Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-25 / 305. szám

7 öb ős sás tag fa van máris Jánoshalmán a szőlő” és gyümölcstermelő gazdáit egyes ül elének

Nemrégiben alakult meg Jánoshalmán a szőlő- és gyümölcs- termelő gazdák egyesülete. Azaz inkább újjáalakult, mert a fel- szabadulás előtt és utána is néhány évig működött, — természetesen azelőtt a kulákok vezették s fölözték le minden hasznát.

Az alakuló ülés óta kereken 45,0 gazda iratkozott az egyesületbe. Már ez a szám is elárulja, hogy ennek a szervezetnek élet- rekeltése az egész község dolgozó parasztságának óhaját teljesítette. De nézzük meg közelebbről:

milyen programmal foglalkozik ez a máris többszáz tagot számláló egyesület?

A tagság először is szervezeti életet akar teremteni. Visz- szakapták az egyesület régi helyiségét, a volt MSZT-székházat, persze, eléggé mostoha állapotban. Most rendezik be. A vasutas szakszervezet asztalokat adott, a dolgozó parasztok székeket, padokat hoztak bele. De az épület erősen tatarozásra is szorul. Az egyesület tagjai ezt társadalmi munkában vállalták, építőanyagra a járás ígért pénzt. A berendezés után itt állítják fel a szakkönyvtárat, amelyet már meg is rendeltek.

A tél folyamán minden vasárnap szakelőadásokat tartanak a székházban.

Ezt Ságodi Benedek gazdasági tanár vállalta, aki vezetőségi tag is az egyesületben. Ű vezeti a 30 hallgatóval működő ezüst- kalászos tanfolyamot is, amely • ulajdonképpen az egyesület keretében működik. A v- lövég

most készülő ütemterve szariní rendszeres előadásokat terveznek a kiserdei, kecskési pusztarészen is.

Az egyesület eddigi tevékenységének máris komoly eredménye, hogy megoldotta a gyümölcsfacsemeték beszerzését.

20.000 darab csemetét hozattak legutóbb s ebből 11.000 darab máris gazdára talált. Ugyanígy segítik szőlővesszővel a telepíteni akaró gazdákat. Egyelőre azonban legnagyobb szükség lenne mélyforgató ekére. Máris 30—40 holdra lenne szerződés, dç ha gépet látnának a jános- halmiak, — egész tavaszon át lenne szántanivaló csak ennek a községnek határában. Gaviik elvtárs elmondja: tavaszra soha nem látott ütemben várható Jánoshalmán a szőlők, gyümölcsösök felújítása, újak telepítése. (De hozzá kell tenni: így is évekbe kerül, míg a sok kipusztult, tönkrement értéket pótolják s míg Jánoshalmáról ismét sokezer vagon gyümölcsbor indul útnak a világ minden tája felé.)

Tavasszal első munka a gyümölcsfák permetezése. Eddig ez sqk gondot, bosszúságot okozott a gazdáknak. Maguk kotyvaszt- gatták a mészkénlevet — legtöbbjének sem eejénye, sem mérőeszköze nem volt az erősség megállapításához. Ezt a gondot most magára vállalja az egyesület.

Máris gondoskodtak tüzelőről és edényről a l^cnlé főzéshez s a gazda készen kapja meg.

ígéretet kapott az egyesület ma gasnyomású és motoros permeteződre is a ppvényvédő állomástól és a borotai gépállomástól.

Talán a legnagyobb örömet az váltotta ki a szőlősgazdák között, hogy

az egyesület út,ián hitelbe

is kaphatnak védekezőszert.

Számos gyengébb gazda azért hanyagolta el a permetezéseket, mert a földművesszövetkezettői csak készpénzért vásárolhatott s ha pillanatnyilag nem volt pénze, nem juthatott védekezős?er- hez. Az egyesületnek módjában lesz kölcsönt adni, hiszen a befizetett tagdíjakat tulajdonképpen erre fordítják.

Az egyesület sok segítséget

tud és akar is adni az értékesítés megszervezésében.

Merj a Mezőker etícligi működésére bizony nem egy panasz hangzott el Jánoshalmán is. Sokszor indokolatlanul leértékelte a gyümölcsöt, vagy az átadáskor egy kosárka áruval félnapot-is kellett várakoznia a termelőnek. A tehetősebb gazdák utóbb már maguk szállították Pestre a gyümölcsöt s személyesen értékésí tették. Persze, ez sem volt bosszúságtól mentes megoldás: ha néni talált azonnal gazdát a gyümölcs, ott kellett tárolni, vagy éjszakázni mellette. Az egyesületnek az a terve, hogy tavaszra standot létesít Budapesten a tagok terményeinek árusítására. A gazda átadja a gyümölcsöt a tagok kq- zth választott, meghízottaknak s tovább nincs gondja vele.

I Kaid eső mji levél

Az óra éjfélt üt és valami kellemes érzés lopakszik a sei- vekbe. Ünnepi vendég érkezett. — A karácsony jött el.

Méltóságos lénye szóra bírta a szív legparányibb üregeit is. Milliók vágyát hozta el hozzánk; az igazságos emberi szeretetett — A virágaink mast a föld mélyén alusznak. Gólyánk a Nílus partján áll és hazagondal. Berkeinkben csend és“ béke honol. A. családi tűzhelyeinkbe nem jöttél váratlanul. Régóta vártunk. Szorgos munkával vártunk szerte az országban.

De a munka láza n\qst is ott lüktet minden munkás ereiben, mert nálunk, országunkban már ősidők óta, a magyar vér munkával keveredett.

Szorgalmas kisgyerekeinknek, kislányainknak felejthetetlen örömet okoztál, csillogó fenyőágaiddal Szereteted lángoló melegébe burkoltad az egykori szegény munkásak gyermekeinek hozott ajándékaidat. Most glóriába fonja neved a proletár-em- lékezés, mert magáénak vall mindenki, aki dolgozik e hon fel- virágozásán, aki békében akarja folytatni a megkezdett munkáiOrszágunk falvaiban, városaiban mindenütt, reményben gazdagok, szívben igaz emberek várják tgled, hogy a jövőben is a maihoz hasonló bgkességes napon köszönts ránk. Hiszen tudod kedves karácsony, hogy a mi hazánkat és a mi népünket már menpyi kín, mennyi rosszakarat övezte körül gyilkos szárnyaival Mi Uten világot óhajtunk, amiben most élünk, ezért feszül izmainkon a bronzszínű bőr, ezért dobban a szivünk, ezért dolgozik az agyunk. Ezért igazultunk meg a szabadság levegőjében.

A mi apáink, anyáink, testvéreink szava, a te erkölcsi lényed tiszta gyümölcse, s e gyümölcs qz emberi szivek mélyéről sarjadt, ahonnan ez a szó kiindul, hogy: béke. Mert ez a legszebb és legszentebb szó, ami szívből jön és a szívhez szól. Hiszen amióta ember él a földön, mindig a békesség után vágyódik.

Kedves karácsony! De mégis vannak, akik nem óhajtják a békességet, akiknek nem kedves a te legszentebb ajándékod, az emberi szeretet, a béke. Ezek az emberek azon igyekeznek, hogy megbolygassák nyugalmas, szép életünket. Lehet, hogy most, a te szent ünnepeden is azon gondolkodnak, miképpen foszthatnák meg az egyszerű embereket a boldogságuktól. Azt a világot akarnák bemocskolni újra, amelyiket mi már tisztára mostunk.

Amíg ők ezen áskálódnak, addig mi még több erőt gyüjiünk ahhoz, hogy nagyobbat lendüljön a kar, szaporábban csengjen az üllő, szebben szóljon a dal, vidámabban pattogjon a tánc és hogy nagyobb legyen a kenyér. Ez ad nekünk islapot ahhoz, hogy erőnkben, egészségünkben frissek maradjunk és azok is maradunk, mert életünk ritmusát munkánk táplálja. Honépítö lelkesedésünk a béke virágát, jólétünket szolgálja.

Kérünk téged kedves karácsony, hagy a jövőben is békés életünk maradandó emlékeképpen látogass el hozzánk. Zöldágaidat tűzdeld ismét derűs életünk békés alkotásaira.

Kedves karácsony! Mi ennek jegyében tesszük ünnepivé hétköznapjainkat, mert munkánkban benne van a szivünk, lelkűnk és az z kamtunk.

Szürke hétköznapi délután, — mondaná a felületes szemlélő, ha most a hercegszántói utcákat járná. Gyermekek játszadoznak a kapuk előtt. Egy asszony sief a házak tövében, talán éppen élesztőt megy vásárolni a holnapi kenyérsütéshez. Kocsi baktat fölényes nyugalommal, szárral megrakott an.

Ezek az első benyomások pillanatképei. De mi van mögöttük? Mit rejteget a valóság a magasra vont kerítések mögött a házak udvarain, az apró kis szobácskák mélyén, az iskolában, a kultúrházban, a földmű* v’esszövetkezetben, szerte a községben.

Menjünk keressük meg,

*

Felszabadulás útja 14. Itt lakik Vő András, az Uj Élet termelőszövetkezet tagja. Az udvar mélyén egy szalmarakás tövében találunk rá. Almot készít. Tiszta qdvar dicséri a gazdát.

— Éppen a napokban fejeztem be az építkezést. Nyári konyhát építettem, a téli konyhán pedig bofedettem a tetőt. Mióta a szövetkezet tagja vagyok, évről-évre több telik az ilyesmire. Az elmúlt évben egy szobabútort vettem, tayasz- szal pedig az idei részesedésből üszőt' is szeretnék vásárolni.

Vő András idei részesedése terményben és készpénzben meghaladja a 15 ezer forintot.

— De ebben nincs benne a háztáji föld jövedelme. Mert att is termett vagy 25 mázsa kukoricám. Azt a két hízót sem számítottam, melyet az idén vágok. Égy 260 kilósat már levágtam, januárban egy három mázsás is sorra kerül. Egy góbé ég öt sijídő azért még maradt az ólakban*

A földművesszövetkezet nagy- árudájábari a legnépszerűbb ember a gándor bácsi. A textil és kötött osztályon mindenki ót keresi. Hogyne keresnék, mikor mindenkinek egyből eltalálja az ízlését. A kis Tur- csányi Jóska most kap egy me- leg kötött kabátot és egy meleg nadrágot, Az anyja kötője

HERCEGSZÁNTÓI ÚTINAPLÓ

mellől maga is a pult elé settenkedik. ’ Győri i Simonne inget vásárol az urának.

— Karácsonyi ajándék? — kérdezzük.

— Nem- Karácsonyra finomabb inggel lepem majd meg a férjemet.

*

A kultúrházban fiatalok próbálnak, a délszláv iskola Ma- tija Gubec úttörő csapat tagjai. A gyermekjáték szereplői éppen pihenqf tartanak. A népi ének- és tánccsoport van a színpadon. A délszláv DfSZ- fiatalpk is gyülekeznek, hogy a kis úttörő pajtások után ők is hozzálássanak a próbához. Vendégszereplésre készülnek. Népi ének- és táncs?ámaikkal felkeresik januárban Baranya megye délszláv és horvát lal>ta községeit.

*

Még megtekintjük a megnyílt gazdakört is. A Petőfi utcában találunk rá. Kilencven tagja volt, mikor megnyílt: Azóta már sokan léptek be. Uj színfolt a község életében. Udvarán többen kíváncsiskodnak, ugyan hová is építik a kqgUpályát. Mások rppst lépnek ki az épüle- bpl. Jói megnézték a helyiséget, mit is kellene rajta csinosítani, szépíteni.

Egy szürke hétköznapi délután. Tele élettel, vidámsággá i4 Csak fel kell lebbentepi g fátylat, hogy a téli napfény sugarai bearanyozzák. Sírp.

NESZTELENÜL| vüpped lépeseink'’ ala'll á' korhadó falevelekkel elegyedett homok. A sűrű, tüskés borókacserjék közül jó.- megtermett szürkenyárfák koronái nyúlnak az ég íeié, IttrOd 'dekiqtélyesebb«, dúslpmbozatú, hpragoszüld fenyő sptétjjk a homokbuckák között. Ilyenkor december végén az erdőben is téli álomra vonul a természet, de amíg a szánlóföidön szünetel a munka, az erdészetben csak most kezdődik igazán. — Amint beljebb haladunk a fák össze-vissza hajjá ágai között, erdőben szokatlan, (le ismerős berregést hallunk, majd érdekes látványra lcszüpk figyelmesek. Áz irtás szélén egy szovjet gyártmányú SZ—30-as lánctalpas Sztalinyec tör utat magának a hozótok, ágak között. Körülötte öt, kék overálos ember. Kettő közülük éppen drótkötelet kapcsol az egyik fa törzsére, egy fiatal, pirospozsgás arcú legényke pedig a kezében lévő zászlócskával jelt ad az indulásra. A Sztalinyec vezetője megforgatja a kormány kereket, mire megfeszül a vastag drótkötél

— azután egy perc és recsegye- rc-pogya, gyökerestül kitépve a földön fekszik a több mint ötyén centiméter vastagságú szürkenyár törzse. A következő percben már másik fatörzs derekán feszül a drótkötél.

