Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-12 / 216. szám

Miért csökken a termelékenység a Kiskuniélegyiiázi Gépgyárban ?j Körséta a mezőgazdasági építkezéseken A Kiskunfélegyházi Gépgyár ezévben jórészt csak mezőgazda­­sági gépeket és szellőző ventilá­torokat gyárt. Már pedig 340 darab lóvontatású gereblye, többszáz fürgedaráló, nehézbo­rona várja a gyors elszállítást. Nem mindegy azonban, hogy ezek a mezőgazdasági gépek ol­csón, vagy drágán készülnek-e el. Ha vizsgáljuk egy-egy gyárt­mány önköltségi árát, bizony szomorú képet kapunk. A ter­melékenység nemhogy emelke­dett volna az utóbbi időben, ha­nem csökkent. A második ne­gyedévben a termelési költség 18.3 százalékkal volt magasabb az engedélyezettnél. A megenge­dettnél 13 százalékkal több vas­anyagot használtak fel az előírt munkához, mely 243.000 forintot tesz ki. Egy borona előállítása 325 forinttal többe került a kalkulált értéknél. Ezeket tetézi meg az, hogy • augusztus hónap­ban is csak 63.6 százalékra tel­jesítették készáru tervüket és emellett az engedélyezett bér­alapot 84.000 forinttal túllép­ték. Az ilyen gazdálkodás, az ilyen vezetés nem megengedhető és komolyan veszélyezteti az életszínvonal alakulását. Azért, hogy a termékek drágábban ké­szülnek el, felelős a pártszerve­zet is, mert termelést ellenőrző munkája az utóbbi időben meg­lazult. Aki elnézi a hibákat, kárt okoz Az üzemi pártszervezet csak a megyei pártaktíva határozata után vizsgálta meg alaposabban a termelés irányítását, a helyes munkaütem biztosítását. Ez a példa is azt mutatja, hogy a pártvezetőség bár tudta, hogy az első negyedévben is drágán termelt az üzem, mégsem vette észre, hogy az igazgató elnézte, hogy a programmiroda kiadjon olyan rajzot is, amelyhez nincs meg minden anyag. Nem köve­telte meg a műszaki vezetőktől, hogy a havi programm, — mint ahogy azt a felsőbb utasítás is előírja —, az előző hó 27-ig kész legyen. Ez már magával hozta a tervszerűtlenséget, azt, hogy igen sok dolgozó a hónap első hetében nem tudja, milyen mun­kát végez. Hol az egyik, hol a másik munkába kapott bele, de ütemesen és tervszerűen nem tudott dolgozni. Ez gátolta a dolgozó munkakedvét, arra kényszerítette, hogy hóvégi haj­rával oldja meg, drágán a ter­melési feladatokat. Ennek a rossz munkamódszernek másik káros hatása is volt. A második negyedévben 81.801 forintot tett ki a selejtkár. Júliusban a dol­gozók által gyártott selejt az ilyen rossz előkészítés következ­tében 5.5 százalékra emelkedett. í A pártvezetőség most hozzá kezdett a különböző műszaki osztályok munkájának alapos megvizsgálásához, beszámoltatá­sához. Szerdán az anyag- és áruforgalmi osztály vezetője számolt be munkájáról. Az itt tapasztaltakat pénteken a kis­­lakatos műhely dolgozóival be­szélték meg. A pártvezetőség határozatá­ban igen nagy teret foglal el a politikai agitációs munka meg­javítása. Ugyanis az utóbbi idő­ben a népnevelő munka az üze­men belül nem megfelelő. A párt vezetőségének határozata szerint különösképpen sokat kell tenni a műszakiaknál. Az utóbbi időben egyesek munkáját a lé­­lektelenség jellemzi, sőt egyre •divatosabbá válik-“ a határidős utasítások végre nem hajtása. Munka közben még mindig sok a felesleges beszélgetés, sétálga­­tás. Az ilyen munkamódszerrel olcsón termelni valóban nem lehet. Az ittlévő lazaságokért felelő­sek az itt dolgozó kommunisták is, akik elnézték mindezeket. Ezzel lehetővé tették, hogy ki­alakuljon egy olyan szemlélet; te sem bánts, én sem bántlak. Zsigó György, Jekkel János, Dobák László nem harcolnak a párt útmutatásainak következe­tes végrehajtásáért. Nem ma­gyarázták meg eléggé, hogy az olcsó termelésben, a műszakiak­nák körültekintő, jó munkával kell előljárni. Ez az, ami meg­teremti a dolgozók közötti te­kintélyt. A párttagság nagyobb aktivitására van szükség A népnevelők számos javas­lattal mutatják meg a pártszer­vezet vezetőségének, hol a ten­­nivaló. Sipka József a gyakori félórás munkakiesésekre tette meg panaszát. Szabó Mihály a havi munkák késői kiadására hívta fel a pártszervezet figyel­mét. Gácsi Varga István meg­említette, hogy autogén vágás­hoz nincs megfelelő készülék. Locskai István javaslatot tett ar­ra, hogy rétegekbe rendezzék a vasanyagot, mert így az előraj­­zolás és a darabolás munkáját könnyítik meg. Sőt arra is fel­hívta a figyelmet, hogy az utób­bi időkben sok selejtes anyag került a termelésbe. Ezek a pél­dák azonban sem jellemzők az egész párttagságra. Ez abból adódik, hogy a pártcsoportbizal­­miak egyrésze nem ad pártmeg­­bizatást tagjainak. Pedig volna fnit tenni. Az esztergaműhelyben Igen gyakori még a szerszámtö­rés. A többi üzemrészekben még mindig igen nagy az anyagfel­használás. Ahhoz, hogy ezek a hibák megszűnjenek, szükséges, hogy a pártvezetőség az egész tagságot mozgósítsa a hibák megszüntetésére, az olcsóbb ter­melésre. Ennek egyik módszere: konkrét feladatokkal kell meg­bízni a tagságot, mely aztán elősegítené a kommunisták ak­tivitásának kibontakoztatását. A pártvezetőségnek nem szabad elfeledni, hogy a párttagság igen nagy erő, hegyeket lehet vele elmozdítani, csak ehhez az szükséges, hogy megmutassák nekik a nehézségeket és ennek megszüntetésére vigyék harcba. Ez az iskola az, ahol erősödik a tagság, erősödik a pártszervezet, s lehetővé válik az olcsóbb ter­melés. 60 vagonos magtár, 100 férőhelyes csikóistálló épül A bugaci vasútállomástól párszáz méterre új épülettömbök emelkednek ki a földből. Csak ha közelebb érünk, akkor ismer­jük meg az épületek rendeltetését. Az első, ami szemünkbe tű­nik, egy két ikerlakásos, kétszobás, komfortos lakás építkezése. Rövidesen befejezik, mert most helyezik rá a tetőszerkezetet. Távolabb egy 60 vagonos magtár alapjait rakják le. Nem sok­kal odébb egy 100 férőhelyes csikóistálló épületének falai emel­kednek egyre magasabbra. Az itt dolgozó kőműves- és segéd­munkás-brigádok közül Kara Mihály 7 fős segédmunkás-brigádja 180 százalékos teljesítményt ért el a földmunkálatoknál. A kő­művesek, az ácsok és segédmunkások együttes jó munkája au­gusztusban 153 százalékos épületátlag-eredmény elérését tette lehetővé. A meglévő építkezést szeptemberben csökkentett ütem­ben folytatják tovább. A dolgozók megígérték, hogy a most épí­tendő fürdővel együtt december 31-re használható állapotban átadják az összes épületeket. Műhely, traktorista lakások épülnek a kerekegyházi gépállomáson A kerekegyházi gépállomáson márciusban kezdődött el több új épület építése. Az itt lévők ver­senyben állnak, a tiszakécskei gépállomáson lévő dolgozó tár­saikkal. A leggyorsabban a mű­hely építése halad. Már tető alatt van, s a belső vakolási munkálatok vannak folyamat­tan. A korszerű épületben öröm tesz végezni a munkát. A téli gépjavítás gyors és pontos el­végzése már itt történik. Nem messze egy újabb épület falai láthatók. Ez lesz a trakto­rosok pihenőhelye. Több he­lyiségből áll. Fürdő, ebédlő, tanulószoba, hálószoba, A párt, az állam szerető gondos­kodása így is megnyilvánul a traktorosok iránt. Az épület készültségi foka 70 százalék. Ezzel még nincs vége a szem­lélődésnek, mert egy újabb épít­kezés hívja fel a látogató figyel­mét. Ez a kombájnszín, mely­nek már tartóoszlopai megvan­nak, rövidesen a tetőt is ráhe­lyezik. Itt 12 kombájn kap el­helyezést. Ezenkívül még egy modern üzemanyagtárolót is kap a gépállomás. A dolgozók meg­ígérték, hogy a december 31-i határidő előtt befejezik az Itt­lévő munkákat. Beszélgetés a takarékos tüzelés módszereiről A Kecskeméti Erőmű ka­zánházá­ban ismerkedünk meg Tóth Mi­hállyal, ő az erőmű legjobb fű­tője, a verseny győztese. Ez az ő birodalma, ahol már korán reggel 30 fokot jelez a hőmérő. Társával, Tóth Ferenccel ott szorgoskodik a B. V. kazán kö­rül. Az egyik percben a levegő­szabályozónál foglalatoskodik, pár pillanattal később már azt figyeli, hogy a kéményen ki­áramló füstben mennyi az ég­hető szén. Ezt egy mérőműszer segítségével tudja meg. Keveset beszélnek egymással, egy-egy félmondatból már tudják, kinek mit kell végezni. Mert minden szénnek más a 1948 nyarán alakult az EM 62/7; Segédipari Vállalat, egy piszkos, gazzal be­nőtt »maszek« asztalos műhelyé­ben. Nem sok alapító tagja volt a vállalatnak, de akik elkezd­ték ott először a munkát, azok aztán igazi mesterek is voltak! Csabai György, mint asztalos kezdett először a sötét, omlado­zó műhelyben dolgozni. De ész­revette, hogy se nála, se társai­nál nem úgy megy a munka, mint szeretné. Az akkori ÜB- titkárraX meg is tárgyalták a dol­got. Még a következő hónapban hozzáfogtak egy új üzemrészleg építéséhez, mikor ez elkészült, végre tisztességes munkakörül­mények között dolgozhattak. A vállalat dolgozóinak száma egyre nőtt, szűk volt az új mű­hely. Ismét álltak az építőáll­ványok, ismét tető alá került egy üzemrész. Csabai György is más beosztást kapott. Gépkarbantar­tó lett. Dolgozott is ebben a be­osztásban vagy félévig, mikor elment a vállalattól a régi terv­felbontó. Az igazgató hamarjá­ban nem tudott hozzáértő em­bert találni, hát megkérte Csa­bai Györgyöt, vállalja el ő. Mindössze három hétről volt szó. Csabai ezt a munkát soha éle­tében nem csinálta. El sem akar­ta vállalni, de mégis... ő, mint alapító tag ... szükségből le­ült az íróasztal mellé. Telt-múlt az idő. 1952-ről 53- ra, majd 54-re fordították a nap­tárt. De Csabai még mindig •bontotta« a tervet. Irt, számolt, megállapította, mennyi a norma az üvegvágásért, gyalulásért, git­az Csabai György bolyongása ÉM 62—7 Segédipari Építkezési Vállalatnál kérvényt a vállalathoz, de sem­mi válasz. Két igazgatója is volt addig, de Csabai három hete csak nem akart letelni. Idestova több, mint két hónapja, hogy egyesült a szolnoki és kecs­keméti tröszt és megelégelte ke­serűségét. Ledobta a ceruzát és visszament gépkarbantartónak. Keresett is szépen. 1200 forint volt a legkevesebb az elszámo­lási szalagján. Két hónapig dolgozott a szakmában, mikor nemrégiben behívta az igazgató a szobájába. — Szabadság igazgató elvtárs. Hallóm, hivatott. — Igen, igen — szól mosolyog­va az igazgató, — üljön csak le. — Dehogy ülök, hisz vár a munkám... áll a gép. — Oda se neki, fontos. Na­gyon fontos. Csabai mit tehetett mást, le­ült. Az igazgató jobban tudja, mit kell tenni. io~' " - ,[| még elmesél egy |BuCSÚZÓul| érdekes történe­tet. A bürokráciáról szól. Még­pedig nagyon tanulságos. Tudott dolog, hogy a 62/7. Segédipari Ezzel Csabait kinevezték füg- Vállalat vegyes munkát vége9. Röviden telesért, Talán havonta adott be t ezt végezni. arról volt szó, hogy Csabait ki­nevezték újítási felelősnek. Még­hozzá egy »független« jelzővel. Csabai csodálkozott is ezen, hogy miért pont őt »tisztelték« meg ezzel? Igaz, volt egy újí­tása, csak ezt egy szemfülesebb szaktársa lefölözte. Akkor hát annak kellene felelősnek lennie. — Mi megbízunk benned Csa­bai szaktárs — mondta jóaka­­ratúan az igazgató. — Régi mun­kás vagy itt nálunk, el tudod íe getlenített úHtási felelősnek. Felelt is volna ő az újításokért, ha olyan nagyon sok lett volna. Csak ritkán akadt itt-ott, de azért meg nem igen kellett felel­ni. Fizikai munkát nem végzett, mert az újítási felelősnek nem ez a dolga. Vére azonban nem nagyon szokta meg az ilyenfaj­ta munkát. Most is kiveszi egy­­egy asztalos kezéből a gyalút. Állandóan magával viszi nagy franciakulcsát két csavarhúzó­val. Mi is így találkoztunk vele. Csupa olaj volt, kabátján festék­foltok. Most sem bírta megállni, hogy ne segítsen valakinek. — Azért kell nekem újítási felelősnek lennem, hogy ne dol­gozzak? — panaszkodik szomorú arccal. — Kisfiam is meséli ott­hon, hogy náluk is van az iskolá­ban jó tanulás felelős, csakhogy az a legjobb tanuló. Nálunk is így kellene lenni. Válasszanak meg minden építészeti vállalat­nál egy felelőst, de amellett dol­gozzon is az illető. Ne vegye fel hiába azt az 1200 forint fizetést. Egészen tűzbe jön, úgy ma­gyaráz. Érvei világosak, ponto­sak. Fölösleges embernek érzi magát. Nem azért, mert most kevesebbet keres, hanem mert tudja, hogy újítások nélküle is születnek. — Visszamegyek a termelési munkába. Ott legalább érzem azt, hogy hasznosai csinálok, Ablakkeretezéstől márványfa­­ragásig mindent. De válasszuk a legkézenfekvőbbet, az ablakke­retezést. Megérkezik a vállalat­hoz a megrendelés. Először is iktatják. Aztán felbontják (ma­gyarul: »normafelbontást eszkö­zölnek, nehogy a dolgozó meg­károsuljon«.) Pedig néha ez is előfordult már, majd ellenőrzik. Aláírja egy ember, aki utasítja a raktárost, hogy kiadhatja. A raktáros is aláírja, hogy tudo­másul vette, aztán visszamegy az irodába. Behívják az irodába a munkavezetőt és... és így tovább. Csabai bácsi szerint, ha nem megy a megrendelés 14 ké­zen keresztül, egyen sem. Valóban rengeteg az iroda, sok az adminisztráció is. Ha Széli Pál asztalosnak egy ablakot kell megcsinálnia, előzőleg fél napot kóvályog a megrendelés a bü­rokrácia útvesztőjében. Csak annak örülnek a válla­lat dolgozói, hogy mindezek a problémák már változóban van­nak. Papp László, az új igazgató vaskézzel próbál és fog is ren­det teremteni. kalóriája, más módszerrel kell égetni a kazánban. A művészet az, hogy a rossz szénből is sok hőt állítanak elő. Ezért nagyon fontos, hogy a levegő árasztása a kazánban megfelelő legyen. — A lényeg az, — meséli Tóth Mi­hály, hogy a rostélyon kevés legyen a salak, mert ez sok ka­lóriát von el, s jórészt ez mind levegőbe kerül. — Azzal a ros­taszabályzóhoz lép, igazit rajta, majd ahogy ők nevezik, a kazán oldalán lévő zónaszabályozóval erősíti a levegő beáramlását. — Pár lépéssel odább, egy műszerhez vezet. — Ez itt mono­méter. Megmutatja, mennyi ég­hető termék van a füstgázban, mert nem mindegy, hogy egy kiló szénből több, vagy kevesebb energiát állítunk elő. Ha a mo­no 10—12 százalékot mutat, ak­kor jó a kihasználás, de ha 7—8 százalékot mutat, mint most, ak­kor igen sok éghető anyag távo­zik el a füstben. A levegőadagolóhoz és a ros­­tasebességállítóhoz megy, las­sítja a rostély sebességét, s egy­úttal növeli a levegő adagolását, hogy az égés tökéletesebb le­gyen. füst nem vész kárba — mond­A meleg I Csabai György ügye is, re­méljük, hamarosan rendeződik és a termelőmunká­ba visszatérve nem lesz lelkiismeretjurdalása, hogy fi­zetését érdemtelenül veszi fel. ja —, mert a füstgáz az úgyne­vezett ekonomeizerbe jut, ahol a hőfoka még 250 Celsius. Ebben a szerkezetben vascsövek van­nak beépítve, amelyben 50 fo­kos víz van. A füst ezt a vizet felmelegíti és így mire eltávo­zik a csövön, már csak 150 fo­kos. A megtakarított gőz azután növeli az előállított hőmennyi­séget, olcsóbbá teszi az áram előállítását. — Hát lehetne még jobban takarékoskodni, ha lenne huzat­mérő, telített gőzhőfokmérő, ví­zióra a kazánokhoz, mert en­nek hiányában csak tapogatunk, keressük a jó megoldást, de ke­vés sikerrel. Tóth elvtárs még mindig elégedetlen és bár az augusztusi 127 száza­lékos tervteljesítés, az üzemza­var nélküli termelés és a 102 mázsa szénmegtakarítás bizo­nyítja ,*hogy minden lehetőt megtesznek a takarékosság, az olcsó villanyáram előállítása ér­dekében, látja, hogy van lehető­ség a még gazdaságosabb ter-B, I, melésrsj

Next

/
Oldalképek
Tartalom