Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-25 / 227. szám

« A SÍK EB 74LOGA EGY NÉPNEVELŐ"MUNKÁJÁRÓL Tompén a kölcsönjegyzés első eredményeiről érdeklődve, kicsit büszke mosolygással adja meg a választ a községi tanács elnöke: — Most nemrég kezdtük, elv­társ, de Horváth János népne­velő és Vince Ferenc kölcsön­­jegyző már le is jegyeztették körzetüket. Még delet sem ütött a toronyóra, de már jelentették a pártszervezetnek: -— Titkár elvtársi Körzetünkben a jegyzést befejeztük.« Milyen ember Vince Ferenc és Horváth János? Kér­deztem. — Vince Ferenc 5 holdon aluli példamutató dolgozó paraszt — jellemezte a tanácselnök. Adó­fizetésben, beadásban példát mutat. Most vontuk be a köl­­csönjegyzésbe — teszi hozzá — Horváth János népnevelőnek 1 ;tt a jegyespárja. Horváth elv­iár s pedig boltvezető a földmű­­vesszí vetkezetnél, aktív népne­velő. Kinn dolgozik a vasútál­­lomáspál. — Aktív népnevelő, — gondoltom — s bár majd 5 kilométer a vasútállomás, elha­tároztam, hogy felkeresem. — Jónapot kívánok!— köszönt udvariasan s a vevőt látva ben­nem, egy zömök, mosolygós, fe­itet.. fiatalember. — Mivel szol­gálhatok, kérem? — Előadom kérésemet. Rámnevet. Bemutat­kozik, hogy ő volna a keresett. Én meg kertelés nélkül rátérek jövetelem céljára, — népnevelő­­munkájáról érdeklődöm. De ne­héz az ilyen interjú! Nem be­szélgethetünk egy percig sem nyugodtan. Délután van, s a vá­sárlók szinte egymásnak adják a kilincset. Hol a boltban, hol a szomszédos helyiségben lévő büfíében jelenik meg új vevő. Azért megoldjuk valahogy a szóváltást Horváthné, a fiatal feleség segítségével, akinek néha sikerül egy-egy -percre fennaka­dás nélkül kiszolgálni a vevő­ket. Hogyan érte el ezt a sikert, Horváth elvtárs? — Ez érdekel a legjobban. __ Munkámnak tekintettem ezt az ügyet kérem és igyekez­tem szívvel, lélekkel csinálni, hiszen a párt bízott meg vele. — Párttag? — Még nem... De 1951 óta, hogy itt boltvezető lettem, vég­zek népnevelő munkát. Na meg. tetsziktudni, itt születtem. Kis­gyerek korom óta ismér min­denki. A körzetemben minden gazda és lakó jóismerősöm. Mi­kor időm engedi, felkeresem egyiket, másikat, de főként itt folytatom a népnevelő munkát. — Mutat körül az üzletben. — Mikor idejönnek ezért, azért, el­beszélgetek velük mindenről... — így felel kérdéseimre, s köz­ben meg sem tudnám mondani, hányszor hallom: Jónapot kívá­nok! Tessék parancsolni?! Igen kérem... és még mivel szolgál­hatok? Viszontlátásra... Ahogy beszél, megértem sike­rei titkát. Az állandó kapcsolat, a kisebb-nagyobb, de folyama­tos népnevelő munka nyomán: Kölcsönös bizalom fejlődött ki a népnevelő és körzete dolgozói között. Horváth János bárhová megy, bármelyik tanyába tér be — mindenütt szeretettel foga­dott kedves vendég. — Meg kéne érteni végre á pártszervezetnek, hogy a nép­nevelőket nem szabad változ­tatni. Már eleibe mindenkit oda kell tenni, ahol ismerős, ahol élvezi az emberek bizalmát. -— így vélekedik, amikor a népne­velő munka tapasztalatairól ké­rem véleményét. Hogy milyen nagy a bizalom iránta és meny-Szeptember 29-én ünnepeljük a néphadsereg napját. Kecske­méten a helyőrség tagjai és a diszistá'k már készülnek erre a napra, amely így a néphadsereg és az ifjúság' találkozója is lesz. Az ünnepséget szeptember hó 25-én este fél 8 órakor a Sza­badság-téren tábortűzzel nyitják meg. A tábortűz lobogó fényé­nél a helyőrség alakulatai és a DISZ-szervezetek kuitúrcsoport­­jai színes műsorszámokkal szó­rakoztatják az egybegyűlteket. nyire egy azokkal, akiket tanít nevel, azt mutatja az alább eset is. A jegyzés során nem ta lálta otthon Faisz Andrást. De nem kellett mégegyszer felke­resnie. A gazda mikor hazaérve értesült róla, hogy Horváth elv­társ kereste, maga ment be a boltba lejegyezni az Ötödik Bé­kekölcsönt. — Panasszal is fordulnak Ön­höz? — kérdeztem. Természetesen — feleli, mint­ha ez lenne a világ legtermé­szetesebb dolga. —Többször pa­naszolták például, hogy nincs büífé itt az állomásnál s a falu közepe majd 5 kilométer kérem. Addig harcoltunk, — amint látja — míg meglett. Kell en­nél jobb érv? De kérdezze meg a párttitkár elvtársat, meg a tanácselnököt, hogy hányszor kerestem fel őket kisebb, na­gyobb problémákkal. Akinek pe­dig szívességet tesz kérem, a? ember, azt nem felejtik el. Hát így sikerült egy délelőtt: még­hozzá tanyavilágban. — Teszí hozzá nyomatékkal. BÚCSÚZOm, de nem akar­ván "üreskézzel« elmenni, ve­szek egy szelet csokit. Ö pedi^ már sietne felesége segítségére. — További jó munkát, vi­szontlátásra — szorítok vele ke­zet. — Szabadság! Legyen szeren­csénk máskor is. •— Köszön el tőlem, s én utólag bevallom, szívesen venném az ilyen sze­rencsét akár mindennap. S. G. Szeptember 26-án, vasárnap reggel a helyőrség zenekara a város főútvonalain zenés ébresz­tővel köszönti a lakosságot. Dél­előtt fél 11 órától 12 óráig a ka­tonai zenekar térzenét ad a Sza­badság-téren. A néphadsereg napja ünnepi gyűlését szeptember 29-én, szer­dán este 7 órakor tartják meg. amikor Kiss András alezredes beszéde után a Magyar Állami Népi Együttes szórakoztatja a hallgatóságot. Előkészületek Kecskeméten a néphadsereg napjának megünneplésére OOBOZY IMRE: — Hát persze, hogy fehel­­jövök... csak fogják a kötelet, eherőhősen... Oroszlán becsukja a szemét s zokogva leereszkedik. Csalics­­ka lassan engedi a kötelet, köz­ben irgalmatlanul izzad s a kapkodó káplánt egzecéroztat­­?o. —- Szorítsd, Bernát fiam, szo­rítsd! Erre az oldalamra állj, hi­szen ott semmit se bírsz fog­ni? így ni..: A kakas csípje meg, nem gondoltam volna, bogy ilyen disznó nehéz a mi kedves hívünk.., — Elég! Állj! — üvölt a kút­­ból Oroszlán. — Látsz, édes fiam? — kiált rissza Csalicska. — Látok! Csak el ne eresz­szék a kötelet, tisztelendő úr, mert akkor... — Dehogy eresztjük, dolgozz csak nyugodtan. Bernátnak még a szeme is kidülled az erőlködéstől. —■ Nem bírom, tisztelendő atyám — lihegi. — Muszáj! — Akkor se bírom . -.; mind­járt eleresztem... Oroszlán valamit meghallott, mert elkezd izegni-mozogni a kötél végén. — Mi az istennyila van ott fönt? Ki akarja elereszteni? Csalicska olyan dühös, hogy képes volna keresztbe lenyelni % káplánját. — Ne locsogj, te szerencsétlen, mert Oroszlán mindjárt abba­hagyja a munkát. Nincs semmi baj, Oroszlán fiam, ne félj, fog­juk! — Biztos? — Biztos! Bernát már remeg, mint a nyárfalevél, (11) 1 — Tisztelendő atyám ■... — Hallgass! Most az egyszer ki kell tartani, bármi történjék! Látod, miért vagy ilyen nyápic, miért nem szedted össze ma­gad? Mondtam, hogy többet mozogj a levegőn, ne kuksolj mindig az irodában. —■ Hiszen mozgok..: Nem is a levegővel van baj, hanem a Liza kedvesnővér nagyon szűkre porciózza a kosztomat. — Tényleg? — kérdezi Csa­licska, mintha nem is ő mond­ta volna Lizának: vigyázzon, nehogy túl bőséges kosztot ad­jon a káplánnak s megterhelje a szegény fiú gyomrát. — No jó, fiam, majd beszélek Lizácská­­val. Bernátnak már a foga is va­cog az erőlködéstől. — Hívjuk ide Hőből haran­­gozút... nem megy! Csalicska látja, hogy nem fe­szítheti tovább a húrt, oda,szó­­lítja tehát Hőből Károlyt. — Gyere, Hőből fiam, segíts egy kicsikét. Oroszlán úgylátszik végzett az első csővel, mert kiabál. — Mehet! Egy kicsit lejjebb! Csalicska visszakiáltana, ha tudna: de nem tud, mert Ber­nát már eleresztette a kötelet s most egyedül ő tartja Oroszlán száztíz kilóját, majd megsza­kad belé. — Siess, Hőből fiam — nyögi, — dobd le azt az átkozott sze­­kercét! Oroszlán nyugtalanul bömböl. — Mi van ott fönt? Miért nem eresztenek lejjebb? No végre, a harangozó is meg­markolja a kötelet. Csalicska fellélegzik. — Eresztünk már, fiam! Csak nem akarunk kapkodni, nehogy bajod történjék! — Helyes! Van-e még szilvó­­rium? — Van! — De jó volna egy korty! — Eltesszük, ami van! Ha fel­jössz, mind megihatod! — Jó! A kedélyek lassan-lassan meg­­csillapodnak. A jelek szerint Oroszlánnak is mejött a bátorsá­ga, szorgalmasan dolgozik oda­lent, végül még fütyül is. Csa­licska megkönnyebbülten sóhajt. Lám, most már sikerülnie kell a dolognak: reggelre, ha igaz, ki­fogástalanul működik a szent forrás áldott toldaléka. a pumpa. Mit bánja ő most, hogy ábráza­ta, háta, hasa merő víz a szokat­lan erőfeszítéstől, mit bánja, hogy egy állhatatos szúnyog veszet­tül csípi a bal füle tövét. Vala­mit valamiért, s a mostani fá­radozás derekasan meghozza gyümölcsét. — Lejjebb! — hangzik a kút­­ból. — A harmadik csövet sze­relem! Csalicska Ábrahámmal mada­rat lehetne fogatni. Hát van an­nál szebb muzsika, mint Oroszlán rekedt dörmögése? Nincsen! A harmadik, vagyis az utolsó csövet szereli: két-há­­rom perc és működik a kegyes berendezés. — Kitűnő, Oroszlán fiam! Kitűnő! Hőből is elismerően hümmög. — Meg kell adni, igyekszik. Megérdemli a tíz percentet. Már éppen azon gondolkodik, hogyan szoríthatna ki ő is egy csekély­ke ünnepi sápot a láthatóan derűs plébánosból, amikor egy­­szercsak hopp, megfordul a vi­lág. Lentről, a kút homályából halk reccsenés hallatszik, a kö­tél olyan könnyű, mintha nem is a száztíz kilós Oroszlán Ber­talan, hanem egy libegő, köny­­nyü kis káposztalepke lett vol­na a, végén = s Hőből haran-Ä minisztertanács határozata a sütőipar irányításának a helyi tanácsok részére történő átadásáról A minisztertanács a legutóbbi ülésén határozatot hozott, hogy az egész sütőipart a jelenlegi szervezeti forma változatlanul hagyásával a helyi tanácsok trányítása alá kell rendelni. — Budapesten a sütőipari trösztöt meg kell szüntetni, s egyidejű­leg intézkedési tervet kell ki­dolgozni a megyei tanácsok fel­ügyelete alá rendelt sütőipari trösztök további decentralizálá­sára. A sütőipari üzemeket a*, alsófokú (városi, községi) taná* csők részére át kell adni. A sü­tőipar szakfelügyeletét továbbra,, is az élelmiszeripari miniszter gyakorolja. A határozat kimondja, hogy a magánsütőipari engedélyek szü-! mát tovább kell növelni, első­sorban olyan helységekben, ahof sütőipari üzem nem működik^; (MTI) Az atlanti tömb légierőinek nyugatnémetországi földalatti raktárában robbanás történt BERLIN. Csütörtökön délután négy óra tájban a Nyugat-Né­­metország Rajna-Pfalz tarto­mányában lévő Bitburgban még ki nem derített okból felrob­bant az északatlanti hadsereg légierőinek földalatti raktára, amelyben körülbelül ötmillió li­ter benzint tároltak. A robbanásra akkor került! sor, amikor egy 40 tagú német-1 amerikai vegyesbizottság meg-' tekintette a földalatti tartáiyó-1 kát. A robbanás következtében még nem hiteles adatok szerint 30 ember meghalt és 52 súlyo-' san megsebesült. (MTI) Csou En-laj beszámolója a Kínai Országos Képi Gyűlés első ülésszakán PEKING (TASZSZ) Peking­ben csütörtökön folytatta mun­káját a Kínai Országos Népi Gyűlés első ülésszaka. Viharos taps fogadta Csou En-laj-nak, a Kínai Népköztár­saság kormányának munkájáról tartott beszámolóját. Mi békés építőmunkával va­gyunk elfoglalva — jelentette ki Csou En-laj. — Ehhez pedig békés körülményekre, világbé­kére van szükségünk. Ez hatá­rozza meg a Kínai Népköztár­saság politikáját nemzetközi vi­szonylatban. Kína és a Szovjetunió őszinte együttműködése — mondotta Csou En-laj —, a távolkeleti és a világbéke fenntartása szem­pontjából növekvő erővel jelent­kezik. Az a tény, hogy ez a ba­rátság le van rögzítve alkotmá­­nyu.