Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-05 / 288. szám
EGY BEMUTATÓ^ MARGÓJÁRA Montmartrei ibolya (~-/L kecskeméti Katona József Színházban táblás házak előtt fut az operettegyüttes nyitódarabja, Kálmán Imre: Mont- martrei ibolya című operettje. A színház a budapesti előadáson felbátorodva vette műsorba ezt az operettet, amely bár a rendezői ötletek szellemességét, és a színészi játék legtöbbször kifogástalan szép és ízléses voltát illetően sikernek mondható, de talán mégsem képes arra, hogy valóban méltóvá váljék egy új színházi évad beköszöntőjének szerepére. Az eléggé elkoptatott bohém-sablonok szerepeltetése az egysíkú, szinte állóképszerű szerepek rendkívül nehezen játszhatóvá teszik a darabot. r rdemes volna arról már egyszer komolyan döntést hozni, hogy vájjon megállja-e helyét az a bizonyos régi módszerű operettromantika, a mi színpadainkon még akkor is, ha egy-egy operett jólismert, népszerű zenéjének értékei indokolttá teszik a régi, klasszikusnak mondott darab felújítását. Itt ugyanis bizonyos tekintetben az volt a legnehezebb, hogy a Montmartrei ibolya gyengén összefércelt jellemeit nem lehetett másként játszani, csakezekVioletta és a művészi hajlamokkal rendelkező végrehajtó. — S. Gyólai Viktória és Simái Ede. nek a jellemeknek a silány belső logikáját figyelembevéve. Pontosabban nem lehetett például megtenni a Montmartrei ibolyával ugyanazt, mint a tavalyi nagyszerű Luxemburg grófjával, vagy az elmúlt színi- ;vad legkitűnőbb operettjével, a Leányvásárral. Az adta _ meg mindkét előadásnak a varázsát, pikantériáját, hogy az alakítások módot nyújtottak bizonyos szatirizálásra. A színészek egy kicsit megmondhatták véleményüket is a játszott alakokról, arról az egész világról, amelyet az operett mechanizmusa a színpadra visz. Persze, egy klasz- szikus operett mai színpadravi- telének nem ez az egyetlen módja. Csakhogy a Montmartrei ibolya giccses története ezt nemigen tette lehetővé. Ezért küszködnek még olyan kitűnő színeszek is az alakítással, mint Oláh György, akinek sikerül ugyan abbé a fakó és színtelen szerepbe is életet öntenie. Az író érzelgős alakja az ő kezében nem annyira papirosízű. Ugyanez mondható Gyólai Viki Violettájáról. — Gyólai énekhangja teljes birtokában, képességeinek a legjavát adta. Finoman, itt-ott keresetlen humorral rendkívül szinpa- tikus alakot teremtett. Mucsi Sándor festőművésze kellemes, kulturált alakítás s különösen a duettekben igen meggyőző, hangulatos. Kitűnő Dobi írisz, aki a törtető, könnyűvérű Ninonból igyekszik hús-vér szerepet teremteni. Nagyszerű temperamentumával ez sikerül is neki. 'Y^alán egyik szerep sem bil- lenthette annyira a humor oldalára az előadást, mint Simái Ede Spagetti megszemélyesítője. Az ő alakításában benne van az a bizonyos játékos íz, ami könnyebbé, gördülékenyebbé tehette volna az egész együttes mnukáját. Spagetti szerepe nagyon hálás. Simái Ede azonban nem a nagyon is kínálkozó sablonok irányába törekedett, hanem egyénibb, bensőségesebb alakítást nyújtott és főleg ízléses és könnyű szórakozást akart adre sem sikerült eltüntetni a librettó gyengeségeit. f-JÍ. kisebb szerepekben első- sorban Szoó György hadügyminisztere, Honti Sándor színházigazgatója, Kertész Dezső Rotschild bárója megragadó. Csorba István alakítása, sajnos, A termelőszövetkezetek zárszámadásáról A második felvonás spanyol táncának záróképe. ni. Minden mozdulatát harsány nevetés kíséri estéről-estére. álljunk meg egy percre. Talán azzal lehetett volna még jobbá tenni az egész előadást, ha a rendezői elgondolás könnyebbé, lazábbá, a drámai konfliktusok kiélezése helyett annak a megmutatására ösztönözte volna az egyébként kitűnően alakító színészeket, hogy a színpadon mindenki ebben az eléggé limonádéízű operettben csak játszik és tolmácsolja az itt-ott valóban szép és hangulatos dalbetéteket. Mert a táncképek kitűnően sikerültek, különösen a spanyol; táncjelenet. Örömmel üdvözöljük az új szólótáncosokat: Hont Ágnest, Mucsi Istvánt, akik Körmendi Évával és Szegedi Jenő vei együtt kitűnően megkomponált, fergeteges lendületű, magas mozgáskultúrájú táncot mutattak be. Meg kell dicsérnünk Nagy György rendkívül ötletes rendezését. A harmadik felvonás képe, a színpad és a nézőtér megfordításának trükkjével sokat lendít az előadáson. Sajnos, azonban Nagy György minden sziporkázó szellemessége ellenéeléggé egyenetlen. A bemutató óta sokat fakult s bár egyéni ízű az alakítása, több műgonddal kellett volna megformálnia ezt az eléggé fontos szerepet. A klasszikus hatos, az operett főszereplői; Oláh György, Simái Ede, Csorba István, S. Gyólai Viktória, Mucsi Sándor és Dobi írisz. A díszletek kitűnőek, különösen a második felvonás, de szép az első kép műterme is. A zenekar Kemy Kálmán tehetséges irányításával szépen működik, lendületesen és pontosan játszik. Cs. L. Termelőszövetkezeteinkben most nagy munka folyik. Üjra számbaveszik az eltelt egy év eredményeit, mérlegre teszik a növénytermesztés, az állattenyésztés és a többi üzemág eredményeit, bevételeit, kiadásait. Az eddig elkészített zárszámadások közül 62 került vissza a termelőszövetkezetekhez. A zárszámadási közgyűlések eddigi hangulata azt tükrözi, hogy termelőszövetkezeteink zöme bizakodva néz a jövő elé. Legtöbb termelőszövetkezetünkben elhatározták, hogy azokat a termelési ágakat növelik majd jövőre, amelyek a legjövedelmezőbbek, amelyek fejlesztéséhez a legjobb adottságai vannak a csoportnak. A kecskeméti Uj Tavasz termelőszövetkezetben a zárszámadási közgyűlést egésznapos tapasztalatcserével kötötték egybe, amelyen resztvettek a környező termelőszövetkezetek elnökei. Ez a termelőszövetkezet nyereséggel zárt. A legtöbb jövedelmet a szőlő- és gyümölcs- termelés jelentette. Azonkívül jövedelmező volt a 10 hold kertészet is. Volt olyan parcellájuk, ahol háromszor használták ki a földet. Egy katasztrális holdról 36 ezer forint jövedelemre is szert tettek. Más termelőszövetkezetek az állattenyésztésből jutottak nagy jövedelemhez. Ezek* nek a termelőszövetkezeteknek zöme elhatározta, hogy továbbfejleszti a legjövedelmezőbb termelési ágakat. Van azonban néhány megjegyezni való a zárszámadásokkal kapcsolatban. Helytelen, hogy a termelőszövetkezeti tagoknak járó többtermelési prémiumot nem akarták kiosztani a kiskunfélegyházi járásban. A tagoknak ugyanis a rendelkezés értelmében a több termelésért járó jutalom 50 százalékát azonnal ki kell osztani. A járásnál lévő megbízott, aki a zárszámadások ügyét intézi, ezt meg akarta akadályozni a veszteséggel záró termelőszövetkezeteknél arra hivatkozva, hogy »sókkal célszerűbb«, ha a jutalom ösz- szegét a terhek csökkentésére könyvelik ei. Ez törvényellenes és egyáltalán nem célszerű. Adjuk meg a tagoknak azt, amit a törvény is biztosít nekik. Az ilyen törvényellenes cselekedet rossz hangulatot szül a termelőszövetkezetekben. Ez az eset a A Hazafias Népfront munkája állandóan ébrentartott testvéri együttműködés lesyen népünk nyugalmáért, békesséséért, jólétéért A Hazafias Népfront megalakulásának az első hírtől kezdve örültem, mert nagy testvéri összefogásnak a lehetőségét láttam meg benne. Mindig szivem szerint való volt a magyar összefogás gondolata és a magyar egység ápolása hazánk javáért és felemelkedéséért, s most a Hazafias Népfront programmjában ez az összefogás, ez az egység jut szóhoz mindnyájunk javára. Uj emberek, eddig félrehúzódók sokasága előtt nyílt meg a lehetőség népünk jó törekvéseinek becsületes szolgálatára, amelyből résztvenni magam örömnek és megtiszteltetésnek tartom, hiszen a magyar református lelkipásztor a nép fia és Isten népünk felemelkedését. Jólesően vettem tudomásul, hogy a Hazafias Népfrontban nem azt kérdik: ki voltál, ki volt apád, nagyapád, hol voltál eddig? Hanem benne előttünk lévő, együttes célokra nézünk, ezek elérésére fogunk össze, hogy így szolgáljuk egész népünk felemekedését. A Hazafias Népfront ajtójának megnyílása minden igaz hazafi előtt, egy nagy megengesz- telődés kellemes érzésével töltött el, hiszem, hogy velem együtt sok-sok embernek a meg- kötözöttsége oldódott fel és egyszerre megtalálta helyét és szolgálatát mai társadalmunkban. Amikor a bajai járási népfront-bizottság tagjának jelöltek, annak a szükségességét hangoztattam, hogy a Hazafias Népfront munkája állandóan ébrentartott testvéri együttműködés legyen népünk nyugalmáért, békességéért, jólétéért. Ezért az én munkaterületemen mindent megtenni, elsőrendű kötelességemnek tartom. Ugyancsak kötelességemnek tartom a sovinizmusmentes, igazi hazafias nevelést is, amely nyilvánuljon meg tettekben, jócselekedetekben és más népeket is megbecsülő szeretetben. Hűséges kötelességteljesítésre tanítani éppen- úgy célkitűzésem, mint az, hogy a helyi és járási népfront-bizottsági üléseken rámutassak őszintén és bátran, építő kritikával azokra a hibákra, panaszokra, amelyek még jogos sérelem tárgyai. Nem lehetünk perfekcionisták, mindig javítani, a tökéletességhez mindig közeledni kell. A járási népfront-bizottsági ülések alkalmával és azon kívül is igyekszem megismerni még jobban járásunk községeinek az életét, fáradozását, többféle nemzetiségű népét, szokásait, népviseletüket, gondolkozásmódjukat, lelkületűket, hogy minden jó és követendő példát falum elé állítsak, ahol arra csak alkalom nyílik. Úgy kívánok fáradozni, szót emelni, tanítani, szolgálni minden szépért, minden jóért, minden felemelőért, hogy segítsem népünket a felemelkedés útján előbbre jutni, s ugyanakkor megbecsülést szerezzek egyházamnak, s nyilvánvalóvá tegyem a hűséget, a megbízhatóságot a ránk bízottakban. Afeletti örvendezéssel fejezem be nyilatkozatomat, hogy a Hazafias Népfrontban új és üres lapot nyithatunk mindnyájan, amelyre csak az egész magyarságért, békességéért, jólétéért végzett munkánk, szolgálatunk, cselekedeteink lesznek felírva. Dr. Balogh László ref. lelkész, a bajai járási népfront bizottság tagja, tiszaújfalusi Tisza termelőszövetkezetben, valamint a jász- szentlászlói Lenin termelőszövetkezetben fordult elő. Ennél cifrább az, ami a kele- biai Vörös Csillag termelőszövetkezettel történt. A termelő- szövetkezetben zárszámadási közgyűlést hirdettek a napokban. Ezen a közgyűlésen a járási mezőgazdasági osztály részéről senki sem jelent meg, de elküldték a termelőszövetkezetbe egy olyan mérleget, amelynek csak a passzív olcL.la volt kitöltve. Ebből meg lehetett tudni, hogy a termelőszövetkezet zárszámadási mérlege 163 ezer forint veszteséggel zárult. Ugyanakkor a termelőszövetkezet elnöke sem készült fel a közgyűlési beszámolóra. Persze ilyen körülmények között a tagság nem lett tájékoztatva és elégedetlenül ment haza a gyűlés után. Több helyen a járási tanács vezetői, mezőgazdasági osztályai nem adják meg a kellő politikai segítséget a termelőszövetkezetnek a zárszámadási közgyűlés levezetésére. A kiskőrösi járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetői a könyvelőkre bízták a zárszámadási mérlegek visszaadását, azokat osztották be a közgyűlésekre. Ebből látszik, hogy csak adminisztratív munkának tekintik az egész zárszámadást. Nem gondolnak arra, hogy a mérlegben szereplő számokat meg kell magyarázni, hogy mi miért van, és hogyan lehetne a következő évben jobban gazdálkodni. Ehhez kell politikai segítséget adni a termelőszövetkezeti elnököknek, hogy sikeres, politikai tartalommal telt legyen a zárszámadási beszámoló, mert ekkor a közgyűlés is jól sikerül. A termelőszövetkezeti tagok akkor látják, hogy mi a hibák kijavításának útja és jövőre tevékenyebben részt vesznek gazdaságuk jövedelmezőségének növelésében. Ahhoz, hogy a zárszámadási kiindulópontja legyen a következő évi jövedelmezőbb gazdálkodásnak, elsősorban a kommunisták aktivitására van szükség. A kommunistáknak mozgósíta- niok kell a zárszámadások megkezdésétől a közgyűlésig a tagokat, segíteniök kell a vezetőséget. Harcoljanak azért, hogy a zárszámadás a mintaalapsza- bályzat pontos betartásával menjen végbe. Ne feledkezzenek meg a jó eredményt elért tagok premizálásáról, beszéljék meg szövetkezetük további fejlődésének útját és így tovább. Most a zárszámadások idején a jól gazdálkodó termelőszövetkezetektől sokat tanulhatnak a gyengébb eredményt elért szövetkezetek is. Megtanulhatják mindenekelőtt azt, hogy szakszerű, gondos, hozzáértő gazdálkodás esetén minden termelő- szövetkezet előtt nyitva van az út a kiváló eredmények, a magas jövedelmezőség felé. A termelőszövetkezetek akkor tudják bebizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisáruter- melő gazdaságokkal szemben, ha kevesebb munkával többet termelnek, mint az egyéni gazdaságok. Termelőszövetkezeteinknek tehát gazdaságilag le kell győzni a kisárutermelő paraszt- gazdaságokat. A termelőszövetkezetek zárszámadását, a zárszámadási köz-' gyűléseket nagy érdeklődéssel’ figyelik az egyénileg gazdálkodó parasztok is. Főként ettől függ belépnek-e, vagy sem a termelőszövetkezetbe. — Éppen ezért nagy gondossággal kell elkészíteni az évi munka tükrét a zárszámadást.
