Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-05 / 288. szám

il moszkvai értekezlet nyitvahagyta az ajtót a tárgyalások előtt Járási könyvtáraink életéből Nyugati lapok véleménye a közös deklarációról iiONDON Az angol polgári lapok több­sége vçzetô helyen számol be az európai béke és biztonság biz­tosításával foglalkozó értekez.ét befejezéséről és az értekezletein hozott határozatokról. A »The Times« és a »Daily Mail« első helyen közli a nyilatkozat alá­írásáról szóló jelentéseket is. A »The Times« a »Reuter« irodá­nak a moszkvai rádió alapján közölt hírét felhasználva bősé­ges kivonatokban ismerteti a deklarációt. A többi lap a deklarációnak csak azt a részét közli, ameiy szerint az értekezlet részvevői abban az esetben, ha ratifikál­ják a párizsi egyezményeket, újabb intézkedésekhez folya­modnak biztonságuk biztosítása érdekében. A lapok általában tartózkod­nak attól, hogy kommentálják az értekezlet munkáját. PÁRIZS A francia közvélemény nagy érdeklődéssel kísérte az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó moszkvai értekezlet munkáját. Ez a téma élénken foglalkoztatja mind a politikai, mind a sajtóköröket. A burzsoa sajtó azonban igen röviden szá­molt be az értekezlet eredmé­nyeiről és tartózkodott a kom­mentároktól is. A »Combat« jelentése szerint az értekezletnek az az eredmé­nye, hogy .»Határozatot hoztak a kommunista fegyveres erők egyesítéséről és megszilárdításá­ról, arra az esetre, ha ratifikál­ják a párizsi egyezményeket«. A »1‘Aurore« rövid jelentés­ben ismerteti a deklaráció alá­írását. E hír élén a következő cím olvasható: »Egységes pa­rancsnokság alatt egyesítik a szovjet tömb fegyveres erőit.« A lap ugyanakkor rámutat, hogy »Nyitvahagyták az ajtót a tár­gyalások előtt«. A »Libération« felveti, hogy a moszkvai értekezlet után most milyen álláspontra helyezkednek majd a nyugati hatalmak. »A remény még megvan — hangoz­tatja a lap —, az értekezletre összeült keleti országok újabb javaslatokat terjesztettek elő. — Azt szorgalmazzák, hogy velük együtt keressük meg a kollek­tív biztonságnak azt a formulá­ját, amely egyaránt biztosítana bennünket a német veszély fel­támadásával és a fegyverkezési verseny következményeként elő­álló nyomorral s szemben. Az ün­nepélyes és világos moszkvai megnyilatkozások után nincs többé helye a fecsegésnek« — írja befejezésül a lap. NYUGAT-BERLIN A »Der Tag« és a »Die Neue Zeitung« megjegyzik, hogy a A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki a mezőgazda- sági gép- és traktorpark, a fel­szerelés és a pótalkatrész táro­lása terén tapasztalható hibák megszüntetésére. Eszerint a szántóföldi hiünkák idején, ami­kor a gépeket rövidebb ideig nem használják, állandó, vagy ideiglenes szálláson, termelő- szövetkezetnél, vagy egyéni pa­rasztgazdaságokban is lehet ta­rolni, ha őrzésükről gondoskod­nak. Munkaidőszakban a trakto­ros-brigádok vezetői felelősek a tárolásért. A szántóföldi munkák befeje­zése után valamennyi traktort, mezőgazdasági gépet és javító- felszerelést a telephelyre keil szállítani. Tilos a gépet szántó­földön klnthagyní. Termelőszö­vetkezetben is csak akkor lehet, ha megfelelő tárolásról és őr­zésről gondoskodnak. A telep­helyre szállításért, a tárolás elő­készítéséért és azért, hogy sza­bályszerűen átadják a főmér­nöknek, (főmechanikusnak), a moszkvai értekezleten résztvett államok legfőbb célja a német kérdés megoldása volt, és hogy ha a nyugati hatalmak lemonda­nak Nyugat-Németország újra- felfegyverzéséről, akkor valószí­nűleg megegyezés jöhet létre az össznémet választások 1955-ös megtartásáról, ROMA Az »II Paese« »Hallatlan fon­tosságú okmánynak« nevezi a deklarációt, amely »erélyes és konkrét állásfoglalásról tanús­kodik a párizsi .egyezmények esetleges ratifikálásával szerh- beft« és '»ugyanakkor megnyitja az utat a nemzetközi tárgyalá­sok és békés megegyezések előtt abban az esetben, - ha a nyugat rászánja magát a párizsi egyez­mények ratifikálásának elha­lasztására«, traktoros-brigád vezetője fele­lős. A főmérnök (főmechanikus) jegyzőkönyvileg köteles átvenni