Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-06 / 236. szám

Életre kel a szeremlei népművészet A negyedik negyedév első napjai üzemeinkben A Kecskeméti Cipőgyár minden dolgozója szövet-létek’c dolgozik A Kecskeméti Cipőgyár dol­gozóinak régi vágya teljesedett akkor, amikor Lengyelország 26.000 pár gyermekcipő elkészí­tésével bízta meg őket. Ennek a megbízatásnak öröm­mel tettek eleget. A 26.000 pár gyermekcipőt kifogástalan minő­ségben már leszállították. Jó munkájukkal öregbítették a ma­gyar ipar hírnevét, becsületet szereztek a gyárnak. Az export­tervükkel együtt, így harmadik negyedéves tervüket 100 szá­zalékra teljesítették. Az utolsó negyedév első két napján is szép eredménnyel büszkélkednek. Még e hónap­ban a fekete boksz-, szürke bokszbéléssel készült cipőkből 5000 párat készítenek. Ezután eketeboksz-fehér nubukbetét- el ellátott gyermekcipőkből ké­szítenek többezer párat a hó vé­Vaskút mindig híres volt ser­téstenyésztéséről. Többezer da­rab sertést hizlaltak a község­ben. A megye- határain túl is híres, nevezetes volt a vaskúti sertés. A szövetkezeti község terme- lőcsoportjai elhatározták, a ser­téstenyésztés terén visszaszerzik a község egykori hírnevét. Ed­digi eredményeiket, az állatál- 'omány fejlesztésével, további géig. November és december hónapban pedig csak barna borjú bokszbőrből gyártanak gyermekcipőt. Október 1-én a napi termelés áramhiány miatt 'csak 74.2 szá­zalékos volt. Október 2-án azon­ban a napi termelés már 102.5 százalékos volt, a minőség pe­dig 93.9 százalékról 94.6 száza­lékra emelkedett. Hétfőn sem termeltek ke­vesebbet az üzem dolgozói az előírtnál. Kedd reggel örömmel értesültek arról, hogy mennyi­ségi tervüket ismét 102.5 szá­zalékra teljesítették. így a ked­di napon pótolták az áramhiány következtében le nem gyártott 223 pár gyermekcipőt. A jó eredmények mellett szó- bahozza Hegedűs Menyhért, az üzem műszaki vezetője a ré­gi mulasztásokat is. — Adóssá­jövedelemmel gazdagítják. — Együttesen tekintették meg a mezőgazdasági kiállítást, hogy az ott kiállított legkiválóbb ser- tésienyésztörzsből vásároljanak, így esett választásuk a bugac- pusztai állami gazdaság sertés- tenyésztörzsére. A kiállításon szerepelt sertés- ter.yésztörzset meg is vásárolták és az a napokban meg is érke­zett a szövetkezeti községbe. gunk van, mégpedig elég nagy. A második félévben 2500 pár gyermekcipővel gyártottunk ke­vesebbet. Arra a kérdésre, hogy mikép­pen akarják pótolni, a követ­kezőket mondja: — Talán ott kezdeném, hogy azok, akik még a második ne­gyedévben, mint új dolgozók gyengén dolgoztak — ma már 100 százalékon felül teljesítenek, és ez most igen nagy előny. A cipők folyamatos készítéséhez ugyanakkor 200 kaptafát vásá­roltunk. Ezzel meg tudjuk gyor­sítani a kaptafák forgási sebes­ségét, csökkentjük a cipők ké­szítésének átfutási idejét. A másik igen fontos tény, hogy az üzem minden dolgozója nagy lelkesedéssel dolgozik. Ezért tudjuk és fogjuk minden nap teljesíteni a tervet. ■Régi ismerősként köszönt rám Szerénáién Porkoláb Éva néni. Szemrehányó hangon mondja: — Itt jár Szeremlén és még csak el sem látogat hozzám. Nincs mentegetőzés, Éva néni meg sem várja, s már visz is ma­gával, mert sok a mondanivaló­ja, még több, amit meg is sze­retne mutatni. Bevallom, alig tudok lépést tartani vele, úgy szaporázza a járást. — Sok a munka, az ember csak úgy ellop belőle pár sza­bad percet. Belépünk a takaros kis ház kapuján. Éktelen csaholással fo­gad bennünket Porkolábék ház­őrző kutyája, amely csodálatos­képpen a »Csendes« névre hall­gat. Mulatságos logika egy ilyen zajcsináló szőrgombolyagot Csen­desnek titulálni. Nagyot nevet rajta Éva néni, amikor közlöm vele ezt az észrevételemet, de már tessékel is be. Bent a szobában pihen a szö­vőszék. Ismerős már nekem, de mintha most másképpen volna beállítva és felszerelve. — Most tizenhét nyüsttel dol­gozom — magyarázza Éva néni. — Színes függönyök készülnek. Exportra készül — teszi hozzá, mintha nagy titkot árulna el, — harminc méter már elkészült. A Népművészeti Központ rendelte. A nyüstökből gyönyörű sok­színű fonalak integetnek. A szövőszék parancsnokának, Por­koláb Jánosnénak egyetlen mozdulatára engedelmesen ala­kulnak át szebbnél-szebb min­tákká. A mintákat is Éva néni ter­vezte. Felélesztette a legszebb népi mintákat, a népi díszítő- művészet évszázadok alatt kiala­kult motívumait. Sürgős a munka, nincs ha­lasztani való idő. Ott fekszik a sublóton a népművelési minisz­térium levele, amelyben arra kérik Éva nénit, vegyen részt a november 15-re kiírt nép- művészeti pályázaton. Mikor megkapta a levelet, első dolga volt válaszolni: »Köszönöm a figyelmességet. Ott leszek a pályázaton, hogy megmutassam, mit tudunk mi itt, Szeremlén.« A válaszra a pénzes postás kö­szöntött be. egy napon, a minisz­térium 600 forinttal segítette elő az anyagbeszerzést. — Aztán van-e már anyag? — Van, ám lelkem. Beszerez­tem az utolsó szálig a Decsi Háziipari és Népművészeti Közpottól. Olyan szépet szövök belőle, amilyet még nem látott emberfia. Megmutatja a pályázatra készülő egynégyzetméteres asz­talterítő tervrajzát. Valóban gyönyörű. — Látja itt ezeket a virágokat — mutatja az ujjávai, — ezeket fehér szállal vonom be és piros szállal árnyékolom. Éva néni a szövőszéket is át­alakítja az asztalterítő szövésé­re. Huszonöt nyüstöt alkalmaz.­Üjból a szövőszék előtt ül. Ujjai úgy játszanak a fürgén surranó szálakon, mint a művész a hárfán. Éber szemekkel fi­gyeli a nyüstöket, az alakuló, egymást követő minták szöve­vényeit. A kis szobában most születik a szeremlei művészet egyik újabb, gyönyörű darabja; Télre már nemcsak itt kelepei a szövőszék. A kultúrházban szövőtanfolyam indul. Eddig 63 asszony jelentkezett ,a tanfolya­mon való részvételre. Éva néni tanítja őket. Hadd keljen életre a szeremlei népművészet, a ma­ga gazdag hagyományaival. Egy­kor híres, nevezetes volt a sze­remlei háziszőttes. A népművé­szettel is kalmárkodó üzlet' szempontok azonban elsorvasz­tották. Most újból életre kelt. — Szebben, gazdagabban és eredményesebben, mint a múlt­ban valaha — szögezi le Évi néni. _____ B. L I dőíárásielentés Várható időjárás szerda estig: Felhőátvonulások, többfelé eső. Hajnali ködképződés, ma élénk- északnyugati, holnap mérsékelt déli-délnyugati szél. Az éjsza­kai lehűlés az északkeleti me­gyékben is mérséklődik. A nappali hőmérséklet alig válto­zik. Várható hőmérsékleti értékek: szerda reggel 8—11, délben 14— 17 fok között. (MTI) A műszaki normák bevezetésévei javult a munka a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál A KECSKEMÉTI Baromfifeldolgozó Válla- at üzemrészeiben szeptember hónapban is üte- ■ nes, egyenletes munka folyt. A szorgos női ke­zek nyomán a tervezettnél több baromfit tisztí­tottak meg és dolgoztak fel áruvá s ezzel járul­lak a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. — Emellett exportkötelezettségüknek is eleget tet­tek. Az elvégzett jó munkákról ad számot a 116 százalékos harmadik negyedévi tervteljesítés is. Ez bizony dicséretes dolog. A jólvégzett munka tudatában vidáman tekintettek az üzem asszo­nyai, leányi új feladataik elé az utolsó évnegyed első napjaiban. Már október első napján, különösen a mi­nőségi munkában tapasztalható nagyobb javu­lás. A kopasztók keze alól 88 százalékban első­osztályú tisztított baromfi került ki. A tojáslám- oázóknál 100 százalékos volt a minőség. A MUNKALENDÜLET október első napján nem csökkent, sőt fokozódott, amely új munka­ikerekben mutatkozott meg. Október 2-án a xopasztóban elsőosztályú árutermelés az előző lapi 88 százalékról 90 százalékra emelkedett. A ámpázásnál dolgozó asszonyok ismét 100 száza- .ékos minőségi munkát végeztek. MÉG EGY IGEN fontos esemény történt az üzem életében. Az üzemben október 1-től kezdve műszaki normákat vezettek be. Ennek ösztönző hatása, amint a fenti példa mutatja, elsősorban a minőségi munka javulásában látható. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dolgozói teljesítik adott szavukat z Alföldi Kecskeméti Konzervgyár szep­temberben 100.3 százalékra teljesítette havi tervét. Az üzem műszaki vezetői a dolgo­zókkal karöltve megtették felajánlásukat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. év­fordulójának tiszteletére. Hogy ez az ígéret való­ság is lesz, már eddig is számos tény igazolja. A helyes munkaszervezés eredményeként és a vál­lalat a dolgozók segítségével az utolsó negyedév első két napján is 100 százalékra teljesítette napi tervét. konzervkonyhán dolgozó brigádok között folyó vetélkedés egy pillanatra sem szűnt meg. Kovács Mária brigádja 158 százalékkal megelőzte versenytársát, Szabó Júlia DlSZ-fiatal brigádját, aki brigádjával október 4-én csak 156 százalékot ért el a paradicsom, lecsó és pritamin ételízesítő konzervek elkészítésénél. Hasonló szorgalmas munka folyik a paprika­tisztítóban is. Itt főleg egymásközötti vetélkedés folyik. Vörös Józsefné 162 százalékot ért el s ez­zel megelőzte Horváth Bélánét, aki 150 százalé­kot teljesített október 4-én. készáruraktárban dolgozó brigádok keze nyomán egyre szaporodnak a konzervhe- gyek. Ezeket a szép eredményeket elősegíti Vö­rös Ilona és brigádja, akik több mint másfélsze­res normát teljesítenek. Okét követi Gábor Mihályné és brigádja, akik 130 százalékot értelei ezen a napon. Szigorúbb büntetést a mezei tolvajokra! Kecel dolgozó népe szorgalmasan dolgozik a kormánypru- gramm végrehajtásáért. A lakosság főfoglalkozása a szőlőműve­lés és ez komoly munkát kíván. Kora tavasztól késő őszig min­dig van tennivaló a szőlőben. Mindent a maga idejében keli el­végezni. Megvan az ideje a nyitásnak, metszésnek, a kapálás­nak, a permetezésnek, a szüretnek és így tovább. Tudvalevő az _s, hogy a szőlőnek sokféle kártevője van. A különféle kártevő rovarok, a fagy, a jégeső, a peronoszpóra, mind, mind veszélyez­tetik a termést. S most egy újabb veszély is kezd elharapózni: a tolvajlás. Könnyenélők, mások munkáján élősködők szép szám­mal akadnak a keceli határban. Nemcsak éjjel, de már nappal is leszedik a fákról a gyümölcsöt, a tőkéről a szőlőt. Tépik a fák hajtásait, féléretten szedik a termést, — kárt, kárra halmoznak a szőlőkben, gyümölcsösökben, a veteményekben. A rendőrség mindent megtesz a termelők érdekében, de az ügyészség és a bíróság sokszor elnéző. Csekély büntetést állapít meg a tolvajokra és ezt a büntetést is sok esetben csak jóval később töltik ki. Csak egy példát említek. Boldog Imre egész télen hordta a iát mások erdejéből, hogy jó pénzért eladja Kiskőrösön. A rend­őrség hosszas nyomozás után tettenérte. Megindult ellene az el- árás. A bíróság csupán négy hónapra ítélte el. Az ítélet kihir- letésének már több mint féléve, de Boldog Imre még mindig lem töltötte le büntetését. Ez az ember az államtól földet, szőlőt és házhelyet kapott. Jgylátszik, most a pénzhez is könnyen akart hozzájutni. Bünte- ését valójában még mindig nem nyerte el. Boldoghoz hasonlók többen is vannak, s ezek megfékezésére legjobb orvosság: a szigorú büntetés. Az eddiginél sokkal kemé­nyebben kell büntetni a tolvajlást, de a kiszabott büntetést is kérlelhetetlenül végre kell hajtani, hogy másoknak is elmenjen a kedve a lopástól. Fejes János, Kecel.------- m ♦ - m*----­S ertéstenyésztorzset vásároltak Vaskút termelőcsoportjai \i, ws/.i szántás-vetés és termésbetakarítás gondja mel­lett más teendőjük is van most a termelőszövetkezetek vezetői­nek. A gazdasági év befejezté­vel mérlegre kell tenni a szö­vetkezet eredményeit, bevételeit és a kiadásokat. Az évi munka kerül most mérlegre. Számok igazolják, hogy egy-egy termelőszövetke­zet hogyan használta ki a ren­delkezésére álló lehetőségeket, a tagság munkája hogyan növelte a közös vagyont. A mélykúti Uj Élet termelő- szövetkezet elnökével éppen er­ről beszélgetünk. Földes István szűkszavú ember, legalább is an­nak mutatkozik, mikor a szövet­kezet életéről kérdezősködünk. Pedig nincs takargatnivalója az Uj Élet tagságának. Szép ered ményekkei zárult az idei gaz­dasági év. Vegyük csak sorjába a legfon­tosabbakat. Búzából a nem meg­felelő időjárás ellenére átlago­san 9 mázsa 34 kilót termeltek holdanként. Volt olyan táblájuk, ahol több, mint 10 mázsa került le egy holdról. Hasonlóképpen szép termésük volt árpából. 12 mázsa volt az átlag. Igaz, két­szer fejtrágyázták a búza- és az árpavetésüket. Nem is volt olyan szép gabona messze környéken, mint az Uj Élet termelőszövet­kezetnek. Ezért osztottak 4 kiló búzát előlegként és 60 deka ár­pát, meg zabot. Zárszámadás után még egy kiló búzát kap­nak a tagok. A kapásokból is szép termés­re számítanak. A kukorica meg- termi a 30 mázsát holdanként. Sőt, a négyzetesen vetett talán többet is hoz. A 40 hold tenge­riből 20 holdat vetettek négyze­tesen, háromszor kézikapálták és négyszer ekézték, A napokban kezdik meg a szedését, mert a hideg talajon késve érett be. 4—5 kiló tengerit akarnak osz­tani munkaegységenként.-6 hold napraforgóterület ről már a szárat is letakarítot­ták, 7 mázsa 18 kiló volt az át­lagtermés. Körülbelül 200 má­zsa lesz a cukorrépából holdan­ként. 20 deka cukrot akarnak osztanj munkaegységenként. A cukorrépából mintegy 30.000 fo­rint jövedelemre számítanak. Nemcsak a növénytermesztés­ben, hanem az állattenyésztés­ben is vannak bőven eredmé­nyek. Pásztor Márton tehéngon­dozó segítségével jelentősen emelkedett a tejhozam a tavasz óta. Pedig olyanok voltak a te­henek. mikor megkapták őket — a tíz-tagok szavaival élve — hogy a farcsontjukra a kalapot nyugodtan rá lehetett volna akasztani. Pásztor Márton meg­fogadta, hogy ezekből a tehe­nekből bőtejelő jószágokat ne­vel. És állta a szavát. A »Jám­bor« a 16 litert is megadta a nyáron, kétszeresét annak, mint tavasszal. A sertéstenyésztésben is van­nak eredmények. 16 hízottser­téssel kiegyenlítették a takar­mánybeadást. Tavasszal fogták be az 59 kilós süldőket és két és fél hónap után szakszerű, gyors hizlalással 140 kilósra hizlalták őket. 22 mázsa tengeribeadást töröltek a szövetkezetnek, mert már az első félévben eleget tet­tek sertésbeadásuknak. A szövetkezet további tervei­ről érdeklődve Földes István el­mondja, hogy újabb 14 sertés gömbölyödik már a következő évi beadásra, meg a tagoknak osztásra. Jövőre 25 darabból álló lúdtörzsállományt állítanak be, hogy a baromfitenyésztés alapjait is megvessék. Kiszámítjuk, hogy mennyi egy munkaegység pénzbeli értéke a terményeket szabadpiaci áron számítva. 40 forint jött ki. Már- tonhegyi Gyula tehát, aki csa­ládjával 750 munkaegységet tel­jesített, 30.000 forint jövedelem­re számíthat. Ez havonta 2500 forintnak felel meg. Persze van­nak, akik ennél több jövedelem­re • számíthatnak. Nem is be­szélve a háztáji gazdaságok jö­vedelméről. A'i. elnök elvtárs elmondja azt is, hogy nem arra töreked­tek az év folyamán, hogy sok legyen a munkaegység, hanem inkább arra, hogy a megdolgo­zott munkaegységnek minél ma­gasabb legyen az értéke. Ezt bi­zonyítja az is, hogy bár 9000 munkaegységet terveztek, .mégis csak 8400 a teljesített munka­egységek száma. Ott takarítot­tak meg munkaegységet, ahol lehetett, csökkentve a termelés •önköltségét. Komoly megtakarí- tést jelentett, hogy 14 hold lu­cernájukat mind aj háromszor fűkaszával vágták le, azonkívül minél több munkát igyekeztek gépesíteni. Mindez azt bizonyítja, hogy az Uj Élet tagjai jól gazdálkodtak. Persze vannak még hibák. Ilyen például, hogy nem osztották fel egyénekre a területeket. A tag­ság húzódozott tőle, pedig ha lövőre felosztott parcellákon dolgoznak, még több jövedel­mük lesz. l-lgy év mérlegét: a zárszá­madást készítik a mélykúti UJ Élet termelőszövetkezetben. Az eredmények igazolják, hogy ott, ahol jól gazdálkodnak, ahol ki­használják az adott lehetősége­ket: ott érdemes termelőszövr' ■ kezeti tagnak lenni. » * Egy év mérlege a mélykúti Uj Elet termelőszövetkezetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom