Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-25 / 305. szám
M ÖSSZEFOGÁS I ióta Szalkszentmártono: is megalakult a helyi népfront-bizottság, itt is megváltozott az élet. Két év óta vajúdott a piactéri padok létesítése. Sokat bosszankodtak a szalkszentmártoniak miatta. A népfront-bizottság és a tanács összefogása megvalósította ezt a rég óhajtott kérést. A főutcán már hónapok óta rossz volt a világítás, ma már az újonnan behelyezett égők világítják az utat az esti járókelőknek. Megalakult a gazdakör is. 72 taggal kezdték és ma már 200-an vannak, de számuk egyre növekedne. Egyszóval pezsdül az élet a községben. Azok az emberek, akik azelőtt nem látogatták a lcisgyűléseket, gazdagyűléseket, most beleszólnak a község irányításába. Erről beszélgetünk iij. Ispán Antallal, a községi népfront-bizottság egyik tagjával. — Látják, ezt teszi az összefogás. Több ember eszével tudnak a község vezetői is segíteni a bajokon, ha vannak okos javaslatok és meg is hallgatják azokat. És ha figyelembe vesz- szük a helyes elgondolásokat, támogatjuk, szívesebben is résztvesznek azok megvalósításában. Tudják, én a nyáron láttam igazán, hogy mit jelent az összefogás, amikor a Duna árja fenyegetett bennünket. Én magam is kint voltam éjjel-nappal a gáton. Ha akkor a szalkszentmártoniak előbb ébrednek a veszély tudatára, nem önti el a község határában azt az 1600 holdat a víz. Hej, mi volt ott! Micsoda hatalmas költségbe került az államnak az a sok deszka, homokzsák. A lakosság is derekasan dolgozott, kint volt az egész falu. Védtiik a tassi ha tárt, mert ha ott nem építjük a nyári gátat, akkor a tassiak földje is víz alá kerül. gészen belemelegszik a visszaemlékezésbe. — Lehet, hogy egy kicsit sokat beszélek róla, de higgyék el, megható volt az az összefogás, amellyel az egész ország segítségünkre sietett. — És ezzel nincs befejezve a dolog. Az állam azzal is segítségére sietett a károsultaknak, hogy eltörölte a beadásukat. — Ügy értesültem, hogy a mi községünkben majdnem ezer mázsa terményt töröltek a beadásból. Bizony sok könnyet letörölt ez az intézkedés és sok embernek adott új erőt. Nekem is elengedtek 234 kiló tengerit, 144 kiló napraforgót, 59 kiló burgonyát, 86 kiló sertést, 7.50 kiló baromfit és ugyanannyi tojást. Végeredményben a gabonán kívül, amelyet nem ért károsodás, alig maradt beadásom. Vékony arcán futó mosoly jelenik meg. p nnek az állami segítség- nek köszönhetem, hogy a gazdaságom máris helyrebillent. Van egy gyönyörű hízóm és jövőre a beadásra és a levágásra is megvannak a süldők. Ragyogó arccal mutatja a majdnem három mázsás hízót, amely már olyan kövér, hogy alig tud megfordulni az ólban. A négy süldő élénk röfögéssel köszönti a gazdáját, jelezve, hogy várja a déli porciót. — Akkor az egész ország ösz- szefogott — folytatja az előbbi témát ifj. Ispán Antal. — Most a községnek kell együtt dolgoznia, a népfrontnak, az új tanácsnak és néhány év múlva rá sem lehet majd ismerni erre a tájra. — Látják ezeket a sáros, dombos utcákat? — mutat a kerítésen túl. — A népfront-bizottság javaslatára mindenki vállalta, hogy a háza előtt rendbehozza a járdákat, feltölti salakkal. Salakot majd szerzünk és lehet, hogy téglát is. A régi képviselők is minden választáskor azt ígérték, hogy megcsináltassák a járdákat. Mi nem ígérünk, ha- aem cselekszünk. Az összefogás erejével sok mindent megvalósítunk. T gy igaz ez és miután el- búcsúzunk ifj. Ispán Antaltól, még sokáig beszélgetünk róla, hogy milyen nagy dolgokra képes az emberek összefogása. K. S. Ok is résst kérnek a kormányprogram megvalósításából A kérdőívről, mely a Kecskeméti Kézműipari Vállalat íróasztalán fekszik, csak ennyit tudok meg: Farkas Miliályné Kecskemét, Sörház utca 31... saját fizetéséből tartja magát. Még vagy hatszáz ilyen kérdőívről sok minden leolvasható. Özvegyek, gyermekesanyák, idősek kérnek részt a júniusi program megvalósításából. Hivatalosan úgynevezik őket, hogy »bedolgozók«. Űk azok, akik ügyes kezükkel, sok olyan gyermek-, nőiruhát, köténykét készítenek, amelyek mostanában mé, sokszor hiánycikként jelentkez- nek üzleteinkben. És ezek az asszonyok a kellemest összekötik a hasznossal. Gyermeket nevelnek s közben sok örömet okoznak munkájukkal. Farkas Mihályné törékeny kis asszonyka. A háború előtt a Kecskeméti Cipőgyárban dolgozott, beteg lett és most nem tud nehéz munkát végezni. Kislányával, édesanyjával és nővérével él együtt. Hogy hogyan lett bedolgozó, az igen egyszerű. Olvasta a Népújságban a hirdetést és édesanyjával megbeszélte, hogy vállalkozik erre a munkára. Az édesanyja csak annyit mondott, — jól van lányom könnyebbség lesz neked, gyermekednek. S Farkas Mihályné már másnap jelentkezett. Hogyan telt el az első nap? — Kissé elgondolkodik, kezét kiskabátjának ujjába dugja s csak aztán szól: — Ott majdnem nem mertem elvállalni. De Hercegné biztatott: — Nem keil félni, mert akinek egy kis érzéke van a varráshoz, annak köny- nyen megy, sőt ha kell, mi magunk is segítünk. — Én meg arra gondoltam, hogy ha nehéz is, akkor is megpróbálom, mert a pénzre nagy a szükség. Editke arca, kedves, csicsergő hangja emlékeztette édesanyját arra, hogy bizony helyesen teszi, ha «-bedolgozó« lesz. Az édesanya szívét jóleső érzés hatotta át. S kimondta a szót: Mit is kell csinálnom? — Kezébe adtak egy műszaki rajzot megfelelő anyaggal. Otthon nézegette, de kezdetben sehogy sem tudott eligazodni rajta. Nem baj, biztatta magát, csak addig nehéz, amíg meg nem szokja. Sikerült is. Hogy mit készített már eddig, arra röviden válaszol. Harmincnégy inget, mely- oől nyolcat visszaadtak, mert lem volt jó. Pongyolát, flanell- ,-uhát, huszonöt kislánykaruhút és több kötényt. Ezért eddig 322 forintot kapott. Igaz, ahogy ő mondja, nem nagy kereset. De úgy van, mint az üzemben, az egyiknél több, a másiknál kevesebb pénz jár a végzett munkáért. A kettő azonban kiegészíti egymást. No, de miért előnyös ez számára és a többiek számára is? — Nem minden anya tudja elhelyezni gyermekét a napközi otthonban, vagy szüleihez. Én úgy vélekedem, hogy azért szükség van a gyereknek az anyai nevelésre. A varrás mellett még a háztartási munkát is elvégzem s gyermekem nevelésével igen sokat törődöm. Ez pedig igen fontos. Hogy ez a vállalat megalakult, szerintem igen megkönnyítette sok anya gondját. Az MNDSZ több szabásvarrás tanfolyamot indíthatna, ahol két-három hónap alatt olyan szakmai tudást nyernének az asszonyok, hogy önállóan is tudnának dolgozni, megkönnyíteni a háztartás gondjait és emellett gyermekükkel is tudnának foglalkozni. Farkas Miliályné amióta var- rogat, azóta többet tud adni gyermekének. Karácsony napján a karácsonyfa alatt az idén több ajándék lesz majd a kis Editkének, mint tavaly, mert több jut az édesanyának is jó munkájáért. 'Válasz az olvasók kwdfaeue Schmidt János. Aposlag A háziiparosok működését jogosítványhoz nem kötik. A háziiparos azonban köteles a lakóhelye szerint illetékes tanács ipari osztályához írásban bejelentést tenni. A bejelentés alapján az ipariosztály ugyancsak köteles a háziiparost nyilvántartásba venni. A nyilvántartásba vételről egyrészt a pénzügyi osztályt, másrészt a bejelentőt írásban kell értesíteni. Családtagok csak akkor vehetnek részt a háziiparos termelésében, ha mint állandó lakók és családtagok a háziiparos lakásán vannak bejelentve. Egyébként az illetékes járási takarékpénztárba pénzügyi keret áll a háziiparos rendelkezésére — melyből, ha nincs kimerítve, akkor hitelt igényelhet. A hiteligényléshez megfelelő fedezetre van szükség. Arra vonatkozólag pedig, hogy a háziiparos milyen cikkeket készíthet, ezt is megtudhatja kedves Levélírónk oly móden, hegy a községi tanácsnál megnézi a 34/ 1953 (VII. 7.) rendeletet, valamint a 38/1954. VII. MT. rendeletrészt, melyek részletesen szabályozzák, hogy mit készíthet a háziiparos. * Költő József, Tázlár Valóban úgy van, hogy ma már csak olyan fiatalokat vesznek fel ipari tanulónak, akik elvégezték az általános iskola nyolc osztályát. Erre főként azért van szükség, hogy a fiatalok szakmai oktatását megköny- nyítsék és megfelelő alapjuk legyen a további tanuláshoz. Természetesen azért fel lehet venni azt a fiatalt is, aki 16. életévét még nem töltötte be és csak hét osztályt végzett. így azt ajánljuk, hogy a fejlődőkisipari termelőszövetkezetek egyikében helyezkedjen el, vagy pedig, ha — mint ahogy írja —, az állami .szektorban vasiparban kíván dolgozni, akkor Kiskunfélegyházán a 608. MTH Intéliácsbokod követendő példája Az új kormányrendelet nagy könnyebbséget jelentett a bács- bokodi dolgozó parasztoknak is hátralékaik rendezésére. A bács- bokodiak igyekeztek is élni ezzel a kedvezménnyel. Amikor a rendelet ismertetése közben a begyűjtési megbízottak felkeresték a hátralékosokat, már a helyszínen megbeszélték, hogy a hátralékos gazda mivel helyettesíti a még fennálló terménybeadását. Tomcsányi Lajos a még hátralévő termény-beadása fejében 64 kiló baromfit szállított az átvevőhelyre. Hasonlóan cselekedtek Kucsera Etel, Tomsity János és még 300 hátralékos, akik a rendelet megjelenése óta teljesítették beadásukat a még hátralévő terményekből. A község még alig egy-két százalékkal maradt el a tervek teljesítésétől, az adóterv teljesítéséből alig párezer forint hiányzik. A hátralévő néhány napot most arra használják fel, hogy mindenkit, aki még hátralékos — lelátogatnak, fokozzák a felvilágosító munkát. Maguk a község élenjáró dolgozói is résztvesznek a tervteljesítésért folyó harcban azzal, hogy nem egy gazda- társukat kölcsönterménnyel segítettek ki. A bácsbokodiak elhatározták: december 31-re minden adósságukat letörlesztik. SOK FIATAL ELETENEK MEGMENT03E »Ha mégegyszer újra kezdhetném az életemet, ismét csak orvos lennék-« — ezekkel a szavakkal búcsúzott el tőlem Volni Gyula doktor, a Kecskeméti Kórház gyermekosztályának vezető főorvosa. Kezdjük talán az elején. Egy decemberi délutánon ellátogattam Volni doktor lakására. Mosolygós arccal szorította meg kezem, miután összecsukta az előtte fekvő jegyeiét. Öszhajú, vidám tekintetű, magas szál ember. Biztosan azokat a perceit zavartam meg, amikor orvosi problémáiról adott számot, feljegyzései révén, saját magának. Húszen orvosembernek a. maga számára fordított perceiben is olyan dolgok környékezik tudatát, amelyek a közösséggel kapcsolatosak. Hát még Volni doktornak, aki a gyermeki lélek analitikusa! Aki arra fordította egész életét, hogy visszaadja beteg gyermekeink egészségét, visszaadja őket az életnek. — Ezért küzd, ezért áldozza fel minden idejét, sokszor éjszakáit is. Az ő felügyelete és útmutatása szerint gyógyulnak megyénk 'és Pest megye egy részének beteg gyermekei. Nem könnyű dolog hónaponként tizennyolcszor vidékre utazni és a betegnek gyógyulást adni, De Volni doktor lelkesen végzi a kórházi munkája mellett ezt a munkát is. Sőt még arra is jut ideje, hogy felfedezéseit, feltalálásait hasznosan gyümölcsöz- tcsse. A korszerű orvostudomány tudósai neve között, ott szerepel dr. Volni Gyula neve is. Volni doktor volt az első orvos, aki rájött arra, hogy a gyermekparalizis virusa nem az idegpályákon, hanem a vérpályán terjed. Volni doktornak az állítása szembehelyezkedett az addig tévesen uralkodó nézettel, amelyik azt tartotta, hogy a bénulást előidéző virust az idegpályák közvetítik. Ma már Volni doktor feltalálása világhírűvé vált. A világ orvosai a római ankétem méltatták Volni doktor feltalálását. 1951-ben jött Kecskemétre és azóta már több mint 5400 gyermeknek és ezek édesanyjának szerzett gyógyulási őrömet. Ilyen rövid idő alatt 5400 hála száll Volni doktorhoz. Húsz éves orvosi működése alatt vajon hány és hány gyermek és édesanya ejtette inár ki Volni doktor nevét szeretettel? — Vajon hány ezer szivbőljövő hála övezi körül láthatatlan koszorúként Volni Gyula doktor őszes fejét? Amióta megyénkben él, a csecsemő halálozás évi 12 százalékról a felére csökkent, az 6 lelkiismeretes munkája réven. Ez nemcsak az édesanyák és szivük virágainak az öröme, ez Volni doktor öröme is, hiszen minden életnek megmentett gyermeknek úgy örül, mintha a saját édcsszülője volna. — »Mert nincs annál nagyobb öröm, — mondja Volni doktor, — mint amikor egy három napig eszméletlenül fekvő gyermek a negyedik napon a nyakamba ugrik és megcsókolE. Sí zetben jelentkezzék 1935 májusában. Megjegyezzük, hogy állami szektorban szigorú követelmények vannak és ott inkáb! megkívánják a nyolc általáno iskolai végzettséget. Ha kisiparosnál akar tanulni, akkor J tanács ipari osztályánál köti1 meg a szerződést és jelentkezni most is lehet. * lîalla részié. Baja A pénzügyminiszter 7/1904. (XII. 5.) PM. sz. rendeiete szabályozza a mezőgazdasági dolgozók nyagdíjjárulék fizetéséne;: mértékét. Eszerint a mezőgazdaságban dolgozók a három százalékos nyugdíj járulék fizetését a következők szerint kötelesek vi-. selni; Nyugdíjjárulék címén napi 80 fillér, heti 4.80 és havi 26 forint összegben. A többi hozzájárulást a munkáltató kötelei fizetni. Azok a mezőgazdasági dolgozók, akik után a munkáltató a társadalombiztosítási járulékot bérben köteles levenni, a nyugdíjjárulékot 1954 november 1. napjától kell, hogy fizessék a fenti összegben. * Pénzes Károly, Kalocsa A begyűjtési miniszter 7/ 1954. (XII. 10.) rendelet szabályozza a termelőszövetkezetek és a termeltető vállalatok közötti termelési szerződések kötését. Eszerint az 1954—55-ös gazdasági évben kötött termelési szerződésekben a termeltető vállalatoknak a termelés előmozdításának érdekében biztosítani kell kedvezményes áron a műtrágyát. Ezenkívül művelési előleget kell adni a termelőknek. A rendelet még azt is kimondja, hogy a szerződő fél részére a szerződés teljesítése esetére beadását kedvezményes feltételek mellett teljesítheti. Terménybeadási kötelezettség alól mentesül a szerződött termény által bevetett terület és ezenfelül még minden leszerződött további terület után 2 kataszteri hold. — Egyébként még tojás, baromfi, zöldség, stb. beadási kötelezettségeket is kedvezmény illeti. * Cs. L.. Kecskemét Az állami gazdaságok miniszterének 5/1954. sz. utasítása szabályozza az állami gazdaságok téli gépjavítási versenyének jutalmazását. Az értékelés és jutalmazás alapelvei: Az a gazdaság kaphat jutalmat, amely 1. téli gépjavításra előirányzott gépeit határidő előtt kiváló minőségben javítja ki, 2. az alkat részfelhasználási normát nem lépi túl, sőt felújításból, nyert alkatrészekből megtakarítást ér el, 3. a gépjavításokra vonatkozó szervezeti utasításokat megtartja és minden traktorosa résztvesz saját erőgépe javításában: munkaterületén, műhelyében rendet tart, hulladékanyagát rendezetten tárolja, 4. a traktorosok téli oktatását megfelelően végzi. Nem kaphat jutalmat az a gazdaság, mely a tavasszal szükséges munkagépeket határidőre nem javítja ki, illetve az elvégzett javítások minősége nem megfelelő, továbbá, ahol a javítások során a gazdaság hibájából 8 napnál tovább gyógyuló üzemi baloséi fordul elő, s ahol a gépek tárolására vonatkozó rendelkezéseket nem tartják be. Időjárás jelenté* Várható időjárás szombaton estig: felhőátvonulások, több helyen kisebb eső, hózápor. A nyugati-északnyugati szél csak lassan gyengül. Kissé hidegebb idő. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: mínusz 1— mínusz 4, a legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 1—4 fok között lesz. A fűtés alapjául szolgáló várható napi középhőmérséklet: szombaton: 0—plusz 3 fok között lesz. (MTI)
