Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-12 / 216. szám
Pártép íiés ! A gabonabegyiijtési verseny záróeredményei Tiszakécskei tanulságok KÖZELMÚLTBAN a tiszakécskei pártszervezet vezetőségi ülésén megtárgyalta az állampolgári kötelezettségek teljesítésének kérdését a község viszonylatában. A számadatok azt mutatták, hogy súlyos lemaradások vannak a gabonabeadás terén. Jelentős a hátralékosok száma. Még mindig közel 100 dolgozó paraszt nem teljesítette gabonabeadási kötelezettségét, és sok termelő részben hátralékos, klsebb-nagyobb gabonamennyiséggel. Megvizsgálta a pártbizottság a község kommunistáinak beadással kapcsolatos magatartását is. Érdekes megállapítások kerültek felszínre. A tiszakécskei kommunisták becsülettel teljesítették kötelességüket. Egyetlen hátralékos sincs közöttük, bár a párttagok több, min 50 százaléka beadásra kötelezett dolgozó paraszt. A község ennék ellenére is a megyei és a járási ranglistán az utolsók között szerepel gabonabeadás tekintetében. Csak a tojás-, a baromfi-, a vágómarha- és a sertésbeadás terén mutathat fel valamivel jobb eredményt. Persze, még itt is sok a tennivaló. Vájjon a kommunista példamutatás ereje, a község paraszti párttagjainak elsősége a beadásban, a tiszakécskei ipari munkásság dicséretes tettei az ipari termelés terén, nem tették volna meg a magukét? Érzéketlen lenne és közömbös a tiszakécskei pártonkívüli dolgozó parasztság, dolgozó népünk felemelkedése, a szocializmus építése, az egész magyar nép kenyerének biztosítása iránt? Nem, erről szó sincs. A pártszervezet, amikor e hét keddjén összehívta és megkérdezte a község legaktívabb kommunistáit, választ kapott arra, amit őmaga is körvonalaiban világosan látott: súlyosan elhanyagolták pártunk politikájának azt a lényeges módszerét, amely a párt sikereinek egyik legfőbb biztosítékaként a tömegekkel való szoros kapcsolat megteremtését jelöli még. A példamutatás egymagában még nem elegendő, állapították meg a tiszakécskei pártmunkások és egyedül nem alakíthat ki olyan légkört a községben, amelyben nem nézik el a hátulkullogók vonakodását, a spekulánsok mesterkedését, az ellenség próbálkozását. A kommunista példamutatás csak a tömegek között végzett szívós és folyamatos politikai felvilágosító munkával párosulva válhat valóban előrelendíio erővé, a dolgozó tömegek nevelőjévé. Márpedig a politikai nevelőmunka területén igen nagy és régikeletű hibák vannak. A KÖZSÉGBEN szép számmal vannak jólteljesítő, becsületes, tekintélyes, pártonkívüli dolgozó parasztok, akik egyetértenek a párt politikájával és szívesen vennék, ha a párttól megbízatást kapnának a lakosság közötti felvilágosító munkában való részvételre. De eddig erről csak legfeljebb egyes kampányok idején esett szó, elvétve. Az utóbbi időben még azokról a pártonkívüli dolgozó parasztokról is elfeledkeztek a pártvezetőségben, akiket egyszer-kétszer már bevontak a népnevelő munkába. Igen nagy jelentősége van ennek, hiszen a tanyai pártszervezetek jelenlegi hatósugara nem öleli fel a tanyai lakosság egészét. Márpedig a tiszakécskei dulgozóknak majdnem fele tanyán lakik. Az állami gazdaság dolgozói ugyan végeznek népnevelő munkát a tanyai területeken, de a nyolc á'o'ö közül, csak egy nevelését tudják ellátni. A dolgozó parasztok nagy tömegeivel való rendszertelen kapcsolat általános hibája magába foglalta a nehezebben megközelíthető tanyai területek elhanyagolásának speciális hibáit. Most a kommunista aktívák javaslatára a. pártszervezet a tanáccsal karöltve feltérképezte a község területét, számbavette a meglévő, majdnem kizárólagosan csak kommunistákból álló népnevelőgárdát. Kötelességévé teszi minden kommunista népnevelőnek, hogy keresse fel a körzetébe tartozó, régebben aktív pártonkívüli népnevelőket és vonja be őket az állampolgári fegyelem megszilárdítása érdekében folyó nevelőmunkába. A JÓLTELJESITÖ, élenjáró dolgozó parasztokra való fokozottabb támaszkodás, az azokkal való egészséges együttműködés rendszeresebbé tétele is igen fontos feladat. A népnevelőknek a jólteljesítő, pártunk politikájúval egyetértő, de passzív dolgozó parasztokat fokozatosan a nevelő munka erejével kell bevonni a község becsületéért, a dolgozó nép kenyeréért folyó harcba. Ezt a munkát a népnevelők örömmel vállalják. A politikai felvilágosító munka gyengesége következtében fokozottabban érvényesül az a törvényszerűség, hogy ahová nem jut el a párt szava, ott az így támadt űrt az ellenség igyekszik kitölteni a maga agitációjával. Márpedig a -kulákok szava az utóbbi időben Tiszakécskén egyre hangosabbá válik. Rendkívül ravasz módon igyekeztek saját személyükben úgy, ahogy eleget tenni állam iránti kötelezettségüknek, de pajzsként igyekeznek maguk előtt tolni olyan rémhíreikkel megszédített dolgozókat, akikhez nem jutott el a párt szava. Márpedig a kulák rossz tanácsadó. Fazekas elvtársnak, a község párttitkárának nemrégen vallotta be egy beszélgetés folyamán a község egy tekintélyes, derék középparasztja, Varga Ferenc bácsi, hogy amiatt késlekedett a beadással, mert őneki bizony azt mondták egyesek, hogy jó lesz várni vele. Úgyis csökkentés lesz, és milyen hercehurca származik majd abból, ha a többletként beadott mennyiséget visszaadja az állam. A kulákok által légberöpített egy-egy rémhír, különösen ott, ahova a népnevelők nem jutottak ei, megtorpanást, visszaesést idézett elő a beadásban. Pedig a kulákok mesterkedéseitől, bármilyen ravaszok is, előbb-utóbb le kell rántani a leplet. Szűrszabó Bálintnak például, a falu egyik legravasiabb kulákjának az ősszel valamilyen úton-módon, egyrészt a kisbér-A TANÁCSTÖRVÉNY tervezetét vitatják meg dolgozóink megyeszerte. A törvénytervezet fejlődésünk bizonyítéka, tanácsaink eddig végzett eredményes munkájának elismerése. A nagyobb önállóság, a nagyobb lehetőségek záloga, a dolgozók tömegeinek további bevonása pedig egyet jelent a további fejlődéssel, anyagi jólét emelkedésével, a község életének újabb fellendülésével. Törvényeink szerint négyévenként kerül sor tanácsválasztásra. Ila megnézzük a naptárt, itt lesz az új választásnak az ideje. Választás volt a múltban is elég. Keserű szájízére emlékeznek még sokan. Lapozgassuk fel csak Csikéria történetének lapjait. Idézzük fel, hogyan zajlott le egy választás Csikérián. 1922-ben lett önálló nagyközség Csikéria. Az ember az első pillanatban azt gondolná, hogy valamiféle nagyzási hóbort vezette az akkori kormányt, amikor Csikériái nagyközséggé nyilvánította, hiszen mindössze 2050 lélek lakta. Pedig nem is holmi úri mánia adta Csikériának a hangzatos nagyközség nevet. Érdeke volt ez Pertics Félix nagygazda és cséplőgéptulajdonos kutaknak, meg hasonszőrű társainak, a község akkori urainak. Merthiszen ilyenkor jegyzőt kell választani. Ki legyen a jegyző? Csernus Gergő, vagy Levies Jenő? Nem kellett sokat gondolkodni, mert a főszolga» lői megfélemlítésével, másrészt ügyesen elhelyezett rémhírekkel sikerült egy csomó haszonbérletbe adott földet visszaszereznie. — Majd ő megműveli, ő aztán csak tud gazdálkodni, — verte a mellét. Az éberség hiánya miatt azonban eltűrték a tanácsi szervek, hogy tavasszal ötholdnyi területet parlagon hagyjon. Jóformán semmi bántódása nem esett a dolgozó nép érdekeinek súlyos megsértése miatt. SZÉLESÍTSÜK KI csak azt a gondolatkört, amit a tiszakécskei pártszervezet vezetősége úgy fogalmazott meg, hogy a kommunista példamutatásnak csak a másik fontos pártpolitikai célkitűzés megvalósításával, a tömegkapcsolatok megjavításával együtt kell érvényesülnie! Nyugodtan kimondhatjuk, csak a pártszervezet . miadenirán y ú pártpolitikai célkitűzéseinek együttes alkalmazásával lehet eredményt elérni. Csak egypár példát mondjunk. Igaz, hogy a népnevelő munka — ha a tervek végrehajtására sor kerül — meghozza az eredményeit. De nem lehet tartós eredményt elérni, ha ezzel egyidőben nerfi javítja meg a pártszervezet termelést ellenőrző tevékenységét. Ha nem foglalkozik behatóbban például a begyűjtési hivatal kommunistáinak munkájával, nem neveli, nem látja el érvekkel a hivatal pártonkívüli dolgozóit. Hasonló a helyzet a tanáccsal való viszony esetében is. A népnevelő munka kiszélesítése lehetőséget ad arra, hogy igazi kommunista ellenőrzést biztosítson a tanács munkájának megjavítása érdekében és tömegkapcsolatainak megszilárdítása céljából. Egy éber és érzékeny népnevelőhálózat azonnal felfedheti a fehér foltokat a tanács munkájában , rávilágíthat a hiányosságokra és a tömegekkel való szoros kapcsolat révén a tiszakécskei dolgozó parasztok tapasztalataira, véleményére támaszkodva csalhatatlanul meg tudja mutatni a hibák kijavításának útját. PERSZE EZ csak egy» példa, számtalan más módon beigazolódik a község életében annak az értelme, hogy csak a pártszervezet mindenirányú, belső és külső feladatainak megvalósítása lendítheti ki a községet jelenlegi elmaradott állapotából. Csáki Lajos. bíró »úr« ellentmondást nemtűrő hangon kijelentette: a jegyző Devics Jenő lesz és punktum. Ki merné azt mondani, hogy nem tette a főszolgabíró bürokráciamentessé a szavazást, mindössze egy szavazat kellett hozzá, a saját szavazata. MEGINDULT a községi élet. Az első intézkedések között sor került az úgynevezett »Halesz« 20 éves törlesztésre való felparcellázására. A követendő irányvonal az volt, hogy a gazdagoknak a jó minőségű, a szegényeknek pedig a gyenge földet kell juttatni. Uj község nem lehet meg községháza nélkül. Kell az a parasztnak, hogy valamire félelemmel és tisztelettel nézzen. — No meg a hivatalnoknak is hely kell, vélekedtek az urak. Felépült a községháza. / kkor azonb m rájött a jegyző úr, hogy neki jobban tetszik ez az új épület, mint a saját lakása. Nosza cseréljük el. A hivatalok be'-zorA.tak a volt jegyzői lakba. A jegyző úr pedig boldogan szétterpeszkedett a községházának szánt épületben. '•930. — újabb választás. Ezúttal országgyűlési képviselőválasztásra került a sor. Ilyenkor tudvalevőleg joga volt a föld népének kiválasztani az alkalmatos jelöllek közül azt, aki a következő időkben a nyakára ül és tovább szívja a vérét, A két ♦ A minisztertanács és a begyűjtési minisztérium a gabonabegyűjtési verseny záróeredményeit a szeptember 4-i állapotnak megfelelően elkészítette. A begyűjtési minisztérium zárójelentése szerint megyénk az országos versenyben a 9. helyre került. A megyei tanács és a megyei begyűjtési hivatal értékelte a járások gabonabegyüjtési versenyét, amely szerint a végleges rangsor a következő: X. kiskőrösi járás, 2. bácsalmási járás, 3. bajai járás, 4. A Népújság augusztus 26-i számában jelent meg Jeszenszky Ferencné levele, melyben sérelmezte, hogy a kiskőrösi földművesszövetkezet vasáruboltjában vett egy kisebb típusú leértékelt tűzhelyet, amiért teljes értéket fizetett. Az ígéret ellenére két hónap ielmultával sem kapta meg a visszajáró pénzt. Ezzel kapcsolatban a belkereskedelmi minisztérium állami kereskedelmi felügyelősége a következőkről értesített bennünket: »ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó« című cikkel kapcsolatban vizsgálatot folytattunk a kiskőrösi földművesszövetkezet vasüzletében, valamint a Bácskiskunmegyei Vases Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál. Megállapítottuk, hogy a. levélíró panasza jogos. A nagykereskedelmi vállalatnál elintéztük, hogy a földművesszövetkezet a helytelenül számlázott tűzhelyeknél a javára krónika igen célirányos jelöltje támadt Csikériának, az egyik báró Podmaniczky Attila, tompái földesúr, a másik Vtncze György kulák. Egyik sem takarékoskodott — az ígéretekkel, no meg a kortespénzzel. Egyes szavazatokért 30—40 pengőt is fizettek. Vágták a marhákat, gurították a boroshordókat. Hadd higyje a csikériai nép, hogy szabadon választhat és utána minden megváltozik. Két fülke várta a községházán a választókat. Az egyikbe a báró, tehát a kormánypárt, a másikba Vincze kulák, a kisgazdapárt próbálta beterelni a derék választópolgárokat. Hogy semmi hiba ne legyen, mindegyik fülke előtt egy-egy kakastollas csendőr állt, vállán a puska. Nem szóltak azok egy árva szót se a választókhoz, csak aki Vinczére szavazott, annak feljegyezték nevét a kockás noteszba. A báró győzött, a csendőrök jóvoltából. Mert ki a fene kívánkozott belekerülni a csendőrök kisnoleszába. AZUTÁN MÉG négy községi választásra emlékszünk. Egyizben a 35 holdas Pertis Vécó kulák, Turcsák Mihály és hasonszőrű társai kerültek a képviselőtestületbe, máskor meg más kulák, vagy kizsákmányoló. Egyszer valaki megkérdezte a főszolgabírótól, hogy ugyan miért dunavecsei járás, 5. kiskunhalasi járás, 6. kunszentmiklósi járás, 7. kiskunfélegyházi járás, 8. kalocsai járás, 9. kecskeméti járás. A járások országos versenyében a harmadik kategóriában a kiskőrösi járás a második helyezést érte el. A községek országos gabonabegyűjtési versenyében a második kategóriában Tázlár község a harmadik, a harmadik kategóriában Vaskút ugyancsak a harmadik helyre került. Csikériái ELSŐ A BECSÜLET Juhász Pongrác jánoshalmi 7 holdas dolgozó paraszt adóíve *’ és beadási könyvecskéje olyan, mint a tükör. Hű képet ad a gazda becsületéről, kötelességtudásáról. “1 356 forint az évi adója Juhász Pongrácnak. Január 9-én befizetett 126 forintot. Május 15-én 531-et törlesztett. Aztán kezdett érni a gyümölcs és a Juhász-család úgy döntött: ebből is aprózzák az adót. Valamikor ők is úgy voltak: megvárják az egésszel az őszi termést. De mennyivel jobb, ha nem kell eladni a kukoricatermés harmadát adóra. Augusztusban így ismét befizetett 200 forintot. Most, szeptember elején pedig meg sem melegedett nála az eladott szilva ára — máris 300 forintot adott postára. —- ~ TAe kevés dolga van Juhász gazdával a begyűjtési hivatalnak is. 581 kg. búzabeadását a cséplőgéptől teljesítette. Rendezte a 6 kiló soványbaromfit is, a 4 kiló hízott előállítása már az asszony dolga, a tojással együtt. A decemberre ütemezett 118 kilós sertés beadása után a zöldszínű beadási könyvecske is szekrénybe kerülhet az adóív mellé úgy, hogy a --hátralék"-róva than tiszta marad a papír, Jleoeleink utjűiuíui mutatkozó árkülönbözetet meg» kapja. A panaszos részére járó összeg kifizetésére vonatkozóan írásban utasítottuk a földművesszövetkezetek (Deák Pál, felügyelőség-vezető.) * Börönte Ferenc könesögi lakos a következőket írta: »Mint gazdasági cseléd dolgoztam felszabadulás előtt a könesögi Muraközi-birtokon. A földosztás során 15 hold földet kaptam, amit azóta is hat csalá» dóm segítségével művelem» Soknak találom az 1954. évi adókivetést, amely az elmúlt évhez. viszonyítva többszáz forinttal emelkedett." Börönte Ferenc levelét <% kecskeméti járási tanács pénzügyi osztálya vizsgálta ki és arról értesítettek bennünket, hogy a kivetésnél számszaki tévedés történt cs a kivetett adó összegét 707 forinttal csökkentettéki nem lehet a község élére valami szegényebbfajta embert választani, olyant, amilyen legtöbb van a községben, hiszen ez lenne az igazi népképviselet. A főszolgabíró bosszúsan legyintett a tudatlan kérdésre. — Ugyan kérem, nincs ezeknek anyagi fedezetük ahhozy hogy egy községet képviseljenek. 1945-ben zajlott le az első igazi demokratikus választás Az eddig jogfosztott agrárprolelárok kaptak helyet a község vezetésében. Olyan képviselőtestület jött létre a kommunista párt. harca nyomán, amelyben a múlt jogfoszlottjai valóban a község élére kerültek. Azóta több választás zajlott le. Olyan emberek kerültek a községházára — majd később a tanácsházára, mint Tankó István, aki 12 évig bányász volt és mint a végrehajtó bizottság elnöke, a község dolgozóinak, igazi, fáradhatatlan segítőtársa, ügyeinek méltó képviselője. Nem, ritka az olyan tanácstag, mint Bulovcsics Boldizsár, aki állam iránti kötelességét minden téren 100 százalékra teljesítette. BIZONY visszavonhatatlanul letűnt az a régi sötét világ és a csikériái *nép részese saját törvényei megalkotásának, kovácsa a szép jövőnek. „ VÍZIN GERQELYi elnökhelyettes, _ bácsalmási járási tanácsi