a brigádvezetőtől és a gépkeze­lőtől a gépeket. Olyan gépron­gálás, vagy hiány esetén, ameiy kétségtelenül a rossz kezelés kö­vetkezménye, a gépkezelőt fe­gyelmi úton felelősségre kell vonni és kártérítésre kell köte­lezni. Súlyosabb esetben meg kell tenni a feljelentést. Az igazgató és a főmérnök (főme­chanikus) köteles személyesen is rendszeresen ellenőrizni a tá­rolást és gondoskodni kell a ta­pasztalt hibák megszüntetéséről. Az utasítás szerint ezév decem­ber 31-ig rendet kell teremteni a gép- és traktorpark felszere­lés — és pótalkatrész — táro­lása 1 terén. A mezőgazdasági szakigazgatás vezetői kötelesek ezt ellenőrizni, hanyagság ese­tén a mulasztók ellen fegyelmi, súlyosabb esetben pçdig büntető eljárást indítani és őket az oko­zott kár megtérítésére kötelezni (MTI) Megyénkben működő járási könyvtárak a hozzájuk tartozó népkönyvtárakkal egyetemben, a szocialista kultúra kikristályo­sításában nemes feladatokat ol­danak meg. Széleskörű olvasó­táborral rendelkeznek, egészsé­ges közkapcsolatot táplálnak. Az olvasóik száma állandóan nő. — Legkisebb községekben is szép számmal akadnak könyvbará­tok. Az olvasómozgalom terén városban, faluban egyaránt szin­te hihetetlennek látszó eredmé­nyek mutatkoznak, Megyénk egyik legjobb könyv­tárának tartjuk a kalocsai já­rási könyvtárat. A hozzája tar­tozó népkönyvtárak közül négy hónap leforgása alatt 38 nép­könyvtára kapott tiszteletdíjat. — Lelkes munkát végez Marto- nosí Pál is, a halasi járási könyvtáros. Öt bízta meg a nép­művelési minisztérium azzal, hogy szakmai minimum előké­szítő tanfolyamokat vezessen Bács, Csongrád, Szolnok és Heves megye könyvtárosai ré­szére. Bár ezek a tanfolyamok értékesek, de annyira lefoglal­ják Martomosi elvtárs idejét, hogy igen kevés marad belőle a járásban lévő népkönyvtárak segítéséhez, támogatásához. Pe­dig a népkönyvtárak áhítva vár­ják a segítséget. Helyes lenne, ha a minisztérium segítségére sietne a halasi járási könyvtár vezetőjének e kérdés megoldá­sában. — A bajai könyvtár ki­emelt könyvtárként szerepel a többi könyvtárak között. Kár, hogy 1954. év elején bizonyos­fokú irrealitás uralkodott a könyvtár dolgozóiban. A jelen­tett eredményeket esetenként eltúlozták. De ma már, a me­gyei könyvtár szerint csökkent az irrealitás mérve. — A bács­almási járás könyvtárvezetője: Fekete Dezső, jól tártja a kap­csolatot a tanáccsal. Ezáltal a tanács is segít, támogatja a könyvtári dolgozók munkáját. Ilyen egészséges viszony aligha található a megye területén a könyvtár es a tanács között, a bácsalmási könyvtárat kivéve. — Javulás mutatkozik a kis­kunfélegyházi járási könyvtár munkájában. Bár a könyvtár személyi összetétele nem a leg­jobb. Vannak eredményei, de ha a könyvtár vezetője és a be­osztott munkatársak között nem volnának személyi nézeteltéré­sek, minden bizonnyal javulna a munka, jobb lenne az éred-’ méíiy. —• Kevés könyve van a dunavecsei járási könyvtárnak. A könyvtár dolgozóinak, akár­csak a kiskunfélegyházi könyv­tár dolgozóinak, kevés a köfiyv-- tári gyakorlatuk, a könyvtári’ ismeretük. — A kecskeméti me-1 gyei könyvtárhoz tartozik a kunszentmiklósi, kiskőrösi és a? kecskeméti járások könyvtárai. Ezekben a járásokban sok az; olyan könyvtár, amelyik csak’ papírön működik. Megyénk területén lévő ter­melőszövetkezetekben rosszul dolgoznak a könyvtárak. A me­gyei könyvtár ezért úgy hatá­rozott, hogy a tsz-könyvtárak; vezetését pedagógusokra bízza. Az eddigiek folyamán azt kelt megállapítani, hogy a megyei könyvtár is mostohagyerekeként kezelte a falusi népkönyv tára­kat. Most a megyei könyvtár­nak van mit tenni ezen a téren, Lásson hozzá és adjon segítsé­get, hisz epedve várja valahány falusi népkönyvtár. flz Országgyűlés ünnepi ülése Debrecenben A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az alkotmány 12. szaka­sza (2) bekezdés alapján az Or­szággyűlést ünnepi ülésre 1954. évi december hó 21-ik napjának délután három órájára Debre­cenbe összehívja. Hegedűs András rádióelőadása Hegedűs András elvtárs, a minisztertanács első elnökhe­lyettese, a Moszkvában járt kormányküldöttség vezetője kedden este 20 órakor rádióelő­adást tart a moszkvai értékez- let jelentőségéről. Az előadás a Kossuth-adó közvetíti. (MIT A földművelésügyi miniszter utasítása a mezőgazdasági gépek tárolásáról NEMZETKÖZI Moszkvára tekintettek az el­múlt napokban a békeszerető emberek százmilliói. A szovjet fővárosban ülésezett az európai államoknak a béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekez­lete. Mi tette égetően szüksé­gessé ennek az értekezletnek az összehívását? Molotov elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője az értekezlet megnyitó ülésén vilá­gosan megjelölte ezt: »Az európai események fejlő­dése — mondotta Molotov elv­társ — a békét veszélyeztető úton halad, mert egyes nyugati államok, elsősorban az Egye­sült Államok, de Anglia és Franciaország is határozottan irányt vettek Nyugat-Németor­szág felfegyverzésére és saját katonai csoportjába való bevo­nására, amely szemben áll a többi európai állammal.« Nyugat-Németország újrafel- fegyverzésének tervei nem új- keletüek. A nyugati szövetsége­sek már a második világháború alatt is mindent megtettek an­nak érdekében, hogy megment­sék a német militarizmus gaz­dasági és katonai alapját. »Ezt bizonyítja, a többi között Chur­chill woodfordi elszólása is.« — Bombatámadásaik során gondo­san kikerülték a hadianyaggyá­rakat, a fegyverkezés legfonto­sabb központjait. A világháború befejezése után pedig a Szov­jetunióval kötött nemzetközi egyezményekben vállalt kötele­zettségeik ellenére nem hajtot­ták végre a monopóliumok, kar­tellek felszámolását. Csaknem teljesen átmentették a fasiszta Wehrmacht vezető katonai ká­dereit. Elszabotálták a háborús jíinösök felelösségrevonását. Az utóbbi évek során többségükben még azokat a legelvetemültebb náci gonosztevőket is szabadon- engedték, akiket annakidején látszatbüntetésre ítéltek. Krupp és a többi iparbáró azóta vígan gyártja a fegyvereket, Guderian, Kesselring és a többi hitlerista tábornok háborítatlanul uszít, szervez, toboroz, kovácsolja re- vansterveit az új világháború érdekében. A világháborút követő érte­kezleteken, konferenciákon az amerikai, angol és francia kül­döttek a legképtelenebb indo­kokkal utasították vissza a né­met egység helyreállítására, a békeszerctó, demokratikus né­met állam teremtésére irányuló szovjet javaslatokat. A nyugati nagyhatalmak nem a béke, ha­nem az »erő« álláspontjáról akarnak tárgyalni. Olyan »egy­séges« Németországot akarnak, amely egy új fasiszta-militarista klikk uralma alatt áliig felíegy- verezve újabb halálos) veszélyt jelentene Németország szomszé­dai, sőt Európa és az egész vi­lág népei számára. Európa népei azonban nem akarnak új koncentrációs tábo­rokat. Nem akarnak új Ora- dourt, új Lidicét. Európa népei békében és biztonságban akar­nak élni. Ezért kísérte és kí­séri a felháborodás hatalmas hulláma a nyugati kormányok­nak az újraf elf egy vérzésre irá­nyuló elkeseredett igyekezetét. A népek és elsősorban a sza­badságszerető, nemzeti hagyomá­nyaira büszke francia nép el­lenállásán megbukott a nyugat­német újrafeifegyverzés politiká­jának első szerződéses változata, a hírhedt EVK. Az első kudarc úgy látszik, nem térítette észre a háborús szerződések kiagya­lóit. Mendes-France, Éden »biz­tosítékai« ellenében beleegyezett Nyugat-Németország újrafet- fegyverzésébe, Adenauer viszont a kéz-kezet most elv alapjan »engedményt tett« a franciáknak a Saar-kcrdésben. Az európai védelmi közösség címkéjét a kevésbbé elkoptatott, de az egy­szerű emberek szemében éppen olyan népszerűtlen nyugateuro- pai unió elnevezéssel cserélték fel. Az új háborús szerződés fél­milliós hadsereg, nehézfegyve­rek, légierő, haditengerészet fel­állítását, sőt az atomkutatást ts megengedi a nyugatnémet kor­mánynak. Ennek a szerződésnek a ratifikálását akarják most tűzzel-vassal kikényszeríteni a nyugateurúpai parlamentekben a népáruló kormányok. Már ki­tűzték a ratifikációs viták idő­pontját az illető országok par­lamentjeiben. Az idő sürget. — Európa népei nem nézhetik öl­hetett kézzel a fasiszta fencvad feltámadását. ^ A nemzetközi feszültség a Szovjetunió és más békeszerető országok kezdeményezésére az utóbbi időben érezhetően csök­kent. Két háborús tűzfészket, a koreait és az indokínait sikerült kioltani. A béke esküdt ellensé­gei azonban nem nyugodtak bele kudarcukba. Uj háborús tűzfészket szítanak Európában. Németországból szeretnének új Koreát, új Indokínát csinálni, Ezért kötötték meg a londoni cs a párizsi egyezményeket. A Szovjetunió továbbra is megingathatatlanul a béke út­ját járja. November 13-i jegyzé­kében meghívta az európai álla­mok kormányait; valamint az Egyesült Államok kormányát, hegy Moszkvában vagy Párizs­ban üljenek össze a béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó értekezletre, hogy megtárgyalják az európai béke és a biztonság problémáit érintő valamennyi kérdést, köztük a német kérdést is. A Szovjetunió összeurópai kollektív biztonsági egyezmény megkötését javasolta, amelyben kezdetben résztvenne mind a Német Demokratikus Köztársa­ság, mind Nyugat-Németország, a német kérdés rendezése után pedig az egységes, békeszerető, demokratikus Németország. Az imperialista és csatlóskor­mányok elutasítóan válaszoltak a jegyzékre. A közvélemény megtévesztésére nem azt mond­ták, hogy egyáltalán nem akar­nak tárgyalni, hanem azt han­goztatják; »Hajlandók vagyunk tárgyalni a Szovjetunióval, de csak a párizsi és a londoni egyezmények ratifikálása után.« A népi demokratikus országok kormányai pozitív választ adtak a jegyzékre, s a moszkvai érte­kezleten a testvéri országok kül­döttei mellett, a Magyar Nép- köztársaság képviselői is részt vettek. Az értekezleten a felszólalók, népeik nevében beszéltek arról a mérhetetlen szenvedésről, me­lyet a német militarizmus van­dál pusztítása okozott ezekben az országokban. De szóltak azok­ról a hatalmas eredményekről is, amelyeket, mint felszabadult népek elértek, azokról az ered­ményekről, amelyeket az új vi­lágháború pusztulással fenye­getne. A moszkvai értekezleten a népi demokratikus országok küldöttei mellett ott voltak a demokratikus német állam kül­döttei is. Ök képviselték az igazi Németországot, a józanul, becsü­letesen gondolkozó németek hangját. Azokét a nyugatnéme­tekét is, akik röviddel ezelőtt véresre verték az újrafe’fegy- verzés mellett ágáló Blank bonul hadügyminiszterjclöltet, azokét, akik a bajorországi és hes- seni választásokon az Adenauei« párttól megvont szavazatok száz­ezreivel és az újrafelfegyVerzést ellenző szociáldemokrata pártra adott szavazatok növelésével bi­zonyították; nem akarnak új Wehrmachtot. Az ó nevükben is szólt Otto Grotewohl élvtárs, amikor kijelentette: »A nyugat­német hitlerista tábornokoknak soha nem fog sikerülni uralmuk alá vonni Németország keleíi részét.« A moszkvai értekezlet, mint az a zárónyilatkozatbót kitűnik, nem csapja be az ajtót a tár­gyalások politikája előtt. A moszkvai értekezlet után. tehát továbbra is nyitva áll a tárgyalások útja. De tévednek azok, akik a békülékcny hangot már eddig is a gyengeség jelé­nek tekintették. A moszkvai ér­tekezlet egyben komoly figyel­meztetés azpk számára, akik nem tanultak a történelem ta­pasztalataiból. »A jelen értekez­leten részvevő államok — hang­súlyozta az értekezlet zárönyi- laikozata — megegyeztek abban, hogy a párizsi egyezmények ra­tifikálása esetén újból megvizs­gálják a helyzetet, hogy megfe­lelő Intézkedéseket tegyenek sa­ját biztonságuk biztosítása cs az európai béke fenntartása ér­dekében.« A német imperializmustól év­ezredes történelme során oly sokat szenvedett magyar nép szilárd egységben, nagy öröm­mel és lelkesedéssel fogadta a moszkvai értekezletet és mind­végig figyelemmel kísérte azt. A magyar nép a Szovjetunió és a testvéri népi demokratikus or­szágok népeivel vállvetve támo­gatja a moszkvai értekezlet ha­tározatait és kész mindent meg­tenni annak érdekében, hogy egyszersmindenkorra elhárítsál; a fasizmus, a rcvansvágyó Wehr­macht újjáéledésének fenyegető veszélyét Európa népei és az egész békeszerctó emberiség fe­lől, (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom