Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-11 / 293. szám

A Kinizsi Konzervgyár a fejlődés útján halad Vendéglátóiparunk /VVVVVvJvVVVVv az ünnepe ... Még igen sok a tennivaló. Az eddigi intézkedések kedve­zően alakítják az üzem párt- és gazdasági életét. így fejeződött be az a cikk, mely október hó 31-én jelent meg lapunkban — A megyei aktíva után a Kinizsi Konzervgyárban — címmel. És most forgassuk az idő kerekét, nézzük meg, hogyan alakult az üzemi élet, kikászálódott-e a mélypontról a termelés üteme, odaadóbbak, megértőbbek-e az üzem gazdasági szakemberei? Az, első, ami önkénytelenül is szembetűnik, hogy jóval keve­sebb a csellengő dolgozó az üzemben, mint ezelőtt. De ne vágjunk elébe az események­nek. 11 kölcsönös bizalom egyre erősödik A megyei pártbizottság ipari osztályának többhetes gyakor­lati, elvi segítése, valamint a minisztériumból kiküldött elv­társak hasznos munkája igen sok értékes javaslattal segítette a már feltárt hibák megszünte­tését. Hogy miben mutatkozik meg a javulás, azt Veres József, a vállalat új főmérnöke mondja el. — Hát hol is kezdjem. A bi­zalomnál. Ebből kevés jutott az itt dolgozó vezetőbeosztásúak- nak. Például a tervosztály veze- í>5.lével úgyszólván senki sem törődött. Nélkülözték tapaszta­latát, a terv teljesítését, annak műhelyekre való lebontását so­ha sem beszélték meg vele. — Most máskép van. Naponta min­den müszakvezető beszámol a vég­zett munkáról, az anyagfelhasz­nálásról, a bér, tervteljesítés alakulásáról, elmondják kérései­ket. — Ha már az anyaggazdálko­dásnál vagyunk, akkor hogy tör­ténik most az anyagfelhasználás ellenőrzése? — Rövid leszek. Ezelőtt se­hogy sem ellenőrizték, azaz hó­nap végén regisztrálták. Napi számvetés nem volt. Most is csak részben van meg, de egy lépéssel előbbre jutottunk... Egy lépéssel, ismétlem. Hogy foly­tassam tovább. — Diszpécser- szolgálat megszervezéssel meg­szüntetjük az anyaggal való »rablógazdálkodást«. A nyers­anyagot mérlegeljük, úgy vesz- szük át még vagontételnél is. -— Ugyancsak ezután a nyersárut mérlegelve adjuk át egyes üzem­részeknek. Ezzel meggátoljuk, hogy olyan eset előforduljon, mint a körténél, hogy öt vagon nyersáru felhasználásról nem tud az üzemrész elszámolni. Nem megy minden gyorsan, de megállapítható, hogy az üzem sokágú munkájában a vérkeringés ma már kezd egész­séges lenni. Az egészséges testet borító gennyes gócok egyre tűn­nek el a gyár életéből. A köl­csönös bizalom légköre a gazda­ságvezetők, valamint a vezetők és dolgozók között egyre egysé­gesebb lesz. S ami még igen ör­vendetes, a felsőbb guzdaságve- zetők megtalálták önmagukat. Petrilla István mérnököt, Erős József gyártásvezetőt. Nagy Ist­ván tervosztályvezetőt, Vég Jó­zsi bácsit, de a többieket is megilleti a dícséx-ő szó. Vannak még hibák, amelyek megoldás­ra várnak. Például az alsóbb vezetők tekintélye még gyenge. Elnézik a hibákat. Sokat kell tenni még a munkafegyelem megszilárdításáért. De sok len­ne elsorolni mindazt a helyes intézkedést, mely jóirányba te­reli az üzemi életet, annak ter­melését, il dolgozók lelkesedése is megnőtt Sok javaslattal, bírálattal se­gítik győzelemre az olcsóbb ter­melés ügyét, teremtik meg az egészséges üzemi életet. Miben mutatkozik ez meg? — Például faragó József a pártirodábu ment és pártmunkát kért. Do­monkos Sándor párlonkívüli így szólt a pártlitkárnak anélkül, nogy valaki megkérte volna pt erre a munkára: Szívesen segí­tek a választásoknál, bízzanak meg engem munkával. A pártcsoportvezetők többsé­ge beszámol a megtartott párt- csoportértekezletről, ami eddig nem volt meg. Különösen sokat foglalkozik tagjaival Német Mi­hály és Földházi József párt­csoportvezető. — És a pártonkívüli dolgozók nagy serege hogyan vélekedik? •— Bízik, nagyon bízik a párt­ban. Félegyházáról az egyik dol­gozó, társainak véleményét és bizalmát egy levélen keresztül közölte. Egy részletet belőle: »... Kovácsné azt mondta, hogy ne dolgozzatok ennyi pénzért, rossz a norma, azonnal hagyjá­tok, abba, menjetek haza, mi pe­dig azt mondtuk: szégvelje ma­gát, maga lázító...« Még hozzá­tették a következőt: »Szeret­nénk, ha olyan vezetőt kap­nánk, akiben bízhatunk.« — E néhány esemény szinte jelen­téktelennek látszik, de a való­ságban ennél többet jelent, a dolgozók szeretetét üzemük iránt, mérhetetlen bizalmát a párt és gazdaságvezetés felé. De még van mit tenni a párt- szervezetnek. A népnevelő mun­kát még az jellemzi, hogy csak kifelé irányul. A termeléssel, munkavédelemmel, a dolgozók ügyes-bajos dolgainak gyors el­intézésével még keveset foglal­kozik. Hogy ez rövidesen jobb legyen, egy ütőképes népnevelő gárdát alakítanak. És most néhány szót a szak- szervezet munkájáról. Az ő munkájuk stílusában még kevés a változás. Sokat vannak az iro­dában, keveset törődnek a dol­gozókkal, még kevesebbet a munkaversennyel. Bizonyára, az itt tevékenykedő ÉDOSZ-köz- pont dolgozóinak segítsége előbbre viszi a szakszervezeti munkát is. A cikk végéhez értünk, sok minden kimaradt, de e néhány példa is mutatja, hogy az első lépéseket megtették az üzem­ben a helyes úton, hogy vissza­szerezzék az üzem becsületét és a következő megyei pártaktíván büszkén jelenthessék: a júniusi úton jól haladnak. Ismeretterjesztő filmeket készítettek a dunavecsei járás állattenyésztési szakemberei A dunavecsei járás szakembe­rei két színes, egyenként 80 kép­ből álló diafilmet készítettek az állategészségi és állattenyésztés időszerű kérdéseiről. A forgató- könyvet dr. Toponáry Ferenc, a dunavecsei járás vezető állator­vosa írta. Ugyancsak ő rendez­te a filmet is. A felvételeket és filmet Kovács Ferenc, a duna- pataji á’.talánoslskola tanítója, a helybeli fotószakkör vezetője készítette. A két film — mely­nek felvételei a járás állami gazdaságaiban, termelőszövetke­zeteiben és a legjobb állattartó egyéni gazdák gazdaságaiban ké­szültek — egy teljes órát be­töltő előadásban ismerteti a kor­szerű állattenyésztéssel kapcso­latos tudnivalókat, a természet- szerű állattartás, az egyedi ta- Li karmányozás és a mesterséges megtermékenyítés előnyeit, a fe- jés és a tejtermelés növelésének módját. Az állategészségügyről készült film részletesen ismer­teti a legveszedelmesebb állat­betegségek tüneteit, okát és a megelőzéssel kapcsolatos tudni­valókat, A hasznos ismereteket tartal­mazó két filmet először a du­navecsei járás, majd a megyei mezőgazdasági igazgatóság szak­emberei előtt vetítették le. A filmekről kialakult vélemény egyhangúlag az, hogy jelentősen hozzájárul majd megyénk dőli gozó parasztsága téli oktatá­sának sikeréhez és nagy szolgá­latokat tehet az állattenyésztés fejlesztésében. A megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága most 5—5 kópiát készít a két film* ről, amelyek már a közeli na­pokban bemutatásra kerülnek a termelési bizottságok és gazda­körök összejövetelein. Az idei Szilveszter még vidámabb, még gazdagabb lesz, mint a múlt évi Karácsony és Szilveszter min­den esztendőben nagy erőpró­bája a vendéglátó iparnak. Mert ki az az épkézláb, egészséges ember, aki Szilveszterkor már este nyolckor lefekszik? Nem igen akad ilyen, — legalább is az elmúlt esztendőik tapasztalatai ezt mutatják. Az idei kárácso- nyi és a szilveszteri éjszaka elő­készületei már meg is indultak megyénk vendéglátóipari üze­meiben, A megyében működő öt nagy vendéglátóipari válla­lat berkeiben lázas készülődés jelei mutatkoznak. Előszedik a multesztendei tapasztalatokat. Ami jó, ami helyes, az idén :s alkalmazzák és azon törik a fe­jüket, hogy hogyan lehet még vidámabbá, még több meglepe­tést kínálgató alkalommá tenni, különösen a Szilvesztert: a nagy búcsúzkodást az elmúlt eszten­dőtől. A kecskeméti vállalat üzemei­ben a múlt Szilveszterkor a leg­népszerűbb vacsorafajta a friss, ízletes malacsült volt. Csak a Béke-szállóban hihetetlen meny- nyiségű fogyott el. Az idén ß finom sertéssült mellett disznó­toros vacsorával is kedvesked­nek. Igen sok fogyott el az el­múlt esztendőben büíféáruból. A friss pogácsa, a lángos, a szám­talanfajta szendvics és a forró fánk szinte percek alatt elkelt, ha egy-egy tálcával körüikínál- gatta a kiszolgáló. Az idén is kapható lesz az ilyenféle cse­mege. Ezen a Szilveszteren még na­gyobb forgalomra számítanak Kecskeméten és a megye más üzemeiben is. A megye vendég­látóipari vállalatai a húsellátás! nehézségeket úgy igyekeznek kiküszöbölni, hogy saját hízlalá- sú sertéseket vágnak. Ebben az esztendőben háromszáz hízott­sertésnél is több volt az eddigi »termelés«. És mi lesz az italokkal? — tettük fel a kérdést a Vendég­látóipari Tröszt vezetőjének. Köztudomású, hogy ebben az esztendőben — hangzik a vá­lasz — sokkal jobb, minőségi Zárszámadási közgyűlés a bajai Micsurinban italáruk kerültek forgalomba már eddig is. Különösen nagy a javulás a palackozott borok» ban. Amikor ebben az esztendő­ben a rendeléseket elkészílei- tük, most Szilveszter előtt, azt vettük figyelembe elsősorban, milyen tapasztalatok állnak ren­delkezésünkre az új, megjavult minőségű borok frontján. Ab­ból rendeltünk legtöbbet, ami eddig is a legkelendőbb volt. A kellemes italú soproni vörös, a badacsonyi, a csopaki hatalmas mennyiségben van raktáron. —1 Persze, ilyenkor Szilveszter tá­ján a nehezebb és drágább pe- csenyeborok iránti kereslet is megnövekszik. Lesz kitűnő mi­nőségű fehér és vörös ü-rmös és Törley pezsgő is annak, aki azt szereti. A kecskeméti vendéglátóipari üzemek előzetes kalkuláció sze­rint négy-ötezer vendégre szá­mítanak Szilveszterkor. Ezt a ha­talmas forgalmat természetesen a személyzet megerősítésével, az előkészítő üzemek kibővítésével tudják megoldani zökkenőmen­tesen. Ebben az esztendőben már, de a ránk következő évben is hoz­zálátnak a pincér-utánpótlás ki­képzéséhez. A leendő kiszolgáló pincérek különleges középiskolai értékű technikumi kiképzést kapnak. Halason például a Kis­kereskedelmi Vállalattal kar­öltve nyitnak vendéglátóipari tanulók gzámára iskolát. Kecs­keméten is működik hasonló jellegű intézmény. Uj étterem is nyílik Szilvesz- • terre Kecskeméten: a négyszáz személyt befogadó »Hírős« étte­rem, a Széchenyi-tér 1. alatt. Atz átalakítási munkálatok gőzerő­vel folynak. Már minden intéz­kedést megtettek arra, hogy ez az új, nagyszerű vendéglátóipari intézmény Szilveszterre kitűnő szórakozást nyújtson a mulat- nivágyó dolgozóknak. A Wesselényi-utcai új cuk­rászda színes műsorral, kitűnő feketével, pompás halókkal, meghitt hangulattal várja azo­kat, akik nem étteremben akar­ják tölteni a Szilvesztert. Az elmíllf napokban zsú­folásig megtelt a bajai Micsurin termelőszövetkezet központi székházának nagyterme. Elké­szült a zárszámadás, az évj munka mérlege. A mellettem ülő id. Sarok Antal büszkén szá­mol be arról, hogyan erősödött termelőszövetkezetük évről-évre. Számos olyan tag van, akinek évi jövedelme elérte a 14 ezer forintot. — Ebben azonban nin­csen ám benne a háztáji gazda­ság jövedelme. Petróczy Sándor azt újságolja: 14 új belépő erő­síti a szövetkezetét. Pólyák Ist­ván öt munkaképes családtag­jával lépett közéjük, Himmel- mayer Antal feleségével, vejével együtt lépett be. Battyány Fe­renc, Godonai Gergely, Tóth Lajos, Novak Sándor ma már velük együtt dolgozik. Jó volt az esztendő, ha az ár­víz meg is tépázta földjeiket. A kalászosokat megmentették ugyan, de vplt olyan termé­nyük, melyeiknek egyrésze áldo­zatul esett. Egy munkaegységre terményben s készpénzben még­is 31.57 forintot oszthattak. Az összbevételük elérte az idén a 920.838 forintot. Egyedül ken­derből 62 ezer forint jövedelmet értek el. Tudják, de mégis jól esik mindnyájuknak újból hallani, hogy árpából, zabból, burgonyá­ból nagyobb termést értek el, mint amennyit tervbe vettek- Állatállományuk is jelentősen megnövekedett. 125 juh is gaz­dagítja a szövetkezetét. Foglal­koztak baromfitenyésztéssel s a tagság határozata, hogy a vízi­szárnyasok közül libák helyett inkább kacsákat tenyésszenek, fokojiltosan megvalósul« Kérdezgetem, minek kö­szönhetik eredményeiket? — Annak, hogy a tagság zö­me megváltoztatta magatartását, megszilárdult a munkafegye­lem. — Na meg annak is sokat kö­szönhetünk, amit a kormány adott nekünk, a sok könnyítést. Búzából 121 mázsa, kukoricá­ból 95, napraforgóból 49, burgo­nyából 40 mázsa volt a kedvez­mény. Ennyivel kevesebb lett a beadásuk. A kormány által nyújtott ked­vezményekre kötelességeik túl­teljesítésével válaszoltak. A kö­vetkező év beadási kötelezettsé­geire máris 13.20 mázsa élőál­latbeadást teljesítettek, tojás- és sertésbeadásuk első negyedévi teljesítésére is beadtak már. Pálinkás György elnök köz­gyűlési beszámolójának minden szavára figyelnek. Mikor a be­számoló szavai arra intik a tag­ságot, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítsanak a takarékos­ságra és a rendre, Ditzendi Jó­zsef felveti a fejét. —- Van hasznos, de van ártal­mas takarékosság is, — mondja később. — Hasznos a takaré­kosság akkor, ha annak a szö­vetkezet, az egész tagság hasz­nát látja. De nem helyes az olyan takarékosság, mely kárt okoz és megmenthető terménye­ket enged veszendőbe menni. A borsószedésnél mi tagok azt ja­vasoltuk, nem tudunk a szedés­sel megbirkózni, adjuk ki har­mados szedésre, a vezetőség meg kötötte az ebet a karóhoz, hogy csak ötödéből. A vége az lett, ott pusztult a borsó. Sokezer brink veszett így el. Ezzel a véleménnyel nem mindenki értett egyet. A terme­lőszövetkezet tagjainak maguk­nak kell a termést betakarítani, Azokat kell inkább hibáztatni, aki nem vonták be munkaképes családtagjaikat a termésbetaka- rítás gyors elvégzésére. Most a zárszámadáskor forintokban je­lentkezne ez. Be is látják. Mayer Já­nosáé meg is említi a szövetke­zet asszonytagjaiban nem is volt hiba, megvolt az akarat, de több segítség jobb lett volna. — Ügy van — erősítgeti Hor­váth Mihályné. — Azért ha na­gyon kutatgatnánk, bennünk is meglelhetnénk a hibát. Most aztán a hibákat terege­tik. Van még mit tenni a mun­kafegyelem megszilárdításában. Tussori Istvánnak is volna va­lami elmondani valója. — Ez is ide tartozik, mert szo­rosan összefügg a zárszámadás­sal. A gépállomásról lenne szó. Ne akkor kezdjen hozzá a gép­javításhoz, mikor munkára ki- vonlatta a gépet, mert ezzel csak késlelteti a munkát és an­nak kárát a szövetkezet szen­vedi. A zárszámadás legszebb perce pedig a végén követke­zett, amikor a pénzt osztani kezdték. 113 ezer forint kerül kiosztásra a már felvett előlege­ken felül. Boldog, jóleső érzés, a megérdemelt munka jutalma. A tagság zömének jóval 1000 fo­rinton felül jut belőle. — Jövőre azon leszünk, hogy kétszerannyi jusson mindenből, — mondták, hogy az erszények mélyébe kerültek a ropogós szá- ZclSpfcj Nincs tehát ok az aggodalom­ra — az idei ünnepeket felké­szülten várja a vendéglátóipar. Még vidámabb, még gazdagabb lesz idén a Szilveszter — mint tavaly. JCöMjoeipúle SZÉPIRODALOM Nagy Lajos: A menekülő ember, A Kossuth-díj as író első ön­életrajzi regényének »A lázadó ember«-nek mintegy folytatása ez a könyv. Az első világháború elejétől a harmincas évek kö­zepéig festi elénk a közelmúlt­ban elhalálozott Nagy Lajos írói és emberi útját. Végig érdekes, megragadó stüusban és példa­mutató írói szerénységgel. Még­is több egyszerű önéletrajznál — hiszen Nagy Lajos közvetlen kapcsolatban állott sok elhunyt nagy írónkkal. A könyv olvasá­sa közben az egész akkori iro­dalmi élet is megelevenedik előttünk. MEZŐGAZDASÁG Gruber Ferenc: Rét és legelő. A szerző többévtizedes tapasz­talatait használta fel ebben a könyvben, A gyepnövények — fűfélék és pillangósok — nö­vénytani ismertetését jó ábra­anyaggal és összehasonlító táb­lázatokkal mutatja be. A továb­biakban a gyeptelepítéssel, ápo­lással, fűmagtermesztéssel, ne­mesítéssel foglalkozik. Nagyon időszerűek a régi gyepek, lerom­lott rétek és legelők feljavításá­val foglalkozó fejezetek. A vé­gén táblázatokban foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom