelméért mindenkor kiállunk Nem akarunk háborút Közel két hónapja, hogy nem dolgozom, de azért rendszeresen olvasom pártunk megyei lapját. Megdöbbenve értesültem arról, hogy a német zsoldos hadsereg felfegyverzésének veszélye árnyékolja a mi szabad hazánk derült egét is. A Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozóinak véleményét is tolmácsolom, amikor azt írom, hogy mi egyszerű emberek sohasem akarunk háborút és a békés otthonaink védelméért mindenkor kiállunk, mert 1945 óta mindannyian tudjuk, mit jelent szabad emberként élni és dolgozni. Én már két világháborút éltem át, az első rokkanttá tette az édesapámat, a második elrabolta a fiamat. Hát nem hiszem, hogy van olyan magyar anya, aki belenyugodna, hogy hazánk földjén ismét német tankok dübörögjenek. Szabadi József né levelező Kalocsa, Paprikafeldolgozó V. Bízunk és remélünk Nagyon helyeslem a moszkvai értekezleten részvevő európai államok közös nyilatkozatait. Bízunk és reméljük, hogy az európai népek összefogása megálljt kiált a gyilkosoknak, S olyan megértés és szeretet honol majd Európaszerte az egyszerű emberek között, mint nálunk, a mi kis családunk körében. Olyan boldogok vagyunk férjemmel együtt, mikor látjuk napról-napra növekedni négy kicsiny gyermekünket. Azért küzdünk és dolgozunk, hogy ők boldog, megelégedett emberek legyenek. Irtózva gondolok a háborúra, a múlt pusztításaira, s férjem, aki katonatiszt, az őrhelyén vigyáz a mi kis családunk és a többi magyar család békéjére, nyugalmára is. Hajnal Andrásné, Bácsalmás. Tiltakozunk a Wehrmacht feltámasztása ellen A bajai Belsped dolgozói értekezletükén tiltakoztak a nyugatnémet agresszív politika, a Wehrmacht feltámasztása és a karls- ruhei alkotmánybíróság előtt folyó kommunista terrorper ellen. Értekezletükről az alábbi táviratot küldték az Országos Béketanácsnak: »Mi, a bajai Belsped dolgozói, egyöntetű határozattal tiltakozunk a karlsruhei alkotmánybíróság előtt folyó kommunista terrorper folytatása ellen, követelve annak azonnali megszüntetését. Nyugat-Németország kommunistái, a párt valamennyi tagja legkövetkezetesebb harcosai a bekének és Németország demokratikus egysége helyreállításának. Tiltakozunk Adenauer és a nyugati államok háborús uszítóinak ama szándéka ellen, mely a gyászos emlékű Wehrmachtot újjá akarja éleszteni. Mi magyarok ludjuk, hiszen országunk rombadöntése réven megtanultuk, mit Jelent a német mililarizmus feltámasztása, két világháború megtanított rá bennünket. A második világháború során elpusztultak hídjaink, gyáraink, városaink nagyrésze rombadőlt és népünk fiainak százezreit hurcolták a militarista háború szörnyű vágó- hídjára. Nem akarjuk, hogy az anyák és. gyermekek könnye áztassa újra e földet. Követeljük a nagyhatalmak békés megegyezését. Tiltakozásunk erejét növeli elhatározásunk, hogy december 13—20 között békeműszakot tartunk és éves tervünket december 19-re befejezzük.« A BAJAI BELSPED DOLGOZOL A Francia Kommunista Párt felhívása PÁRIZS (MTI) A franciaszovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének december 10-i tizedik évfordulója alkalmából a Francia Kommunista Párt felhívást tett közzé a demokratikus és hazafias erők erőfeszítéseinek egyesítésére a háborús párizsi egyezmények ratifikálása elleni harcban. miliiarizmus feltámasztása ellen. Kerekes Éva, Lakitelek, Községi Tanács dolgozója. Teljes erőmmel támogatom a mosakvai értekezlet deklarációját Mindnyájan békét akarunk. Tudjuk, hogy békénkért harcolni kell, mert a nyugati országok egyes vezetői a háborúra uszítanak. Fel akarják támasztani a náci hadsereget, azt a hadsereget, amely a mi falcainkat is kifosztotta. Nem engedjük, hogy még egyszer német csizmák kopogjanak hazánk földjén. Ezért teljes erőnkkel támogatjuk a moszkvai értekezlet deklarációját és mélységes felháborodással tiltakozunk az egész emberiség békéjét fenyegető német Az elmúlt években talpraállt Lakitelek. A betonút melletti új családi házak is azt bizonyítják, hogy községünkben boldog, megelégedett az élet. Vájjon ezek az új háztulajdonosok, az új otthonok birtokosai akarnak-e háborút, akarnak-e pusztulást, rombolást? Nem, nem cs nem! Senki nem akarja, hogy ezek az új lakóházak, hogy községünk, hogy az egész ország ismét rablóhadak prédájává váljék. Európa békéjének útja A moszkvai értekezlet óta városban, falun, üzemekben, gépállomásokon, tanyákon röpgyű- iések százai, ezrei hozzák össze a dolgozókat, hogy közösen beszéljék meg a moszkvai értekezlet határozatait, tiltakozzanak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Az elmúlt napok tehát a tevékeny hazaszeretet időszaka. Ezek a tiltakozások mutatják népünk egységét, de mutatják azt az erőt is, amelyet a béketáborban képviselünk. Ez az erő komoly súllyal esik latba abban a küzdelemben, amely Európa biztonságáért, a békéért folyik. Békénket, szabadságunkat, szocialista fejlődésünket veszélyezteti most a német militariz- mus feltámasztása. Az a soli egyszerű és becsületes ember, aki szavazatát a Hazafias Népfrontra adta, ugyanakkor a német militarizmus ellen, az imperialisták gyalázatos tervei ellen, a háboarú ellen szavazott. Ellenségeink nagyon jól tudják, hogy a mi szavazataink mögött egész emberek, talpig férfiak, öntudatos asszonyok, szelid, de gyermekeikért szenvedélyesen lángoló magyar anyák állnak. Megyénkben, az egész országban elemi erővel tör fel a felkiáltás a moszkvai határozatok nyomán: a »nem engedjük-’« Nem engedjük, hogy atomfegyvert, hidrogénbombát adjanak a 10 év előtti tömeggyilkosok kezébe. Nem engedjük, hogy tágabb szülőhazánkat, Európát egy tengerentúli hatalom tervei kettészakítsák. Nem engedjük, hogy barbár ellenség fenyegesse mindazt a nagyot, szépet és büszkét, amit 10 év alatt a két kezünk munkájával, elménk tervező erejével építettünk ebben az országban. A londoni és párizsi egyezmények ugyanis azt jelentenék, hogy a megszálló csapatok csaknem a század végéig a bonni államban maradnának. Ez azt jelentené, hogy Európa népei évtizedeken át félelemben élnének. Ez azf jelentené, hogy Európa országaink függetlenségét hosz- szú időn keresztül a német imperialisták fegyverkezése veszélyeztetné. Most tizenkét hadosztályt állítanának fegyverbe. Vezérkara már együtt áll. Többségükben iólismert nevek. Személyük »garancia« arra, hogy — hacsak rajtuk múlik — meglesz a hatvan hadosztály is. Nyugat-Németország lenne a tőkés hatalmak arzenálja. Nálunk is nagyon kevesen felejtették el, hogy az első világháborúban hányán és hányán haltak meg a nyugatnémet halálgyárosok ágyútüzé- től. Az idős párizsi lakosok még nem felejtették el a »Kövér Berták« lövedékzáporát. És vájjon ki felejtette el a második világháború vadászgépeinek vijjogását, a bombavetők »munkája- utáni borzalmakat. És most a szürke egyenruhás, gátlásnélküli gyilkosoknak kezébe a fegyverek fegyverét, az atomágyút szeretnék adni. Aki a moszkvai határozat sorait olvassa, megérzi napjainkban a történelem szelet. Érzi, hogy ezekben a hetekben sok olyan esemény történhetik, ami döntő hatással lehet arra, hogy Európa békéjének útján folytatja életét, avagy rátér a háborúhoz vezető sínpárra. A békéért vívott harc katonáinak feltartóztathatatlanul előre- dübörgő vonata fontos állomáshoz ért. A népek döntöttek. — Döntöttek abban, hogy Európa békéjének útján haladnak. Döntött a mi hazánk népe is. Mi is mindent megteszünk, hogy a fasiszta fenevad ne veszélyeztethesse többé hazánk szabadságát, függetlenségét. Mi, magyarok bízunk a béke diadalában. Hiszünk Európa jövőjében és vívmányainak győzhetetlenségében. A moszkvai deklarációval együtt valljuk: »nincs a világon olyan erő, amely visszafelé tudná forgatni a történelem kerekét...« N. MOSZKVIN fjjodc ' J ' szt jodor Szeliver- tovlcsot megválasztották a városi szovjet elnökévé. Hi- vatalbalépése első napján megjelent nála az épület gondnoka és udvariasan megkérdezte: — Engedje meg, Fjodor Száliversztgvics, hogy megkérdezzem: megfelel önnek ez a dolgozószoba? Vagy óhajt valami változtatást? — Köszönöm szépen — válaszolta az elnök, — minden rendben van. Csak kissé állott a levegő. Nehezen nyílik a szellőztető. — Kérem, kérem... Amikor másnap reggel belépett szobájába, váratlan látvány fogadta: az egész ablakkeretet kiemelték a helyéről, bontjaa falat. A felelősségrevont gondnok udvariasan mentegetőzött: — Csak eleget akartunk tenni kívánságának... hiszen azt tetszett mondani, hogy itt... szóval... állott a levegő. A következő napok egyikén hivatalosan meglátogatta a városi mosodát. Végigjárta az első teremtől az utolsó szobácskáig, végül kijelentette: — Szép a mosodánk, (S /. i f csak a vezető bizonytalan kissé a dolgában. /Éjísnap már a leg'■SIl' különfélébb személyiségek kezdték mondogatni és írni, hogy a mosoda csodálatos, nagyszerű, lenyűgöző, a vezető azonban lehetetlen, visszataszító, ellenszenves és tehetetlen. Fjodor Szeliverszto- vics igazságos ember volt, megharagudott. Meghívta magához ezeket a személyiségeket, megrótta őket. Az egyik meghívott — valamennyi közül a legszolgálatkészebb — megkérdezte erre: Nem kívánja esetleg, hogy olyan formában tolmácsoljuk a nézetét, hogy a mosoda visszataszító és a vezető csodálatos? Az elnök csak legyintett, mit lehet erre válaszolni? Néhány nappal később egy új parkot látogatott meg. Minden tetszett neki, de legjobban a virágágyak ragadták meg. Eszébe jutott gyermekkora, a mama kiskertje, a sok nefelejts, szegfű, árvácska és rezeda. Beszélgetés közben erről is mondott egypár szót a park gondnokának. — Igaz, hogy a rezeda napi különösen szép I K A) virág, de milyen illata van■ Úgy veszem észre, hogy erről a virágról valahogy megfeledkeztek az utóbbi időben. ( jf éllány nap mul- ™ V* va, egy csendes estén kinyitotta az ablakot — rezedaillat szállt a levegőben. Délelőtt az irodában — rezedaillat. Elindult meglátogatni a városi óvodát, a színházat — bármerre ment, mindenütt rezeda. A falon nagy plakát hirdetett egy előadást: Az elfelejtett virág (a. rezeda élete és tevékenysége). Az előadás S órakor kezdődik. A színházban szintén vagy gondban volta11 ■ Vaszja ■— a szerepe szerint — virágcsokrot hoz Klavgyijának. Amikor átnyújtja, Klavgyija felhúzza az orrát: »Nem szeretem a rezedát.« így játszották mindig a színpadon. Ezen az estén azonban magához hívatta az igazgató Vasz- ját és Klavgyiját, s a »nem szeretem«-et »imádom«-ra változtatta. J'ayideig tűrte az elnök, tűrte, de végül igazán megharagudott. ValameiUUji rezedást magához rendelte ^ igen határozottan felkérte őket, hogy azonnal hagyják abba ezt a históriát. így hát abbahagyták — de a maguk módján. A parkból kiirtották az összes rezedát, a színpadon Klavgyija a énem szeretem« helyett ezt mondta: »Utálom.« A meghirdetett előadás címét igy változtatták meg: »A jogosan elfelejtett virág.« Fjodor Szeliverszto- vics elszomorodolt. MF legyen? Elment az öntöde öreg mesteréhez, akitől annakidején a szakmát tanulta és el- panaszolta. a dolgot.-& ',zt ismerjük —• bólogatott az apó. — Uj életet élünk már, de még mindig akadnak ilyen emberek... Hanem azért ne lógasd az orrod! Hit kiadsz egy rendelkezést, légy résen s figyeld: a kiadott feladatot oldják-e magi vagy pedig nagy szolgálatkészségükben átesnek a ló másik oldalára? De semmit se halassz másnapra! Már, akkor csapj le rájuk* amikor még csak készülnek, hogy az egészerdőt kiirtsák egy darab iáért! ÍGY FÁIÉRT - AZ EGÉSZ ERDŐT
