Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-01 / 284. szám
A SZABADSZÁLLÁSI HALÁRBAN z Alsószőlőkét járjuk, a szabadszállási határnak ezt a részét talán azért hívják igy, mert főként szőlőkből áll A kellemes késő őszi napsütésben serény munka folyik a barázdák között. Többen mást ta- kárják a szőlőt, sokan forgatják a homokot, mert itt is nagy a lendület a szőlőtelepítésben. Balra tőlünk ugyancsak hajladozik egy barna alak. Közelebb megyünk hozzá. — Somogyi Sándor vagyok —» mutatkozik be. (Hallottam róla, nogy most a tanácsválasztások órán tanácstag lett.) Amolyan nokány parasztember, rövid, Jörösesszöke bajusszal, középmagas, keménykötésü. — Aztán miért jöttek, ha. szabad érdeklődnöm? — Kezef ejével a kapára nehezedik és kíváncsian lesi a választ. Előadjuk, hogy mint új tanácstagot felkerestük, hogy mondja el, milyen tervei vannak, — Hát először is — kezdi és huncut mosoly jelenik meg a szájaszögletén — szeretné/c még száz évig élni, meg ezt a n.itszáz négyszögölet megfordítani. Tavaly is megforgattunk a fiammal hatszázat, lássák az már be is van telepítve. Jobbra mutat, ahol az egyéves ültetésű szőlővesszők gondosan, a homoksubába bugyó- lálva ágaskodnak. — A héten szeretnénk végezni a forgatással — teszi hozzá. Nagyon szorgalmas embernek ismerik Somogyi Sándort Szabadszálláson. Most is ősz jde- ■)én világosodás előtt kisiet a szőlőbe és mire pirkad már munkához lát. Jól ismeri a szőlőtermelés minden titkát. Szívesen ad szaktanácsot is paraszt- társainak. Talán ezért is választották meg tanácstagnak. — Na gyerünk be a kunyhóba egy pipafüstre —- folytatja az előbbi tréfás hangon. Ahogyan elhelyezkedünk, ki-ki ott, ahol talál helyet, ismét elkezd beszélni, de most már komolyán. — Hát én nem is tudom, mit is mondjak, hiszen most csöppentem bele ebbe a dologba. Sok dolgunk lesz, én azt hiszem. Többet kell törődni az új tanácsnak az emberek örömével, bajával, közelebb kell kerülni hozzájuk. Elmondok egy példát. A kukorica beadásomnak akartam eleget tenni néhány héttel ezelőtt. Azt mondták először, hogy menjek az állomásra, onnan a gátéhoz küldtek az átvevötelepre, onnan ismét az állomásra vissza, végül nem vették át. Mondanom sem kelt, hogy én társaimmal együtt káromkodva hazamentünk, mert elvesztettünk egy napot és nem intéztünk semmit. Ha akkor tanácstag vagyok, azonnal elmondom a tanácsnál, hogy mit csináltak velünk és emberségesebb magatartásra figyelmeztettük volna a terményátvevőt. eemeli a kobakot a rögtönzött asztalról és megkínál az új termésb3Î, Rövid szünet után így folytatja. — Szó, ami szó, a mi határunkban is lelkesebben megy a munka egy idő óta. Hiszen látják én is telepítek szőlőt, két évvel ezelőtt még nem is gondoltam rá. Ezt a kedvet kell táplálnunk és segíteni nekünk az új tanácstagoknak. Mit mondjak még? Sokan sérelmezik, hogy az első sertésvágás után túlsók a beadandó zsírmennyiség. Talán lehetne ezen segíteni, ha a felsőbb szervek alaposan megnéznék. Vállára veszi a kapát, a menjünk már, mert nem haladunk. Fehérre meszelt tanyai házacska esik útunkba. Itt is egy újonnan választott tanácstag lakik. A gazda, ahogy meglát bennünket, mindjárt bevezet a fűtött szobába. Varga Imrének hívják. Nem őt jelölte a helyi népfront-bizottság, de a népakarat őt tette tanácstaggá. — Most takarom a szőlőt — újságolja, — ha végzek, belekezdek a forgatásba, mert négyszáz négyszögöl szőlőt én is akarok telepíteni. Várakozva néz ránk, majd észreveszi, hogy a falon függő hangszert nézzük. — Citera — ad választ a lei nem mondott kérdésre. Mindjárt le is veszi es megmutatja benne a kézzel faragott vésést: készítette Bósza László 1928 november 25-én. — Régi jószág — mondja — kicsit pókhálós — teszi hozzá röstelkedve, — mert régen használtam. Szeretettel simogatja a szerszámot. — Tudják ilyenkor eszembe jut a legénykorom, akkor mindég összejöttünk mi fiatalok, játszottunk a citerán és nagyokat táncoltunk a zenére. Annyira elkapja az emlékezés, hogy játszani kezd valami régi pattogós magyar nótát. — Es most — kérdezem, a rövid zenei élvezet után — nem szoktak összejönni? —■ Hát most már nem, pedig jó volna a fiataloknak egy kis összejövetel, de nekünk idősebbeknek is, ha valahol megtárgyalnánk örömünket, bajunkat, tapasztalatainkat. En mint új tanácstag elhatároztam, hogy javasolni fogom ezt a legközelebbi tanácsgyűlésen, mert a sirói iskolánál alkalmas hely volna erre a célra. Majd a népfronttal összefogunk. me egy szemelvény a szabadszállási határból. Az elhangzott beszélgetések hitet, lelkesedést sugároznak. Azt tükrözik, hogy az új községi tanács a népfronttal összefogva sokat változtathat Szabadszállás lakóinak életén. A friss erők új vérkeringést visznek a község szervezetébe, Kecskemét termőterületének csaknem kétharmada gabonatermesztésre nem alkalmas. A város lakossága ezért évszázadon át csak állattenyésztéssel tudta fenntartani magát. Kecskémét határában ezer és ezer holdon rideg állattenyésztés folyt. Volt olyan idő, hogy majdnem félmillió holdon legeltek a kecskeméti lakosok ménesei, gulyái. Százéves múlt A rideg állattenyésztés nem tudott lépést tartani a fejlődő lakossággal. A külterjes gazdálkodás nem tudta biztosítani a lakosság életszükségleteit. Mivel a rideg állattenyésztésnek a terület határt szabott, azért a lakosság kénytelen volt valamilyen módon a futóhomokot is hasznosítani. Megindult a harc a futóhomok meghódításáért. A kecskemétiek előbb szőlő- és gyümölcskultúrát varázsoltak a sívó homok területére. Valóságos gyümölcs- és szőlőeldorádó keletkezett Kecskemét nagykiterjedésű határában. A homokos terület megzabo- lázásának újabb lépése volt a zöldségtermesztés bevezetése. — Ezzel a lakosság mindinkább a belterjesebb gazdálkodásra tért át; Szorgos munkával és gondos műveléssel elérték azt, hogy évről-évre egy-egy holdról nagyobb jövedelemre tegyenek szert. A kecskeméti zöldségtermesztés százesztendős múltra tekinthet vissza. A városi levéltárban őrzött oklevelek szerint már 1700 köl-üi voltak Kecskeméten veteményes- * és káposztás kentek. Egy 1769-bŐl származó számadási jegyzőkönyv szerint a lakosság már akkor különféle Kecskemét zöld« múltja, jele zöldségfajtákat vásárolt. 1880- ban a piaci árszabály megszabja a zöldségesek piaci illetékeit hetivásárok alkalmával. Kisparcellán beller/es gazdálkodás A zöldségtermesztés Kecskeméten törpebirtokokon, vagy bérelt földeken folyt. A sok törpebirtokos nadrágszíj-parceliá- ján nem tudott megélni. A kis- terület belterjes gazdálkodásra szorította. így kezdtek kertészkedni Kecskemét lakói. A szőlőt és gyümölcsöt általában nagyobb területen termeltek. öreg kecskeméti lakók beszélik, hogy a Kaszap-utca sarkán Voltak az első zöldségesek. A Solymosi-család a Vacsi-hegyen, a Kulcsár-család a Budai-hegyen már régóta termesztelt zöldséget. Urréten Pogány Sándor kertje, a Körösi-hegyen pedig a Hantó-féle kert volt közismert. A legtöbb zöldséges a város északi részén foglalkozott kertészkedéssel. „Ugratás kúttól“ — a szivattyúm Mint az autóiparra a légtömlő, úgy a zöldségtermesztésre a kutak tökéletesítése, a melegágyak alkalmazása volt nagy hatással. A zöldségtermesztés nélkülözhetetlen feltétele a bővizű kút. Ebből a kecskemétiek többféle rendszerrel merítették a vizet. Igen elterjedt az úgynevezett ‘■►ugratós kút«. Ennél a kútnál nagy súlyt akasztották a gém végére, ez kőny- nyen felrántotta a nagy vödröt, a merítésnél azonban segíteni kellett. Később Németh Ferenc és Kántor Antal kecskeméti kúlmesterek elterjesztették a égtermesztésének ne és jövője (1) lóhúzós kutat, majd a nagykőrösi Papp kútfúró-vállalat mindenütt javasolta a lóval hajtott szivattyús kutat. Később találkozhattunk kanalas kutakkal is. Y ízlapátolás — árasztás A zöldségeskert központja a kút. A kutat a földterület legmagasabb részére építik. Mellette helyezik el a húsz hektoliteres kádat, ahonnét a kertbe a vezércsatomák indulnak. Ezekből a vizet rekesztéssel engedik ki. Míg a kecskeméti kertészek a csatornákból locsolással öntöznek, addig a bolgárok árasztással juttatják a vizet a növényzethez. A bolgárok általában nagyobb területen folytatnak öntözéses gazdálkodást, így nem győznék a víz lapátolását, ezért árasztanak. A zöldségesek fontos felszerelése a melegágy. Ezt azonban nem ők találták ki. Már korábban a dohányosok használták palántanevelésre. — Eleinte a zöldségesek csak hétnyolc melegágyat használtak. Később már húszat is. A kecskeméti piacon a zöldség mindig keresett cikk volt. Az első világháború után a piacon megjelentek a nagykereskedők is. Ezek nemcsak Pestre, hanem külföldre is szállították a kecskeméti zöldséget. Alig volt Magyarországon piac, amely versenyezni tudott volna a kecskeméti primőrökkel. Ügyvédek, papok „m sllék foglalkozása“ A zöldségtermesztés annyira jövedelmező volt, hogy nemcsak a földművesek, hanem A Katavideki Fiíszerpaprikaipari Vállalat siiisdi telepének munkájáról A Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat sükösdi telepén a most épült modern emeletes raktár, a kerítés, a falak roska- dásig meg vannak rakva paprikafüzérekkel. A nagy mennyiségben átvett paprika gyors feldolgozása érdekében emelni kellett a paprikaőrlő malom teljesítőképességét is. Jelenleg a sükösdi paprikamalom 10 százalékkal több paprikát dolgoz fel naponta, mint az elmúlt évben. A telep dolgozói a júniusi és októberi párthatározatok szellemében több és minőségileg jobb áruval kívánják szolgálni a dolgozók igényeit. A malom többféle ízű és színű paprikát állít elő, amelyek messzi országokba elviszik a magyar fűszerpaprika jó hírnevét. A munkafolyamatok egész sora készíti elő az őrlést. A paprikát csipdelik, hasítják, szárítják, a döngölőben összetörik, s az idegen, rátapadt anyagoktól a kefélőben tisztítják. Csak mindezek után kerül a paprika a malomkövek alá. Ez a munka igen nagy figyelmet és gondosságot követel. A tanácsválasztások tiszteletére a telep dolgozói több és jobb minőségű áru előállítására vállalkoztak. A tanácsválasztásig túlteljesítették tervüket s most újabb munkaversenybe kezdtek. Céljuk; elősegíteni, hogy a paprikaipar december 25-ig teljesítse negyedéves tervét, s a belföldi szállítási terveket december 10-ig teljesítsék. A csipedőben Szabó Ilona és Baksa Sándorné 240—260 százalékos napi tervteljesítéseikkel segítik ennek a célnak megvalósulását. A hasítok közül Kosár Mária és Juhász Józsefné 180 százalékos eredményt értek el. rtlUWWW» A zárszámadások hírei LEVELEZŐINK LEVELEIBŐL A JÁNOSHALMI Petőfi termelőszövetkezet ebben az évben igen eredményesen gazdálkodott. Zárszámadásuk 142.953 forint mérlegtöbbletet mutat. Egy munkaegység értéke általánosan 30.10 forint és ezen felül a növénytermelés dolgozói még 21 forintot osztottak ki prémiumként. A termelőszövetkezet tagjainak jó munkáját mutatja, hogy az egy tagra jutó munkaegységek száma átlagosan 322. Pintér József, a növénytermelési-brigád egyik tagja 356 munkaegységet teljesített. Ha ennek pénzbeli értékét ki akarnánk számolni, 18.190 forintot tenne ki. A termelőszövetkezet munkájáról a kívülálló egyénileg dolgozó parasztok is elismeréssel Kecskeméten még a papok és ügyvédek is zöldségtermesztéssel foglalkoztak. A piaristáknak a jelenlegi piac helyén nagy zöldségkertészetük volt. Igen sok kecskeméti ügyvéd pedig feleskertészt tartott. A konzervipar meghonosodása újabb lökést adott a zöldségtermesztésnek. A zöldségesek annál nagyobb jövedelemre tehetnek szert, minél korábban hozhatják piacra terményeiket. Duska Sándor (Vacsi-hegy) arról volt nevezetes, hogy legkorábban ő hozta a főzeléktököt a kecskeméti piacra. Száz szakajtóval védte a zsenge növényt a hidegtől. Simonja Gábor (Urrét) is híres zöldséges volt. Több alkalommal a piacon megcsodálták 60- 70 kilogrammos töktermését. A zöldségesek az utóbbi időben szívesen termelik Mészöly Gyula tájfajta törpe paradicsomát is. Itt egy tőröl gyakran egy kilogrammot is leszednek. Kecskeméten a szőlő- és gyümölcsexport mellett egyre nagyobb szóhoz jutott a zöldségexport is. Evégett hamarosan a város határában háromezer hold területen folyt a • zöldségtermesztés. Ez igen sok embernek tetemes jövedelmet biztosított. Az utóbbi időben zöldségtermesztésünk visszafejlődött. A kormányprogramm elhangzása óta a kecskemétiek célul tűzték ki, hogy talpra állítják egykori nevezetes zöldségtermesztésüket. A feltételek adva vannak, A termesztés fejlesztése nemcsak hálás, hanem hasznos feladat! (A legközelebbi számunkban foglalkozunk a zöldségtermesztés jelen helyzetével és a múltévi tervek végrehajtásának kérdéseivel.) nyilatkoztak, s közülük már ki-» lene új tag jelentkezett s kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. A csoport vezetősége egyébként már megkezdte a jövőévi termelési terv összeállítását, melynek elkészítésére szintén nagy gondot fordítanak, hogy a jövő évben még nagyobb jövedelme legyen a termelőszövetkezet tagságának. (Bene András) * A JÁSZSZENTLÁSZLÓI Alkotmány termelőszövetkezet december 6-ra tűzte ki a zárszámadási közgyűlést. Elöljáróban azonban már annyit megírhatunk a termelőszövetkezet eddigi eredményéről, hogy «okkal jobb, mint eddig, bármelyik évben. Az idén már négy kilogramm kenyérgabonát osztottak s készpénzben 6.80 forintot. —• Ezenkívül jelentős összeget tesz ki a természetbeni részesedés, A csoport fejlődését és előrehaladását jórészt annak köszönheti, hogy fejlesztette állatállományát s a terven felül nevelt állatok értékesítése révén magas pénzösszeghez jutott. Kertészetükben többféle árut termeltek a piacra. Négy hold dinnyetermésükből több, mint 400 mázsát szállítottak ki a községből, amelyért 60.000 forinton felül kaptak. Nem utolsó sorban a nemvártnál sokkal jobb eredményt hozott cukorrépatermésük is. Az idén ugyan csak egy holdra szerződtek, mégis a prémiummal együtt 9000 forintnál több készpénzt és 350 kilón felül kaptak cukrot az egy hold termése után. Jövőre még jobb eredményeket szeretnének elérni s nem kevésbbé azzal is, hogy több cukorrépát fognak termelni, mivel ez igen jövedelmező számukra. (Kurucz András, mezőgazdasági előadó.) * A GARAI VÖRÖS CSILLAG, a bajai járás egyik élenjáró termelőszövetkezete 132.613 forint nyereséggel zárta mérlegét. Az elmúlt évben terményben és készpénzben a tagság munkaegységeinek arányában 805 ezer forint került kiosztásra. Az idén ezzel szemben 915 ezer forint, ami bizonyítja a termelőszövetkezet fejlődését és gazdagodását; A téli átteleltetéshez szükséges takarmányalap az elmúlt évben 82 ezer forint volt, az idén pedig 509 ezer forint. A tagok átlagos munkaegysége 204, családtagoké 302. Az idén állattartásból a szövetkezet 140.100 forint jövedelmet ért el, 1955-ben ez az ösz- szeg már 280 ezer forintra fog emelkedni. Melléküzemágként u szövetkezet 25 méhcsaládot szerzett be,
