Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-23 / 251. szám

r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDPBACCSKISKUNMCGYEIPARTB1Z0TTSAGANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM Jra fillér 1954 OKTÓBER 23. SZOMBAT A nép legjobbjait jelöljük a tanácsokba! (A Hazafias Népfront választási jelszavaiból.) V A nemzeti összefogás út fán Levelek százai érkeznek na­ponta különböző hivatalokhoz, hivatalos szervekhez, szerkesz­tőségekhez, pártvezetőkhöz, ta- nácsfunkcioináriusokhoz. Ezek a levelek egy-egy jelentősnek lát­szó, az egyén szempontjából mindenesetre fontos kérdésről szólnak általában. Kívánságok, panaszok, tervek kavarodnak ezekben a levelekben, s mind­egyiknek az a szándéka, hogy közüggyé váljék. Valóban köz­ügy is ezeknek a leveleknek a tartalma, célja, még akkor is, ha jelentéktelennek látszó hét­köznapi problémákkal foglalko­zik, mert mögöttük egy-egy ember, vagy egy-egy kisebb közösség, embercsoport áll, a maga vágyaival, problémáival, a közösségbe tartozás nagy igé­nyével. Számtalan terv, elképzelés, nagyszerű javaslat, észrevétel születik értekezleteken, gyűlé­seken, de mi lesz a sorsuk? — Vájjon tudnak-e akkora erővel szárnyat bontani, hogy a közös­ség érdekévé, összefogott céljá­vá váljanak? Vájjon mi lett a sorsa egynémely nagyszerű terv­nek is, amely a mi megyénk községeiben, városaiban szüle­tett meg, amikor még csak ízlel­gettük ennek a kifejezésnek az értelmét, tartalmát, hogy »új szakasz«? Bizonyára sok közü­lük megvalósult. De nem egy feledésbe merült, pedig hatal­mas energiák rejtőznek az em­berek mindennapi életének még csak pillanatnyi felvillanásai- oan is. , Bizony nem egyszer még fe­lelős vezetők is bevallották, hogy érzéketlenül, vagy nem kellő buzgalommal fordultak az emberek tervei, vágyai, gondo­latai, .alkotó életmegnyilvánulá­sai felé. Nem éleszgették elég nagy odaadással azokat a sok­szor csak pislákoló tüzeket, me­lyek megyénkben, községeink­ben, városainkban, üzemeinkben, szövetkezeteinkben esti beszél­getéseken felgyúltak. hanem hivatalos merevséggel tértek fö­löttük napirendre. Több tisztele­tet érdemelnének ezek az apró emberi gondok, tettek és gon­dolátok! Több tiszteletet, de vájjon nincs-e itt szükség még nagyobb odaadásra, valami ösz- szefogó erőre, amely mindezt rendbe rakja, érdeme és értéke szerint szabályozza és ha­talmasan zúduló tömegerővé kapcsolja össze? Napjainkban egy ilyen erő születésének vagyunk tanúi. El­járunk esténként csendes meg­beszélésekre, kisgyűléseikre. Fel­emeljük a kezünket szavazásra, amikor egy-egy megbecsült, tiszteletreméltó, jómunkás isme­rősünk, szomszédunk, barátunk nevét halljuk egy-egy jelölő­listán. Mostanában egyre több­ször esik szó a dolgozó nép éle­tének jobbá, színvonalasabbá, kulturáltabbá tételéről, a szó anyagi és társadalmi értelmé­ben. Mi ezekre a javaslatokra bólogatunk, vagy vitába szél­iünk velük, hozzátesszük saját javaslatunkat, elképzelésünket. Miért? Mi az a belső erő, amely arra késztet bennünket, hogy a közösség elé vigyük elképzelé­sünket, tervünket, vágyainkat? A társadalmi összetartozás ere­je teszi mindezt. Annak a min­dennapi tapasztalása, hogy a társadalmon kívül nincs élet, nem lehet egyéni sors. A mi népünk életében különö­sen most vált hatalmas erővé a közösség ügye. A júniusi úton járva sokszázan, ezren csatlakoz­tak az élen haladókhoz. Olyanok, akik eddig szerettek behúzódni lakásuk falai közé és azt gon­dolták, hogy ezzel kívülrekesz- tik a falakon mindazt, ami szá­mukra sokszor terhesnek, vagy értelmetlennek látszott: a kö­zösség ügyes-bajait. Most a jú­niusi határozatok utáni másfél esztendővel aktívvá, érdekeltté, tevékennyé vált sokszáz, sok­ezer eddig valamilyen okból visszahúzódó ember a mi me­gyénkben is, azért mert úgy lát­ja, hogy érdekei, céljai, törek­vései azonosak azokkal az el­vekkel, célkitűzésekkel, amit népi államhatalmunk, pártunk meg­fogalmazott a közösség életének tudományos vizsgálata alapján. A hazafias felbuzdulás ezernyi példáját tapasztaltuk a legutób­bi hetekben, hónapokban, mert közvetlenebb erővel hatnak a társadalom összetartó törekvé­sei, életünknek mostani szaka­szában, mint bármikor. És ennek a gondolatsornak a végén jutunk el ahhoz a hatal­mas tömegformáló összetartó erőhöz, amelynek értelméről és céljáról szól ez az eddigi elme­futtatás. Ennek az erőnek mi azt a nevet adtuk, hogy Haza­fias Népfront. Mert a népfront egy egész nép frontális támadá­sát jelenti minden ellen, ami a közösség életének felfelé ívelő mozgását gátolja, visszahúzza. Nem fegyverletételt, hanem erős elhatározást, előreszegzett tekin­tetet követel ehhez az egész dol­gozó népet összefogó Hazafias Fronthoz tartozás. A keretek most bővülnek. Most terjeszke­dik egyre ellenállhatatlan erővel a haza hű fiainak új és nagy­szerű mozgalma. Már odáig ju­tott ez a mozgalom, hogy sorai közül kiválasztotta a legkivá­lóbbakat, a közösség iránt leg­inkább készséges, legtiszteltebb dolgozókat és azzal a megbíza­tással látta el őket, hogy vigyék magukkal a saját kisebb közös­ségük alkotó elhatározásait, ter­veit és egy ország nyilvánossá­ga előtt egyesítsék őket nemze­tet formáló energiaközponttá. Ezért várja most a mi me­gyénknek minden becsületes dol­gozója is, hogy Bács megye éle­tének főbb és kisebb problémái a bácsmegyei dolgozók jövőjének fontos és talán kevéssé fontos tervei ott az ország színe előtt, a Hazafias Népfront országos kongresszusán összekapcsolódja­nak ennek az országnak min­den hasonló szándékú erejével, tervével és előbbre lendítsék az egész népet a jólét, az emberi boldogulás nemes útján; Jól halad az őszi munka a hosszúhegyi állami gazdaságban A HOSSZÜHEGYI állami gaz­daság a nemesnádudvari határ­ban terül el. Főként szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkozik. Egyike annak az országos vi­szonylatban első hat gazdaság­nak, amelyek november 7 tisz­teletére az őszi kenyérgabona- vetéstervüket október 10-ig be­fejezték. Ez is bizonyítéka annak, hogy állami gazdaságunk vezetői és dolgozói lelkesen küzdenek a mezőgazdaság fejlesztéséről szó­ló határozat végrehajtásáért. Minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az állami gazda­ság valóban példát mutasson a termelőszövetkezeteknek és az egyéni dolgozó parasztoknak. AMIKOR A GAZDASÁG ezen az őszön a kampánymunkákra elkészítette tervét, bevonta a tervkészítésbe a legjobb dolgo­zókat, valamint a DlSZ-fiatalo- kat. Ezeknek a munkáknak a végső határideje október 20 lett volna. Mégis elhatározták, hogy október 10-ig elvégzik. Két nap­pal a vállalt határidő előtt fel­mérték a még hátralévő mun­kát és rájöttek, hogy csak úgy tudják befejezni, ha vasárnap is dolgoznak. Erre a traktoros DISZ-fiatalok, valamint a többi dolgozók valamennyien elhatá­rozták, hogy vasárnap is dol­goznak és helyette majd akkor veszik ki a szabadnapot, amikor már elvégezték ezt a fontos munkát. GONDOT FORDÍTOTTAK a minőségi munkára és a külön­böző agrotechnikai követeimé-' nyék jó elvégzésére is. Az őszi kenyérgabonát 70 százalékban keresztsorosan vetették. A terü­let 30 százalékát istállótrágyáz­ták, műtrágyával pedig 77 szá­zalékát szórták be. Ahova istál­lótrágya most nem jutott, ott majd a télen házilag készített szervestrágya- és műtrágyake­verékkel íejtrágyáznak. 400 hold az őszi mélyszántási tervünk. Az ősziek elvetése után azonnal megkezdtük a munkát. Gépeink jókarban vannak, mert a kötelező rendszeres gépápo­lást állandóan betartják dolgo­zóink. A kenyérgabonavetés gyors befejezését az is elősegítette, hogy erőgépeink jól dolgoztak, Megyénkben elsőnek Csolyós- pálos fejezte be az őszi kalászo­sok vetését. A község termelő­szövetkezetei s egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztjai október 18-ra 100 százalékra teljesítették őszi takarmány- és kenyérgabo­na vetéstervüket. A minisztertanács határozata nyomán a község dolgozó pa­rasztsága vállalta, hogy még 120 kataszteri hold területen vetnek terven felül kenyérgabonát. Ok­tóber 21-re vállalásuknak eleget tettek és ezzel kenyérgabonave­téstervüket 4 százalékkal teljesí­tették túl. A minisztertanács határozatá­nak végrehajtásában példát mu­tatott a Lenin termelőszövetke­zet, mely kenyérgabona-vetéster­vét 6 százalékkal túlteljesítette. kevés volt a műszaki hiba, mind­össze kétszer fordult elő trak­torjavítás. Azonkívül segítette munkánkat az is, hogy a mező- gazdaságfejlesztési programúi­ból is részesedtünk, mert 1 da­rab G—35-ös traktorral gyara­podott gépállományunk. MINDEZEK A SIKEREK azonban sem a gazdaság dolgo­zóit, sem a vezetőket nem teszik elbizakodottá. Van még bőven hiba is, különösen a munkafe­gyelemnél. Sőt előfordulnak me­zei lopások is. Ezek ellen erős harcot folytat a gazdaság veze­tősége és becsületes dolgozói. Oroszi István párttitkár. Az egyénileg dolgozó parasztok is megértették a határozat nagy jelentőségét és sokan csatlakoz­tak ehhez a mozgalomhoz. Dicső István 11 holdas dolgozó paraszt hat és fél hold kenyérgabonát vetett el és ezzel két holddal túlteljesítette eredeti tervet. Bo­dor Antal 13 holdas dolgozó pa­raszt másfél holddal vetett töb­bet, mint amennyit eredetileg tervezett. Az eredmények eléréséhez hozzájárult a Hazafias Népfront­bizottság és a termelési bizott­ság együttes, lelkesítő és moz­gósító munkája. A bizottsági ta­gok példamutatása nagy segít­séget jelentett a cél megvalósí­tása érdekében. BENE ANDRÁS agropropagandista. Befejeződött az őszi kalászosok vetése Csoiyóspálos határában Felszabadulását ünnepli Kiskunfélegyháza ~t 944 október 23-án a -*■. rádióbemondó rövid hírt közölt: A szovjet csapatok újabb győzelmet arattak a né­met erők felett és a mai napon felszabadították Kiskunfélegyhá­zát. A mi Kiskunfélegyházán­kat, melynek nevét a német főparancsnok utálattal kihúzta katonai térképéről. S talán ugyanebben az időben valahol egy újpesti munkás előhúzva zsebnaptárát, egy kis rovátká­val jelölte meg az újabb győ­zelmet és bővítette ki felszaba­dított területeinket. Szabadság! Petőfi költemé­nyébe illő szó. Milliók szívében élő örök vágyakozás, melyet a kor, 1944 valósággá formált. A nép a Kárpátoktól az osztrák határig vörös és nemzetiszínű zászlókat bontott a gyárak és paloták felett. A roppant erő, a Horthy-korszak elnyomottal az utcákra tódultak, kezükbe szer­számot, ekét, kalapácsot vettek. pült széles csarnokokkal a Bányászati Berendezé­sek Gyára, hogy 2000 ember ipari munkához jusson. A Gép­gyár régi falai mellé új épületek nőttek. Korszerű gépek fokoz­zák a. termelékenységet. Toll- üzem létesült 300 dolgozóval. És ahol 1944 előtt a tüdővész ölt, aratott a halál csecsemők szá­zai között, ma az orvostudo­mány küzd a legfőbb értékért, íz emberért. Modern megyei kórház biztosítja a dolgozók egészségvédelmét. A topogó, jár- nitanuló gyerekeket bölcsődék, napköziotthonok várják. Modern iskolák is épültek. Mikor a nyári nap melege magasra szökkenti a hőmérőt, a strand széles me­dencéjével, friss vizével üdíti a fürdővendégeket. A poros, pisz­kos terek virágoskertté alakul­tak át. Régi, kis házak mellett magas lakóépületek állnak. A határban széles táblák, »égal­jáig« nyúló szántóföldeken sza­bad emberek, Dózsa, Lenin, Vö­rös Csillag tsz-ekben dolgoznak több, mint s'zázezer holdon. Bár­hol jársz, akár utcán, vagy pe­dig üzletekben, mindenütt va­lami újszerűt tapasztalsz. Az Állami Népiegyüttes októ­ber 17-én megtartott előadásán ezek a felszabadult emberek tapsoltak boldog örömmel. Ezek hallgatták figyelmesen a járási kultúrházban megtartott isme­retterjesztő előadást. S 23-án délelőtt az esztergapadnál a munkás, szántóföldjén a dolgo­zó paraszt, az íróasztal mellett a tisztviselő boldog örömmel ün­nepli Kiskunfélegyháza felsza­badulásának 10. évfordulóját. ire az alkony lassan elül a mécsesek kigyúlnak a szovjet katonák hősi emlékmű­vénél. Felhangzik a két baráti nép himnusza. Az emelvényen pártunk képviselői, szovjet és magyar katonatisztek között közéletünk számos tagja. S a város, a tanyák lakossága áll. emlékezik a hősökre. Ezen a napon kegyelettel, lassú menet­ben elindul a koszorúzók hosszú sora. Nyílegyenes sorokat ké­pezve vonul fel a Kiskunfélegy­házán állomásozó katonai egy­ségek díszszázada. Nyomukban üzemek, hivatalok és a tsz dol­gozói fáklyás menetben zár­ják be a felvonulást. Este a járási kultúrházban ünnepélyes keretek között a legjobb kultúrcsoportok tánccal, dallal köszöntik a nagy napot. Mire 24-re virradunk, vidám sportolók csoportja vonul a pályákra, játszóterekre. Torna­szereken, labdajátékkal szóra­koztatják a közönséget. A kecs­keméti Katona József Színház művészei pedig a honvédség éle­tével foglalkozó »Pettyes« c. színművet mutatják be. >1 k ,nnepli felszabadulását Kiskunfélegyháza. Tíz óv öröme, boldogsága ezen a napon tapsra csattan, táncra perdül. Énektől, fiatalok játéká­tól hangos az utca, s telik meg a szív őszinte meleg szeretettel. FORRAI JÁNOS, Kiskunfélegyháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom