Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-02 / 259. szám

Nyilvános párfíaggyűlés a kalocsai gépállomáson Az elnöki tanács határozatai KÜLÖNÖS JELENTŐSEGE van annak, ha a pártszerveze­tek — mint most teszik — a legjobb munkásokkal és felelős beosztásban lévő pártonkívü- liekkel közösen beszélik meg a párthatározatokból eredő fel­adatok megvalósításának hogy- mintjét a maguk munkaterüle­tén. A nyilvános párttaggyűlés új módja annak, hogy a gépál­lomás minden dolgozója, de kü- j Ionosén azok, akik a párt bizal­mából vezető helyen állanak, jobban megértsék, világosabban lássák a gépállomás előtt álló feladatokat, a pártszervezet cél­kitűzéseit s odaadóan, legjobb tudásuk szerint harcoljanak ma­radéktalan végrehajtásáért. Mennyiben szolgálta e cél el­érését a kalocsai gépállomás nyilvános párttaggyűlése?; RIGÓ ISTVÁN elvtárs, fia­tal mezőgazdász igen sérelmezte a meggondolatlan, összehango­latlan gép-átirányításokat, me­lyek erősen emelik az önköltsé­get és jelentősen hátráltatják a traktorosok munkájának terme­lékenységét. Bagó László elvtárs azt fejtegette, hogy a gépállo­más pártszervezetének egyik fontos feladata volna állandó és céltudatos nevelőmunkát foly­tatni a brigádokban, Cumis elv­társ, a gépállomás párttitkára viszont csak néha megy ki hoz­zájuk. Majd felvetette, hogy a régi traktorosok “öreg rókáké­nak" tekintik magukat a gépál­lomáson, sok hanyagságot kö­vetnek el felelősségrevonás nél­kül s nem tartanak senkitől. *A hiányosságokért felelősségrevo­nás jár, ami eddig a gépállomá­son nem történt meg« — hang­súlyozta. FEHËR VILMOS elvtára, a gépállomás raktárosa is az el­lenőrzés elmulasztásáról és a fe­lelősségrevonás hiányáról beszélt. Elmondta, hogy egyes anyagok, alkatrészek elhagyásáért nem vontak felelősségre senkit. A gépállomás főgépésze, mióta gépkocsijuk van, a műhelymun­ka irányítása helyett soffőrkó- dik, s ez egyik oka a szerelői munkák tervszerűtlen végzésé­nek. Hiányolta, hogy a trakto­rosok felelőtlenül bánnak az üzemanyaggal, de eddig nem szá­moltatták el őket, annyit vesz­nek fel, amennyit akarnak és akkor, amikor nekik tetszik. IVAN ANDRÁS mezőgaz­dász arról beszélt, hogy mióta a népfront-választások és a ta­nácsválasztási előkészületek megkezdődtek, nemigen jönnek ki sem a pártbizottságtól, sem a tanácstól segíteni és ellenőrizni a munkájukat. Pedig hát erre igen szükség van, mert az em­berek nagyrésze önmagával szemben igen elnéző. Csóti Ist­ván villanyszerelő többek között elmondta, hogy hathónapos vil­lanyszerelő iskolán volt, de mió­ta visszajött aratott kombájn­nal, csépelt aprómagvat, silózott, körzeti szerelőt helyettesített, csak éppen nem azt végezte, amiért iskolára küldték, amiért az állam súlyos ezreket költött rá. És sorolhatnánk tovább a visszásságokat. A GÉPÁLLOMÁS pártszer­vezetének legfőbb feladata, hogy összekovácsolja és politikailag nevelje a kollektívát, hogy Ki­alakítsa a jó munka biztosíté­kát, a gépállomás törzsgárdáját. Ezt a célt a kalocsai gépállomás pártszervezete még nem érte el. Az előző hónapi taggyűléseken is szó esett már arról, hogy baj van a gépállomás tervteljesíté­sével, nagy a lemaradás, sok az anyagpazarlás s nagy a fegyel­mezetlenség. Határozatot is hoz­tak a hibák megszüntetésére s a nyilvános taggyűlésen megál­lapították, hogy nem történt vál­tozás, nemigen jutottak előre, mert nem mutattak rá a tudo­másulvétel mellett a hibák okai­ra, azok eredőire és nem köve­telték meg a szigorú, de igazsá­gos felelősségrevonást. A gépállomás előtt álló továb­bi feladatok sikeres megvalósí­tásának egyik feltétele, hogy a gépállomás pártvezetősége, egész párttagsága s a gépállomás ve­zetői a Központi Vezetőség ha­tározatát alaposan ismerjék, megértsék annak rendkívüli je­lentőségét s ne maradjon ezzel kapcsolatban tisztázatlan kérdés előttük. Meg kell mondanunk, hogy ezt a célt a nyilvános párt­taggyűlés, bár számos eredmé­nye volt — nem egészen érte el. Ennek egyik oka, hogy Cumis elvtárs nem fordított elég gon­dot a Központi Vezetőség hatá­rozatának elvi-politikai ismerte­tésére, inkább gyakorlati, helyi vonatkozásban tárgyalta az egyes kérdéseket. A másik ok­ról külön kívánunk szólani. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTT­SÁG kiküldötte, mégha a gépál­lomásokkal foglalkozó titkár le­gyen is, nem azért vesz részt a gépállomás taggyűlésén, hogy helyettesítse a gépállomás párt­titkárát, illetve ő végezze el un­nak feladatait. Simon elvtárs, a kalocsai járási pártbizottság tit­kára viszont egy kicsit ezt tette. Hozzászólásaival, amely hosz- szabb volt, mint maga a beszá­moló, sok időt vett el a többi felszólalótól s lényegében a gép­állomás párttitkára helyett ő vá­laszolta meg a hozzászólásokat is. Ne essen félreértés, Simon elvtárs helyesen egészítette ki a beszámolót, több kérdést elvi­leg tisztázott, segítséget nyújtva ezzel a gépállomás titkárának, de mindezt egy negyedóra alatt is elmondhatta volna s egy ilyen hozzászólásnak nagyobb lett volna a hatása, mert valljuk be, egyes részeiben — általános és hosszú felszólalásának vége felé a jelenlévők nemigen figyelték szavait. a kalocsai gépállo­más nyilvános párttaggyűlésé' nek eredménye, hogy feltárta, miszerint a gépállomás vezetői felületesen irányítanak, az ala­posság mellőzésével szervezik és vezetik a gépállomás munkáját. Jófiúk módjára megállnak a hi­bák feltárásánál és nem alkal­mazzák a felelősségrevonást, az anyagi kártérítést. A hibák megszüntetésével, törődve az emberekkel, kell a kalocsai gép­állomáson a gyakorlatban al­kalmazni a Központi Vezetőség útmutatásait. A minisztertanács munkájá­nak megerősítése érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront Elnökségének javaslatára Hege­dűs Andrást, a minisztertanács első elnökhelyettesét földműve­lésügyi miniszteri tiszte alól és Hidas Istvánt a vegyipari- és energiaügyi miniszteri tiszte alól felmentette. Ezzel egyidejűleg Hidas Istvánt a minisztertanács elnökhelyettesévé választotta meg. Az államvezetés munkájának további erősítése érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szalai Bélát az Orszá­A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Hazafias Népfront el­nökségének javaslatára törvény- erejű rendeletet alkotott az Al­gos Tervhivatal elnöki tiszte alól való felmentése mellett könnyű­ipari miniszterré, Kiss Árpádot könnyűipari miniszteri tiszte alól való felmentése mellett vegyipari és energiaügyi miniszterré, Erdei Ferencet igazságügyminiszíerí tiszte alól való felmentése mel­lett földművelésügyi miniszterré, Molnár Eriket a Legfelsőbb Bí­róság elnöki tiszte alól való fel­mentése mellett igazságügymi­niszterré, Pogácsás Györgyöt az állami gazdaságok miniszterévé, Béréi Andort az Országos Terv­hivatal elnökévé és Domokos Józsefet a Magyar Népköztársa­ság Legfelsőbb Bírósága elnö­kévé választotta meg. (MTI) lami Gazdaságok Minisztériuma és az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság felállításáról. (MTI) A francia közvélemény a gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtését követeli a Vietnami Demokratikus Köztársasággal PÁRIZS (TASZSZ) Október 29-én a párizsi Mutualité-terem- ben népes gyűlést tartottak a Franciaország és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság közötti gazdasági és kulturális kapcso­latok megteremtéséért folyó harc jegyében. A gyűlésen a párizsi közvélemény számos képviselője Az amerikai kormány nemzetközi jogsértése PEKING (Uj Kína) Az Egye­sült Államok kormánya meg­szegte a nemzetközi jogot és megsértette az alapvető emberi jogokat, amikor Tajvanról az Egyesült Államokba hurcoltatott 22 lengyel tengerészt. Csang Kaj-sek kalózai, mint ismeretes, kerükbe kerítették a “Prezydent Gottwald« és a »Praca« nevű lengyel kereske­delmi hajókat. A hajók legény­ségének 22 tagját az Egyesült Államok hatóságai október 27-én az Egyesült Államokba szállítot­jelent meg, köztük Jean-Paul Sartre, neves író, Arthur Giovo- ni kommunista képviselő, Clau­de Bourdet, a »France Obser­vateur« című lap szerkesztőbi­zottságának tagja, Jean-Marie Domenach, a »L'Spril« című lap főszerkesztője és mások. (MTI) ták. Az amerikai hatóságok ma­gyarázata, hogy ez az elhurcolás a lengyel tengerészeknek adott »politikai menedékjog« valami­lyen formája, a legkisebb mér­tékben sem fedi a valóságot, vagy mentheti fel súlyos felelős­ségétől az Egyesült Államok kormányát. Ez az eset ismét bizonyítja, hogy az Egyesült Államok kor­mánya közvetlenül részes a Csang Kaj-sek banda kalózko­dásában. (MTI) Törvényerejű rendelet Állam! Gazdaságok Minisztériuma és Országos Erdészeti Főigazgatóság felállításáról NEMRÉG LEZAJLOTT könyv- hét, a kultúrát is pártfogásába vevő Hazafias Népfront alakulása, Kecs­kemét felszabadulásának évfordulója s több vidéki város megélénkülő kultu­rális élete arra figyelmeztet bennün­ket, hogy Kecskeméten is mérjük fel, mit tettünk az elmúlt években a kultú­ráért, s vessünk számot erőinkkel, lehe­tőségeinkkel és feladatainkkal, mit te­hetünk és mit kell tennünk. Ebben a cikkben Kecskemét irodalmával sze­retnék röviden foglalkozni, abban a reményben, hogy mások majd váro­sunk zenei életéről és képzőművészeté­ről fogják elmondani véleményüket, A városi könyvesbolt forgalma, a könyvtár kölcsönzői számának növeke­dése, a TT1T irodalmi előadásainak ■népszerűsége, a színház és a mozik lá­togatottsága bárkit könnyen meggyőz róla, hogy a kecskemétiek ma inkább érdeklődnek az irodalom iránt, és könnyebben kielégíthetik érdeklődésü­ket, mint a múltban bármikor. Ugyanak­kor azonban az alkotó irodalmi, iro­dalomtörténeti tevékenység, de még a helyi irodalmi hagyományok őrzése is lehanyatlott városunkban. A Katona Jó­zsef Társaság megszűnt, a kecskeméti írócsoport sehogysem tud megszerve­ződni, a helyi sajtó irodalmi műveket, irodalommal foglalkozó cikkeket csak ritkán közöl, a Kecskemét irodalmi múltja iránti közönyt pedig az is mu­latja, hogy az illetékesek nem gondol­nak az irodalmi hagyományokra utaló utcanevek megőrzésével, a megyei könyvtárban pedig nem gondoskodnak róla, hogy az érdeklődő olvasók és az irodalomtörténeti kutatók könnyebben hozzáférhessenek a Kecskemét iro­dalmi múltját képviselő, részben még rendezetlen állapotban lévő kecskeméti könyvekhez, nyomtatványokhoz. Nem hiszem, hogy túloznék, amikor azt ál­lítom, hogy Kecskeméten ma nincs al­kotó irodalom, nincs a város nagyságá­hoz, jelentőségéhez illő irodalmi közvé­lemény, s nincs városunk s ezen ke­resztül hazánk iránti szeretetünket ser­kentő irodalmi hagyománytudat sem. _ Pedig Kecskemét irodalma rendkí­vül gazdag hagyományokkal rendelhet Gondolatok Kecskemét irodalmának jelenéről és múltjáról zik. Nemcsak az országos irodalmi szín­vonal magasán megálló alkotások, hanem remekművek is születtek valaha Kecskeméten. Ilyen első emlékünk is, Kecskeméti Vég Mihály zsoltárfordí­tása, amely Kodály Zoltánt a Psalmus Hungaricus komponálására ihlette. A XVII. és XVIII. században is a kor színvonalán álló énekek és iskola- drámák keletkeztek Kecskeméten. I'Melengető tűzhelye voit vá- '-s»L rosynk a felvilágosodás iro­dalmának is. A nyelvész Révai Miklós és Kalmár György, az irodalomtörténész, Horányi Elek és az iskolai színjátszás hagyományait a hivatásos színészek színpadára átvivő Simái Kristóf kecs­keméti tanárok voltak. Kecskeméten diákoskodott, később pedig itt élt a népies irodalmi törekvéseknek abban a korban igen nagyra tartott képviselő­je, a Csokonai által is nagyrabecsült Mátyási József. Valószínűleg kecs­keméti származású az első magyar hi­vatásos színtársulat igazgatója, Kele­men László is. Társulata 1796-ban nagy sikerrel szerepelt Kecskeméten, többek között Shakcspeare-darabokat játszot­tak. Simái, Kelemen és színészei Kecs­kemét irodalma legnagyobb alakjának, Katonának törtek utat. Az ő élete, mű­ve és jelentősége nem szorul ismerte­tésre, vagy méltatásra. Csak arra sze­retnék röviden utalni, mennyi szál fűzte Kecskeméthez. Történeti érdeklődését még gyermekkorában a Kecskemét kör­nyéki pusztatemplomok keltették fel. Első, idegenből magyarosított drámáit —• épp gyermekkori emlékei nyomán — Kecskemét környékének képzelt, kö­zépkorában játszotta. Szereplőit is it­teni helységekről nevezte el Monostori­nak, Szellőrincinek. A Bánk bánt Kecs­keméten irta, Kecskemét tanácsának ajánlotta, — s Kecskemét tanácsától kapott érte jutalmat. A város állást is adott neki, mikor irodalmi terveiben csalódván hazajött. Ezután is írt;. Kecs­kemét történetét, tréfás naplót és verse­ket. Javasolta, hogy állandó színházat építsenek Kecskeméten, s még a terv­rajzot is elkészítette hozzá. A város azonban mégsem lehetett méltó keret az ő hatalmas egyéniségéhez, ezért érez­zük úgy, hogy korai halála céltalanná vált élettől szabadította meg. A múlt század második negyedében a református főiskola, a színház és az első kecskeméti nyomda az irodalmi élet kecskeméti gócpontjai. Jókai Mór a főis­kola növendéke, Petőfi színészként tar­tózkodik Kecskeméten. Hogy kettőjük közül különösen Jókai mit köszönhet Kecskemét hatásának, arról csak kü­lön tanulmányban lehetne írni. Itt áll­jon csak egy mondat Jókaitól: »Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát má­sodik szülővárosomnak.« f-á. SZABADSÁGHARC leverése után ismét nevezetes írók gyülekezőhelye Kecskemét. Obernyik Károly drámaíró, Ács Zsigmond mű­fordító, Losonczy László és Szász Károly költő, Szilágyi Sándor törté­nész a kollégium tanárai. Ide hívják Arany Jánost is, ő azonban a korábban jelentkező körösiek meghívását fogad­ta el. De így is gyakran időzött kecs­keméti íróbarátai körében. A múlt század utolsó évtizedeiben kevesebb a nagy név Kecskemét iro­dalmában, a szellemi élet azonban to­vábbra is pezsgő marad. Azzá teszik elsősorban a most induló s igen jól szerkesztett helyi újságok. Ez az idő a ha­gyományok feltárásának kora is. Ekkor folynak Hornyik János Kecskemét törté­netére, Miletz János Katona életére és müveire vonatkozó kutatásai, ekkor alakul a Katona-kultuszt intézménye­sítő Katona József Kör. Méltó tűzhelyé volt Kecskemét a haladó magyar irodalomnak a két háború közti nehéz időkben is. Ismert* nevű íróink közül Illyés Gyula, Ve- f£.s Péter, Gelléri Andor. Endre, Er• délyi József, Németh László könyveit nyomtatták itt. A Katona József Tár­saság felolvasóülésein az említettek mellett nem egyszer szerepelt Móricz Zsigmond is. Egyik felolvasása beveze­téseként mondotta a következőket: »Kecskemét már régen a magyar nép munkáséletének mintaterülete előttemi s minden alkalmat megragadok, hogy példaképpen hivatkozzam reá.« Ha­sonlóképpen vélekedett KecskemétrőL Kecskemét kultúrájáról Erdei Ferenc is. Futóhomok című müvében írta: “A város szellemi kultúrája is különös ékessége a vidéki magyar kultúrélet- nek. A Katona József Társaság nem vidéki önképzőkör, hanem európai szín­vonalú emberfők társasága, s körükben legalább olyan magyar szellem él, mint a fővárosi irodalmi társaságok legja­vában. Ez a társaság állandó érintke­zésben van a modern magyar irodalom és tudomány legjobbjaival, s akik csak. megfordultak köreikben, a legnagyobb lelkesedés hangján szólnak a kecs­keméti szigetről.« r-flzT HISZEM, Kecskemét iro- dalmi múltjának ez a rövid szemléje is méltó büszkeséggel tölt el mindenkit, aki szereti városát. De ez nem elég! A hagyományokkal nemcsak büszkélliednünk kell, hanem folytat­nunk is kell őket! Nem lehet közömbös előttünk, hogy Kecskemét majdani iro­dalomtörténetírója hogyan értékeli a mi nemzedékünk munkásságát. Évról- évre jobban megvalósulnak annak feU tételei, hogy az irodalom a széles töme­geké, az egész népé legyen. Legyünk rajta, hogy Kecskemét dolgozó népé­nek irodalmi igényeit, a hagyományo­kat híven ápoló, a mai irodalmi alko­tásokhoz öntudatos igénnyel közeledő s önálló alkotásokra serkentő helyi irodalmi élet elégítse ki! Ennek meg­valósításához elsősorban a Katona Jó­zsef Társaság újjászervezése, a helyi írócsoport munkájának felkarolása és a helyi irodalmi, kritikai és irodalom- történeti kezdeményezések számára publikációs lehetőség biztosítása szüksé­ges. OROSZ LÁSZLOt

Next

/
Oldalképek
Tartalom