Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-06 / 263. szám
A kiskőrösi 1 Mvesszövsikezetek járási választmánya megíáreyalía a Központi Vezetőség határozatait NOVEMBER 3-ÄN tartotta ülését a kiskőrösi földművesszövetkezetek járási választmánya. Eredményes munkáján visszatükröződött az a felelősségérzet, mely minden egyes választmányi tagot, — ki a dolgozó parasztság bizalmát élvezve tanácskozott itt, — áthatott. AZ EREDMÉNYEK elismerése mellett nem volt hiány az éles, kemény bírálat alkalmazásában sem. Dobó Szilveszter, tázlári dolgozó paraszt, választmányi tag erélyesen közvetítette a tázláriak jogos követelését: »Több és jobbminőségű árut a falunak!-« — A kiskőrösi szövetkezeti tagság megbízásából Ba- jusznás György mondotta el, hogy a járás földművesszövetkezetei nagyobb gondot fordítsanak a tájnak megfelelő népviseleti árucikkek beszerzésére. — Majd arra fordította a szót, hogy egyes bolti dolgozók magatartása körül is bajok vannak. »Ezek a többnyire paraszti sorból kikerült szövetkezeti alkalmazottak sose feledjék, hogy ők vannak a falu dolgozóiért és nem fordítva« — mondotta Bajusznás György. A VÁLASZTMÁNYI tagok többsége erélyes intézkedések megtételét követelte a szövetkezeti vagyon megkárosítóival, a sikkasztókkal, pazarlókkal szemben. HódoS József, a soltvad- kerti ügyvezető kérte, hogy a-*t , _ vá.asztmány indítson kemény harcot a szövetkezeti apparátusban még meglévő szűklátókörü- ség ellen, hozzon határozatot a mozgalom egészséges fejlődését gátló bürokratikus módszerek, rendelkezések felszámolása érdekében. A dolgozó parasztasszonyoknak a népi ellenőrzésbe való bevonását javasolta az MNDSZ járási titkára. Papp elvtárs, a járási párt-végrehajtóbizottság képviselője arról beszélt, hogy milyen feladatai vannak a járás földművesszö- vetkezeteinek a Hazafias Népfront munkájának segítése, a választások sikerének biztosítása terén. A TANÁCSKOZÁS nyomán, — melyhez Kralovánszky József, a MÉSZÖV titkára és Márfai Mihály járási igazgatósági elnök is segítséget nyújtott, — értékes, a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtását nagyban elősegítő határozatok születtek. A választmány eredményes munkáját fogja visszatükrözni a negyedév során Ke- celen megnyitásra kerülő cukrászati üzem, a Kiskőrösön tervbevett nagyszabású hizlalda - felépülése és az egyéb létesítmények egész sora, mely mind arra lesz hivatva, hogy hirdesse pártunk és kormányunk messzemenő gondoskodását dolgozó parasztságunkról, egész népünkről. Mezei Istvánné. ami a hírek mögött van Viharfelhők a nyugati égen Még nincs két hete, hogy Párizsban aláírták azokat az egyezményeket, melyeket közös néven párizsi egyezménynek nevezünk. Amint jól tudjuk, ezeknek az egyezményeknek elsőrendű rendeltetése az,' hogy megindítsák Nyugat-Németország új- rafelfegyverzését és bekapcsolják az atlanti tömbbe. A sajtó az egyes érdekelt országokban különböző módon fogadta az egyezményeket. A különböző sajtóvéleményekből azonban mégis olyan kép alakult ki, amelyeknek nagyjából egyféle vonásai vannak. Az megállapítható elsősorban, hogy a közvélemény bizalmatlanul fogadta az amerikai politikának ezt az új lépését, a párizsi egyezményt. Az is jellemző a párizsi egyezmény megkötése utáni helyzetre, hogy a két leginkább érintett ország, a nyugatnémet állam és Francia- ország politikai köreiben súlyos válság jelei bontakoznak ki az egyezménnyel kapcsolatban. A franciákat az nyugtalanítja, hogy a Wehrmacht feléledése megfosztaná Franciaországot a független külpolitika kialakításának lehetőségétől. Nem valami biztató jelenség a franciák számára, hogy egy velük határos állam hatalmas hadsereget szervez. Hát még ha éz a hadsereg a régi hitleri ármádia ösz- szes baljós vezéreinek irányításával működik és be van oltva a fasiszta revánseszme támadó Parasztbál a kecskeméti földművesszövetkezetben A Kecskemét és Vidéke Körzeti Földműves- seBvetkezet vezetősége, tagjai számára szombaton este nagyszabású parasztbálat rendezett a szövetkezet Rákóczi-úti éttermének helyiségében. Az estélyen kôrülbeliÿ. kétszáz dolgozó paraszt jelent meg családjával együtt és a késő éjszakai órákig szórakozott igen jó hangulatban. Hetényegyházáról Kosa Sándor tanácselnök vezetésével húsz család vett részt a bálon. Több, a messze tanyavilágból bejött dolgozó paraszt elmondotta, hogy örömmel vett részt ezen az ösz- szejövetelen, mulatságon. A földművesszövetkezet helyes kezdeményezése minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk nagyobb termelési kedvvel végezze munkáját és elmélyítse kapcsolatát d szövetkezet vezetőségével. November 7 ünnepségei Baján Baja november 7, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának megünneplésére készül. Az ünnepséget a Hazafias Népfront városi bizottsága rfendezi. Az ünnepi nagygyűlést november 6-án este 7 órakor tartják a tisztiház nagytermében. A megnyitót Meleg József, a városi népfrontbizottság elnöke tartja, az ünnepi beszédet Nagy Károly elvtárs, a városi párt-végrehajtóbizottság első titkára mondja. November 7-én délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között koszorúzzák meg a város dolgozói a Sztáiin-parkban lévő szovjet hősök emlékművét. A bajai járás községeiben is mindenütt ünnepségeket rendeznek az évforduló tiszteletére. szándékaival. A nyugatnémetek azt látják, hogy a párizsi egyezmény ratifikálása véglegesen becsukná a kaput az egységes Németország megteremtése irányában. Az egyesítés vágya igen erős Nyu- gat-Németországban is, a Német Demokratikus Köztársaságban is. Terhesnek látják egyes gazdasági körök Nyugat-Német- országban, az atlanti egyezményben való részvételt jelentő gazdasági és katonai kötöttségeket is. A német-kérdésnek ilyen módon való megoldása nem látszik véglegesnek a németek szemében, ellenkezőleg, szerintük letérést jelent a két ország egyesítésének egyetlen járható útjáról, Amerikának tudomásul kell vennie, hogy göröngyös út vezet számtalan akadályokkal a párizsi megegyezés megvalósításához. Ha jól meggondoljuk, kétséges, hogy vájjon ez az út odavezet-e. Ennek a kétségnek a jelei mutatkoznak meg a legutóbbi napok európai politikájában. Számos lap a legborúlátóbb stílusban nyilatkozik Nyugat- Németország szerepéről a párizsi egyezmény utáni Európában. A Die Tat tudósítója leszögezi, hogy a párizsi egyezmény legsebezhetőbb pontja Nyugat-Né- metországnak a nyugati államokhoz való kapcsolása. Ez a lépés nem oldhatja meg a német-kérdést, bármennyire is hivatkoznak rá az amerikai lapok. Világos, hogy nem fogadható el a németek szempontjából egy olyan politika, amely Németország . kettészakított állapotára épül fel és azt igyekszik fenntartani. Végleges egyensúly kialakítása így lehetetlen. Mindenki látja, hogy előbb-utóbb. talán egy év múlva, talán kettő múlva feltétlenül napirendre kell tűzni a két német állam egyesítését. Az egyesítés lehetőségeit az a kifrülmény is erősen veszélyezteti, hogy Nyugat- Ncmetországban felélesztik a fasizmust. Azt a fasiszta rendszert és azt a náci hadsereget, amely már egyszer a pusztulás szakadékéba taszította az egész német népet és a háború tűzcsóváját dobta Franciaországra is, Angliára is, a mi hazánkra, az egé*z világra. Az amerikai politika erőszakos módszerei közismertek, és nem valami népszerűek nyugaton sem. Most, amikor az amerikai kongresszusi választások Eisenhower pártjának vereségével végződtek, sokan máris az erőszak politikájának haláláról írnak. A kongresszusi erőviszonyok megváltozása, a nemzetközi amerikai politika szemszögéből még nem mérhető fel következményeiben. Bizonyos belpolitikai változások azonban, igen jellemzőek. A köztársasági párt veresége