Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-12 / 216. szám
Miért csökken a termelékenység a Kiskuniélegyiiázi Gépgyárban ?j Körséta a mezőgazdasági építkezéseken A Kiskunfélegyházi Gépgyár ezévben jórészt csak mezőgazdasági gépeket és szellőző ventilátorokat gyárt. Már pedig 340 darab lóvontatású gereblye, többszáz fürgedaráló, nehézborona várja a gyors elszállítást. Nem mindegy azonban, hogy ezek a mezőgazdasági gépek olcsón, vagy drágán készülnek-e el. Ha vizsgáljuk egy-egy gyártmány önköltségi árát, bizony szomorú képet kapunk. A termelékenység nemhogy emelkedett volna az utóbbi időben, hanem csökkent. A második negyedévben a termelési költség 18.3 százalékkal volt magasabb az engedélyezettnél. A megengedettnél 13 százalékkal több vasanyagot használtak fel az előírt munkához, mely 243.000 forintot tesz ki. Egy borona előállítása 325 forinttal többe került a kalkulált értéknél. Ezeket tetézi meg az, hogy • augusztus hónapban is csak 63.6 százalékra teljesítették készáru tervüket és emellett az engedélyezett béralapot 84.000 forinttal túllépték. Az ilyen gazdálkodás, az ilyen vezetés nem megengedhető és komolyan veszélyezteti az életszínvonal alakulását. Azért, hogy a termékek drágábban készülnek el, felelős a pártszervezet is, mert termelést ellenőrző munkája az utóbbi időben meglazult. Aki elnézi a hibákat, kárt okoz Az üzemi pártszervezet csak a megyei pártaktíva határozata után vizsgálta meg alaposabban a termelés irányítását, a helyes munkaütem biztosítását. Ez a példa is azt mutatja, hogy a pártvezetőség bár tudta, hogy az első negyedévben is drágán termelt az üzem, mégsem vette észre, hogy az igazgató elnézte, hogy a programmiroda kiadjon olyan rajzot is, amelyhez nincs meg minden anyag. Nem követelte meg a műszaki vezetőktől, hogy a havi programm, — mint ahogy azt a felsőbb utasítás is előírja —, az előző hó 27-ig kész legyen. Ez már magával hozta a tervszerűtlenséget, azt, hogy igen sok dolgozó a hónap első hetében nem tudja, milyen munkát végez. Hol az egyik, hol a másik munkába kapott bele, de ütemesen és tervszerűen nem tudott dolgozni. Ez gátolta a dolgozó munkakedvét, arra kényszerítette, hogy hóvégi hajrával oldja meg, drágán a termelési feladatokat. Ennek a rossz munkamódszernek másik káros hatása is volt. A második negyedévben 81.801 forintot tett ki a selejtkár. Júliusban a dolgozók által gyártott selejt az ilyen rossz előkészítés következtében 5.5 százalékra emelkedett. í A pártvezetőség most hozzá kezdett a különböző műszaki osztályok munkájának alapos megvizsgálásához, beszámoltatásához. Szerdán az anyag- és áruforgalmi osztály vezetője számolt be munkájáról. Az itt tapasztaltakat pénteken a kislakatos műhely dolgozóival beszélték meg. A pártvezetőség határozatában igen nagy teret foglal el a politikai agitációs munka megjavítása. Ugyanis az utóbbi időben a népnevelő munka az üzemen belül nem megfelelő. A párt vezetőségének határozata szerint különösképpen sokat kell tenni a műszakiaknál. Az utóbbi időben egyesek munkáját a lélektelenség jellemzi, sőt egyre •divatosabbá válik-“ a határidős utasítások végre nem hajtása. Munka közben még mindig sok a felesleges beszélgetés, sétálgatás. Az ilyen munkamódszerrel olcsón termelni valóban nem lehet. Az ittlévő lazaságokért felelősek az itt dolgozó kommunisták is, akik elnézték mindezeket. Ezzel lehetővé tették, hogy kialakuljon egy olyan szemlélet; te sem bánts, én sem bántlak. Zsigó György, Jekkel János, Dobák László nem harcolnak a párt útmutatásainak következetes végrehajtásáért. Nem magyarázták meg eléggé, hogy az olcsó termelésben, a műszakiaknák körültekintő, jó munkával kell előljárni. Ez az, ami megteremti a dolgozók közötti tekintélyt. A párttagság nagyobb aktivitására van szükség A népnevelők számos javaslattal mutatják meg a pártszervezet vezetőségének, hol a tennivaló. Sipka József a gyakori félórás munkakiesésekre tette meg panaszát. Szabó Mihály a havi munkák késői kiadására hívta fel a pártszervezet figyelmét. Gácsi Varga István megemlítette, hogy autogén vágáshoz nincs megfelelő készülék. Locskai István javaslatot tett arra, hogy rétegekbe rendezzék a vasanyagot, mert így az előrajzolás és a darabolás munkáját könnyítik meg. Sőt arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időkben sok selejtes anyag került a termelésbe. Ezek a példák azonban sem jellemzők az egész párttagságra. Ez abból adódik, hogy a pártcsoportbizalmiak egyrésze nem ad pártmegbizatást tagjainak. Pedig volna fnit tenni. Az esztergaműhelyben Igen gyakori még a szerszámtörés. A többi üzemrészekben még mindig igen nagy az anyagfelhasználás. Ahhoz, hogy ezek a hibák megszűnjenek, szükséges, hogy a pártvezetőség az egész tagságot mozgósítsa a hibák megszüntetésére, az olcsóbb termelésre. Ennek egyik módszere: konkrét feladatokkal kell megbízni a tagságot, mely aztán elősegítené a kommunisták aktivitásának kibontakoztatását. A pártvezetőségnek nem szabad elfeledni, hogy a párttagság igen nagy erő, hegyeket lehet vele elmozdítani, csak ehhez az szükséges, hogy megmutassák nekik a nehézségeket és ennek megszüntetésére vigyék harcba. Ez az iskola az, ahol erősödik a tagság, erősödik a pártszervezet, s lehetővé válik az olcsóbb termelés. 60 vagonos magtár, 100 férőhelyes csikóistálló épül A bugaci vasútállomástól párszáz méterre új épülettömbök emelkednek ki a földből. Csak ha közelebb érünk, akkor ismerjük meg az épületek rendeltetését. Az első, ami szemünkbe tűnik, egy két ikerlakásos, kétszobás, komfortos lakás építkezése. Rövidesen befejezik, mert most helyezik rá a tetőszerkezetet. Távolabb egy 60 vagonos magtár alapjait rakják le. Nem sokkal odébb egy 100 férőhelyes csikóistálló épületének falai emelkednek egyre magasabbra. Az itt dolgozó kőműves- és segédmunkás-brigádok közül Kara Mihály 7 fős segédmunkás-brigádja 180 százalékos teljesítményt ért el a földmunkálatoknál. A kőművesek, az ácsok és segédmunkások együttes jó munkája augusztusban 153 százalékos épületátlag-eredmény elérését tette lehetővé. A meglévő építkezést szeptemberben csökkentett ütemben folytatják tovább. A dolgozók megígérték, hogy a most építendő fürdővel együtt december 31-re használható állapotban átadják az összes épületeket. Műhely, traktorista lakások épülnek a kerekegyházi gépállomáson A kerekegyházi gépállomáson márciusban kezdődött el több új épület építése. Az itt lévők versenyben állnak, a tiszakécskei gépállomáson lévő dolgozó társaikkal. A leggyorsabban a műhely építése halad. Már tető alatt van, s a belső vakolási munkálatok vannak folyamattan. A korszerű épületben öröm tesz végezni a munkát. A téli gépjavítás gyors és pontos elvégzése már itt történik. Nem messze egy újabb épület falai láthatók. Ez lesz a traktorosok pihenőhelye. Több helyiségből áll. Fürdő, ebédlő, tanulószoba, hálószoba, A párt, az állam szerető gondoskodása így is megnyilvánul a traktorosok iránt. Az épület készültségi foka 70 százalék. Ezzel még nincs vége a szemlélődésnek, mert egy újabb építkezés hívja fel a látogató figyelmét. Ez a kombájnszín, melynek már tartóoszlopai megvannak, rövidesen a tetőt is ráhelyezik. Itt 12 kombájn kap elhelyezést. Ezenkívül még egy modern üzemanyagtárolót is kap a gépállomás. A dolgozók megígérték, hogy a december 31-i határidő előtt befejezik az Ittlévő munkákat. Beszélgetés a takarékos tüzelés módszereiről A Kecskeméti Erőmű kazánházában ismerkedünk meg Tóth Mihállyal, ő az erőmű legjobb fűtője, a verseny győztese. Ez az ő birodalma, ahol már korán reggel 30 fokot jelez a hőmérő. Társával, Tóth Ferenccel ott szorgoskodik a B. V. kazán körül. Az egyik percben a levegőszabályozónál foglalatoskodik, pár pillanattal később már azt figyeli, hogy a kéményen kiáramló füstben mennyi az éghető szén. Ezt egy mérőműszer segítségével tudja meg. Keveset beszélnek egymással, egy-egy félmondatból már tudják, kinek mit kell végezni. Mert minden szénnek más a 1948 nyarán alakult az EM 62/7; Segédipari Vállalat, egy piszkos, gazzal benőtt »maszek« asztalos műhelyében. Nem sok alapító tagja volt a vállalatnak, de akik elkezdték ott először a munkát, azok aztán igazi mesterek is voltak! Csabai György, mint asztalos kezdett először a sötét, omladozó műhelyben dolgozni. De észrevette, hogy se nála, se társainál nem úgy megy a munka, mint szeretné. Az akkori ÜB- titkárraX meg is tárgyalták a dolgot. Még a következő hónapban hozzáfogtak egy új üzemrészleg építéséhez, mikor ez elkészült, végre tisztességes munkakörülmények között dolgozhattak. A vállalat dolgozóinak száma egyre nőtt, szűk volt az új műhely. Ismét álltak az építőállványok, ismét tető alá került egy üzemrész. Csabai György is más beosztást kapott. Gépkarbantartó lett. Dolgozott is ebben a beosztásban vagy félévig, mikor elment a vállalattól a régi tervfelbontó. Az igazgató hamarjában nem tudott hozzáértő embert találni, hát megkérte Csabai Györgyöt, vállalja el ő. Mindössze három hétről volt szó. Csabai ezt a munkát soha életében nem csinálta. El sem akarta vállalni, de mégis... ő, mint alapító tag ... szükségből leült az íróasztal mellé. Telt-múlt az idő. 1952-ről 53- ra, majd 54-re fordították a naptárt. De Csabai még mindig •bontotta« a tervet. Irt, számolt, megállapította, mennyi a norma az üvegvágásért, gyalulásért, gitaz Csabai György bolyongása ÉM 62—7 Segédipari Építkezési Vállalatnál kérvényt a vállalathoz, de semmi válasz. Két igazgatója is volt addig, de Csabai három hete csak nem akart letelni. Idestova több, mint két hónapja, hogy egyesült a szolnoki és kecskeméti tröszt és megelégelte keserűségét. Ledobta a ceruzát és visszament gépkarbantartónak. Keresett is szépen. 1200 forint volt a legkevesebb az elszámolási szalagján. Két hónapig dolgozott a szakmában, mikor nemrégiben behívta az igazgató a szobájába. — Szabadság igazgató elvtárs. Hallóm, hivatott. — Igen, igen — szól mosolyogva az igazgató, — üljön csak le. — Dehogy ülök, hisz vár a munkám... áll a gép. — Oda se neki, fontos. Nagyon fontos. Csabai mit tehetett mást, leült. Az igazgató jobban tudja, mit kell tenni. io~' " - ,[| még elmesél egy |BuCSÚZÓul| érdekes történetet. A bürokráciáról szól. Mégpedig nagyon tanulságos. Tudott dolog, hogy a 62/7. Segédipari Ezzel Csabait kinevezték füg- Vállalat vegyes munkát vége9. Röviden telesért, Talán havonta adott be t ezt végezni. arról volt szó, hogy Csabait kinevezték újítási felelősnek. Méghozzá egy »független« jelzővel. Csabai csodálkozott is ezen, hogy miért pont őt »tisztelték« meg ezzel? Igaz, volt egy újítása, csak ezt egy szemfülesebb szaktársa lefölözte. Akkor hát annak kellene felelősnek lennie. — Mi megbízunk benned Csabai szaktárs — mondta jóakaratúan az igazgató. — Régi munkás vagy itt nálunk, el tudod íe getlenített úHtási felelősnek. Felelt is volna ő az újításokért, ha olyan nagyon sok lett volna. Csak ritkán akadt itt-ott, de azért meg nem igen kellett felelni. Fizikai munkát nem végzett, mert az újítási felelősnek nem ez a dolga. Vére azonban nem nagyon szokta meg az ilyenfajta munkát. Most is kiveszi egyegy asztalos kezéből a gyalút. Állandóan magával viszi nagy franciakulcsát két csavarhúzóval. Mi is így találkoztunk vele. Csupa olaj volt, kabátján festékfoltok. Most sem bírta megállni, hogy ne segítsen valakinek. — Azért kell nekem újítási felelősnek lennem, hogy ne dolgozzak? — panaszkodik szomorú arccal. — Kisfiam is meséli otthon, hogy náluk is van az iskolában jó tanulás felelős, csakhogy az a legjobb tanuló. Nálunk is így kellene lenni. Válasszanak meg minden építészeti vállalatnál egy felelőst, de amellett dolgozzon is az illető. Ne vegye fel hiába azt az 1200 forint fizetést. Egészen tűzbe jön, úgy magyaráz. Érvei világosak, pontosak. Fölösleges embernek érzi magát. Nem azért, mert most kevesebbet keres, hanem mert tudja, hogy újítások nélküle is születnek. — Visszamegyek a termelési munkába. Ott legalább érzem azt, hogy hasznosai csinálok, Ablakkeretezéstől márványfaragásig mindent. De válasszuk a legkézenfekvőbbet, az ablakkeretezést. Megérkezik a vállalathoz a megrendelés. Először is iktatják. Aztán felbontják (magyarul: »normafelbontást eszközölnek, nehogy a dolgozó megkárosuljon«.) Pedig néha ez is előfordult már, majd ellenőrzik. Aláírja egy ember, aki utasítja a raktárost, hogy kiadhatja. A raktáros is aláírja, hogy tudomásul vette, aztán visszamegy az irodába. Behívják az irodába a munkavezetőt és... és így tovább. Csabai bácsi szerint, ha nem megy a megrendelés 14 kézen keresztül, egyen sem. Valóban rengeteg az iroda, sok az adminisztráció is. Ha Széli Pál asztalosnak egy ablakot kell megcsinálnia, előzőleg fél napot kóvályog a megrendelés a bürokrácia útvesztőjében. Csak annak örülnek a vállalat dolgozói, hogy mindezek a problémák már változóban vannak. Papp László, az új igazgató vaskézzel próbál és fog is rendet teremteni. kalóriája, más módszerrel kell égetni a kazánban. A művészet az, hogy a rossz szénből is sok hőt állítanak elő. Ezért nagyon fontos, hogy a levegő árasztása a kazánban megfelelő legyen. — A lényeg az, — meséli Tóth Mihály, hogy a rostélyon kevés legyen a salak, mert ez sok kalóriát von el, s jórészt ez mind levegőbe kerül. — Azzal a rostaszabályzóhoz lép, igazit rajta, majd ahogy ők nevezik, a kazán oldalán lévő zónaszabályozóval erősíti a levegő beáramlását. — Pár lépéssel odább, egy műszerhez vezet. — Ez itt monométer. Megmutatja, mennyi éghető termék van a füstgázban, mert nem mindegy, hogy egy kiló szénből több, vagy kevesebb energiát állítunk elő. Ha a mono 10—12 százalékot mutat, akkor jó a kihasználás, de ha 7—8 százalékot mutat, mint most, akkor igen sok éghető anyag távozik el a füstben. A levegőadagolóhoz és a rostasebességállítóhoz megy, lassítja a rostély sebességét, s egyúttal növeli a levegő adagolását, hogy az égés tökéletesebb legyen. füst nem vész kárba — mondA meleg I Csabai György ügye is, reméljük, hamarosan rendeződik és a termelőmunkába visszatérve nem lesz lelkiismeretjurdalása, hogy fizetését érdemtelenül veszi fel. ja —, mert a füstgáz az úgynevezett ekonomeizerbe jut, ahol a hőfoka még 250 Celsius. Ebben a szerkezetben vascsövek vannak beépítve, amelyben 50 fokos víz van. A füst ezt a vizet felmelegíti és így mire eltávozik a csövön, már csak 150 fokos. A megtakarított gőz azután növeli az előállított hőmennyiséget, olcsóbbá teszi az áram előállítását. — Hát lehetne még jobban takarékoskodni, ha lenne huzatmérő, telített gőzhőfokmérő, vízióra a kazánokhoz, mert ennek hiányában csak tapogatunk, keressük a jó megoldást, de kevés sikerrel. Tóth elvtárs még mindig elégedetlen és bár az augusztusi 127 százalékos tervteljesítés, az üzemzavar nélküli termelés és a 102 mázsa szénmegtakarítás bizonyítja ,*hogy minden lehetőt megtesznek a takarékosság, az olcsó villanyáram előállítása érdekében, látja, hogy van lehetőség a még gazdaságosabb ter-B, I, melésrsj
