Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-02 / 259. szám
Nyilvános párfíaggyűlés a kalocsai gépállomáson Az elnöki tanács határozatai KÜLÖNÖS JELENTŐSEGE van annak, ha a pártszervezetek — mint most teszik — a legjobb munkásokkal és felelős beosztásban lévő pártonkívü- liekkel közösen beszélik meg a párthatározatokból eredő feladatok megvalósításának hogy- mintjét a maguk munkaterületén. A nyilvános párttaggyűlés új módja annak, hogy a gépállomás minden dolgozója, de kü- j Ionosén azok, akik a párt bizalmából vezető helyen állanak, jobban megértsék, világosabban lássák a gépállomás előtt álló feladatokat, a pártszervezet célkitűzéseit s odaadóan, legjobb tudásuk szerint harcoljanak maradéktalan végrehajtásáért. Mennyiben szolgálta e cél elérését a kalocsai gépállomás nyilvános párttaggyűlése?; RIGÓ ISTVÁN elvtárs, fiatal mezőgazdász igen sérelmezte a meggondolatlan, összehangolatlan gép-átirányításokat, melyek erősen emelik az önköltséget és jelentősen hátráltatják a traktorosok munkájának termelékenységét. Bagó László elvtárs azt fejtegette, hogy a gépállomás pártszervezetének egyik fontos feladata volna állandó és céltudatos nevelőmunkát folytatni a brigádokban, Cumis elvtárs, a gépállomás párttitkára viszont csak néha megy ki hozzájuk. Majd felvetette, hogy a régi traktorosok “öreg rókákénak" tekintik magukat a gépállomáson, sok hanyagságot követnek el felelősségrevonás nélkül s nem tartanak senkitől. *A hiányosságokért felelősségrevonás jár, ami eddig a gépállomáson nem történt meg« — hangsúlyozta. FEHËR VILMOS elvtára, a gépállomás raktárosa is az ellenőrzés elmulasztásáról és a felelősségrevonás hiányáról beszélt. Elmondta, hogy egyes anyagok, alkatrészek elhagyásáért nem vontak felelősségre senkit. A gépállomás főgépésze, mióta gépkocsijuk van, a műhelymunka irányítása helyett soffőrkó- dik, s ez egyik oka a szerelői munkák tervszerűtlen végzésének. Hiányolta, hogy a traktorosok felelőtlenül bánnak az üzemanyaggal, de eddig nem számoltatták el őket, annyit vesznek fel, amennyit akarnak és akkor, amikor nekik tetszik. IVAN ANDRÁS mezőgazdász arról beszélt, hogy mióta a népfront-választások és a tanácsválasztási előkészületek megkezdődtek, nemigen jönnek ki sem a pártbizottságtól, sem a tanácstól segíteni és ellenőrizni a munkájukat. Pedig hát erre igen szükség van, mert az emberek nagyrésze önmagával szemben igen elnéző. Csóti István villanyszerelő többek között elmondta, hogy hathónapos villanyszerelő iskolán volt, de mióta visszajött aratott kombájnnal, csépelt aprómagvat, silózott, körzeti szerelőt helyettesített, csak éppen nem azt végezte, amiért iskolára küldték, amiért az állam súlyos ezreket költött rá. És sorolhatnánk tovább a visszásságokat. A GÉPÁLLOMÁS pártszervezetének legfőbb feladata, hogy összekovácsolja és politikailag nevelje a kollektívát, hogy Kialakítsa a jó munka biztosítékát, a gépállomás törzsgárdáját. Ezt a célt a kalocsai gépállomás pártszervezete még nem érte el. Az előző hónapi taggyűléseken is szó esett már arról, hogy baj van a gépállomás tervteljesítésével, nagy a lemaradás, sok az anyagpazarlás s nagy a fegyelmezetlenség. Határozatot is hoztak a hibák megszüntetésére s a nyilvános taggyűlésen megállapították, hogy nem történt változás, nemigen jutottak előre, mert nem mutattak rá a tudomásulvétel mellett a hibák okaira, azok eredőire és nem követelték meg a szigorú, de igazságos felelősségrevonást. A gépállomás előtt álló további feladatok sikeres megvalósításának egyik feltétele, hogy a gépállomás pártvezetősége, egész párttagsága s a gépállomás vezetői a Központi Vezetőség határozatát alaposan ismerjék, megértsék annak rendkívüli jelentőségét s ne maradjon ezzel kapcsolatban tisztázatlan kérdés előttük. Meg kell mondanunk, hogy ezt a célt a nyilvános párttaggyűlés, bár számos eredménye volt — nem egészen érte el. Ennek egyik oka, hogy Cumis elvtárs nem fordított elég gondot a Központi Vezetőség határozatának elvi-politikai ismertetésére, inkább gyakorlati, helyi vonatkozásban tárgyalta az egyes kérdéseket. A másik okról külön kívánunk szólani. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG kiküldötte, mégha a gépállomásokkal foglalkozó titkár legyen is, nem azért vesz részt a gépállomás taggyűlésén, hogy helyettesítse a gépállomás párttitkárát, illetve ő végezze el unnak feladatait. Simon elvtárs, a kalocsai járási pártbizottság titkára viszont egy kicsit ezt tette. Hozzászólásaival, amely hosz- szabb volt, mint maga a beszámoló, sok időt vett el a többi felszólalótól s lényegében a gépállomás párttitkára helyett ő válaszolta meg a hozzászólásokat is. Ne essen félreértés, Simon elvtárs helyesen egészítette ki a beszámolót, több kérdést elvileg tisztázott, segítséget nyújtva ezzel a gépállomás titkárának, de mindezt egy negyedóra alatt is elmondhatta volna s egy ilyen hozzászólásnak nagyobb lett volna a hatása, mert valljuk be, egyes részeiben — általános és hosszú felszólalásának vége felé a jelenlévők nemigen figyelték szavait. a kalocsai gépállomás nyilvános párttaggyűlésé' nek eredménye, hogy feltárta, miszerint a gépállomás vezetői felületesen irányítanak, az alaposság mellőzésével szervezik és vezetik a gépállomás munkáját. Jófiúk módjára megállnak a hibák feltárásánál és nem alkalmazzák a felelősségrevonást, az anyagi kártérítést. A hibák megszüntetésével, törődve az emberekkel, kell a kalocsai gépállomáson a gyakorlatban alkalmazni a Központi Vezetőség útmutatásait. A minisztertanács munkájának megerősítése érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront Elnökségének javaslatára Hegedűs Andrást, a minisztertanács első elnökhelyettesét földművelésügyi miniszteri tiszte alól és Hidas Istvánt a vegyipari- és energiaügyi miniszteri tiszte alól felmentette. Ezzel egyidejűleg Hidas Istvánt a minisztertanács elnökhelyettesévé választotta meg. Az államvezetés munkájának további erősítése érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szalai Bélát az OrszáA Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront elnökségének javaslatára törvény- erejű rendeletet alkotott az Algos Tervhivatal elnöki tiszte alól való felmentése mellett könnyűipari miniszterré, Kiss Árpádot könnyűipari miniszteri tiszte alól való felmentése mellett vegyipari és energiaügyi miniszterré, Erdei Ferencet igazságügyminiszíerí tiszte alól való felmentése mellett földművelésügyi miniszterré, Molnár Eriket a Legfelsőbb Bíróság elnöki tiszte alól való felmentése mellett igazságügyminiszterré, Pogácsás Györgyöt az állami gazdaságok miniszterévé, Béréi Andort az Országos Tervhivatal elnökévé és Domokos Józsefet a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökévé választotta meg. (MTI) lami Gazdaságok Minisztériuma és az Országos Erdészeti Főigazgatóság felállításáról. (MTI) A francia közvélemény a gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtését követeli a Vietnami Demokratikus Köztársasággal PÁRIZS (TASZSZ) Október 29-én a párizsi Mutualité-terem- ben népes gyűlést tartottak a Franciaország és a Vietnami Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtéséért folyó harc jegyében. A gyűlésen a párizsi közvélemény számos képviselője Az amerikai kormány nemzetközi jogsértése PEKING (Uj Kína) Az Egyesült Államok kormánya megszegte a nemzetközi jogot és megsértette az alapvető emberi jogokat, amikor Tajvanról az Egyesült Államokba hurcoltatott 22 lengyel tengerészt. Csang Kaj-sek kalózai, mint ismeretes, kerükbe kerítették a “Prezydent Gottwald« és a »Praca« nevű lengyel kereskedelmi hajókat. A hajók legénységének 22 tagját az Egyesült Államok hatóságai október 27-én az Egyesült Államokba szállítotjelent meg, köztük Jean-Paul Sartre, neves író, Arthur Giovo- ni kommunista képviselő, Claude Bourdet, a »France Observateur« című lap szerkesztőbizottságának tagja, Jean-Marie Domenach, a »L'Spril« című lap főszerkesztője és mások. (MTI) ták. Az amerikai hatóságok magyarázata, hogy ez az elhurcolás a lengyel tengerészeknek adott »politikai menedékjog« valamilyen formája, a legkisebb mértékben sem fedi a valóságot, vagy mentheti fel súlyos felelősségétől az Egyesült Államok kormányát. Ez az eset ismét bizonyítja, hogy az Egyesült Államok kormánya közvetlenül részes a Csang Kaj-sek banda kalózkodásában. (MTI) Törvényerejű rendelet Állam! Gazdaságok Minisztériuma és Országos Erdészeti Főigazgatóság felállításáról NEMRÉG LEZAJLOTT könyv- hét, a kultúrát is pártfogásába vevő Hazafias Népfront alakulása, Kecskemét felszabadulásának évfordulója s több vidéki város megélénkülő kulturális élete arra figyelmeztet bennünket, hogy Kecskeméten is mérjük fel, mit tettünk az elmúlt években a kultúráért, s vessünk számot erőinkkel, lehetőségeinkkel és feladatainkkal, mit tehetünk és mit kell tennünk. Ebben a cikkben Kecskemét irodalmával szeretnék röviden foglalkozni, abban a reményben, hogy mások majd városunk zenei életéről és képzőművészetéről fogják elmondani véleményüket, A városi könyvesbolt forgalma, a könyvtár kölcsönzői számának növekedése, a TT1T irodalmi előadásainak ■népszerűsége, a színház és a mozik látogatottsága bárkit könnyen meggyőz róla, hogy a kecskemétiek ma inkább érdeklődnek az irodalom iránt, és könnyebben kielégíthetik érdeklődésüket, mint a múltban bármikor. Ugyanakkor azonban az alkotó irodalmi, irodalomtörténeti tevékenység, de még a helyi irodalmi hagyományok őrzése is lehanyatlott városunkban. A Katona József Társaság megszűnt, a kecskeméti írócsoport sehogysem tud megszerveződni, a helyi sajtó irodalmi műveket, irodalommal foglalkozó cikkeket csak ritkán közöl, a Kecskemét irodalmi múltja iránti közönyt pedig az is mulatja, hogy az illetékesek nem gondolnak az irodalmi hagyományokra utaló utcanevek megőrzésével, a megyei könyvtárban pedig nem gondoskodnak róla, hogy az érdeklődő olvasók és az irodalomtörténeti kutatók könnyebben hozzáférhessenek a Kecskemét irodalmi múltját képviselő, részben még rendezetlen állapotban lévő kecskeméti könyvekhez, nyomtatványokhoz. Nem hiszem, hogy túloznék, amikor azt állítom, hogy Kecskeméten ma nincs alkotó irodalom, nincs a város nagyságához, jelentőségéhez illő irodalmi közvélemény, s nincs városunk s ezen keresztül hazánk iránti szeretetünket serkentő irodalmi hagyománytudat sem. _ Pedig Kecskemét irodalma rendkívül gazdag hagyományokkal rendelhet Gondolatok Kecskemét irodalmának jelenéről és múltjáról zik. Nemcsak az országos irodalmi színvonal magasán megálló alkotások, hanem remekművek is születtek valaha Kecskeméten. Ilyen első emlékünk is, Kecskeméti Vég Mihály zsoltárfordítása, amely Kodály Zoltánt a Psalmus Hungaricus komponálására ihlette. A XVII. és XVIII. században is a kor színvonalán álló énekek és iskola- drámák keletkeztek Kecskeméten. I'Melengető tűzhelye voit vá- '-s»L rosynk a felvilágosodás irodalmának is. A nyelvész Révai Miklós és Kalmár György, az irodalomtörténész, Horányi Elek és az iskolai színjátszás hagyományait a hivatásos színészek színpadára átvivő Simái Kristóf kecskeméti tanárok voltak. Kecskeméten diákoskodott, később pedig itt élt a népies irodalmi törekvéseknek abban a korban igen nagyra tartott képviselője, a Csokonai által is nagyrabecsült Mátyási József. Valószínűleg kecskeméti származású az első magyar hivatásos színtársulat igazgatója, Kelemen László is. Társulata 1796-ban nagy sikerrel szerepelt Kecskeméten, többek között Shakcspeare-darabokat játszottak. Simái, Kelemen és színészei Kecskemét irodalma legnagyobb alakjának, Katonának törtek utat. Az ő élete, műve és jelentősége nem szorul ismertetésre, vagy méltatásra. Csak arra szeretnék röviden utalni, mennyi szál fűzte Kecskeméthez. Történeti érdeklődését még gyermekkorában a Kecskemét környéki pusztatemplomok keltették fel. Első, idegenből magyarosított drámáit —• épp gyermekkori emlékei nyomán — Kecskemét környékének képzelt, középkorában játszotta. Szereplőit is itteni helységekről nevezte el Monostorinak, Szellőrincinek. A Bánk bánt Kecskeméten irta, Kecskemét tanácsának ajánlotta, — s Kecskemét tanácsától kapott érte jutalmat. A város állást is adott neki, mikor irodalmi terveiben csalódván hazajött. Ezután is írt;. Kecskemét történetét, tréfás naplót és verseket. Javasolta, hogy állandó színházat építsenek Kecskeméten, s még a tervrajzot is elkészítette hozzá. A város azonban mégsem lehetett méltó keret az ő hatalmas egyéniségéhez, ezért érezzük úgy, hogy korai halála céltalanná vált élettől szabadította meg. A múlt század második negyedében a református főiskola, a színház és az első kecskeméti nyomda az irodalmi élet kecskeméti gócpontjai. Jókai Mór a főiskola növendéke, Petőfi színészként tartózkodik Kecskeméten. Hogy kettőjük közül különösen Jókai mit köszönhet Kecskemét hatásának, arról csak külön tanulmányban lehetne írni. Itt álljon csak egy mondat Jókaitól: »Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak.« f-á. SZABADSÁGHARC leverése után ismét nevezetes írók gyülekezőhelye Kecskemét. Obernyik Károly drámaíró, Ács Zsigmond műfordító, Losonczy László és Szász Károly költő, Szilágyi Sándor történész a kollégium tanárai. Ide hívják Arany Jánost is, ő azonban a korábban jelentkező körösiek meghívását fogadta el. De így is gyakran időzött kecskeméti íróbarátai körében. A múlt század utolsó évtizedeiben kevesebb a nagy név Kecskemét irodalmában, a szellemi élet azonban továbbra is pezsgő marad. Azzá teszik elsősorban a most induló s igen jól szerkesztett helyi újságok. Ez az idő a hagyományok feltárásának kora is. Ekkor folynak Hornyik János Kecskemét történetére, Miletz János Katona életére és müveire vonatkozó kutatásai, ekkor alakul a Katona-kultuszt intézményesítő Katona József Kör. Méltó tűzhelyé volt Kecskemét a haladó magyar irodalomnak a két háború közti nehéz időkben is. Ismert* nevű íróink közül Illyés Gyula, Ve- f£.s Péter, Gelléri Andor. Endre, Er• délyi József, Németh László könyveit nyomtatták itt. A Katona József Társaság felolvasóülésein az említettek mellett nem egyszer szerepelt Móricz Zsigmond is. Egyik felolvasása bevezetéseként mondotta a következőket: »Kecskemét már régen a magyar nép munkáséletének mintaterülete előttemi s minden alkalmat megragadok, hogy példaképpen hivatkozzam reá.« Hasonlóképpen vélekedett KecskemétrőL Kecskemét kultúrájáról Erdei Ferenc is. Futóhomok című müvében írta: “A város szellemi kultúrája is különös ékessége a vidéki magyar kultúrélet- nek. A Katona József Társaság nem vidéki önképzőkör, hanem európai színvonalú emberfők társasága, s körükben legalább olyan magyar szellem él, mint a fővárosi irodalmi társaságok legjavában. Ez a társaság állandó érintkezésben van a modern magyar irodalom és tudomány legjobbjaival, s akik csak. megfordultak köreikben, a legnagyobb lelkesedés hangján szólnak a kecskeméti szigetről.« r-flzT HISZEM, Kecskemét iro- dalmi múltjának ez a rövid szemléje is méltó büszkeséggel tölt el mindenkit, aki szereti városát. De ez nem elég! A hagyományokkal nemcsak büszkélliednünk kell, hanem folytatnunk is kell őket! Nem lehet közömbös előttünk, hogy Kecskemét majdani irodalomtörténetírója hogyan értékeli a mi nemzedékünk munkásságát. Évról- évre jobban megvalósulnak annak feU tételei, hogy az irodalom a széles tömegeké, az egész népé legyen. Legyünk rajta, hogy Kecskemét dolgozó népének irodalmi igényeit, a hagyományokat híven ápoló, a mai irodalmi alkotásokhoz öntudatos igénnyel közeledő s önálló alkotásokra serkentő helyi irodalmi élet elégítse ki! Ennek megvalósításához elsősorban a Katona József Társaság újjászervezése, a helyi írócsoport munkájának felkarolása és a helyi irodalmi, kritikai és irodalom- történeti kezdeményezések számára publikációs lehetőség biztosítása szükséges. OROSZ LÁSZLOt