következtében, számítani lehet a Daily Herald szerint McCarthy politikájának száműzésére. Ez a gyűlölt amerikai szénátok tudvalevőleg az Amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottságok vezetőjeként a legerőszakosabb módon gyötörte hosszú éveken keresztül becsületes és józangondolko- zású amerikai állampolgárok millióit. Márpedig McCarthy az elnök legfőbb bizalmasa volt. Eisenhower erőszakos belpolitikája számára pofoncsapást jelentett pártjának választási veresége, hiszen azt mutatta, hogy a választók nem értenek egyet sok kérdésben az elnök pártjának politikai vonalvezetésével. A vereség ezt a vonalvezetést előreláthatóan enyhébb vizek felé téríti majd el az Egyesült Államokban. Nemcsoda, ha a nyugatnémet állam vezetője, Adenauer, igen nyomasztóan érzi, illetve sejti helyzetének súlyosbodását, az amerikai belpolitikai helyzet hullámzása következtében. Adenauer a legszélsőségesebb amerikai erőszakpolitika kedvence. Nem csoda, ha most Dulles és Eisenhower belpolitikai nehézségei aggasztják; Aggodalma annál is inkább érthető, mert saját államában egyre élesedik a kormányban szereplő pártok közötti ellentét és marakodás. A párizsi egyezmény után Adenauer győztes hadvezérként szeretett volna hazatérni, most pedig számolnia kell azzal, hogy a kormányát támogató pártok egyrésze hátat fordít neki. Érthető, ha az amerikai hidegzuhany még kellemetlenebből érintette. RÉGI VÁLASZTÁSOK MIKSZÁTH KÁLMÁN EPILOG Mikszáth: »A Körtvélyesi Csíny« című kisregényéből vettük az alábbi fejezetet. Katánghy Menyhért képviselővé választásának utolsó fejezetét írja le benne a nagy mesemondó. Az úri népbolondítás magasiskolája hogyan fordítja meg Katánghy képviselőjelölt az ellenzék által ellene bőszí- tett, becsapott választókat olcsóbb szónoki fogással a maga pártjára. Az urak Magyarországában rendszeres, aljas választási komédiák egyikét örökítette meg Mikszáth ebben a regényben. Mit mondjak még olyat, amit maguktól ki nem találnak? Ne-■ kém fáj legjobban elhagyni a derék Körtvényest, sok jó ismerőseinket és hiszem, hogy az olvasó is úgy van vele. De mit keressünk itt tovább? A választási taktika véget ért. Három nap múlva megválasztják Ka- tánghyt és a kis városka csöndes lesz, belezökkenve hétköznapi életébe, melyet csak a lakodalmak, disznótorok, napfényre került apró szerelmi viszonyok és cselszövések tarkítanak. A »körtvélyesi Macohia- velli« Írnokait fogja mustrálni, a borait lefejteni s koronkint egy-egy sürgető levelet ír Ka- tánghynak, hogy ebben vagy amabban az ügyben beszéljen a miniszterrel. Munczy új Sertéseket fog hizlalni, a Pengő Laczi és a Palina sebei begyógyulnak s újra elkezdik a stan- kétkedést a »Szegfűdnél. Flo- quet úr adósságokat fog csinálni és egy napon valószínűleg Oltárhoz vezeti Röszkey Ilonát. (Majd kimesterkedi azt valahogy az öreg.) Tessék elhinni, minden így lesz. Ezért tehát nem érdemes már ott időzni. Ami keveset tu~ do'k még, azt röviden elmondhatom. Katánghy megjött másnap délelőtt és nagy néptömeg fogadta szívélyesen — ámbár a csizmadiákat és a pékeket a maga részére hódította Kovi- nyi. Blandiék ugyanis rájöttek az értekezlet után, hogy megcsalták őket, hogy az egész kon- ferenczia, a polgármester felléptetése egyszerű csíny volt, melyet még Pesten főztek ki a főispánnal és tervszerüleg végrehajtottak. Blandl méregbe jött és megnyitotta tárczáját, pinezé- jét Kovinyi mellett, hogy legalább zavart és bosszúságot csináljon a gyűlölt ellenfélnek. A csizmadiák és a pékek egész éjjel ittak, a Blandi-kastélyban és a fogadtatásnál egy pár ab- ezug is hangzott, ami megijesztette a főispánt, aki szintén kiment a jelölt elé. — Megvannak-e a. zászlók? — kérdé, amint Katáwghyt a kocsijára ültette. Természetesen. — Hát az egyebek? r— Az egyebek is — felelte Katánghy vígan. — No ez derék, mert a csizmadiák és a pékek elpártoltak az éjjel, —- Majd visszapártolnak. T— Nem jó nagyon vérmesnek lenni. Nyomban meg kellett tartani a programmbeszédet, úgy volt határozva; s mondhatom, nagyon aggodalmasan indult. Blandiék jobban dolgoztak az iparosok közt, mint hinni lehetett volna. Katánghy szólni kezdett a múlt országgyűlés tevékenységéről, nagy zaj és félbeszakítások — úgy, hogy teljesen elvesztek a szavai. Gondolta magában: talán a kvóta érdekli őket és áttért a kvótára. Még nagyobb zaj. Közbeszólások egész förgetege szabadult föl. — Halljuk! Halljuk! Nem tartozom hallgatni. Mi az? Csitt, te kopasz! Kikérem magamnak! Nekem hiába beszél. Menjen ki! Abczug! Nem tud ez semmit. Takarodjék ki, ha nem akar hallgatni! Urak, csönd! Parancsoljon az öregapjának! Gyerünk haza, komám! Tanuljanak tisztességet! Mit szól ehhez az úrhoz? Puttonyba vele, nem Pozsonyba! így hangzott zagyván összevissza, látszott, hogy vegyesen vannak hívek és ellenfelek. Katánghy maga is megijedt s megint átugrott más thémára; Körtvélyes érdekeiről kezdett beszélni. — Svindli! Ugyan, ugyan! Bolondság! Legyen magukban tisztesség! Üres ígéretek! Hát illik ez?.. -, A jó érzelműéi: sziszegtek a zavarókra, de hasztalan, minden vonalon megindult a diskurzus, még a párthívek között is, az a bizonytalan, kivehetet- len zümmögés, morgás ez, amit úgy kínak műnyelven: »Morog a tenger«, s ha a tenger morog, lőttek a mandátumnak, Katánghy végkétségbeesésében az esze utolsó fiókjához nyúl. Ott van még egy théma. Az a bizonyos, az a csalhatatlan. S elhagyva a helyi érdekeket, valahol a mondat közepén, — mennydörgő hangon csap át új mezőre. — Mikor én a száműzetés keserű kenyerét ettem., ; Erre csönd lesz. Mindenki ránéz és bámul. Nagyon fiatal ez arra! — Igenis, uraim, én a száműzetésben születtem. (Jó, hogy nincs itt most az országgyűlési Almanach az életrajzokkal.) Édes atyámat, a vitéz honvédet, kiűzte a zsarnok, idegen világokban bujdosott... — Szegény öreg — jegyzé meg Szlamovics, a legvadabb csizmadia és most ő is figyelni kezdett. — Ott jöttem a világra s ott nőttem föl, mint gyermek, idegen közt, nem szaladgálván hazám rétjein, virágot szedve és pillangókat kergetve, mint a többi gyermekek. Egyszer, midőn már nyolez éves voltam, eljött a házunkhoz Parisba ecy rokonunk, egy néni, Kossuth Lajos dicső hazánkfiának egy rokona. »A néni Magyarországból jön, monda anyánk, csókoljatok neki kezet, gyerekek (mert testvéreim is voltak)«. Mi kezet csókoltunk, mire a néni kinyújtotta bajtliját, hogy abból valami ezukorkát keressen, Hát ebből a bajtliból kigurult egy fél kifli, száraz, kemény, mint a kő, de az otthoni földben termett búzából való. Egy fél kiflit egy magyar kifli. A néni nem talált ezukrot; sopánkodott, istenem, mit adjak nektek, gyerekek? Hát adja nekünk a kiflit! és hiszik-e, uraim, hogy soha még én olyan jót, édeset nem ettem, mint ez a kemény kifli volt. í j Katánghy szétnézett a figyelő gyülekezeten. Az összes körtvélyesi pékek könnyeztek, — Másnap reggel — folytatá Katánghy, — midőn fölkeltünk^ mert csak egy szobánk volt a száműzetésben, láttuk, hogy szegény jó néni alszik az út fáradalmai után, czipői ellenben ott állnak az ágya mellett. Odarohantunk, mi gyermekek, e drága czipőkhöz, fölkaptuk és le- csókoltuk talpaikról a haza szent porát.-. : ; Katánghy újra szétnézett \ A csizmadiák sírtak mindnyájan, mint a záporeső. • Most már uralkodott a kedélyeken. A játszma meg volt nyerve. Egy merész fordulattal átsiklott a kvótára és minden egyébre. Hallgatták már rokon- szenvvel, lelkesedéssel, megéljenezték közbe-közbe és egyhangúlag megválasztottták harmadnapra. De még az nap elsimult minden forrongás, fészkelődés és este a tiszteletére rendezett banketten még Blandi is összeütötte vele a poharát: — Szervusz F loquet, legyünk ezentúl pertu! Vég e.