A KECSKÉM ÉTU Erdőgazdaság közel nyolcezer holdra kiterjedő kunadacsi erdészetében

vagyunk— Mióta dolgozik itt ez a gép?

— kérdeztük Endrei Illéstől, az erdészet vezotöjétő1.

— Mi már két éve géppel termeljük ki a fa egy részét **

ügy nap as érti őben

válaszolja. — Erre kitűnő lehetőségünk van az itteni laza homoktalajon. Gajdácá Tamás es Temesvári Géza Sztaünyec- vezetők egy-egy tízórás műszakban átlag 160—180 darab akác- és nyárfát döntenek ki gyökerestől. Kézierővel 140 favágó- és tuskószedö ember vegzi el ezt a munkát. Külön előnye még a gépi fakitermelésnek, hogy a gyökérzet teljes kiemelésével mintegy 25—3p százalékkal szaporodik a tüzelőanyag.

A K!DÖNTÖTT I szálfákat a

gallyazok és kikészítőmunkásoik veszik kezelésbe. A Sztalinyec mögött párszáz méterre agregá- tor búg és szinte pillanatonként hasít a levegőbe a villanyfürész hangja, amint átszeli a fa törzsét.

— Pár évvel ezelőtt még ez a munka is sek verpjtsket kisajtolt a favágókból — mondják a munkások. Most a villanyfűrész 35—40 köbméter fát vág fel egy-egy műszakban, ami 35 ember egy napi munkájának felei meg. A fúrészelést és válogatást, összerakást a i’a rendeltetésének megfelelően végzik. Mert nemcsak tűzifát termelnek a kunadacsi erdőben, hanem komoly mennyiségű ipari és bányafát is. Innen kapja a bánya- ta egyrészét a Nógrádi Szénmedence, a Szegedi Gőzfűrész, a Kecskeméti Gyufagyár’ és töhb faipari ktsz.

A GÉPEK I mellett még sok

időszaki munkásnak nyújt kereseti lehetőséget télen az erdei munka. A kunadacsi erdészet

Dolgozik a Sztaliflyee a kunadswsi erdcsíelo«“.

környékéről több mint száz földműves szerződött le fakitermelésre. Az egyes hrigádok es. munkacsapatok lelkesen vetélkednek egymással a terv túlteljesítéséért. E nemes verseny eredményeként két héttel korábban leszállították az első negyedévre előirányzott tűzifa és iparifa mennyiséget. Jelenleg pedig már a második negyedévi tervfeladatqk megvalósításán dolgoznak. És ha már az embereknél tartunk, az eredmények ptán hadd mondjuk el kívánságunkat is. Szeretnék, ha gumicsizmát kapnának az ei:dtű munkához. Ez gz Óhajpk való- • ban indokolt, mert a nedves időben átázott bőrlábbeli igen gyorsan tönkremegy a nehéz terepen. A tuskó-gypkeiek és ágak könnyen kiszakítják, átfüGák a bakancsot.

ALKON? QD1K| már, mikoi kifelé indulunk az akácokkal, nyárfával és zöldborókávaí benőtt homokbuckák közül. Amint kiérünk az erdőből, délre nagy- kiterjedésű, felszántott és simára egyengetett területe:: pillantunk meg. Az erdészet vezetője lelkesen magyarázza, hogy ez a terület az idén pihent és most a tavaszi telepítésre vfcr. Az erdészet területén 480 hektárt ültettek be az utóbbi evekben és az idei őszön tölgy-, akác- és nyár- faesemetékkel. A tervszerű fa- utánpótlás nemcsak a kürtőt 1 erdórészek helyén folyik, hanem évről-évre újabb területeket ültetnek be az eddig úgyszólván használhatatlan homokmezők- hől, A következő évtizedekben kialakuló erdők bőven ellátják majd a lakosságot és fejlődő iparunkat ipari- és tűzifával.

A. M.