Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-25 / 305. szám

7 öb ős sás tag fa van máris Jánoshalmán a szőlő” és gyümölcstermelő gazdáit egyes ül elének Nemrégiben alakult meg Já­noshalmán a szőlő- és gyümölcs- termelő gazdák egyesülete. Azaz inkább újjáalakult, mert a fel- szabadulás előtt és utána is né­hány évig működött, — termé­szetesen azelőtt a kulákok ve­zették s fölözték le minden hasznát. Az alakuló ülés óta kereken 45,0 gazda iratkozott az egyesü­letbe. Már ez a szám is elárulja, hogy ennek a szervezetnek élet- rekeltése az egész község dol­gozó parasztságának óhaját tel­jesítette. De nézzük meg köze­lebbről: milyen programmal foglal­kozik ez a máris többszáz tagot számláló egyesület? A tagság először is szerve­zeti életet akar teremteni. Visz- szakapták az egyesület régi he­lyiségét, a volt MSZT-székházat, persze, eléggé mostoha állapot­ban. Most rendezik be. A vas­utas szakszervezet asztalokat adott, a dolgozó parasztok szé­keket, padokat hoztak bele. De az épület erősen tatarozásra is szorul. Az egyesület tagjai ezt társadalmi munkában vállalták, építőanyagra a járás ígért pénzt. A berendezés után itt állítják fel a szakkönyvtárat, amelyet már meg is rendeltek. A tél folyamán minden va­sárnap szakelőadásokat tar­tanak a székházban. Ezt Ságodi Benedek gazdasági tanár vállalta, aki vezetőségi tag is az egyesületben. Ű vezeti a 30 hallgatóval működő ezüst- kalászos tanfolyamot is, amely • ulajdonképpen az egyesület ke­retében működik. A v- lövég most készülő ütemterve szariní rendszeres előadásokat tervez­nek a kiserdei, kecskési puszta­részen is. Az egyesület eddigi tevé­kenységének máris komoly eredménye, hogy megoldotta a gyümölcsfacsemeték be­szerzését. 20.000 darab csemetét hozattak legutóbb s ebből 11.000 darab máris gazdára talált. Ugyanígy segítik szőlővesszővel a telepí­teni akaró gazdákat. Egyelőre azonban legnagyobb szükség lenne mélyforgató ekére. Máris 30—40 holdra lenne szerződés, dç ha gépet látnának a jános- halmiak, — egész tavaszon át lenne szántanivaló csak ennek a községnek határában. Gaviik elvtárs elmondja: tavaszra soha nem látott ütemben várható Jánoshalmán a szőlők, gyümöl­csösök felújítása, újak telepíté­se. (De hozzá kell tenni: így is évekbe kerül, míg a sok kipusz­tult, tönkrement értéket pótol­ják s míg Jánoshalmáról ismét sokezer vagon gyümölcsbor in­dul útnak a világ minden tája felé.) Tavasszal első munka a gyü­mölcsfák permetezése. Eddig ez sqk gondot, bosszúságot okozott a gazdáknak. Maguk kotyvaszt- gatták a mészkénlevet — leg­többjének sem eejénye, sem mé­rőeszköze nem volt az erősség megállapításához. Ezt a gondot most magára vállalja az egye­sület. Máris gondoskodtak tüzelő­ről és edényről a l^cnlé fő­zéshez s a gazda készen kapja meg. ígéretet kapott az egyesület ma gasnyomású és motoros perme­teződre is a ppvényvédő állo­mástól és a borotai gépállomás­tól. Talán a legnagyobb örömet az váltotta ki a szőlősgazdák kö­zött, hogy az egyesület út,ián hitelbe is kaphatnak védekezőszert. Számos gyengébb gazda azért hanyagolta el a permetezéseket, mert a földművesszövetkezettői csak készpénzért vásárolhatott s ha pillanatnyilag nem volt pén­ze, nem juthatott védekezős?er- hez. Az egyesületnek módjában lesz kölcsönt adni, hiszen a be­fizetett tagdíjakat tulajdonkép­pen erre fordítják. Az egyesület sok segítséget tud és akar is adni az érté­kesítés megszervezésében. Merj a Mezőker etícligi működé­sére bizony nem egy panasz hangzott el Jánoshalmán is. Sokszor indokolatlanul leértékel­te a gyümölcsöt, vagy