-lt bevezetésében is, arról tanúskodik, hogy e barátság örök és megbonthatatlan. Rátérve arra, hogy a kínai gozó főnökével, Csalicska plé­bánossal együtt szempillantás alatt hanyattvágódik a kemény­re taposott zarándokudvaron. Szemük számolatlanul szórja a szikrát. — Auuu! — sivít Hőből, kobakját tapogatva. — Jujj! — jajgat a plébános a lélegzetállító 1igekkenés után. —• Jézusmária! — ijedezik a kútkáva tövében kuporgó Ber­nát káplán. De mindeme hc^ng csak bá­tortalan neszecske, .szúnyogdön­­gicsélés ahhoz képest, ami a kút­­ból előviharzik. Mintha egy­szerre tíz félignyúzott bivaly bőgne odalent s mind a tíz túl akarna tenni a másikon: sikolt, bömböl, harsog, eseng és átko­­zódik az a dobhártyarepesztő szörnyű bődülés, melyet a kút öble megsokszorozva lök ki a csendes éjszakába. Csalicska feltápászkodik s egyszerre olyan hideget érez a gyomrában, mintha jeget nyelt volna. Se holt, se eleven, három­szor is kitátja a száját, mire megjön a hangja. — Elszakadt a kötél .;; — he­begi. Bíz az elszakadt. Egyik vége itt van, Hőből Károly szorongat­ja még most is, mintha attól függne a boldogsága. De hová tűnt a másik vége a hurokkal? Es hova tűnt a hurokból Oroszlán Bertalan? Azaz, hogy Oroszlán megvolna, s bizonyosan él is, mert a holt ember nem tud ordí­tani. Hanem lehet, hogy sze­gény feje éppen az utolsó ere­jét adja ki abban a nyálkás, istenverte iszapban, Csalicska reverendája ujjával letörli fejebúbjáról a hideg ve­rejtéket. — Fuss, Hőből fiam, fuss, hozz kötelet. De egyik lábad ott, a másik itt! (Folyt, kövj nép nagy szövetségesével, as Szovjetunióval és a népi demo­kratikus országokkal együtt az* utolsó öt évben szívós harcot vívott a világbéke megvédésé-1 ért, az agresszió és a háború, ellen, Csou En-laj rámutatott,; hogy a Szovjetunió vezette testvéri országok egysége és együttműködése nagy változást idézett elő a nemzetközi hely­zetben. Ezek a változások a béke és nem az agresszió erői­nek javára történtek. Csou En­­laj a továbbiakban hangoztatta: tovább fogjuk fejleszteni ezt az egységet és együttműködést, hogy a béke erői tovább erő­södjenek az egész világon. A ml ügyünk — a szocialista építés, a szocialista átalakulás ügye — igaz ügy. Igaz ügy Tai­­van felszabadítása, államunk szuverénitásának és területi ép­ségének védelme, a távolkeleti és a világbéke védelme is, — hangoztatta végül Csou En-laj, Csou En-laj beszámolóját vita követte. A csütörtöki ülésen fel­szólalt Csun Jun és Kuo Mo­­zso. (MTI) A földmíívelésiigyi minisztérium közli A mezőgazdasági kiállítás és vásár időtartamát nem hosszab­bítják meg. A kiállítás szeptem­ber 26-án este 7 órakor zárja kapuit. Novemberben lesz a Mongol Népi Forradalmi Párt XII. kongresszusa ULAN-BATOR (TASZSZ) A; Mongol Népi Forradalmi Párt; XII. kongresszusát november hó 18-án tartják meg. A sajtó kö­zölte a Mongol Népi Forradal-1 mi Párt módosított szervezeti szabályzatának tervezetét és ] azokat az irányelveket, amelye­ket D. Dambának, a párt köz- > ponti bizottsága első titkárának a Mongol Népi Forradalmi Párt i szervezeti szabályzatának módo- : sításáról és kiegészítéséről a ; XII. kongresszuson elmondandó 4 beszámolója tartalmaz. Bűnvádi eljárás Jeltetevágók ellen A bácsmegyei ügyészség íe- j ketevágásért eljárást indított: Hulicsár László kerekegyházi és Sörös Bálint fülöpházi lakos el-; len, Hulicsár László hat borjút1 vágott le, amelyeket Sörös Bá­lint segítségével értékesített. Ugyancsak eljárás indult B. Szabó József akasztói lakos el­len, aki lopott birkát vágott le és-mért ki feketén. Emellett né­hány nap alatt nyolc esetben követett el lopást részben tár­sadalmi, részben magántulajdon ellen, (MTIj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom