Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-24 / 278. szám

Fokozstfalií) politikai mkárs van szükség JászszentlászláR is A III. PARTKONGRESSZU­SON vetődött fel a népi egység, munkásosztály és .a vele szövet­séges parasztság mellett az ösz- szes dolgozó rétegeket magában foglaló népfront gondolata. Azóta a népfront-gondolat ki­bontakozott, megerősödött s ha­talmas társadalmi, politikai erő­vé változott. Mint a legszélesebb tömegeket átfogó társadalompo­litikai szerv, jelentős szerepet játszik községeink életében a helyi politikai, gazdasági és kul­turális élet alakulásában. * Pártszervezeteink gondos fi­gyelemmel segítették népfront­bizottságainkat az első lépésfk megtételénél. A párt akarata öl­tött testet a népfrontba tömö­rült tömegek alkotó erejében. Ahol pártszervezeteink jól meg­értették ennek az új országépítő erőnek jelentőségét, ott hama­rább, nagyobb erővel bontako­zott ki a helyi népfront-mozga­lom. A Hazafias Népfront-bizottsá­gok első nagy erőpróbája a no­vember 28-i választások lesz­nek. Itt dől el, mennyire sike­rült az egész falut zászlaik alá sorakoztatni. Ehhez pedig poli­tikai munkára van szükség, melyhez komoly támogatást kell, hogy nyújtsanak községeink pártszervezetei is. Jászszentlászló községben a választási előkészületek nagy­részt megtörténtek. A jelölő­gyűléseken a dolgozók megvá­lasztották jelöljeiket. Vagy ti­zenöt volt azoknak a gyűlések­nek a száma, ahol a választók nem az'eredeti jelöltet hagyták jóvá, hanem ők maguk állítottak új jelöltet. Meg kell mondani, hogy helyesen érvényesült a vá­lasztók akarata, mivel több olyan jelölt volt, aki távol la­kott választókörzetétől, és nem tudta volna méltóképpen képvi­selni választói érdekeit. A NÉPFRONT-BIZOTTSÁG akció-programmja Jaszszent- lászlón találkozik a község né­pének érdekeivel. A gazdakör megalakulását .nagyon várja a parasztság. A kultúrotthon, sz óvodai étkeztetés, az ártézikút, az áruellátás .megjavításának ügye, melynek megoldását vár­ják a dolgozók, mind-mind sze­repel az akcló-programmban. A választási harc utolsó heté­ben vagyunk és Jászszentlászlón szinté befejezettnek tartják a választás politikai előkészületeit. Most már csak a választási bi­zottságok előkészítése van hát­ra és jöhet a választás. A nép­front-bizottság úgy gondolja, hogy szerdán és pénteken még tart a helyiségében úgynevezett panasznapot, a jelöltek pedig le­látogatják saját körzetüket és ezzel választásra készen állnak. A pártszervezet vezetősége pedig úgy gondolja, hogy pén­teken feltétlen megtartja a ve­zetőségi ülést, mert a múlt hé­ten választási előkészületi okok­ból kifolyólag elmaradt. FELTÉTLEN IGAZ, hogy a községben igen sok dolgozó pártunk és a népfront politiká­jának igaz híve, akik becsület­tel teljesítik állampolgári köte­lességeiket és megértik a vasár­napi választások jelentőségét is. Ezek közé tartozik Juhász Ká­roly is, aki gazdatársainak a gazdálkodásban, a termelésben példát mutat. Azonban nagy­számban vannak azok is, akik még nem értik a népfront je­lentőségét s a tanácsválasztások­ban sem látják, hogy azokat, akiket megválasztanak, azok ál­landó kapcsolatban lesznek ve­A tavalyi párt- és kormány­határozat nyomán a dolgozó pa­rasztság jövedelmének növeke­dése folytán kereskedelmünk 25—30 százalékkal magasabb forgalmat ért el. A forgalom számai azt jelzik, hogy köny­lük és ügyes-bajos dolgaikat in­tézik a tanácsban és a felme­rült panaszok orvoslásáért fog­nak harcolni. _ Ilyen például Major Istvánná, aki csak a nehézségeket látja, mert lova megdöglött, de az eredményeket — hogy egyik fia tanító lett népi demokráciánk­ban, a másik is tanítónak ké­szül — már nem látja. EZÉRT A PÁRTSZERVEZET feladata most az utolsó napok­ban, mozgósítani minden erejét a választások sikere érdekében. Ne pénteken, az utolsóelőtti nap tartsanak vezetőségi ülést, ha­nem most, hogy még időben megtehessék a szükséges intéz­kedéseket. Segítsen a népfront- bizottságnak, ne hagyja ezekben a napokban magára, mint a je­lölteket, akik most saját magu­kért korteskednek. Fokozza a jászszentlászlói pártszervezet a választás előtti utolsó napok­ban a politikai munkát a kipró­bált régi és a most csatlakozott új népnevelőkön keresztül. Se­gítse a község népfront-bizott­ságát, mely első nagy harcára készül: a tanácsválasztásra. nyeltben ébrek dolgozóink, hi­szen több jut a szükségletek ki­elégítésére. A fenti rajz mutat­ja, hogy milyen mértékben nö­vekedett egyes területeken élet­színvonalunk. A könnyebb élet számadatai Mendes-France beszéde az ENSZ-ben PÁRIZS (MTI) Mendes-France francia miniszterelnök hétfőn az ENSZ-kö/.gyűlés előtt beszédet mondott. A »l'Humanité« keddi számá­ban közli külpolitikai rovatve­zetőjének, Pierre Courtade-nak New Yorkból küldött cikkét, amely »a hangzatos szavak!« mögött címmel elemzi a francia miniszterelnöknek hétfőn az ENSZ-közgyülés teljes ülésén el­mondott beszédét. Ha minden népi és nemzeti erőt összefogva, tevékeny harc­cal meg tudjuk akadályozni a londoni határozatok és a párizsi egyezmények ratifikálását, vala­mint egy revansvágyó német hadsereg felállítását — csak ek­kor tudjuk szabaddá tenni az utat újabb négyhatalmi tanács-* hozások felé. Nyilvánvaló ugyan­is, ha egy ilyen négyhatalmi ér­tekezlet csak azután ülne össze, miután a nyugatnémet revans- jszták már felállították vezérka_ rukat és létrejöttek Nyugat* Németország jövőbeni fegyveres erőinek első egységei, akkor az ilyen tanácskozásokra sokkal súlyosabb problémák megoldása vár, mint amilyenek a mosta­niak, — sőt talán ezek a pro­blémák akkor már megoldha- tatlanóknak bizonyulnának. Ak­kor azután jelen lenne Európá­ban egy ötödik »nagy« is, ame­lyet egyáltalában nem békesze­rető törekvések fűtenének és amely csakhamar előállna terü­leti követeléseivel. Mendes-France miniszterelnök azt a feltételezést akarja meg­játszani, hogy véleménye sze­rint a Szovjetunió még akkor :s hajlandó lesz ilyen tanácskozá­sokon résztvenni, tehát még a londoni határozatok és párizsi egyezmények ratifikálásának megtörténte után is. Mendes- France ugyanis biztos abban, hogy a Szovjetunió továbbra is rendíthetetlenül folytatni kíván­ja harcát a békés tanácskozások politikájának győzelméért. Már­pedig a kérdés éppen az, hogy ezeket a tanácskozásokat gyü­mölcsözővé kell tenni és egészen nyilvánvaló, hogy egyáltalában nem szolgálhatja ezt a célt, ha az egyik felet befejezett tények elé állítják. A jövő év májusának »Euró­pája«, — vagyis, ha Mendes- France elgondolása szerint már befejezett ténnyé vált a londoni határozatok és a párizsi egyez­mények ratifikálása, s amidőn tehát a Szovjetunió és más ke- leteurópai országok már kényte­lenek voltak jogos intézkedése­ket tenni saját védelmük bizto­sítására — ez már egy egész más »Európa« lesz: egy olyan Európa, amely mégjobban bele­merült a fegyverkezési verseny­be. Mendes-France miniszterel­nök helyesen tenné, ha érde­mük szerint fontolóra venné e súlyosan latbaeső ellenvetéseket, mert hiszen ezeket az ellenveté­seket a józan ész diktálja. Talán tudatában is van en­nek és éppen ezért azon mes­terkedik, hogy valamiképpen hitelesebbé tegye és alátámassza nevezetes tételét a »párhuzamos tárgyalások« lehetőségéről, arra utalva, hogy időközben vala­minél titkos diplomáciai tárgya­lások útján már most is meg lehetne kezdeni az általa jövő év májusára hirdetett négyha­talmi tanácskozások előkészíté­sét. Másszóval Mendes-France ily- módon befolyásolni szeretné az egész világ és különösen Fran­ciaország közvéleményét, hogy elaltassa éberségét azzal az óriá­si veszéllyel szemben, amely a békét és Franciaország bizton­ságát fenyegeti és bizalmat akar gerjeszteni saját kormánya iránt olyan tárgyalásokkal kapcsolat­ban, amelyekről azután könnyű szívvel azt mondhatja, hogy ku­darcot vallottak éspedig egyedül a Szovjetunió »hibájából«. Ez az elgondolás és ez az eljárási mód sajátosan emlékeztet éppen ar­ra, amelyen a francia kormány haladt a második világháború kitörését megelőző néhány hó­napban. Az egyedüli különbség csak az, hogy a béketábor ereje köz­ben annyira megnőtt, hogy a közvéleményre támaszkodva, ki tudja kényszeríteni az igazi ta­nácskozások politikáját. A KECSKEMÉTI GYUFA­GYÁR asszonyai szabás-varrás- tanfolyamot indítottak be, ahol 18-*-20-an vesznek részt. A tan- folyamot munkaidő után az üzemben tartják hetenként egy­szer. A Kinizsi Konzervgyár csz- szonyai pedig hetenként »asszo­nyoknálc« címmel felolvasásokat tartanak a hangos bemondóban. Â Magyar Népköztársaság kormányának részvéttávirata A.,/. Visinszkij elhunyta alkalmából V. M. MOLOTOV ELVTARSNAK, a Szovjetunió külügyminisztere Moszkva. A Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép neve-. ben mély együttérzésemet fejezem ki Andrej Januarjcvics Vi- slnszkij elvtárs — a kiváló államférfi és diplomata, a népek kö­zötti béke fáradhatatlan harcosa — idő előtti elhunyta alkalmá­ból. Visinszkij elvtárs neve élni fog a magyar nép emlékeze­tében. BOLDOCZKI JÁNOS, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Részvétnyílvánítások A. ]. Visinszkij elhunyta alkalmából NEW YORK (TASZSZ) No­vember 22-én, A. J. Visinszkij elhunyténak napján személyes részvétnyilvánitás végett felke­reste a Szovjetunió ENSZ-beli képviseletét Mendes-France mi­niszterelnök és külügyminiszter, Hammarskjöld ENSZ-főtitkár, Van Kleffens, az ENSZ-közgyű- lés kilencedik ülésszakának el­nöke, továbbá a Bjelorussz SZSZK, Brazília, Burma, Egyip­tom, Jemen, Irak, Irán, India, Indonézia, Libanon, Mexikó, Hollandia, Peru, Lengyelország, Thaiföld, az Ukrán SZSZK, Franciaország, Csehszlovákia, Svédország, Ecuador és Jugo­szlávia küldöttségének vezetője, illetve képviselője. Egyre űjabb részvéttáviratok és levelek érkeznek a szovjet: kormány és az elhunyt hozzá­tartozói címére. Részvéttávira­tot küldött Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára, Lodge, az Egye­sült Államok küldöttségének ve« zetője, továbbá Görögország és Libanon küldöttsége. Részvét- táviratot küldött Paul Robeson és több más haladó szellemű személyiség. Ezenkívül részvéttáviratokkat és levelekkel árasztják el a. Szovjetunió ENSZ-beli képvise­letét az Egyesült Államok cs más országok különféle szerve­zetei és állampolgárai. E léve­lek és táviratok kiemelik A. J, Visinszkijnék a békéért folyó harcban szerzett kimagasló ér­demeit. (MTI) A KÜLPOLITIKA ESEMÉNYEI Az utóbbi napokban két kül­politikai esemény került a vi­lágérdeklődés homlokterébe: Molotov szovjet külügyminiszter nyilatkozata és a francia minisz­terelnök washingtoni tárgyalá­sa. A szovjet külügyminiszter nyilatkozata az egész világon nagy érdeklődést keltett. Igen sok nyugati lap az első oldalon közölte Molotov válaszait a Pravda tudósítójának kérdései­re. Az újságok kiemelik Molo- tovnak azt a kijelentését, hogy az értekezlet összehívására vo­natkozóan meg lehetne egyezni más időpontban, amennyiben elnapolnák a párizsi egyezmény ratifikálásának megvizsgálását. Több lap úgy véli, hogy a nyu­gati fővárosokban az a benyomás keletkezik, hogy a szovjet kül­ügyminiszter ezzel a nyilatko­zatával két célt követett: rész­ben választ adott azoknak, akik azt állították, hogy november 20-ig lehetetlen előkészíteni a javasolt értekezletet, másrész­ről megdöntötte a nyugati ha­talmaknak azt a tézisét, hogy elegendő idő áll rendelkezésre a Moszkvában való tárgyalásra az eg3rezmény ratifikálása után. Miért ellenzi Dulles, az USA külügyminisztere a tárgyaláso­kat a párizsi szerződések ratifi­kálása előtt? Azért, mert Dulles előbb fegyverben akarja látni az új Wehrmaht első egységeit. Washingtonban is rájöttek már, hogy a Szovjetuniónak a nemzetközi helyzet megjaví­tásáért tett lépései után nem le­het többé nyíltan elutasítani a Szovjetunióval folytatandó tár­gyalások elvét, a békés együtt­élés elvét. Ezen túlmenőleg Ei­senhower elnökkel a válasz­tások megérttették, hogy csak a béke hozhatja meg neki a győ­zelmet 1956-ban. Nem sokat mondanak a wa­shingtoni záróközlemény szavai ról. A nyugati közírók közül többnek azonban az a véle­ménye, hogy a francia miniszter- elnök kapitulált Washingtonban, mert semmiféle módon nem tud­ta érvényesíteni a francia érde­keket. A francia miniszterelnök ugyanis majdnem minden fonto­sabb kérdésben hajlandónak mu­tatkozik respektálni az ameri­kai szempontokat,; Mendes- France az amerikai nyilvános­ság előtt háromszor, az elnök előtt pedig többször hangoztatta és megígérte, hogy a londoni és párizsi egyezmények ratifikálá­sáig nem járul hozzá semmiféle értekezlethez, ami a Kelet és Nyugat egymás mellett élésé­nek kérdéseire vonatkozik. Nyugati lapok úgy vélik, hogy három kérdés körül folyt a vita Washingtonban: Európa, Indo­kína és Ëszak-Afrika problémái­ról. Igen sok komoly akadály hárult azonban a megegyezés elé. Az európai kérdésben a francia miniszterelnök arra törekedett, hogy elérje az USA kormányánál a Saar-egyez- mény szavatolását. Az ameri­kaiak azonban nem voltak haj­landók garanciát adni, hiszen nekik a Saar-egyezmény olyan eszköz, amellyel állandóan nyo­mást gyakorolhatnak a francia kormányra. Alapos ellentétek merültek fel az Észak-Aírika és Dél-Vietnam kérdésében is: ■Mind világosabbá válik, hogy az amerikai »szövetséges« saját önző céljaira igyekszik kihasz­nálni az északal'rikai népek nemzeti szabadságmozgalmát és így akarja onnét eltávolítani a franciákat. Erre szolgálnának tíz amerikaiak stratégiai, gazda­sági és egyéb természeti észak- afrikai támaszpontjai is. Az indokínai kérdés még nagyobb kulisszamögötti küzdelmet jel­lemzett. Itt az USA még nyíl­tabban arra törekszik, hogy Franciaországot kitúrják Dél- Vietnámból, az amerikai-francia tárgyalusok­A magyar dolgozók tiltakoznak Népünk állandóan figyelem­mel kíséri napjaink legsúlyosabb nemzetközi problémáját: a né­met kérdést. A minisztertanács­hoz, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsához és az Országos Béketanácshoz naponta százával érkeznek a táviratok, amelyek­ben a főváros és az ország szin­te valamennyi részének lakói ki­fejezést adnak tiltakozásuknak Nyugat-Németország felfegyver­zése, a Németország Kommu­nista Pártját provokáló per el­len. Táviratban tiltakoztak a többi között; Nagydém- község dol­gozó parasztsága, a pécsi Tud*> mányegyetem és a pécsi Peda­gógiai Főiskola oktatói, dolgo­zói és hallgatói, a devecseri já­rás népfront-bizottsága, Katy- már lakossága, a szombathelyi »Petőfi« tsz tagjai, a kalocsai gépállomás, a baranyamégyei ügyészség, a bajai városi ta­nács, a Pápai Textilgyár, Zala- lövő község, a hajdúnánási »Micsurin« tsz, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Tisza- igar és még sok más község, üzem, termelőszövetkezet, hiva­tal dolgozói. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom