Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-26 / 253. szám

Az idei őszi vetés utolsó napjai a kecskeméti járásban

A kecskeméti járást a vetéstervek teljesítésétől már csak 1—2 nap választja el. A legutóbbi értékelés szerint a járás csaknem 90%-os tervteljesítésről adott számot. Az azóta eltelt néhány nap alatt még gyorsabb ütemben haladt a vetés, hogy a még hátralévő 3800 holdnyi területen is földbekerüljön a mag.

— Ez minden valószínűség szerint ma vagy holnap meg is történik, de a végleges állapotot majd csak a jelentésekből tudjuk meg, — mondja Pinczel Lajos, a mezőgazdasági osztály vezetője. — Az utóbbi öt nap alátt ugyanis 5110 holdon került tőidbe a kenyérgabona, a múlt 'lét végén és e hét elején pedig osztályunk dolgozói valameny- rtyien kimentek a lemaradt községekbe és azokba a termelőszövetkezetekbe, ahol még nagyobb területén szándékoztak kenyér- gabonát vetni.

Nem a befejezés előtti hajrá- hangulat, hanem a rendszeres, komoly, előretekintő munka jellemzi jelenleg is a járási tanács dolgozóinak tevékenységét._ Természetesen most az utolsó napokban még nagyobb lendülettel, fokozott erővel igyekeznek biztosítani a tervek teljesítését, de az eddigi eredmények is már azt mutatják, hogy azok következetes, kitartó munka árán születtek. Még a vetés megkezdése előtt összeállították a vetés ütemtervét, előre megszabták, hogy ötnaponként mennyit

kell teljesíteni és minden körülmények között törekedtek az ütemterv pontos betartására, sőt túlteljesítésére. Az őszibúza vetéssel például már megelőzték az ütemtervben előírt vetésterületet és így határidő előtt be tudják fejezni a vetést, az eredetinél mintegy 2 százalékkal nagyobb területen. A miniszter- tanács határozata után ugyanis a kecskeméti járás községei elhatározták, hogy 1000 holddal több kenyérgabonát vetnek az előirányzott tervnél.

Emellett nemcsak a területet növelik, hanem egyúttal a termésátlagok emelésére is törekednek.

Fontos feladatunknak tartjuk, hogy az agrotechnikai módszerek alkalmazása révén is magaA bácsalmási állami gazdaságban a koraőszi vetések már szépen bokrosodnak. Búzából már mintegy 1000 holdat, az előirányzott terület 80 százalékát vetették be. A traktorosok elhatározták, hogy november 7 tiszteletére még a hónap vége előtt befejezik a vetést. Ennek érdekében vasárnap öt traktorral dolgoztak. Az öt traktor 95 holdon végzett talajmunkát és ugyanennyit be is vetett őszibúzával.

A munkák meggyorsítását az is követeli, hogy a minisztertasabb terméseredményekhez jussunk — mondja ismét Pinczel Lajos. — Itt szintén jelentős előrehaladás mutatkozik. Ezen az őszön 460 mázsa nemesített vetőmagot vetettek el zárt körzetben, főként Lászlófalva és Tíszakécske községekben. Ezenkívül továbbszaporxtásra ugyancsak újabb 560 mázsa másodfokú nemesített vetőmagot vetettünk. Az előbbi évekhez viszonyítva jóval eredményesebb munkát végeztünk a ' talajerő utánpótlásában is. Nincs egyetlen termelőszövetkezet a járásban, amelyik ne használt volna műtrágyát az őszi vetéseknél, ezenkívül istállótrágyázási tervünket termelőszövetkezeteink 136, az egész járás pedig 162 százalékra teljesítette.

nácsnak a kenyérgabonatcnriesz- tés fejlesztéséről szóló határozata után a bácsalmási állami gazdaságban módosították a gabonatermelési tervet. A tavaszibúza helyett 150 holddal több területet vetnek be őszibúzával. A kiváló bácskai gabonatermő földeken az a tapasztalat, hogy az időben vetett őszibúza holdanként 3—4 mázsával több termést hoz, mint a tavaszibúza. Ezt figyelembevévc mintegy 450 mázsa kenyérgabonával több termést takaríthat be a gazdaság a búzaterület növelése révén.

Vasárnap is dolgoztak a bácsalmási állami gazdaság traktorosai

A takarékosság néhány problémája a Kiskunhalasi Sütőipari Vállalatnál

»; : : Átmeneti gazdasági nehézségeinkben jelentős szerepet játszik... a gazdaság irányítása, helytelen, bürokratikus módszerei. ;.«

(A Központi Vezetőség határozatából)

A Kiskunhalasi Sütőipari Vállalat több, mint 70.000 forint értékű munkafelajánlást tett november 7 tiszteletére.. Ezt jórészt megtakarításból, észszerű- sítésekből nyerik. A vállalat vezetősége és dolgozói igen komolyan szátnbavették a munkának mindazon területeit, ahol csak néhány forintnyi megtakarítás! is elérhetnek. Harcot indítottak minden szál tüzelőanyagért, minden deka lisztért.

Amíg azonban egyfelől a vállalat dolgozói mindent megtesznek a takarékosabb, olcsóbb termelésért, — egyes központi intézkedések, utasítások miatt a vámon nyert forintok elvesznek a réven. Bédi Sándor elvtárs, üzemi párttitkár, egyben körzeti ellenőr egész csokorravalót felso- ol ezekből a helytelen, érthetetlen intézkedésekből.

'Megy a prézli vándorútra

A vállalat tekintélyes meny- oyiségű morzsát készít. Ennek értékesítése eddig a legegyszerűbbén és észszerűbben történt: a sütőipartól átvette

a Eüszért, ettől a Kiskereskedelmi vállalat, majd szétosztotta a boltokba. Ha a vásárlónak prézlire volt szüksége, bement a boltba és az árusító kimérte a fiókból a kért 10 —25, vagy 50 dekát;

Úgy látszik azonban, hogy éppen egyszerűsége miatt nem felel meg tovább ez a mód. Ehelyett vándorútra kél a szegény prézli. A sütőipar felajánlja a kiszerelő vállalatnak, amely »nemes, magyarcsengésű« név tulajdonosa Budapesten székel. Ott kiszerelik (brrr!), azaz csomagolják a prézlit, egy sereg fizikai, de még több adminisztrációs munka ráfordításával, majd * visszairányítják a városi Füszért- hez, Kiskerhez és végül a velőhöz. Az utazgatás határozottan jót tesz a prézli tekintélyének, mert ha értékét nem is, de önköltségét szépen megemeli. A boltkezelőket akarja kímélni ez a rendelkezés? Egyik sem panaszkodott még a morzsa ki- dekázása miatt. Vagy a hamisítástól akarják, megóvni » prézlit? Erre sem akadt még példa. Egyszóval nehéz kitalálni: miért kell a kiskunhalasi prézlinek Budapestet érintve visszajutni a kiskunhalasi háziasszony konyhájába? De a szabály az szabály: a Füszért újabban

csak csomagolt morzsát hozha+ forgalomba.

Benzin ugyan nincs, de lótáp van

A vállalathoz hat járási telephely tartozik. Tüzelőanyaggal a halasi központ látja el ezeket is. Tompára, Rémre és Borotára azonban nem tudják vasúton szállítani, mert ezeknek nincs vasútállomásuk, illetve kirakóhelyük. A vállalat eddig gépkocsival oldotta meg a szállítást, újabban azonban a benzinkorlátozás komoly nehézség elé állította őket. Amikor tanácsért folyamodtak: a tröszt anyagbeszerzője azt javasolta, hogy állítsanak be a gépkocsi helyett lovasfogatokat. Mert benzin ugyan nincs, de lótáphoz köny- nyebben hozzá lehet jutni. Bármennyire jószándékú, de érthetetlen javaslat. Rém például 44, Borota 34 km-re fekszik Kiskunhalashoz. Mennyivel lassabban teszi meg ezt az utat a ló, mint a gépkocsi, nem is beszélve arról, hogy felét íem tudja elvinni egy fordulóval annak a famennyiségnek, mint a gépDólclőtt van, a borongás reggel végéhez közeledik s a nap is kezd előjönni, mintha sejtené, milyen nagy szükség van rá. Engedélyt kérek a parancsnok elvtárstól, hogy kimehessek az Úttörő termelőszövetkezeibe. Szeretném megnézni, hogyan is állnak az őszi munkákkal? Biz- to- szükségük van segítségre is.

Megkapom az engedélyt és első utam a központba vezet. A vezetőség egy-egy tagját legtöbbször itt lehet megtalálni. Már messziről látom azonban, hogy kihalt minden, csak az idős Szabó néni tud útbaigazítani:

— Kint van az elnök, meg a többiek is valamelyik tanyán — törik a kukoricát.

Szorgalmas emberek a csoport tagjai. Szorgalmuk azonban

kocsi. Igen drága tüzelő lenne tehát az, amit szekerek fuvaroznának a telephelyekre.

Ha már a lóvéknál tartunk, idekívánkozik az alábbi eset is:

A vállalat jánoshalmi telepe kocsit és két lovat kapott a kenyér szétosztására. A napokban ez a kocsi egy másikkal ideállí- tett Kiskunhalasra: szénáért jöttek. Kiderült, hogy csak egy utalványt kapott a vállalat takarmányra s így csak Halason adhatják ki a jánoshalmi lovak ellátmányát is. Az anyagbeszerző megpróbálta megértetni a terményforgalmi teleppel: Jánoshalmán is termett széna, utalják ki ott a szükséges meny- nyiséget. — Nem lehet — hangzott a zord válasz, — ez a szabályos. Az utalványt nem lehet szétvenni! — Igy^négy ló és két ember ideje esett ki a munkából egy napra s közel ötven kilométert kocsikáztak Jánoshalmáról Halasra és vissza két szekér szénáért,

Apró esetek, talán csak szerény. százforintokban kifejezhető pazarlások ezek. De ha az országban csak száz helyen ismétlődik ilyen, már akkor* százszoros a kár. Hiszen néhány vékony szalmaszálon éppúgy el lehet csorgatni egy többhektós hordó értékes bort, mintha csap- ravernék az edényt. ; -,

nem tudja pótolni azt, hogy kevesen vannak. Mi két év óla patronáljuk a termelőszövetkezetet cs mindig ott segítünk, ahol a legsürgősebb a munka.

Most is, mikor találkozunk az elnök elvtárssal, mindjárt megbeszéljük, hogy segítünk a kukoricatörésben. Meg is beszéltük Qsztolyka párttitkár elv- társsal és az egység DlSZ-titká- rával s már másnap koráit reggel gépkocsin közeledett vidám csoportunk a termelőszövetkezetbe.

Mikor megérkeztünk, az elnök elvtárs megjelöli a helyet s azután egy egésznapos kemény munka következik. Hat holdról takarítottuk be a kukoricát, amit 18 jól megrakott kocsi szállítóit a központi tanyára.

SÜTŐ JÓZSEF hadnagy,

így segítjük a lászlófalvai Úttörő termelőszövetkezetet

Felszabadulási ünnepségek megyénkben

Bácsalmás

Bácsalmáson a reggeli órákban gyülekeztek a község dolgozói, hogy szervezetten vonuljanak fel a kultúrházban tartott ünnepi gyűlésre. A gyűlésen Varjú Pál, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Utána a község dolgozói a szovjet hősök emlékművéhez vonultak, hogy megemlékezzenek a község felszabadítása közben hősi halált halt szovjet hősökről.

Baja

Baja dolgozói október 24-én kétnapos ünnepségen emlékeztek meg városuk felszabadulásának tizedik évfordulójáról. Több kiállítás nyílt a városban, erre az ünnepi alkalomra. A földmüvesszövelkczelek éleiéről, Baja tízéves fejlődéséről, külön kiállítások számolnak be. Megnyílt egy könyvkiállitás is.

A zászlódíszbe öltözött város utcáin közel 1500 ÜISZ-fialal lampionos felvonulása köszöntötte az évfordulót. A Sztálin-park- ban megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet. Leleplezték a tanácsháza falában elhelyezett márvány emléktáblát. Vasárnap reggel zenés ébresztő köszöntötte a város dolgozóit. A 10 órakor megtartott nagygyűlést Szabó Balázs pedagógus, a helyi népfront-bizottság tagja nyitotta meg. Az ünnepi beszédet Sze- lepcsényi Imre, a megyei tanács végrehajtó bizottságának helyettes elnöke tartotta.

A nagygyűlésen a város ifjúsága nevében Kedves Márta és Hajnóczi Zsigmond úttörő pajtás szavalt. Mindketten a város felszabadulásának napján, 1944 október 20-án születtek. A nagygyűlésen osztották ki a felszabadulási versenyben kiváló eredményt elért üzemek dolgozói között a jutalmakat. A versenyben az első helyen a Bajai Vasipari Vállalat végzett, második helyen áll a Ruhaüzem, melyet a Mezőgazdasági Gépjavító és a Cipész ktsz követ. A nagygyűlés után egésznapos sport- és kultúrműsor szórakoztatta a felszabadult Baja dolgozóit.

Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyházán is már szombaton megkezdődtek az ünnepségek. Emléktáblát Icptcz- tek le a város felszabadulásának napján, a városi tanács épületében, majd a szépen feldíszített tanácsteremben ünnepi ülés zajlott le. Az ünnepi beszédet a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Horváth Béla mondotta.

Este félhatkor a város felszabadítása közben elesett hős szovjet katonák emlékművénél több. mint 5000 félegyházi dolgozó gyűlt össze az ünnepségen. A város dolgozói helyezték el koszorúikat az emlékműre. Az ifjúság lampionos fevonulása tette emlékezetessé a szép esti ünnepséget. Este a járási kultúrházban a legjobb kultúrcsopor- tok tartottak bemutatót.

Vasárnap reggel a városi tanács termében ünnepelték a város kommunistái a pártszervezet megalakulásának 10 éves évfordulóját. Az ünnepi taggyűlésen lelkes felszólalások hangzottakéi. A félegyházi kommunisták elmondották, mit tettek a felszabadulás óta a párt zászlaja alatt a dolgozó népért. A felszólalások után a városi pártbizottság emléklappal tüntette ki a pártszervezet alapító tagjait.

A konzervkonyha legszorgalmasabb brigádja

Három héttel ezelőtt ismét átszervezték a brigádokat a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár konzervkonyháján. Sajnos az átszervezés elég gyakori, pedig nem egészséges, s főleg nem gazdaságos. A »szükség törvényt bont« szólás-mondás égisze alatt meg kellett csinálni. A sok jóldolgozó közül egy új brigád alakult, melynek vezetője Berta Sándorné, az élelmiszeripar kiváló dolgozója. Egy asztal és egy gép körül foglalatoskodnak. Keveset beszélnek, de annál többet cselekednek. Berta Sándorné brigádvezető is csak akkor szól, ha kissé lassabban töltik meg az üveget a finom szőlőízzel s ezért nem tud gyorsan zárni. Az Ilyesmi ritkán történik. Ennek alapja az, hogy a brigád tagjai egymást segítik. Erről szól az a 140—150 százalékos teljesítmény is, amit a versenytábla jelez.

A brigád legidősebb tagja Szabó Mihályné. ötvenhároméves s kezei nyomán egyre több üvegre kerül a kis cédula, amelyre azután Szabó Etel ráírja az üveg súlyát cs így adja oda Ölvölgyi Máriának, hogy töltse meg ízletes szőlőízzel és adja át a mellette lévő asztal dolgozóinak.

— Mindig ilyen jól haladnak, Szabó néni?

— Ha van szőlő, igencsak igyekszünk, mert hát norma után kapjuk a fizetést.

— És jó a norma?

— Ha dolgozunk, akkor könnyen tudjuk teljesíteni. — Ezután több dologról beszélünk. Végül is arra terelődik a szó, hogy mire is költi mostanában a dolgozó ember a pénzét, így Szabó néni is.

— Van annak ezeregy helye. Jól meg kell fogni a forintot, mert sok helyre kívánkozik. Az első az, hogy tüzelő legyen odahaza. Kell ruha, cipő, meg van egy kis malackám, annak pedig kukorica kell. Tudja maga is, hogy nem igen lehet vásárolni zsírozót az üzletben. De ugye j jövőre már másképp lesz, i

nem kell annyit mérgelődni; így beszél odahaza a leányom is.

— Erről van szó! Hogy ez valóság legyen, ahhoz igen sok kedv, jó munka szükséges. Röviden: több, jobb áru;

— Hát dolgozgatunk. Tegnap is többet termeltünk, mint amennyit a norma előír. Ez nekünk is jó, mert több pénzt jelent; — Míg beszél, keze egy pillanatra sem áll meg. Szót váltunk még az üzemről, a gyár tervteljesítésének elmaradásáról, amikor Tóth Ferencné, szakszervezeti bizalmi ftér, hogy menjek oda hozzá, szeretne valamit mondani. Ö töltögeti a szőlőízt egy tartályba, ahonnan üvegekbe engedik be.

— Jobban néz ki, Tóth néni, talán nyaralt?

— Eltalálta. Két hétig üdültem. — Vagy öt kilót hízott — szólt közbe munkatársa, Hatos Erzsébet,

— Sohasem fogom elfelejteni ezt a két hetet. — És sorolja az üdülőben szerzett élményeit. Tóth néni, hasonlóan a brigád többi tagjaihoz, egy percre sem szakítja meg munkáját. Egyszer a szőlőízcs edényt tölti, másszor a mérésnél segít.. Ö így is bizonyítja, hogy a brigád tagjainak választása helyes volt, amikor öt szakszervezeti bizalminak elfogadták. — Nem kell unszolni a brigád tagjait — hallatja sza- váth ismét Tóth néni. A valóság is ezt igazolja. Nemcsak többet, hanem jobbat is termelnek. Október 22-én az előírt normánál

11068-cal több üveget töltöttek meg szőlőízzel. 23-án az első órában nem volt nyersáru, így hattól-hétig almát tisztítottak. A következő hét óra alatt is 220 üveggel többet töltöttek meg, mint amennyit a terv előír. A selejt 3—5 üveg volt.

Az asszonyok, lányok a legjobbak közé tartoznak a munkában. November 7 tiszteletére vállalták, hogy tervüket 140-ről 145 százalékra emelik. Az elmúlt két napban 150 százalékot teljesítettek,

V, Ki