Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-06 / 263. szám
A HA3BAFIAS ffÊPFROXT KECSKEMÉTI RIXOTTSAga november 7-én, vasárnap délelőtt 10 órakor, a Szabad* ág-tér en taivácsválasztói nagygyűlést tart A pyfllés szénokai: BATA ISTVAS EBVEI FEREIC temérexreden, honvédelmi miniszter, fiUdmüvelémügyi miniszter, nz Mí)P Politikai Bizottságának póttagja megyénk országgyűlési képviselője Hiányos programm szíves javaslat A táj Micsoda gyönyörű vidék! Az öreg Duna most szelíden mormolja dalait az őszi rozsdavörösbe lángoló kárminpirosba, kénsárgába öltözködött partmenti fák tövében. Az uszódi torony majdnemhogy belekandikál a Duna sárgásbarna habjaiba. Kissé távolabb a folyástól ott van Benedek és Géder. Lejjebb a Dunába süllyedt község legendájával Foktő, azután Fájsz, Dusnok. De haladj a kalocsakörnyéki vidék más útjain. Látogass el paprikaszüret után Bátyára. Lehetetlen, hogy ne nyűgözzön le az a bájos és hasznos szépség, mit a paprikafúzérekkel teleaggatott házak látványa ad. A fehér falak szinte eltűnnek a pap- rikafűzérek mögött és csodák- csodája, a súlyosan himbálódzó, számtalan vérvörös ujjával a föld felé mutató paprikafai, nem lefelé húzza a falusi házakat, hanem mintha megemelné, derűssé, rangossá tenné őket. Bolyongj a szállások világában. Öregcsertő, Szakmár, Homokmégy, Drágszél, Miske. A lágyan hajló föld ölén egy-egy virágcsokor és fölöttük ott uralkodik Kalocsa hegyes és büszke templomtornyaival, az utasnak messziről integető jellegzetes látványával, nyílegyenes főutcájával, sok iskolájával, világhírű paprikamalmával, A nép Elmondtunk mindent erről a vidékről? Nem. Elhallgattuk azt, ami a legszebb, ami a legcsodálatosabb. Nem beszéltünk a népről, amely a paprikát világhírre emelte, amely szorgalmasan művelte évszázadokon keresztül a papi nagybirtok tövében a maga parcelláját, vagy néma láza- dozással húzta a nagybirtok láncait. Kövér papoknak süvegeit, mint földesurainak, de csak a magasságok égben bízott szegénységében. Most a maga földjén munkálkodik. Egyenes derékkal néz szét a tájon. Egyre inkább ráeszmél arra, hogy milyen cso- dálnivaló értékeket hozott napvilágra apáinak, nagyapáinak alkotóereje, képzelete és bámulatos művészi érzéke. Mert Kalocsa tájéka, az egész járás, szinte utolérhetetlen bőséggel ontja a népi művészi ihlet remek értékeit, Szorgalmas kezek hímezték évszázadokon keresztül és most június után, megújuló kedvvel hímezik a pruszlikokra, a kötényekre, a2 tngelejekre a virágokat. Eddig közel 400 értékes dallam találta meg gyűjtőjét. A járásnak csak a lakodalmas szokásaiból egész könyvre valót lehetne összegyűjteni. A Tudományos Akadémia megbízottja, dr. Hegedűs László és két lelkes, tehetséges pedagógus: Cserei József és Fehér Zoltán szorgalmasan járják a járást és szenvedélyes érdeklődéssel gyűjtik egybe rég feledésbe ment népi szerzők dalait, táncait. Mert a népi tánc is kiapadhatatlan bőséggel árad. Eddig három község tánchagyománya került a gyűjtők avatott kezébe. Háromé a tizenhárom közül! Verbunkosok, daliás pásztortáncok, az elképzelhetetlenül sokfajta mulatós férfitánc, a »-mars«, a harmattiszta és szemérmes, kicsattanó vídámságú és szűziesen zárkózott mozdulatai a sokfajta, leánytáncnak. Ügy hívják ezen a vidéken, hogy férctánc. Ritkaságszámba megy a párostánc kiapadhatatlan hagyománya. Hát. a lakodalmas párnatánc tokíéle faja! A gazdasszonyök táncai. A gyűjtők komolykodva funkcionális, — termelő tevékenységgel összefüggő — táncoknak nevezik őket. Téli estéken a tíz tanyacsoport virágos pompába öltözött népe összeül egy-egy háznál, hímezni, beszélgetni, fonni, mert ezen a vidéken elevenen élő néphagyomány a fonó, tarka szokásaival, ősi eredetre visszamutató, szertartásszerű hagyományaival. Két nevet említünk meg a legnagyobbak közül. Balaton Mári néni és Király Ilus néni neve bejárta az országot, mint két páratlan tehetségű művészé a sok kalocsakörnyéki művész- kedő asszony, menyecske seregéből. A pingáló asszonyok, a hímzők, az íróasszonyok lehel- letfinom virágai, biztos vonal- vezetésű, képzeletgazdag rajzai, hímes öltései nemcsak a kalo- csakömyéki rétek, a drágszéli mezők, a szakmári határ millió színes virágát álmodják valósággá, hanem példázzák a népi tehetség csodálatos virágbaboru- lását. Hatalmas erőforrás Ennek a járásnak, a járás népének szorgalma, termelési kedve, gazdasági ereje és nem utolsó sorban a népi művészkedés kiapadhatatlan forrásai hatalmas erőt jelentenek, összefogható és szétaprózhatatlan, a néptől, a tájtól meg nem fosztható egységet. Hatalmas kincset, amelyet most az egyesülő nép, a mi közös életünk új hajtásának, népetformáló szervezetének, a Hazafias Népfrontnak a kezébe ad. És milyen szomorú, hogy a kalocsai járás egész vidéket ösz- szefogó programmjában egyetlen vérszegény bekezdés tesz említést a kalocsakörnyéki népi értékek fejlesztéséről. Nem hisszük, hogy bárki is el akarná választani a kalocsai vidék életének ezt a másik oldalát: a népi alkotóművészetet, a páratlanul gazdag hagyomány-kincset, a maga sokoldalúságában, termelési, gazdasági, kulturális vonatkozásban egységes életformá- látni a munkának, jától, a járás dolgozó népétől Több teret érdemelt volna a kalocsai járás népének hagyománykincse, gondozása, fejlesztése, az eleven népi művészet biztatása, segítése, gyűjtése és ébresztése, — mint a járás életének elválaszthatatlan része — a járási népfront-bizottság, programmjában. Az ország szeme előtt Mert ez az egy pár odavetett mondat nem mozgósít, nem lelkesít és még csak körvonalaiban sem mutatja azt a hatalmas értéket, fejlesztésre váró csodálatos gazdagságot, amely ennek a járásnak sajátja. Pedig milyen szegényes, hiányos odavetett vázlat az, amit elöljárójában elmondottunk erről a kincshalmazról. Több szívvel, több felelősséggel kell ezzel foglalkozni, mert ennek a kincstárnak legkisebb kövecskéjét, ékszerét is számonkéri tőlünk egy egész ország. Abban a járásban, ahol nemrégiben még az országos falusi kultúrversenyből majdnemhogy kifelejtették az országoshírű drágszéli együttest, és pártunk vezetőinek figyelmeztetésére küldték fel Pestre az ország szine elé — ebben a járásban nyugtalanító, ha a népi hagyományok ügyével a legátfogóbb népi mozgalom, a Hazafias Népfront ilyen kurtán-íur- csán bánik el. Nem nehéz ezen változtatni. Hála kormányzatunknak, ma már a járási kultúrház művé szeti vezetője avatott szakem bér. Se szeri, se száma azoknak a lelkes falusi tanítóknak, akik szerte az andalító kalocsakörnyéki tájon, vagy a Duna mentén és a szállások világában a népi kultúra iránti lobogó lelkesedéssel áll helyt munkájában. Jó lenne megfontoltan, a nagy alkotó: a nép legjobb képviselőinek bevonásával, a járás vezetőinek részvételével, a lelkes falusi vezetők segítségével összeülni tanácskozásra, mit lehet, mit kell tenni ebben a páratlan értékű járásban. És utána az okos tervek nyomán nekiA Hazafias Népfront országos tanácsa elnökségének felhívása a helyi népfront- bizottságokhoz és a választókerületi bizottságokhoz A választási törvény végrehajtására vonatkozó minisztertanácsi rendelet értelmében november 7-ig be kell fejezni a jelölőgyűléseket és a gyűlések által javasolt személyek közül legkésőbb november 8-ig be kell jelenteni a jelöltet a megfelelő választókerületi bizottságokhoz. Általános tapasztalat, hogy a jelölőgyűlések utáni eljárás nagyon vontatottan halad. Az eljárás meggyorsítása érdekében a Hazafias Népfront bizottságai a jelölőgyűlések jegyzőkönyvei alapján azonnal döntsenek a javasolt személyek jelölése felől és jelöltjüket jelentsék be megfelelő választókerületi bizottságnak. A bejelentéshez szükséges nyomtatvány-űrlapokat a népfront-bizottságoknak a tanács végrehajtó bizottságától már meg kellett kapniok, ahol ez nem történt meg, ott az űrlapokat azonnal vegyék át a végrehajtó bizottságtól. A választókerületi bizottságok még a bejelentés napján döntsenek a jelölt elfogadásáról és döntésüket vezessék rá a hozzájuk megküldött bejelentésnek mind a három példányára. A választókerületi bizottság a döntését tartalmazó bejelentés egy példányát még aznap küldje meg az illetékes választási elnökségnek, egy példányát pedig küldje vissza a Hazafias Népfront-bizottságnak. Ha a bejelentést más községbe vagy városba kell küldeni, a továbbításról a tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. A Hazafias Népfront-bizottságok mindent kövessenek el, hogy a választások előkészítésével kapcsolatos jelen feladatok végrehajtása is zökkenőmentesen szolgálja a választások sikerét. A Hazafias Népfront országos tanácsának elnöksége. A minisztertanács határozata az 1954—55. évi szerződéses sertés- vásárlásról A Magyar Közlöny 87. száma közli a minisztertanács határozatát az 1954—55. évi szerződéses sertésvásárlásról. Eszerint az 1955. évi szerződéses sertésvásárlási akciót haladéktalanul meg kell indítani. A feltételek a következők: az egyéni termelők részére sertésenként 400, a termelőszövetkezetek részére 600 forint szerződéses hizlalási előleget kell fizetni. A szerződéssel lekötött sertéseket legalább 126 kiló élősúlyban, a szerződés megkötésétől számított két hónap után és legfeljebb hat hónapon belül kell átadni. A szerződéses hízottsertés ára 126 kilótól 140 kilóig kilogrammonként 18 forint (április 1-től augusztus hó 31-ig 20 forint) 140 kilón felül 20 forint (április 1-től augusztus 31-ig 22 forint). Szerződést lehet kötni baconsertésekre is és ezeket 90—110 kiló élősúlyban kell átadni. E között a súlyhatár között bacon- sertés szabadon is felvásárolható. Szerződéskötés esetén is a 126—140 kilós súlykategória árai érvényesek. A Hazafias Népfront Bács-Kiskunmegyei Bizottsága közli, hogy a Megyei Választási Elnökség működését megkezdte. F. évi november l-től kezdve a választások napjáig mindennap délelőtt fél 9 órától délu-án 1 óráig, Kecskemét, Beloiannisz- tér (volt Tatai-tér) 2., I. emelet 22. sz. alatti nelyiségében hivatalos Időt tart. AZON A NAPON szinte tobzódott az ősz pompájában a határ, amikor a Keceli Tőzegtermelési és Telepítési Vállalathoz látogattam. A kellemes, napos idő el akarta feledtetni velem, hogy közeleg a tél. Nem hittem neki. A telep dolgozói sem hitték. Nem mondták, de munkájuk erről árulkodott. A telepen alacsonytermetű idősebb ember szorítja meg a kezem. — Jószerencsét, elvtárs! A TELEPVEZETŐ, Gulyás Imre volt. Rövidesen kitűnt, hogy sokdolgú ember, de mindenütt ott van, ahol kell. Szeretne most néhány percet nyugodtan elbeszélgetni, — de hát nem sikerül, — mert hol az egyik, hol a másik dolgozó vetődik oda, Imre, ezt hogyan, Imre bácsi, azt miképpen. Es Imre bácsi perceken belül mindent megold, eligazít. — Az egész telepet nehéz volna bejárni, mert többezer hold, de amit bírunk, azt »beszaladjuk« — mondja Gulyás elvtárs. ÚTKÖZBEN elmondja, .hogy 1950 tavaszán egy térképpel került erre a helyre, ami akkor, egy lápos terület volt. Erről aztán többet nem is beszél, biztosan azt gondolja — most már hasonlítsam össze én az akkori helyzetet a mostanival. Összehasonlítom: Most vonatok hozzák a tőzeget, kis vasutak ágaznak.. mint testben az erek,4 mun^ozaflmmjMAZ&k között káslakások állanak az erdőben, orvosi rendelő, konyha; mondjak-e még mást? — Nézze — lehajol és egy marék földet emel fel. — Ez a láptalaj. Ezt negyven centi vastagságban leemeljük és ami alatta van, az már tőzeg. Ezt termeljük ki és a kiemelés után olyan kupacokba rakjuk száradni, mint amit ott lát az elvtárs. — Már megyünk is oda. — Itt a legfontosabb a szárítás. Ha vizes az anyag, nem veszi át sem a vasút, sem a TÜZÉP. A vasútnak igen sokat szállítunk, mondhatnám úgy, hogy a legnagyobb részét a vasút használja fel. Mi tőzegkorpa formájában szállítjuk, amelyet pakurával teleszívatnak és így már nagyon alkalmas a mozdonyok fűtésére. A TERMELÉSRŐL, meg a tervteljesítésről kérdezősködöm. — A termelési tervünk teljesítése akadályokba nem ütközik, szépen hálád, már nem sok hiányzik ahhoz, hogy az évi tervvel kész legyünk. Itt nincs is hiba, azonban szállítási tervünkről beszélni sem merek — fűzi hozzá csökkenő kedéllyel, majd tovább folytatja. — Csak egy példát mondok: A második negyedévben 13.000 tonnát kellett volna szállítanunk, ezzel szemben csak 131 tonnát voltunk képesek szállítani. Ennek oka javarészt az időjárás, mert a tavaszi idő sok esővel járt. Nem tudott a tőzeg a kívánt mértékben kiszáradni, vizesen pedig nem használható. Jelenleg is a szállítás a legnagyobb probléma. Jelenleg elég száraz az anyagunk, de most meg a MÁV nem tud biztosítani kellő meny- nyiségű kocsit, így maradt hátra a szállítási tervünk teljesítése. Nem tudjuk, miért nem intézkedik a MÁV, amikor a saját érdeke volna. — Most itt az alkalom, megragadom, legyen szíves és mondja meg a megyei tanácsnak, hogy értesítse a közületeket, intézeteket és hivatalokat, jöjjenek saját kocsijukkal, vagy kérjenek szálllítóeszközt és mi felajánljuk, hogy szombaton déltől hétfő reggelig rendelkezésükre állunk, vigyék a tüzelőt. Ezt azért merem így mondani, mert tudom, hogy szombat déltől hétfőig sok szállítóeszköz áll. Használják ki az alkalmat, mi itt vagyunk, várjuk őket. Jöjjenek. ÉSZRE SE VESSZÜK, hogy mennyire eltelt az idő. A nap korongja vörösen pislákol, mint egy sűrű vörös tömeg, és egyre közelebb húzódik a földhöz. A munkáslakások melleit jövünk vissza, benézünk, kicsit elbeszélgetünk a pihenő dolgozókkal. Őszinte emberek, ami a szívükön, az a nyelvükön. Téli- ruhát kérnek. Reggelenként bizony már elkel a vastagabb rufta, Igazuk van. Itt az ideje, hogy sürgősen megkapják. Varga Imre azon panaszkodik, hogy beteg. Az orvos, aki Kecelröl szokott kijönni, nagyon elfoglalt ember, nem ér rá behatóbban foglalkozni egy-egy dolgozóval, mert sokan várnak rá. — Még mindig kevés az orvos — és Varga elvtárs szavaira valamennyien rábóHntanak. AZ IS NAGY BAJ — állapítják meg többen, — hogyha előadja magát valami sürgős eset éjjel, — mert itt állandó műszak van — nem tudják kellő időben orvosolni, még pedig azért, hogy a posta délután halkor lezár és a telefonhálózat nem használható. Az kellene — állapítják meg rmgyon helyesen a dolgozók, — hogy a posta tartson éjjeli szolgálatot. Ezáltal elősegítheti azt, hogy halasztást nem tűrő veszélyes esetekben a telep dolgozói segítséget kapjanak, és így gyorsan el tudják hárítani a veszélyt. — Amikor elbúcsúztam, Gulyás elvtárs mégegyszer a lelki- ismeretemre kötötte, hogy ne feledjem el, értesítsem a tahácSot. E, S