az átadás­kor egy kosárka áruval félna­pot-is kellett várakoznia a ter­melőnek. A tehetősebb gazdák utóbb már maguk szállították Pestre a gyümölcsöt s személye­sen értékésí tették. Persze, ez sem volt bosszúságtól mentes megoldás: ha néni talált azon­nal gazdát a gyümölcs, ott kel­lett tárolni, vagy éjszakázni mellette. Az egyesületnek az a terve, hogy tavaszra standot lé­tesít Budapesten a tagok termé­nyeinek árusítására. A gazda át­adja a gyümölcsöt a tagok kq- zth választott, meghízottaknak s tovább nincs gondja vele. I Kaid eső mji levél Az óra éjfélt üt és valami kellemes érzés lopakszik a sei- vekbe. Ünnepi vendég érkezett. — A karácsony jött el. Méltóságos lénye szóra bírta a szív legparányibb üregeit is. Milliók vágyát hozta el hozzánk; az igazságos emberi szeretetett — A virágaink mast a föld mélyén alusznak. Gólyánk a Nílus partján áll és hazagondal. Berkeinkben csend és“ béke honol. A. családi tűzhelyeinkbe nem jöttél váratlanul. Régóta vártunk. Szorgos munkával vártunk szerte az országban. De a munka láza n\qst is ott lüktet minden munkás ereiben, mert nálunk, országunkban már ősidők óta, a magyar vér mun­kával keveredett. Szorgalmas kisgyerekeinknek, kislányainknak felejthetetlen örömet okoztál, csillogó fenyőágaiddal Szereteted lángoló me­legébe burkoltad az egykori szegény munkásak gyermekeinek hozott ajándékaidat. Most glóriába fonja neved a proletár-em- lékezés, mert magáénak vall mindenki, aki dolgozik e hon fel- virágozásán, aki békében akarja folytatni a megkezdett munkái­Országunk falvaiban, városaiban mindenütt, reményben gazdagok, szívben igaz emberek várják tgled, hogy a jövőben is a maihoz hasonló bgkességes napon köszönts ránk. Hiszen tudod kedves karácsony, hogy a mi hazánkat és a mi népünket már menpyi kín, mennyi rosszakarat övezte körül gyilkos szárnyaival Mi Uten világot óhajtunk, amiben most élünk, ezért feszül izma­inkon a bronzszínű bőr, ezért dobban a szivünk, ezért dolgozik az agyunk. Ezért igazultunk meg a szabadság levegőjében. A mi apáink, anyáink, testvéreink szava, a te erkölcsi lé­nyed tiszta gyümölcse, s e gyümölcs qz emberi szivek mélyéről sarjadt, ahonnan ez a szó kiindul, hogy: béke. Mert ez a leg­szebb és legszentebb szó, ami szívből jön és a szívhez szól. Hi­szen amióta ember él a földön, mindig a békesség után vágyódik. Kedves karácsony! De mégis vannak, akik nem óhajtják a békességet, akiknek nem kedves a te legszentebb ajándékod, az emberi szeretet, a béke. Ezek az emberek azon igyekeznek, hogy megbolygassák nyugalmas, szép életünket. Lehet, hogy most, a te szent ünnepeden is azon gondolkodnak, miképpen foszthatnák meg az egyszerű embereket a boldogságuktól. Azt a világot akarnák bemocskolni újra, amelyiket mi már tisztára mostunk. Amíg ők ezen áskálódnak, addig mi még több erőt gyüjiünk ahhoz, hogy nagyobbat lendüljön a kar, szaporábban csengjen az üllő, szebben szóljon a dal, vidámabban pattogjon a tánc és hogy nagyobb legyen a kenyér. Ez ad nekünk islapot ahhoz, hogy erőnkben, egészségünkben frissek maradjunk és azok is ma­radunk, mert életünk ritmusát munkánk táplálja. Honépítö lel­kesedésünk a béke virágát, jólétünket szolgálja. Kérünk téged kedves karácsony, hagy a jövőben is békés életünk maradandó emlékeképpen látogass el hozzánk. Zöld­ágaidat tűzdeld ismét derűs életünk békés alkotásaira. Kedves karácsony! Mi ennek jegyében tesszük ünnepivé hétköznapjainkat, mert munkánkban benne van a szivünk, lel­kűnk és az z kamtunk. Szürke hétköznapi délután, — mondaná a felületes szemlélő, ha most a hercegszántói utcákat járná. Gyermekek játszadoznak a kapuk előtt. Egy asszony sief a házak tövében, talán éppen élesztőt megy vásárolni a hol­napi kenyérsütéshez. Kocsi bak­tat fölényes nyugalommal, szár­ral megrakott an. Ezek az első benyomások pil­lanatképei. De mi van mögöt­tük? Mit rejteget a valóság a magasra vont kerítések mögött a házak udvarain, az apró kis szobácskák mélyén, az iskolá­ban, a kultúrházban, a földmű* v’esszövetkezetben, szerte a köz­ségben. Menjünk keressük meg, * Felszabadulás útja 14. Itt la­kik Vő András, az Uj Élet ter­melőszövetkezet tagja. Az ud­var mélyén egy szalmarakás tö­vében találunk rá. Almot készít. Tiszta qdvar dicséri a gazdát. — Éppen a napokban fejez­tem be az építkezést. Nyári konyhát építettem, a téli kony­hán pedig bofedettem a te­tőt. Mióta a szövetkezet tagja vagyok, évről-évre több telik az ilyesmire. Az elmúlt évben egy szobabútort vettem, tayasz- szal pedig az idei részesedés­ből üszőt' is szeretnék vásá­rolni. Vő András idei részesedése terményben és készpénzben meghaladja a 15 ezer forintot. — De ebben nincs benne a háztáji föld jövedelme. Mert att is termett vagy 25 mázsa kukoricám. Azt a két hízót sem számítottam, melyet az idén vágok. Égy 260 kilósat már le­vágtam, januárban egy három mázsás is sorra kerül. Egy gó­bé ég öt sijídő azért még ma­radt az ólakban­* A földművesszövetkezet nagy- árudájábari a legnépszerűbb ember a gándor bácsi. A tex­til és kötött osztályon minden­ki ót keresi. Hogyne keresnék, mikor mindenkinek egyből el­találja az ízlését. A kis Tur- csányi Jóska most kap egy me- leg kötött kabátot és egy me­leg nadrágot, Az anyja kötője HERCEGSZÁNTÓI ÚTINAPLÓ mellől maga is a pult elé set­tenkedik. ’ Győri i Simonne in­get vásárol az urának. — Karácsonyi ajándék? — kérdezzük. — Nem- Karácsonyra fino­mabb inggel lepem majd meg a férjemet. * A kultúrházban fiatalok pró­bálnak, a délszláv iskola Ma- tija Gubec úttörő csapat tagjai. A gyermekjáték szereplői ép­pen pihenqf tartanak. A népi ének- és tánccsoport van a színpadon. A délszláv DfSZ- fiatalpk is gyülekeznek, hogy a kis úttörő pajtások után ők is hozzálássanak a próbához. Ven­dégszereplésre készülnek. Népi ének- és táncs?ámaikkal felke­resik januárban Baranya me­gye délszláv és horvát lal>ta községeit. * Még megtekintjük a megnyílt gazdakört is. A Petőfi utcában találunk rá. Kilencven tagja volt, mikor megnyílt: Azóta már sokan léptek be. Uj színfolt a község életében. Udvarán töb­ben kíváncsiskodnak, ugyan ho­vá is építik a kqgUpályát. Má­sok rppst lépnek ki az épüle- bpl. Jói megnézték a helyisé­get, mit is kellene rajta csino­sítani, szépíteni. Egy szürke hétköznapi dél­után. Tele élettel, vidámsággá i4 Csak fel kell lebbentepi g fáty­lat, hogy a téli napfény sugarai bearanyozzák. Sírp. NESZTELENÜL| vüpped lépe­seink'’ ala'll á' korhadó falevelek­kel elegyedett homok. A sűrű, tüskés borókacserjék közül jó.- megtermett szürkenyárfák koro­nái nyúlnak az ég íeié, IttrOd 'dekiqtélyesebb«, dúslpmbozatú, hpragoszüld fenyő sptétjjk a homokbuckák között. Ilyenkor december végén az erdőben is téli álomra vonul a természet, de amíg a szánlóföidön szüne­tel a munka, az erdészetben csak most kezdődik igazán. — Amint beljebb haladunk a fák össze-vissza hajjá ágai között, erdőben szokatlan, (le ismerős berregést hallunk, majd érde­kes látványra lcszüpk figyelme­sek. Áz irtás szélén egy szovjet gyártmányú SZ—30-as lánctal­pas Sztalinyec tör utat magá­nak a hozótok, ágak között. Kö­rülötte öt, kék overálos ember. Kettő közülük éppen drótköte­let kapcsol az egyik fa törzsére, egy fiatal, pirospozsgás arcú le­gényke pedig a kezében lévő zászlócskával jelt ad az indulás­ra. A Sztalinyec vezetője meg­forgatja a kormány kereket, mi­re megfeszül a vastag drótkötél — azután egy perc és recsegye- rc-pogya, gyökerestül kitépve a földön fekszik a több mint öt­yén centiméter vastagságú szür­kenyár törzse. A következő percben már másik fatörzs de­rekán feszül a drótkötél. A KECSKÉM ÉTU Erdőgazda­ság közel nyolcezer holdra ki­terjedő kunadacsi erdészetében vagyunk­— Mióta dolgozik itt ez a gép? — kérdeztük Endrei Illéstől, az erdészet vezotöjétő1. — Mi már két éve géppel ter­meljük ki a fa egy részét ** ügy nap as érti őben válaszolja. — Erre kitűnő lehe­tőségünk van az itteni laza ho­moktalajon. Gajdácá Tamás es Temesvári Géza Sztaünyec- vezetők egy-egy tízórás műszak­ban átlag 160—180 darab akác- és nyárfát döntenek ki gyöke­restől. Kézierővel 140 favágó- és tuskószedö ember vegzi el ezt a munkát. Külön előnye még a gépi fakitermelésnek, hogy a gyökérzet teljes kiemelésével mintegy 25—3p százalékkal sza­porodik a tüzelőanyag. A K!DÖNTÖTT I szálfákat a gallyazok és kikészítőmunkásoik veszik kezelésbe. A Sztalinyec mögött párszáz méterre agregá- tor búg és szinte pillanatonként hasít a levegőbe a villanyfürész hangja, amint átszeli a fa tör­zsét. — Pár évvel ezelőtt még ez a munka is sek verpjtsket kisaj­tolt a favágókból — mondják a munkások. Most a villanyfű­rész 35—40 köbméter fát vág fel egy-egy műszakban, ami 35 em­ber egy napi munkájának felei meg. A fúrészelést és válogatást, összerakást a i’a rendeltetésé­nek megfelelően végzik. Mert nemcsak tűzifát termelnek a kunadacsi erdőben, hanem ko­moly mennyiségű ipari és bá­nyafát is. Innen kapja a bánya- ta egyrészét a Nógrádi Szénme­dence, a Szegedi Gőzfűrész, a Kecskeméti Gyufagyár’ és töhb faipari ktsz. A GÉPEK I mellett még sok időszaki munkásnak nyújt ke­reseti lehetőséget télen az erdei munka. A kunadacsi erdészet Dolgozik a Sztaliflyee a kunadswsi erdcsíelo«“. környékéről több mint száz földműves szerződött le fakiter­melésre. Az egyes hrigádok es. munkacsapatok lelkesen vetél­kednek egymással a terv túltel­jesítéséért. E nemes verseny eredményeként két héttel koráb­ban leszállították az első ne­gyedévre előirányzott tűzifa és iparifa mennyiséget. Jelenleg pedig már a második negyedévi tervfeladatqk megvalósításán dolgoznak. És ha már az embe­reknél tartunk, az eredmények ptán hadd mondjuk el kívánsá­gunkat is. Szeretnék, ha gumi­csizmát kapnának az ei:dtű munkához. Ez gz Óhajpk való- • ban indokolt, mert a nedves idő­ben átázott bőrlábbeli igen gyor­san tönkremegy a nehéz tere­pen. A tuskó-gypkeiek és ágak könnyen kiszakítják, átfüGák a bakancsot. ALKON? QD1K| már, mikoi kifelé indulunk az akácokkal, nyárfával és zöldborókávaí be­nőtt homokbuckák közül. Amint kiérünk az erdőből, délre nagy- kiterjedésű, felszántott és simá­ra egyengetett területe:: pillan­tunk meg. Az erdészet vezetője lelkesen magyarázza, hogy ez a terület az idén pihent és most a tavaszi telepítésre vfcr. Az erdé­szet területén 480 hektárt ültet­tek be az utóbbi evekben és az idei őszön tölgy-, akác- és nyár- faesemetékkel. A tervszerű fa- utánpótlás nemcsak a kürtőt 1 erdórészek helyén folyik, hanem évről-évre újabb területeket ül­tetnek be az eddig úgyszólván használhatatlan homokmezők- hől, A következő évtizedekben kialakuló erdők bőven ellátják majd a lakosságot és fejlődő iparunkat ipari- és tűzifával. A. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom