Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-24 / 278. szám
Ig7«szség;eink ni stuká ja a Központi Vezetőség októberi határozatainak tükrében A bajai tanács a dolgozók érdekeiért A bajai városi tanács mind nagyobb gondot fordít a dolgozók kéréseinek, jogos panaszainak, bejelentéseinek kivizsgálására, orvoslására. A dolgozók megnövekedett bizalma a városi tanács iránt megmutatkozik abban is, hogy nemcsak közérdekű kéréseikkel, bejelentéseikkel keresik fel a tanácsházát szóban, vagy írásban, hanem magánügyeikkel, családi nehézségeikkel is, hogy segítséget, támogatást, orvoslást találjanak. Így fordult Rausch Sándor bajai lakos is azzal a kéréssel a tanácshoz, nyújtson számára segítséget Súlyosan beteg feleségének gyógyintézetbe való elhelyezésére. »Soha el nem múló hálával gondolok arra a segítségre, melyet a tanács nyújtott, beteg feleségem gyógyintézetbe való elhelyezésében. A ntf tanácshésánkon valóban a nép fiai, a mi véreink ülnek és dolgoznak. Több, mint. féléve a kérvények egész tömegét írtam feleségem elhelyezésének ügyében, de ezek eltűntek a bürokrácia útvesztőjében. A mi tanácsunk pár nap alatt elintézte az én nagy kérésemét.« Ezt írta Rausch Sándor azután, hogy a tanács közbelépésére felesége gyógyintézeti kezeléshez jutott. Horváth Teréz, Baja, Kölcsey-utca 55. szám alatti lakos azzal a kéréssel fordult a tanácshoz, hogy az árvlzsujtotta lakását teljes egészében anyagiak hiányában nem tudja helyreállítani: Levelét rövidesen egy másik levél is követte. Ebben ezeket írta: -A részemre kiutalt 1500 forintot megkaptam. Nagyón hálásan köszönöm. A gyors intézkedésben azt látom, hogy népi demokráciánkban valóban a legfőbb érték az ember, tanácsunk pedig együttérez és törődik a dolgozók ügyével, bajával.« Bedzsula Jakabné azt panaszolta, hogy hadigondozási pénzellátásának folyósítását beszüntették. A tanács rögtön érintkezésbe lépett az Országos Nyugdíjintézettel, ahonnan rövidesén megérkezett az értesítés a pénzellátás további folyósításáról. Mészáros Jánosné, Dózsa György-út 38. szám alatti lakos azt panaszolta a tanácsnál, hogy a KIK kezelésében lévő ház tetőzete rossz, esős időben becsurog a lakásába az eső. »De mostmar a panasznak nincs helye — írja levelében. — Amit egy éven keresztül néni tudtam elérni, azt a tanács két nap alatt rendbehozatia. Nagyon köszönöm.« A zárszámadás hírei A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének népgazdaságunk helyzetéről és gazdaságpolitikai feladatainkról szóló legutóbbi határozata leszögezi, hogy a szocializmus építésének egyetlen helyes és lehetséges módja a dolgozó nép élet- színvonalának emelése. Ez a határozat emellett részletesen meghatározza azokat a tennivalókat is, melyek céljaink eléréséhez szükségesek. Milyen feladatot állít a Központi Vezetőség októberi határozata ügyészségeink elé? — Ezt a kérdést minden ügyésznek, minden államigazgatási szervnek tisztán kell látnia. Nagy Imre elvtárs, amikor a múltév júniusában a kormány- programmot ismertette, beszédében hangsúlyozta, hogy a törvényesség megszilárdítása a kormány egyik legfontosabb feladata. Nyilvánvaló, hogy elsősorban a törvényesség hivatásos őrei, az ügyészségek felelősek azért, hogy a törvényesség mindenütt szilárd talajon álljon. Ez adhat megingathatatlan hitet minden állampolgárnak abban, hogy a kormányprogramm non egyszerű ígéret, hanem maga a biztos jövő. A törvényesség másszóval törvénytisztelctet jelent, azt jelenti, hogy a törvényeket mind az állami szervek, mind az állampolgárok megtartják. A dolgozó ncp tehát nyugodtan végezheti munkáját, mert törvényeink, hatóságaink biztosítják azt is, hogy munkájuk gyümölcsét maguk élvezhessék, azt senki el nem veheti tőlük. Az ügyészség az új kormányprogramm után a törvények maradéktalan érvényesítéséért, a törvénytelenségek megszüntetéséért, a zaklatások ellen harcol. Ugyanakkor azonban — s ez a törvényesség másik oldala — megköveteljük azt is, hegy az állampolgárok is teljesítsék törvényes kötelességeiket. A jólétet nem lehet úgy fokozni, hogy mindent csak az államtól vá-i runk, de például nem fizetünk adót, elmulasztjuk a tavaly óta erősen csökkentett beadás teljesítését, nem dolgozunk kellő lelkiismeretességgel. Parasztságunk bebizonyította, hogy hisz az új programm- ban; jelentősen megnövekedett termelési kedve. Ezt a termelési kedvet a törvény minden eszközével védelmeznünk kell, sőt fokoznunk is, hiszen ezt célozza kormányunk intézkedéseinek egész sora, a különböző kedvezmények, juttatások, előnyös lehetőségek, maga a szabadpiac. Hogy csak a szabadpiackedvezmény mit jelent parasztságunknak, ezt a szorgalmas falusi dolgozóit ezrei saját példájukkal igazolják. Telt kosarakkal hozzák hétről-hétre a városok piacaira a föld ezernyi ajándékát, a paraszti gazdaságokból származó élelmiszereket. Mi ügyészek ne engedjük megzavarni ezt a szabad értékesítést. Ne engedjük csorbítani a parasztság jövedelmét bármiféle korlátozásokkal. Ugyanakkor azonban ne engedjük meg azt sem, hogy a termelők helyett az üzérkedők fölözzék le a szabadpiac hasznát, a munkához nem szokott üzérek verjék fel a tisztességes árat és csalják ki jogtalanul a magasra felhajtott árakkal a dolgozók kezéből a pénzt. Nem szabad elfelednünk, hogy a szabadpiac csak azoknak a becsületes dolgozó parasztoknak lehet szabad, akik kötelezettségeiket is teljesítették. A szabadpiac tehát nem lehet az üzérkedők, a közös éideket semmibe- vevők paradicsoma. Erre az ügyészség éberen vigyáz. Bizonyítják a leleplezett üzérkedők, notórius adónemfizetők büntetőperei.. A munka a mi társadalmunk alapja, értékmérője, így nyilvánvaló, hogy az ügyészségek kötelessége a munka védelme. — Döntő szerepe van az ügyészségnek abban, hogy minden eszközzel megteremtse a dolgozó munkájának zavartalanságát, őrködjék afölött, hogy a munka törvényes bérezését, a dolgozók egészségét, a balesetelhárítási rendszabályokat, a zavartalan termelés feltételeit megtartsák. Erélyesen el kell hárítania minden akadályt, ami a nyugodt és zavartalan termelés útjában áll. Kérlelhetetlenül fel kell fednie és kiküszöbölnie a pazarlást, a nemzeti vagyon elherdálását és főleg: bűnös fosztogatását. Az ügyészség már eddig is számos vizsgálatot folytatott azért, hogy felderítse a termelés terén élősködők munkáját, a jobb- és többtermelést akadályozó körülményeket. A minö- ségrontástól a nyílt lopásig széles skálája van ezeknek. Az ezek felderítését szolgáló vizsgálatok sok bajt is orvosoltak. A legmegdöbbentőbb kép azonban ott tárult elénk, amikor felismertük a társadalmi tulajdont fosztogatók, a közösség vagyonát hűtlenül kezelők számának növekedését. Hiába minden erőfeszítése a nemzetnek, hiába minden áldozat a termelés fokozásáért, ha nem tömjük el a társadalmi tulajdon elherdálásának rejtekútjait. Amilyen fontos a jól megszervezett és fegyelmezett munka nyomán keletkezett növekvő értékek védelme, ugyan olyan fontos a társadalmi tulajdon elleni merényletek leleplezése. A hibák gyökere nemcsak a bűnös elvetemültségben van, hanem abban is, hogy a tömegek nehezen akarják megérteni nem egyszer a társadalmi tulajdon igazi jelentőségét, nem érzik mindig magukénak a közösség tulajdonát. A bűnösök kutatása sokszor azon akad el, hogy maguk a dolgozók nem adják ki maguk közül a bűnöst, nem segédkeznek erélyesen a bűn felfedezésében, pedig ezzel önmagukat károsítják meg. Éreznie kell mindenkinek, hogy a társadalmi tulajdon; népünk vagyona, mindannyiunké, annak hasznát mindannyian élvezzük, de annak megvédelmezése mindannyiunk elsőrendű kötelessége is. Ha itt helytállunk, gyorsabban növekszik az életszínvonal, több lesz a kenyér és nagyobb a jólét, ha eltűrjük a visszaéléseket, lassítjuk fejlődésünket. Ez vonatkozik a gyárimunkásra éppúgy, mint a dolgozó parasztra, vagy a magasabb funkciót viselő vezetőre. Az ügyészi munka szűkkörű ismertetése csak a legjellemzőbb vonásokra szorítkozhatott, mégis kiviláglik belőte, hogy az ügyész feladatait csak a dolgozó nép legkiterjedtebb rétegeire támaszkodva valósíthatja meg. Célunk az, hogy megvalósítsuk Kaiininnak a szovjet ügyészekhez intézett intését: »Mi azt követeljük az ügyésztől, hogy munkáját akként építse fel, a harcot a szocialista törvényességért akkép szervezze meg, hogy minden ember meg legyen győződve arról: törvényes jogai és érdekei védelemben részesülnek és érdekei felett éberen őrt áll a szovjet hatalom által ecél- ból odaállított ügyész.« Szabó László megyei ügyész. A színház közli A november 21-i, vasárnap délutáni előadás (Montmartre! ibolya) a darab egyik főszereplőjének rosszulléte következtében elmaradt. A színház a jegyek egyrészét visszaváltotta, másik részét pedig érvényesítette a Vidám Színház előadására. A még fennmaradt jegyeket tulajdonosaik jövő vasárnap, vagy a hét bármely napján érvényesíthetik. A KECSKEMÉTI járásban a tegnapi napig 21 zárszámadás készült el, melyből 14-et vizsgáltak felül és fogadtak el. Milyenek a zárszámadási eredmények? Erről beszéljenek az alábbi hírek: A lajosmizsei Petőfi termelő- szövetkezetben vasárnap volt a zárszámadási közgyűlés. A csoport 39.840 forintos aktívával zárta a gazdasági évet. Ebből a pénzből jutott a végleges elszámoláskor 6.20 forint készpénz, munkaegységenként. Papp Elek, a növénytermelési-brigád vezetője 3140, Horváth István, a csoport egyik legszorgalmasabb tagja 2907 forintot kapott a saját és felesége magaegységei után. Az eredményes zárszámadást vidám hangulattal, s még derűsebb tervekkel köszöntötte a Petőfi tagsága. 30 darab sertést hizlaldák, amelyből a jövő év elején a beadás teljesítése után huszonkettőt visznek a szabadpiacra. * Kerekegyházán a Dózsa termelőszövetkezet sokat fejlődött az idén. Növelték állatállományukat, 6Q férőhelyes juhhodályt építettek fel, saját erőből, MÉRLEGÜK ugyan passzívával zárult, de meg kell mondani, hogy ennek többszöröséveli növekedett az idén közös gazdaságúk. Ez az érték megvan a 88.000 forinttal nagyobb szövetkezeti alapban, a 2(54 ezer forint forgóalapban, amelyet saját erőből szereztek, továbbá a több* mint 300.000 forintot élő takarmányalapban. Ez utóbbi azért igen fontos, mert gazdaságukat is ezirányban akarják továbbfejleszteni. Ilyen beosztás mellett jövőre már teljes egyensúlyba billen a mérlegük. Úgy tervezik, hogy a jövő év első felében 130 süldőt nevelnék szabadpiaci értékesítésre. A ZÁRSZÁMADÁSOK kidolgozása még javában folyik. Most készülnek a fülopházi Szabadság, a bugaci Béke és az orgo- ványi Alkotmány termeloszövet- kezetek zárszámadásai. Előreláthatólag mindhárom termelőszövetkezet jelentős összegű aktívával zár. Utoljára még. csak annyit: az eltelt gazdasági év értéke nemcsak végösszegéin mérhetők le* hanem még egyetlen szerény kis szám is mutatja ezt. A zárszámadást idáig lezárt 14 termelő- szövetkezetbe 41 család 71 taggal kérte felvételét, illetve lépett be a csoportba. LEVELEZŐINK IRJAIK EGY NEVES ALLATTENYESZTONEL A Mészhomoktéglagyárak Vál- alat, amely az építőanyagipar kétszeres elüzeme, az elsők között csatlakozott a MÁVAG dolgozóinak a tanácsválasztások tiszteletére kezdeményezett versenyfelhíváshoz. A vállalathoz tartozó négy gyár dolgozói vállalták, hogy terven felül az utolsó tervnegyedben CÖO.OOO darab mészhomoktéglát gyártanak. November 18-ig több mint 400 ezer darab mészhomnktéglával járultak a kislakások építéséhez. A Kiskunhalasi Mészhoniok- t égi agyar dolgozói hetekkel ezelőtt elhatároztak, hogy november 28-ig pótolják az éves terv teljesítésében mutatkozó elmaradást. ami 800.000 darab téglát jelent. Ezt a felajánlásukat november 18-ig teljesítették, sőt túl is teljesítették 3000 darabbal és így az év elejétől kezdődően tervüket 100 százalékon felül teljesítették. (Csillag Imre.) # A közelmúltban meglátogatta termelőszövetkezetünket a bajai járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője és a csátal- jai gépállomás agronómus-bri- gádja. A látogatás napján dicsérték és bírálták is a munkánkat. A szép vetéstábláink után az állatállományunkat tekintették meg. A sertéselletőben nagyon tetszett a 33 törzskönyvezett cornuiallkoca és a három apaállat. A 14 darab lovunk közül különösen a saját tenyésztésű két arabs csikónk váltott kt általános tetszést. A növendékmarhák istállójában lévő 19 borjúra már nem mondták, hogy »jaj de szép«, mért a borjúik soványak. Az abrakunk elég kevés, a víz elvitte a kukoricatermésünket és bizony a hízóknak is sok eledel kell. A Látogatók közül Kiss elvtárs javasolta, hogy a Ba- ')ai Szeszgyárból hordjunk a sertéseknek moslékot és így takarmányból igen sokat megtakaríthatunk és biztosíthatjuk állatállományunk zavartalan át- tcleltctését. A jó taitácsot elfogadtuk, melynek megoldásához a mohácsszigeti állami gazdaság is segített, Kölcsönkaptunk két darab 600 literes lejtőt és heti 30 hektó moslékot kapunk az üzemtől, ami körülbelül 120 mázsa abrakmegtalcarítást jelent. De ugyanakkor a tejhozam is emelkedik és a kis borjúaink is híznak. fJezsek Ferenc, Nagy- baracska, Vörös Szikra tsz.) József nagybaracskai ötholdas dolgozó paraszt híres állattenyésztő hírében áll a községben. Nagyhala cskán nem olcsón árulják az elismerő szavakat és ha Kovács Józsefet mégis ezzel illetik, nagy sora lehet annak. Fiatal ember még és mégis hosszú esztendők óta foglalkozik sertéstenyésztéssel. — Nem egy könyvet olvastam — mondja, — melyből azt olvastam ki, Bácska sertés nélkül el som képzelhető. — Amit olvastam, aztán megerősítette bennem a Baján végzett kétéves gazdasági szakiskola. Mező- gazdaság állattenyésztés nélkül el sem képzelhető. A sertéstenyésztést 1947-ben kezdte. Egész állománya nem állt többől, mint egy darab Kovács berksir süldőből. Az azóta eltelt nyolc esz- tenő mit eredményezett? Sokat, nagyon sokat. dett állománnyal rendelkezik. A kifutóban törzskönyvezett sertései a szakavatott állattenyésztő gondos nevelését, hozzáértését hirdetik, 1948-ban már elérte egy 16 hónapos sertésnél a 270 ltilo- grommot. Évek óta az egy évben kétszeri fiazlatással 20 malacot ér el egy-egy anyakocánál. Az sem ritkaság- számbamenő, hogy egy ellésre tizenkét darabot malacoznak sertései. Az állattenyésztésből kétszer, sokszor háromszor is nagyobb jövedelmet ér el, mint a mezőgazdaságból. Csak legutóbb is egy törzsanyakocát 4500, egy sertéskant 6200 forintért értékesített. Sertéseivel kiállításokon szerepelt és mindenkor elismerést nyert. Kecskeméten és Baján a megrendezett állatbemutatőn I. díját, a Mezőgazdasági Kiállításon II. díjat nyert sértéseivel. Az elismerések további eredmények elérésére ösztönzik. Azt mondja ugyanis, a kitüntetések azt jelentik, jó úton haladok és azon kell tovább is járnom, Nagybaracskán nagy megbecsülésnek örvend munkája. Janotka János már 1949-ben nyomdokaiba lépett, egy évre rá Janotka Imre is követte. De vannak ilyenek még sokan. Nincsen nap, hogy fel ne keresnék tanácsért. Most a hidegebb idő beálltával arra kérnek tanácsot, hogyan adagolja a futort, a takarmánymeszet. Mások arra kérnek tanácsot, egy évben hányszor alkalmaztassanak Peck A. vitamin- adagolást a sertések csonterősítésére. I Szívesen | nek tanácsot. Hiszen a tudás ma már közkincs — mondja szerényen. Ha úgy látja gyakorlat’ segítségre is szükség van, felkeresi paraszt- társai házait is, megtekinti sertéstenyészetüket. A községben fellendült a sertéstenyésztés. Kovács József példája sok követőre talált.- Fajtiszta, törzs- könyvezétt állományra törekednek. Mind többen kerültek máris abba a sorba, mint Kovács József, hogy minél több választási malacot, vagy felnevelve őket, mint tenyész- anyagot bocsáthatnak az ország sertésállományának növelésére — áruba.
