Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-25 / 305. szám
esc sasa A z utóromantikus korszak idején, illetve befejeződésével témaválasztás tekintetében válaszúira került író és zenész egyaránt. A bukolikus hang már régebben elítélte magát, nem kellett senkinek. Az átlag népszínmű hamis paraszti figuráival és álmagyar zenéjével rossz utakra tévedt. A nyu- .gateurópai kozmopolita hangot, nem igényelték a tömegek. A témakereső vajúdás a figyelmet a keieti környezet felé fordította, meiy az exotikus emberek megrajzolásával, szokásaik, énekük és táncaik bemutatásával és megkomponálásával szinte készen kínálta a lehetőségeket. Ezt ragadta meg Martos Ferenc és Huszka Jenő, a Gül Baba szövegírója és zeneszerzője is, öár operettjük főalakja — Gádor diák magyar. Nincs helyünk kitérni arra, hogy a szövegíró néhány helyen, különösen a történeti hűség tekintetében kissé visszaélt a költői szabadsággal. A fenti és még néhány más körülmény indokolttá tette az átdolgozást, amit Kardos László végzett. A Gül Baba felújítása jó öt-i tét volt a Katona József Színház igazgatóságától, amit a nagy közönségsiker is igazol. R átérve a szereplők művé-| szí munkájának méltatására, elsősorban ki kell ^ erntn nünk a rendezők: Erdődi Kálmán és Bay Gyula körültekinvó és igényes rendezését, ami mind a fő- és mellékalakok, mind a tömeg jelenetek formálásában állandóan éreztette hatását. Jól kihangsúlyozták a szeretet mindent legyőző hatalmát. Rendezési feladat lenne a második felvonásbeli és a darab zenei összhatásából is erősen kivágó, giccses »Mujkó dalát« és cigány-jelenetet javítani, jobba tenni. Az operett zenéje nem egységes. Több részében felfedezhető azonban a haladó zenei hagyományokra való támaszkodás vágya. így Gábor diák belépője verbunkos szövetű, de megtaláljuk a nemes érzelmekben bővelkedő lírai hatig mellett a sekélyesebb igényű kuplé- hangct is, amint ez az akkori operettek harmadik felvonásában szokássá vált. (Mujkó magánszáma). A zeneszerző bár a legegyszerűbb eszközökkel do.- gozik, a dramatikus ábrázolásban és aláfestésben, — különösen a finálékban — szinte tökéleteset alkot. Az a talaja, amiből a János vitéz zenéje *s kinőtt. A címszerepeit játszó Gyulai Antal kitűnő alakítást nyújtott, amely a darab egyes helyein, mint a rózsatépő jelenetnél és a börtönbe jövetele alkalmával, — a művész, ábrázolás csúcspontjává növekedett. Dobi írisz Leilája bájos es bensőségesen lírai volt belépése pillanatától kezdve. Előnyösen támogatta alakítását meleg szoprán hangja. Igen szépen formált volt Mu- csi Sándor Gábor diákja. Hajlékony tenorja különösen jól érvényesült mind a lantos diák dala, mind a bordal magas fekvéseiben. Erdődi Kálmán Mujkójával tanújelét adta, hogy komoly művésze a humornak, mert ezt a könnyen »túljátszható« figurát végig mértéktartóan alakította, kivéve a bordal utáni komikus táncjátékot. Mojzes Mária cigányasszonya hibás cigánybeszéde ellenére iparkodott meggyőző figurát formálni. Csajányi György kegyetlen, gúnyos és fölényes Ali basája igen jó volt. Soha nem esett Ki ebből a szerepből, még akkor sem, amikor háttérbe került. Zulejka rajza nem volt szerencsés. Kitűnő színészi munka vol Ga- rics Jánosnak, az Ali basa kíséretében lévő korbácsos katona kegyetlen, vérszomjas figurája, bár helyenként, különösen, az első felvonásban túlságosan középpontba játszotta magát. A koreográfia nem volt olyan bőkezű ötletekben, rriint a rendezés. Hont Ágnes és Körmendi Éva plasztikusan, szépen táncoltak. Igen bájos volt a labdatánc. A nyiltszíni tapsot kiváltó szép díszletek Rédei Bélát dicsérik. Szépek, jól megválasztottak voltak a kosztümök. Gábor diák a második felvonásbeli díszruhájához azonban trikó helyett nadrág jobban illett volna. A kórus szépen énekelt. Külön megdicsérjük az első felvonás női sextettjét. fsak a legnagyobb elisme- rés hangján szólhatunk a zenekar munkájáról. Joggal hisszük, hogy nem tévedünk, amikor azt állítjuk, hogy a vidéki színházi zenekarok egyik legjobbjának tartjuk, mely együttes némi kiegészítéssel a legkomolyabb zenei feladatok megoldására is alkalmas. Szép volt a koncertmester meleg tónusú hegedűszólója. A nyári átalakítással kapcsolatos, előnyösebb elhelyezés nagyban emelte a zenekari hangzás szépségét és az intonálás tisztaságát, valamint megteremtette a színpaddal való jobb kapcsolatot. A fiatal Szalatsy István karnagy muzikalitásával, jó tempóival, fantáziájával és jó »ütő- készségével« komoly biztosítéka a színház további zenei sikereinek. Nemesszeghy Lajos. Az operett négy főszereplője: Mucsi Sándor, Dobi írisz, Er- dödi Kálmán és Gyulai Antal. Jelenet az első felvonásból. Erdődi Kálmán: Mujkó és Mucsi Sándor: Gábor diák. Kitűnő alakítás volt Csapó János taipnya’ó, áruló budai bírója. Az operett két főszereplője a második felvonás egyik jelenetében, Dobi írisz: Leila és Mucsi Sándor: Gábor diák szerepében Vidám karácsony egy KISZ-hen SOKSZOR LÁTHATTUNK ezekben a napokban mosolygós szülőket nagy csomagokkal kisietni boltjainkból, válogatni azokból a szép karácsonyfákból, melyeket úton-útfélen áruinait. De nem hiszem, hogy megszokott látvány lett volna eddig, hogy egy egész kisipari szövetkezet ment volna karácsonyfát venni gyermekeinek. MÁRPEDIG EZ így volt. így volt, mert a Kecskeméti Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó- és Javító KTSZ tagjai elhatározták, hogy együtt mennek bevásárolni. — Már jó régen tervezzük mi szövetkezeti dolgozók — mondja Rapcsányi Lászlóná, a szövetkezet könyvelője —, hogy karácsonykor meglepjük dolgozóink gyermekeit, unokáit. — 65 kisgyermeknek vettünk karácsonyi ajándékot — teszi hozzá Rózsahegyi Mihályné, miközben gondos kezekkel díszíti a nagy karácsonyfát. LASSAN MEGSZÉPÜL a fenyőfa, az erős villanyfény megmegcsillogtatja a rajta függő szaloncukrok sztanioljait. A gazdag cukorcsomagokra rákerülnek az ajándékozottak nevei: Dallos Csaba, Kis Márta, Vágó Ferike és a 15 éves Varga Sándor neve, aki már ilyen fiatalon is tagja a Gépgyár- MRSZ csoportjának, és a múlt hónapban már ejtőernyőugrást is végzett. MÉG DÍSZÍTENEK az asszonyok, mikor egymás után nyílik az ajtó és a papák kezét fogva, csillogó szemekkel már belépnek az apróságok. Nagyon szeretnék már szopogatni a finom cukorkát, ropogtatni az édes kekszet, de még nem lehet. Meg kell várni, míg Bende László elnök bácsi felköszönti őket, sok-sok boldogságot és eredményes tanulást kíván nekik. Csak aztán szólítja Rózsahegyi és Rapcsányi néni a sok kis Ferikét, Marikát, hogy egy-egy szeretetteljes símogatássa! kezükbe adják a sok finom édességet. — Horváth Lacika, Horváth brigádvezető 5 éves kisfia szép versikével köszöni meg apukájának és apuka munkatársainak jó munkáját s a jó munka eredményét, a gazdag karácsonyi ajándékot. JÓL DOLGOZTAK az apukák, nagyapák. Átlagkeresetük mindig elérte az 1415 forintot, több és jobb árut termeltek, mint tavaly. így a szövetkezet komoly nyereséggel zárja az évet, a dolgozók részesedése is nagyobb lesz. Becsületet hoztak munkájukkal Kecskemétnek, örömet annak a sok-sok dolgozó parasztnak, akik használják az itt gyártott mezőgazdasági cikkeket, ök is örültek annak, hogy a szövetkezet megajándékozta gyermekeiket, hisz ebből azt látták, hogy szereti őket a szövetkezet, megbecsüli államunk munkájukat. Benedek István. ASSZONYOKNAK Az év hátralévő napjai még kedves, bensőséges ünnepeket rejtegetnek magukban. Karácsonykor, Szilveszterkor, no meg az év első napján, vendégek keresik fel a családokat, együtt fogyasztják az ünnepi ételt. De ha történetesen egyedül ünnepel a család, akkor is szépen díszített asztalon terítenek. Hogyan terítjük meg az ünnepi asztalt? A szép teríték egyik előfeltétele a fehér — vagy ha az nincs — egyszínű, lehetőleg világos abrosz. Ez már magában- véve is ünnepi benyomást kelt. Felesleges az asztalt túlzsúfolni tányérokkal, poharakkal, mindig csak azt tartsuk az asztalon, ami a legfontosabb. Ügyeljünk arra, hogy a tányérok, poharak, ■’.vőeszközök lehetőleg egyformák ’•egyenek. Minden teríték mellett legyen szalvéta, meg pohár cs egy kis tányér a salátának. Az asztal belső részére kis fenyőfafűzért rakhatunk. Szalvétákra is helyezzünk pici fenyő« ágat és az abrosznak az asztalról lelógó részére is tűzzünk egyet-egyet. Míg az ételt tálaljuk, az asztal közepére helyezzünk alacsony vázában fenyőgallyat és fagyöngyöt. Ha nagyon ünnepélyessé akarjuk tenni a vacsorát, fűzhetünk fenyőgallyból és fagyöngyből füzért a csillár köré is. Ügyeljünk azonban arra, hogy túlzásba ne vigyük a díszítést. A szépen feldíszített asztal mellett — meglátják — még finomabb ízű lesz a falat. Karácsonyra, Szilveszterre elmaradhatatlan a FINOM KALÁCS ; 50 deka liszthez, (legjobb, ha félmennyiségben darás lisztet, felében síma lisztet használunk) 7 deka cukrot, 8—10 deka zsiradékot, egy tojás sárgáját, két és fél deka élesztőt, körülbelül nc- gyedliter tejet, fél deka sót és kevés citromhéjat veszünk. A tésztát jól kidolgozzuk, majd kelni hagyjuk. Tepsibe rakjuk s rövid kelés után szép barnára sütjük. Ha több tésztát sütünk, mást is készíthetünk belőle: A DARÁZSFÉSZEK tulajdonképpen kisodort kelt tészta, melyet langyesított, tehát félfolyékony zsiradékkal megkenünk és cukorral kevert dióval szórunk meg. Kevés fahéjat, vagy vaníliás cukrot is tehetünk hozzá. A tésztát besodorjuk, szélesebb csíkokra vágjuk és vágásával felfelé, kizsírozott tepsire egymás mellé rakjuk és megsütjük. Az OROSZ SZALAGCSOKOR is kelt tésztából készül: a tésztát vékonyra nyújtjuk, zsírral megkenjük és széles téglalapokra vágjuk. Ezeket a téglalapokat összetekerjük, végeit bevagdal- .juk és szalagcsokrokat formálunk belőlük. A megsült tészta réteges lesz. Ha elkészült, megcukrozzuk, Újévre süssünk POZSONYI KIFLIT. 56 deka lisztet táblán, dörzsöljünk össze 28 deka vajjal, akkor adjunk hozzá egy csipet sót, három evőkanál porcukrot, három tojás sárgáját, három deka kicsi tejben megkelesztett élesztőt és annyi tejfelt, vagy tejet, hogy összegyúrva olyan legyen, mint a jó kemény rétestészta. Félórai pihenés után nyújtsuk ki késfoknyi vékonyra és nagy fánkvágóval, vagy nagy pohárral vágjuk ki kerek lapokra. Jó édes, vaníliás, kis tejjel összefőzött dió- és máktöltelékkel bőven megtöltve hajtsuk össze csinos kifliknek és tepsibe rakva, ha ott is megkelt, tojással megkenve süssük szép pirosra. • Kitűnő borkorcsolya a köménymagon SÖSRUDACSKA. 56 deka finomlisztet 10 deka zsírral és 10 deka vajjal táblán dörzsöljünk össze, aztán adjunk hozzá két kávéskanál sót. két tojás sárgáját, két-három deka langyos, meleg tejben felolvasztott élesztőt és annyi tejfelt vagy tejet, hogy kemény rétestésztává gyúrhassuk. Nyújtsuk cl fél kisujjnyi vékonyra, vágjuk el ujjnyi vastagon hosz- szúkás rudacskáknak, ott a táblán kenjük meg tojással és tetejét szórjuk be sóval és köménymaggal. Aztán rakjuk tepsibe, hagyjuk kelni és ha meg- kelt, rendes jó tűz mellett süssük mag szép h^lványyirosra.
