Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-23 / 251. szám
Egy hasznos népfront-bizottsági ülés Szakmáron Kitüntetések Alig alafcnlt meg Szakmáron a népfront-bizottság és máris mennyit ötlet, mennyi kezdeményezés, vidám munkás élet sarjadt terveiből. A napokban ülést tartott az a harminchat fő, akiket nemrégen választottak meg a Hazafias Népfront helyi bizottságába. Ennek az ülésnek az volt az egyetlen napirendi pontja, hogy megvitassák és rögzítsék a helyi népfront-bizottság akciópro- grammját. Jóleső érzés még le- .rni is mindazt, amiről azon az ülésen szó volt. S hozzátenni azt, hogy a népfront-bizottság tervének majd minden pontjában figyelembeveszi a helyi adottságokat, a lakosság véleményét, vágyait és igényeit s tervei megvalósításához a lakosság segítségét kéri és igényli. A község már többször kérte, hogy építsenek megállót az ő falujuk határában. A válasz azonban az volt, hogy a MÁV a kérelmi beérkezések sorrendjében építi fel az egyes várótermeket, illetve vasútállomásokat. Előttük pedig már igen sokan kérvényezték, így felépítésére a közeljövőben nincs kilátás. Ezért javasolta Dusnoki Ferenc, a népfront-bizottság elnöke, hogy a váróterem építését oldja meg a község lakossága saját erejéből. Mivel pedig a felépítendő váróterem Szakmár községen kívül Miske, Drágszél és Ho- mokmégy községeknek lenne 'gyüttes váróterme, és megállója, így, ha a négy község ösz- szefog, — csak 3000 fő támogatását véve alapul —, az építési hozzájárulás 4 forintba kerülne fejenként. De biztosak benne, hogy még ennél többen is fogják támogatni a népfront-bizottság javaslatát. Aem lilába, hogy a szakmáid gazdáknak egyik fő célkitűzése az állattenyésztés fellendítése, a bizottság ülésén is a legelő és a megfelelő takarmány biztosításának kérdésében volt a legtöbb vita. A népfront- bizottság elnöke felvetette, hogy a legelők csupaszok, nincs rajtuk semmiféle fa, ezért legalább a kutak körül, a delelőknél fásítani kellene. Felvetése alapján vita volt arról, hogy az ő kötött, szikes legelőjükön lehet-e fásítani. Igen különböztek a vélemények, de abban megegyeztek, hogy fásítani kell. El is határozták, hogy tudományos véleményt kérnek, majd a legeltetési bizottság figyelmét pedig felhívják, hogy mozgósítsa az állattartó gazdákat a fásításra. Rideg Sándor arra tett javaslatot, hogy a kisülési legelőre tok vele, amit akartok ... Erejének végső megfeszítésével beugrik a jázminbokor mögé. Bernât felkapja a zsákot s fut a legszélső oszlophoz. Útközben torkaszakadtó.ból kiáltozik: — Drága híveim, szenvedő keresztény testvéreim! Siessetek az oszlophoz, szeretett plébánosunk, fötisztelendö Csalicska Ábrahám kegyes ajándékokat oszt széjjel köztetek! A péterkútí kántor előmászik a harmonium mögül. — Mit osztanak? — Ajándékot, — De mit? Bernât ledobja a zsákot s lihegve átöleli az oszlopot. — Bukszát, pipát, nadrágszíjat — sorolja, — tükröt, főzőka- nalat, harisnyatartót... A szőke zarándoknő felderül. Belekapaszkodik a hentesbe s húzza-vonja őt az oszlop felé. — Fussunk, szivecském, harisnyatartót kapunk! A hentes kitépi magát babája karjából. — Futok! De nem oda. — Halljátok? — üvölt a pé- terkiíti kántor, aki sebbel-lobbal rendbehozta a ruházatát s kavezető úton, az azt keresztülszelő csatornán építsenek hidat. A marhákat ugyanis eddig a csatorna, miatt oda-vissza 5 kilométeres kerülővel hajtották ki a legelőre és haza. A bizottság el is határozta, hogy felkéri a Belvízlevezető Vállalatot, amelynek a csatorna kezelésében van, hogy bocsásson a község rendelkezésére megfelelő méretű cementcsöveket, amit ők a csatornában lefektetnek, a hídépítés többi munkálatait pedig a legeltető gazdák mozgósításával, illetvé segítségével végzik el. Szakmár község két legelőkút építésére 20.000 forintot kapott. A bizottság tagjai megtárgyalva a kútépítés költségeit, úgy látták, hogy megfelelő mélységű kutakat ebből az összegből nem lehet építtetni. Ezért azt határozták el, hogy társadalmi munkával csökkentik az építési költséget. A legeltető gazdákkal megszervezik a fogatos téglakihordást, a fogatnélküliek pedig a földmunkában segítenének. Tervhmlték még azt is, hogy a legelők javítása érdekében az ott igen elszaporodott tövísfélék és bokrok irtására mozgósítják a legeltető gazdákat és megszervezik a legelők őszi trágyázását a legeltetési bizottság segítségével. A szakmári népfront-bizottság egyik legfontosabb feladatának tartja az állatállomány fejlesztését, hogy bő trágyával javíthassák a föld termőerejét. Tóth István felsőereki középparaszt javasolta, hogy mivel a csillagfürt az ő kötött szikes talajukon nem terem meg, a helybeli állami gazdaság kísérletezzen más zölölrágyázási lehetőséggel, például napraforgóval, mivel a vidék gazdái ezzel még nem foglalkoztak, nem ismerik előnyeit s illik, hogy elsőnek az állami gazdaság bizonyítsa be nekik eredményességét. Mint mondotta — azért is megfelelő ez náluk, mert a napraforgót közvetlen a tarlóba lehet vetni, így terméskiesés nincs. Többen javasolták a szárnyas baromfi, különösen a liba- és kacsahízlalás fellendítését a községben. A szállásokon lakó népfront-bizottsági tagok pedig a birkatenyésztésre terelték a szót. Komoly vita alakult ki a szarvasmarhatenyésztés kérdésében. Felvetették, miszerint a községben akadálya a szarvasmarhatenyésztés fellendítésének, hogy nincs elég szálastakarmány. Többen javasolták, hogy vessenek ezentúl a gazdák sokkal több másodnövényt, mint edcsdzó léptekkel csörtet a lánhoz, — halljátok? Potya nadrágszíj! Gyerünk! Mire Csalicska Ábrahám előkerül az udvar árnyasabb részéről, a maradék zarándokhad ösz- szeverődík. Bíz nem sokan vannak, legfeljebb ötvenen-hatva- iian, s mégha mind nyugodtan megállna a helyén, dehát nem állnak, hol az egyik nyargal el, hol a másik. A megviselt plébános letörli homlokát, a kék égbolt felé fordítja hájas arcát s belefog az ünnepi beszédbe, mellyel emlékezetessé akarja tenni a hívőknek az utolsó bodokházi búcsújárást s az azzal egybekötött első ajándékozást. Mintha a híveknek szükségük volna emlékeztetőre. Nem felejtik el azok ezt a napot, míg élnek! — Gyermekeim! — kezdi fenn- költ szóval a plébános. — Kedves gyermekeim! Hanem abba is hagyja. A po- csolyás vízzel birkózó has görcsös figyelmeztetést küld a feljebb székelő agynak, s Csalicska a tervezett szónoklat helyett jobbnak látja, ha egyszerűen belemarkol a zsákba s széjjel- szórja a hívek közt Oroszlán dig és silózzanak. A vélemények itt is különböztek. De a vitából mégis az lett a tanulság, hogy akkor válik be a másodvetés, ha a mag mindjárt az aratás után kerül a földbe, nem pedig hetekkel utána. A másodvetéssel biztosítva van az átte- ieltetéshez szükséges takarmány s a silózott növények etetése következtében nő a tej hozam s vele növekedik a gazdák haszna is. Rideg Sándor útőr, az elnökség egyik tagja javasolta, hogy a kölcsönjegyzésből visszamaradó összegből vegyenek téglát járdaépítéshez. Csak ez kerülne pénzbe, mert a fuvart elvégeznék az érintett gazdák, s akinek fogata nincs, az gyalogmunkával segítene. Javaslatát tervbe ;s vették, s úgy döntöttek, addig is, amíg a téglát meg nem veszik, elkezdik a lerakáshoz való alaphoz a homokhordást. Balogh Albert dolgozó paraszt felvetette, hogy az apaállatok takarmányozása szállásukon eddig elég rendszertelen volt. A gondozók hordták a faluból a mindenkori takarmányt, s ez sokszor nem volt rendben. Tervbe is vették, miszerint javasolják a tanácsnak, hogy 10 naponként vitesse ki mindig a szállásokra a takarmányt az apaállatoknak. KI győzné felsorolni mgg mindazt, amit e hasznos népfront-bizottsági ülésen tervbevettek. Felsőereken bedőléssel fenyeget a bikaistálló. Kérték a tanácsot ennek sürgős rendbehozatalára. Egy másik szálláson, Alsóereken nem megfelelő a bika. Tervbevették kicserélését. Az úttörőket és a DISZ- fiatalokat megbízzák a község fásításával. Javasolták, hogy a kultúrház belső bútorzatát kul- túrrendezvényekbői befolyó ősz- szegből bővítsék. Felkérték a tanácsot, hogy gondoskodjon megfelelő állatorvosi rendelőhelyiségről, felvezetőtérről. Elhatározták az utak mentén lévő csatornák kitisztítását. És így sorolhatnánk tovább mindazt, ami ezen az ülésen szóba került, s tervbevétetett Szakmár dolgozó lakosságának érdekében. Amint a fentebbi sorok bizonyítják, sokféle dologgal foglalkozik Szakmár község népfront- bizottsága. S bár még csak az első lépéseket tette meg munkája során, de már ebből is látják a község lakói, hogy tevékenyen működik az egész falu érdekében, s olyan tervei vannak, amelyeknek megvalósításában saját érdekében tevékenyen és örömmel vesz részt a község valamennyi dolgozója. portékáját. — Ooohhohhóó! — ordít a pé- terkúti kántor, aki a nadrágszíjak után kapkodott, de bizony egyet sem sikerült elcsípnie, mart egy repülő főzőkanál majd- nemhogy kiütötte a szemét. A hentes babájának viszont nadrágszíj jutott, s a rózsaszínű, pompás, gumis harisnyatartó ott fityeg a sánta Patkós Ferenc fe- jetetején, aki még annyi fáradságot sem vesz magának, hogy megszabaduljon a mulatságos fejdísztöl, hanem azonmód, ha- risnyalartósan elkocog a bokrok közé. — Harisnyatartót kérek! — sipítja a szőke zarándoknő. A péterkúti kántor letépi régi nadrágszíját. — Hát ezzel a vacakkal járjak? Adjatok egy nadrágszíjat! — Dóznit kérek! Doooóóznít! — rikolt a hentes, aki zilált öltözékben bújik elő az udvar sarkából. Az éppen jelenlévő zarándokok már tépik-marják egymást, tükrökön, bögréken taposnak, egymás kezéből szaggatják ki a repedező, széjjelpattanó, szakadozó kegytárgyakat, elrohannak, visszafutnak s újra a marakodásba vetik magukat. — Osszad! — nyögi Csalicska. — Osszad tovább! A káplánnak nyújtja a zsákot s hosszú időre eltűnik » víaskodás színteréről. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1034. évi dunai árvíz- védekezésnél tanúsított kiemelkedő munkájuk elismeréséül: Ördög Lászlónak, a bácskis- kunmegyei pártbizottság titkárának, Szelepcsényi Imrének, a bácskiskunmegyei tanács VB- elnökhelyettesének, Zimmermann Jánosnak, a Bajai PosztóPénteken délelőtt bensőséges ünnepély színhelye volt a kecskeméti tisztiklub helyisége. — Janza Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter helyettese ez alkalommal átadta a dunai árvízvédelmi munkáknál hős magatartást tanúsított tiszteknek a kormány kitüntetéseit. Tizennyolc tiszt állt vigyázzban, hogy átvegye a honvédelmi miniszter helyettesétől a kiemelkedő ár- vízvédelmi munkáért kormányunk érdemérmét és az árvíz- védelmi emlékérmet. Az ünnepségen résztvett Halanda István és Putics József elvtárs is, a kecskeméti városi, illetve a kecskeméti járási pártbizottság első titkára. A városi tanácsot Méhész Árpád elnökhelyettes és Mező Mihály VB-titkár képviselte. A kitüntetések átnyujtá- sakor Janza Károly altábornagy beszédet intézett a hős katonákhoz. Hangsúlyozta, hogy kormányunk most megtisztelő elismerésben részesíti a munka hőseit, akik a természet elemi erői elleni harcban izzó hazaszeretetüknek ragyogó példáját mutatták. A kitüntetett hős tisztek élenjáró harcosai, bátor parancsnokai voltak az árvízvédelmi küzdelemnek és jelentős mértékben hozzájárultak, hogy nem vált az árvíz nemzeti katasztrófává, hogy nem váltak a duna- menti községek szörnyű pusztulás színhelyévé. A beszéddel és a honvédelmi miniszter hadparancsának felolvasásával ért véget az ünnepA Hazafias Népfront kiskun- halasi bizottsága október 23-án és 24-én ünnepségeket rendez a város felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából. 23- án este fáklyás felvonulást tart a város fiatalsága. Az úttörők megkoszorúzzák a Hó'sök Emlékművét, majd minden üzem a saját helyiségében kultúrműsorral egybekötött ünnepi estet tart. 24- én zenés ébresztővel kézAmikor újra visszaballag az oszlop mellé, hóna alatt az elmaradhatatlan persellyel, már elült a csatazaj — csönd, békesség és átható szag honol a napsütötte zarándokudvaron. Sehol egy teremtett lélek, csupán a csendesen sirdogáló, magába- roskadt Bernât káplán támasztja az oszlopot. Csalicska szívére szorítja kezét. Arcát meglegyinti a megsemmisülés szellője. — Fiam... híveink? — Ehelmentek... — zokogja Bernât, — mindenki ehetnie- lient.. i Csalicska leül a kiürült zsákra, tenyerébe támasztja a fejét. — Egyedül maradtunk, fiam. Ezekkel a szörnyű emlékekkel... Ilöbölt se láttad? — Itt vagyok, tisztelendő úr — nyöszörgi a harangozó, aki a perselynyélre támaszkodva botorkál össze-vissza, mintha teleitta volna magát szilvóriummal, — itt vagyok. De hogy meddig? Sírvafakad ő is. — Hiszen mi keresnivalónk van most már nekünk ebben a faluban? A zarándokudvar kapujánál Kádár András áll. Fekete kalapját szemére húzza, napégette arcán egy csipetnyi sajnálkozás sem látszik, amikor megszólal: •— Semmi! Vége, gyár dolgozójának a Murika. Érdemrend kitüntetést adományozta: A »Szocialista Munkáért Érdemérem«- mel 84, a »Munka Érdemé rem«-mel 95 dolgozót tüntettek ki. A kitüntetettek valamennyien megkapták az árvíz- védelmi emlékérmet is. (MTI) ség. A nagyszerű tisztek átvették a derék munka, a bátorság jutalmát. Utána a kitüntetettek elbeszélgettek a miniszter helyettesével. A kitüntetettek között sok ismerőssel találkoztunk, akik Tasstól Bajáig védték a gátakat. Ott láttuk K. Tóth tisztet, aki Kalimajornál 78 órán át küzdött az árral. A környékbeli lakosok egyszerűen úgy hívják, hogy K. Tóth elvtárs, a gátverés hőse. Az ünnepségen találkoztunk Czédényi Kálmán tiszt elvtárssal is, akinek egysége az árvíz tetőpontján hősiesen küzdött a rések elzárásánál. Katonái Tass és Szalkszentmárton határában meggátolták, hogy a szennyes árvíz 5000 hold termőföldet öntsön el. Ott volt az ár- vízvédelem egyik-másik hőse is, Tanyi András, aki saját testével torlaszolta el a gát rését mindaddig, míg a honvédség és a polgári lakosság homokzsákokkal sietett a segítségére. Boldogan, sugárzó arccal távoztak a kitüntetett tisztek a kecskeméti tisztiház helyiségeiből. Visszaindultak a hétköznapi munkához, amely gyakran ugyancsak kemény helytállást kíván. A kitüntetett tisztek tudják, hogy az ország továbbra is sokat vár tőlük. A haza most nem kíván tőlük 78 órás munkát, mint az árvíz idején, hanem a nép jólétének hűséges, odaadó szolgálatát. Ezzel az elhatározással tértek vissza szolgálati helyükre a kitüntetett tisztek. dődik a nap, majd 10 órakor a népfront-bizottság megnyitja az ünnepi nagygyűlést. A délelőtti ünnepség a koszorúzással ér véget. Délután sportműsorok szórakoztatják a dolgozókat, majd este a város valamennyi kultúr- csoportja műsort ad a járási kultúrházban. Külföldi hírek PEKING. (Uj-Kína) Dzsava- harlal Nehru, indiai miniszter- elnök és leánya, Indira Gandhi szerdán Csou En-lajjal, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökével ebédelt. Csütörtökön Szung Csing-linggel, az országos népi gyűlés elnökségének alelnökével villásreggelizett. NEW YORK (TASZSZ) K. V. Kiszelov, az ENSZ 9. ülésszakán részvevő bjelorussz küldöttség vezetője, a Bjelorussz SZSZK külügyminisztere és minisztertanácsának elnökhelyettese, október 20-án fogadást adott az ENSZ 9. ülésszakán részvevő küldöttek tiszteletére. A fogadáson megjelent A. J. Visinszkij, a Szovjetunió küldöttségének vezetője, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, továbbá több küldöttség vezetője, több küldött- ségi tag, a haladó amerikai közélet több képviselője s több külföldi és szovjet újságíró. A Magyar Rádió helyszíni közvetítései a Hazafias Népfront-kongresszusról A Magyar Rádió október 23-án és 24-én helyszíni közvetítést ad a Hazafias Népfront kongresszusáról; Október 23-án, szombaton a Kossuth-adón 19 órai kezdettel, 24-én, vasárnap ugyancsak a Kossuth-adón 19 órától 20.20-U: DOBOZY IMRE, (35) A SZENT KÚT — Aujjaj — nyögi, — csináljaKitüntették az árvízvédelem hős tisztjeit Felszabadulásának tizedik évfordulóját ünnepli Kiskunhalas
