Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-25 / 227. szám

A békekölcsön elősegíti a mezőgazdaság eddigi eredményeinek további fejlesztését, a népjólét emelését A mezőgazdaság fejlesztésének eredményei a kunszentmiklósi járásban A hunnsentmiklós járás dol­gozó parasztsága is örömmel fo­gadta a mezőgazdaságfejlesztés­ről szóló párt- és kormányhatá­rozatot. Tudták, hogy nemzeti ügyről van szó, amelynek meg­valósításáért mindenkinek össze kell fognia. A járási szakembe­rek 1953 december 23-án össze­ültek, hogy megtárgyalják és részletesen kidolgozzák a járás mezőgazdaságának fejlesztési programmját. Most kilenc hó­nappal később megállapíthat­juk, — a közös erőfeszítések ér­lelik gyümölcsünket. A járás dolgozó parasztsága nagy érdeklődést mutatott eb­ben a gazdasági évben a kisha­­szonbérleti földek iránt. Az 1953—54. évben mintegy 6700 hold földterületet hasznosítottak a tanácsok. Több mint 1000 hold elhanyagolt szőlőt hoztak rend­be. Az 1953-as évben 6500 ka­­tasztrális holddal több szántót trágyáztak le, mint az előző években. A járás területén 145 dolgozó paraszt tért vissza az üzemből és hozzáfogott földjé­nek megműveléséhez. A műtrá­gya — főként a pétisó — hasz­nálata az előző évekhez viszo­nyítva kétszeresére emelkedett. Az 1953—54. évben több mint 6600 mázsa műtrágyát használ­tak fel a járás termelőszövetke­­-etei és egyénileg dolgozó pa­rasztjai. A parasztság érdeklődése kü­lönösen a kukoricatermelés iránt növekedett. 1954-ben 8 és fél százalékkal több a kukoricave­tés, mint 1953-ban volt. Megnőtt az érdeklődés a lucernatermesz­tés iránt is. Az 1954. évben, vagyis az idén már 32 százalék­kal több a lucemavetés, mint az előző évben volt. Az idén a zöldségfélék termelése is 50 szá­zalékkal növekedett. Ebben az evben már többszáz holdon ter­meltek rizst a járásban és több mint 650 holdon öntözéses gaz­dálkodást folytattak. 75 holdon telepítettek új szőlőt a járás dol­gozó parasztjai, ami azt bizo­nyítja, hogy a szőlőtermelés iránt is növekedett az érdeklő­dés. A számok arról tanúskodnak, hogy az állattenyésztés terén is van fejlődés. A lóállomány 477- tel, a szarvasmarhaállomány 793 darabbal, a sertésállomány 1845 darabbal növekedett az 1952-es állapotokhoz viszonyítva. Még 1953 elején korszerűen berende­zett víziszárnyastelep létesült Kunszentmiklós községben, mely mái- ebben az évben 2500 létszá­mú törzsállománnyal rendelke­zik. Ugyancsak 1953-ban több­­százezer forint értékű keltetőál­lomány létesült. Az idén 40.000 kiskacsa látott napvilágot a keltetőállomáson, azonkívül több­ezer libát is adott át a keltető­állomás a termelőszövetkezetek­nek és az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak. t'xeh nx eredmények. Szá­mos hiba gátolja azonban a to­vábbi fejlődést. Ezeknek a hiá­nyosságoknak megszüntetése fel­tétlenül szükséges ahhoz, hogy a járás gyorsabban haladjon a mezőgazdaság fejlesztése útján. Melyek azok a legfontosabb hi­bák, amelyekkel a járási párt­­bizottság is foglalkozott? Első­sorban a járási mezőgazdasági osztály Bánhidi István elvtárs vezetésével kevés szakmai se­gítséget ad a járás termelőszö­vetkezeteinek és általában a dolgozó parasztságnak. A kevés szakmai segítség érződik a ter­melőszövetkezetek munkáján, de általában a járás egész terüle­tén. Ez az egyik oka annak, hogy csökkent a kenyérgabona vetésterv a járás területén. Nem gondoskodtak arról sem, hogy a kenyérgabona megfelelő talajba kerüljön. Tavaly olyan területre is került őszibúza és rozs, amely 4—5 éve nem volt trágyázva. Komoly hiba* hogy ' például a fülöpszállási Dózsa, a szabad­­szállási Petőfi és Vörös Traktor termelőszövetkezetek tanyáin itt-ott több évi trágyát találtak még ezév szeptember elején is. A terméshozam emelése érde­kében tehát többet kell tenni. A járás homokos területein nem alkalmazták eléggé a pillangó­sok vetését, amelyek mint ki­váló zöldtrágya javítják a ta­lajt, — gazdag nitrogéntartal­muknál fogva. Ax állattenyésxtéM területén is sok még a tennivaló. A ser­téseknél nem alkalmazták a két­szeri fiaztatást, a nagyszaporula­tot hozó egyedek kiválogatását. A háromszori íejést nem vezet­ték be általánosan a járás terü­letén. Sőt olyan is előfordult, mint a szabadszállási Petőfi, a kunszentmiklósi Vörös Csillag termelőszövetkezetekben, hogy a törzsállományt kicserélték a gyengébb minőségű háztáji ál­lománnyal. A törzskönyvezés is gyengén halad a járásban. Az 1952—53-as évben egyáltalán nem törzskönyveztek, csak az idén sikerült 123 tehenet és 469 juhot törzskönyveztetni. Az ál­latállomány egészséges fejlődé­sét sok helyen gátolta, hogy számos termelőszövetkezetben nem biztosították az abrak, va­lamint a száraztakarmányt, vagy a meglévő készletet hanyagul tárolták. A járás legtöbb termelőszövet­kezetében hiányzik a szakszerű takarmányozás, az egyedi takar­mányozás bevezetése, megfelelő takarmánykeverékek készítése, a vemhes- és növendékjószágok számára. A kidolgozott tervek meg­valósítására megvan a lehetőség. Csak ezeket az előbb említett hi­bákat kell sürgősen megszün­tetni. A kunszentmiklósi pártbi­zottság és tanács elsők között volt a terv kidolgozásában, most már a tervek megvalósításában is példát kell mutatnia. A ter­vek megvalósítását az is előse­gíti, hogy az állam többmilliós beruházásokkal rendbehozza a csatornarendszert. A bábonyi ré­szen Kunszentmiklós határában új zsilip épül. Ezzel a zsilippel 2000 holdat lehet öntözni. Kun­­peszér és Kunadacs községek mellett mintegy 30 kilométeres szakaszon a csatornát újjáépí­tették még ez évben elkészül egy kilomé Le r hosszú új csatorna terven felül. A csatornahálózat x-endezése nyomán ismét buja legelők, gaz­dag növényi kultúrák keletkez­nek a* szikesek helyén. A járás dolgozó parasztsága most a kölcsönjegyzés idején jegyzett forintjaival is hozzájá­rul ezeknek a terveknek meg­valósításához. A pénz azonban nem elég egymagában. A járás vezetőinek a dolgozó parasztok­kal közösen kell felszámolni a meglévő hibákat a mezőgazda­­sági fejlesztési terv mielőbbi sikeres megvalósításáéi’t. JCoimes Qúíiőiék kttkú ii e aj öld jhi Letakarításra kí­nálja magát a Kiskunhalasi füzesi ha­tár. Zörgő kukoricale­veleken dobol az őszi eső, fonnyadt■> burgo­nyaszárakat ver a sár­ba, újvetésű rozsot, árpát zsendít. Kovács János is val­latja már másfél hold kukoricatábláját. , A majd félméteres, tö­mött, egy-egy száron párosával meredező csövek szépséges bizo­nyítványai annak a nyolc hold földnek, amelyből Kovács Já­nos újgazda 1946 óta paradicsomkertet csi­nált. Élete negyedét bi­zonytalan bérletekben tengette. Aztán tizen­három évig hordozta mint városi parádés­kocsis a rosszemlékű Fekete polgármestert. Félesztendő alatt fe­hérre mosta haját az mternálótábor, ahová akkor hurcolták, ami­kor meghalt a fiatal Horthy és 6 elszólta magát: — lesz az urak­nak ennél nagyobb gyászuk is. — A nyolc hold juttatás neki is — mint akkor a sok­százezer újgazdának — csakugyan új élet kezdetét jelentette. Kovács-házaspár azok közé tar­tozik, akiktől zokszót nem hallani a megél­hetésre s akiknek ta­nyájába nyolc eszten­dő alatt még nem tet­te lábát végrehajtó, . vagy egyéb hivatali személy tartozás vé­gett. Jól élnek, mert jól gazdálkodnak s egyszerűen, magától­­értetődően becsület d.olgának tekintik az adót, beadást. Kovács­áé csak a tejből úgy kiárulta az adót, hogy az 1300-ból már csak 200 forint hiányzik. (Igaz, 14—14 litert ereszt sajtárba min­dennap a Pirók. (A gabonát, az egészévi tojás- és baromfibe­adást már el is felej­tették. Az államnak járó burgonya is ko­csira került néhány napja (annyi termett belőle, hogy meg sem látszik a veremben a beadott 15 mázsa). Napraforgóból 2 má­zsa a~ kötelező, de az egész termés úgy meg­lesz a 6—7 mázsa, mint az egy deka. WS ukoricából négy **- mázsa Ková­csék beadása, csöves­ből ugyan a dupláját lehet számítani. De ezt is leadja a másfél hold egy parányi csücs­ke. Mert ez a kukori­catábla 30—35 mázsás holdankénti átlaggal • köszöni meg a bő trá­gyát, az őszi mély­szántást és a négy-öt­szöri kapálást. — Kiállításra kel­leit volna vinni ebből, Kovács bácsi! — Majd csinálnak belőle kiállítást ezek-e! — nevet a gazda s az ól felé int, ahol négy gyönyörű mangalica­süldő eregeti a hangot. 50—60 kilót megüti darabja. Egy kifutja a beadást, három marad vágóra, eladásra. Kell a kukorica a sok csir­kének, 30 szép kacsá­nak is. ■— De jut eladásra is ugye? — Nem tudom — in­gatja fejét. — Inkább jószágba etetem. Kel­lene még egy tehén, takarmány volna itt kettőnek is — mutat a zörgő leveleken túl. Csövesedő tarlókukori­ca zöldéi ott, mellette másodvetésű köles, ré­pa. Egy kisebb táblán Kovácsné hajladozik, ugyancsak tarlóba ve­tett bab és borsó kí­nálja kétmarokra sár­ga, zöld hüvelyeit. Bú ovács Jánost **- »szerencsés« embernek tartják iri­gyek »akire még a nap is másként sül«. Olyanfajta emberek ezek (mint Szluka szomszédja), akik nem sok kapát szaggattak el életükben, hacsak rozsdával nem s akik most úgy járnának jól, ha kukorica helyett gyommagot adhatná­nak be, mert abból van bőven. — Itt a szerencse — tárja szét Kovács Já­nos ekeszarván, kapa­forgatásban megkemé­nyedett tenyerét, — és itt! — teszi hom­lokára mutatóujját. — A józan ész. meg a munka fialja a szeren­csét.,, Népnevelőink segítségére A falu dolgozói az idén harmincszor annyi téglát vásároltak, mint tavaly A kormányprogramm megvalósítása alapján a lakások épí­tése gyorsabb üteművé vált. Azelőtt nem egy esetben hivatalos vonalon is gátolták a magánépítkezéseket. Például a telkek ki­utalása igen bürokratikus volt, nem a falun belül, hanem a falun kivül, messze a lakóterülettől utaltak ki telket. Ha átlapozzuk az iktatókat, akkor megállapíthatjuk, hogy általában 16 hónap kellett egy lakásépítési engedély megszerzéséhez. Ha megvolt az engedély, akkor igen sok nehézségbe ütközött az anyag beszer­zése. A kormányprogramm óta leegyszerűsítették a telkek kiutalá­sát. A tanácsok kötelesek a kiutalás ügyében két héten belül érdemi döntést hozni. Hogy az építkezések részére megfelelő szalununkások álljanak rendelkezésre, az építő kisiparosok — ha kérik — visszakapják iparengedélyüket. Az építési engedélyek ügyében nyolc nap alatt kell határozatot hozni. A kormány meg­felelő mennyiségű építőanyagot bocsát az építtetők rendelkezé­sére. Gondoskodott arról, hogy az építőanyagok bürokráciar.ien­­tesen jussanak el az építtetőkhöz. A kormánynak eme intézkedései megyénkben is meghozták gyümölcseit. A TÜZÉP ezév tavaszán harmincszor annyi téglát adott el a falunak, mint tavaly. A tavalyi forgalomhoz viszo­nyítva az idén ötször több cserép, hétszer több cement és mész, tizenkétszer több fenyőfűrészáru, tizenötször több egyéb fűrész­áru és négyszer több egyéb építőanyag fogyott el, mint tavaly, Ezek a számok jelzik, hogy megyénkben igen sokan megtakarí­tott forintjaikból családi házat építettek. Többen kölcsönt vettek fel az államtól. A kölcsönkamat az idén 3 százalékról 2 száza­lékra csökkent. Az újonnan épített házak pedig 15 évi adómen­tességben részesülnek. A kormányprogramm elhangzása óta igen sok dolgozó jobban dolgozott, többet keresett és megtakarított pénzéből családi házat épített. Kormányzatunk beruházásokkal is elősegítette a lakásépítést. Az ötéves tervben megyénkben 330 újonnan épült lakást irá­nyoztak elő. Míg 1950-ben 485 millió forintot fordítottunk beru­házásokra, addig 1951-ben 262 milliót, 1952-ben 1896 milliót, 1953- ban 3859 milliót. Áz idei beruházással együtt hat év alatt me­gyénkben 8462 millió forintot fordítottunk újonnan épült laká­sokra. Több mint 2 midi«» forintot fordít az I ujjatlan kezelő Vállalat az állami házak tatarozására Kecskeméten Kormányzatunk nagyobb ősz­­szegeket bocsátott az Ingatlan­kezelő Vállalatok rendelkezésé­re, hogy rendbehozzák, illetve tatarozzák az állami házakat. Kecskeméten az Ingatlankezelő Vállalat házi kezelésben 55 há­zat hoz i’endbe. Erre a célra több, mint 800.000 forintot hasz­nál fel. A tatax’ozást 37 háznáí már teljesen befejezték. Ez a munka 363.000 forintba került. Folyamatban van 7 ház javítá­sa. Itt a költségek elérik majd a 111.000 forintot. A negyedik negyedévben Kecskeméten még 11 ház kerül házi kezelésben ki­javításra. Erre a célra az Ingat­lankezelő Vállalat 204.000 fo­rintot tartalékolt.. Kecskeméten a házi kezelés­ben végzett munkák jól halad­tak, időben készültek el. Az In­gatlankezelő Vállalat 14 ház rendbehozatalára, illetve nagy­javítására szerződést kötött a Tatarozási Vállalattal. Több mint egymillió forint értékű munkát kell végeznie a Tatarozási Vál­lalatnak. I : , , 7 j is megalakult a Hazafias Népfront Elö-1 Agasegyházán | készítő Bizottsága. Az előkészítő bi­zottság tagjai első dolguknak tekintik, hogy a község dolgozóival minél szélesebb körben megismertessék a népfront célkitűzéseit, országos és helyi jelentőségét. Éppen ezért az eddig is rendsze­­x-esen tartott kisgyűléseket igyekeznek felhasználni a dolgozó pa­rasztokkal való rendszeres beszélgetésre, a felvilágosító mun­kára. A közelmúltban Sándortelepen, a köncsögi iskola mellett és az ágasegyházi tanyák vasúti megállóhelye közelében volt kis­­gyűlés, amelyen Kalmár Nagy József, Timár Imre, Neisz István és Jó József vezette a vitát. A baráti jellegű, kötetlen formájú beszélgetések jelentősen megnövelik az ágasegyházi dolgozó pa­rasztok érdeklődését a népfront iránt. Emellett a kisgyűléseken rengeteg jobbnál-jobb javaslat, találó észrevétel, érdekes pro­bléma vetődik fel. Az egyik alkalommal Török Istvánné, dolgozó parasztasz - szony fontos problémával hozakodott elő. A gépállomás ugyanis nem egyszer pontatlanul, vagy egyáltalán nem teljesíti a dolgozó parasztokkal kötött szerződés pontjait. A szerződést kötő dolgozó parasztok érdekében javasolta Törökné, hogy a gépállomást köte­lezni kellene valamilyen módon vállalt kötelezettségeinek határ­időre való teljesítésére, az egyéni termelőkkel szemben. javaslat arranézve is a népfront kérdései­ről szóló gyűléseken, hogy végre hozzá kellene már kezdeni a főutcából a tanácsháza irányába vezető utca kikövezéséhez. A homokos talajon, járda nélkül elég keser­ves a közlekedés. ígéretet tettek a község több helyén is arra. hogy társadalmi úton végeznék el a munka nagyobbik felét. — A kisgyűlési előadók, az előkészítő bizottság tagjai összegyűjtik ezeket a javaslatokat, észrevételeket, hogy a népfront-bizottság tagjai megválasztásuk után számba tudják venni ezeket a javas­latokat, észrevételeket a helyi akcióprogramm kidolgozásánál. A Hazafias Népfront ágasegyházi bizottságának nagygyűlését október 3-án tartják. A különböző társadalmi szervezetek, tömeg­szervezetek már most készülődnek arra, hogy a nagygyűlés nap­ját kulturális és sporteseményekkel tegyék emlékezetessé. Októ­ber 3-án délután nagyszabású sportünnepélyt rendeznek. Az ál­lami gazdaság kultűrcsoportja pedig bemutatia -új műsorát; Hangzott el

Next

/
Oldalképek
Tartalom