Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-21 / 223. szám
r BÄCSKiS KUN MEGYE I NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM. 223. SZÁM Ara SV fillér 1954 SZEPTEMBER 21. KEDD A MAI SZÁMBAN Á Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a nyugdíjak rendezéséről. — Munkában a kiskunfélegyházi népfront előkészítő bizottság. — Egy agror.ómus a termelőszövetkezet gyarapításáért. — A népnevelők segítségére. (Báeikai szett mid a kiállításon Megnyílt «5 Országgyűlés Hétfőn délelőtt 11 órakor megkezdte munkáját az Országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István és Acs Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Mekis József a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárai, Boldoczki János külügyminiszter, Pii'os László belügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Háy László külkereskedelmi miniszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomatapáholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Szombaton és vasárnap a vidéki látogatók újabb és újabb tízezreit vitték a kígyózó hosszú vonatsoi ok a mezőgazdasági kiállításra. Ezen a két napon különösen sok megyebeli érkezett a bácskai napok megnyitására. Bizsergő büszkeség támadt minden bácsmegyei látogatóban, amikor sétára indult mezőgazdaságunk fejlődésének, eredményeinek e szépséges seregszemléjén. S ez a büszkeség jogos. Mert ha virágokhoz hasonlítjuk ennek a kiállításnak látnivalóit, amelyeket Bajától Egerig, Soprontól Békéscsabáig szedtek csokorba, — ott,virul ebben a bokrétában igen ékesen a mi megyénk földjének, szorgos népének százféle növényben, remekszép állatokban testet öltött eredménye is. Ki nem büszke arra, hogy a növénytermelési nagydíjat például a, hildpusztai állami gazdaság nyerte, a minőségi vetőmagtermelés első díjával együtt. — Császártöltés a dohánnyal, Helvécia az öntözéssel vívta ki az országos megbecsülést. Termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink sora pedig a szebbnél-szebb állatokkal öregbítette a bácskai tenyésztés hírnevét. A rostnövénytermelési pavilon faláról a lobbi közölt ott mosolyogja látogatókra id. Mari! Antal hercegszántói dolgozó paraszt fényképe; kendere második díjat nyert. A szárnyasok pavilonjában elismerő szisszenéssel állnak karéjba a látogatók a sükösdi és kunszentmiklósi víziszárnyastelep gyönyörű lúdjai láttán. Özv. Zsigó Mihályné, nyárlőrinci dolgozó parasztaszszony díjat nyert kacsái is a mi büszkeségeink. De nincs a kiállításnak talán egyetlen pontja sem, ahol ne találkoznánk bácskai névvel, megyeadta látnivalókkal. A juhok pavilonjában örömmel fedezzük fel a szalkszentmártoni kostelep remek példányait. Hitetlenkedő emberek olvassák el újra és újra a bemutatott állatok adatait: testsúly 68—80 kilogramm, nyírási súly 6—6.2 kilogramm. A déli járások sertésekkel szerepelnek a kiállításon. A hildi cs bugaci állami gazdaság cornwall kocái párjukat ritkítják, még ebben az igazán válogatod seregben is. A dávodi Szabadság tsz, a nagybaracskai Kovács József berksir kanjai, Bácsbokod község Cornwall apaállata, Zeller-József dávodi dolgozó paraszt kocája, méltán megérdemelte a díjat és a látogatók hangos dicséreteit. A kecskeméti ki-sérleti gazdaság újfajta paradicsomai is a megyei kutatók eszel, kitartását, hirdetik, mezőgazdasági tudósaink országos seregében. S ha már jóleső büszkeségünk bizonyítékait soroljuk, nem lehet megfeledkezni az alpári halászcsárdáról sem, amely a kiállításnak egyik leglátogatottabb helye. Hat hatalmas bogrács ontja szünet nélkül a halászlevet, sistergő, méteres tepsik . a rántott harcsát, húszasával cikáznak az ostromlott pincérek a zsúfolt asztalsorok között. S mert halála után a hal már nem szeret vízben úszni, a borkóstoló pavilonban ízes, tüzes helvéciai borral öntözhetjük meg, gazdag, szép megyénk országotjárt hírű termésével. AZ ÜLÉST RÓNAI SÁNDOR elnök nyitotta meg, majd Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára beszámolt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az Országgyűlés 1954. évi június 19-én berekesztett és a most újból megrtyitott ülésszaka közötti időben kifejtett működéséről; — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ülésszak közötti időben nyolc ülést tartott és 12 törvényerejű rendeletet alkotott — mondotta a többi között, majd'így folytatta: — Az Elnöki Tanács 17., 18. számú törvényerejű* rendelete meghatározta a büntető és polgári perrendtartás módosításáról szóló 1954. évi V., VI. törvény hatálybalépésének az időpontját és a végrehajtásukkal kapcsolatos szükséges rendelkezéseket. — Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a büntető törvénykönyv általános részének a közügyektől eltiltásnak módosítása előtt a törvény ennek a mellékbüntetésnek a kimondását az egy évet meghaladó tartamban kiszabott börtönbüntetés esetén minden további mérlegelés nélkül kötelezővé tette s így a közügyektöl eltiltás eredményeként a törvényben felsorolt valamennyi joghátrány a törvényből folyóan együttesen következett be. Ez a szabályozás a gyakorlatban merevnek, nem egyszer indokolatlanul szigorúnak bizonyult és ezért á büntető törvénykönyv általános részének idevonatkozó rendelkezései módosításra szorultak. A törvényerejű rendelet lehetőséget ad a bíróságnak arra, hogy mérlegelje: szükséges-c ilyen mellékbüntetés alkalmazása vagy sem, s a továbbiakban mérlegelheti a bíróság, hogy az. elkövetőt csak egyes jogok gyakorlásától, vagy a törvényben felsorolt valamennyi jog gyakorlásától tiltja-e el. Á szocialista törvényesség megszilárdításában, bíróságaink nevelő, felvilágosító munkájában haladást jelent ez a törvényerejű rendelet. Ez a rendelet azokon a sikereken alapul, amelyeket álla mi és társadalmi rendszerünk megszilárdításában eddig elértünk. A MAGYAR Dolgozók Pártjának III. kongresszusa megjelölte azokat a feladatokat, melyeknek következetes végrehajtásától függ az új szakasz célkitűzésének, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek" állandó és egyre nagyobbmérvű kielégítése. E feladatok középpontjában áil a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a terméshozam emelése, a korszerű és modern agrotechnika minél szélesebb területen való alkalmazása. Einnek megvalósítása egyre több képzett, sokoldalú mezőgazdasági szakismerettel rendelkező szakembert kíván, olyanokat,' akik az agrártudományi ismeretek birtokában a mezőgazdaság fejlesztése terén lendítőerejévé válnak a kormányprogramra végrehajtásának. Ezt figyelembevéve hozta az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét a mosonmagyaróvári és keszthelyi mezőgazdasági akadémia létesítéséről. 1954. ÉVI 22. számú törvényerejű rendeletünk a helyi tanácsok tagjainak választásával kapcsolatos kérdésekről szói. Az 1950. évi 31. számú törvényerejű rendelet érteimében az egyes helyi tanácsok összes tagjainak megválasztása az illető helyi tanács egész területére érvényes közös lajstrom alapján történt. A választásnak ez a rendszere azonban nem bizonyult megfelelőnek. A lajstromos választás folytán a választók és a tanácstagok között nem teremtődött megfelelő kapcsolat, ezért az eddigi lajstromos rendszer helyett rá kell térni az egyéni választási rendszerre. Az így megválasztott tanácstagnak szorosabb lesz a kapcsolata es nagyobb lesz a felelőssége a választóival szemben. A választási jogszabályokat összefoglaló törvényt megelőzően kellett ezt a törvényerejű rendeletet megalkotni, hogy az erre vonatkozó munkálatokat megkezdhessük. JELENTŐS HELYET foglal el a hozott rendeletek sorában a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 28. számú törvényerejű rendelet. A rendelet igen jelentős intézkedéseket tartalmaz az öreg és rokkant dolgozók, özvegyek és árvák ellatáúj ülésszaka sának biztosítására. Ez a törvényerejű rendelet nemcsak a nyugdíjasok, öregek életszínvonalának emelkedését hozta, hanem egész dolgozó népünk életére kihat. A rendelet értelmében az 55-ik életévét betöltött, nőket és a 60-ik életévüket betöltött férfiakat nyugdíj illeti meg, akik legalább 10 évet munkaviszonyban töltöttek el, a nyugdíj legkisebb összege általában 500 forint. Ezek a számok is hűen igazolják azt, hogy a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. A rendelet minden sorából éreszük a dolgozók iránti gondoskodást, azok iránt, akik munkájukkal, tevékenységükkel hozzájárultak eredményeink eléréséhez. Pártunk és kormányunk a felszabadulás óta már nem egy intézkedésével — erőnk és lehetőségeink figyelembevételével — rendezte az idősebb, eltartásra szorulók ügyét. Ez év április elsején is nyugdíjemelést hajtottunk végre, azonban a mostani intézkedés felülmúl minden eddigit és az új feltételek alapján megállapított nyugdíj megadja a lehetőséget arra, hogy idős dolgozóink öreg napjaikban nyugodtan élvezhessék munkájuk megérdemelt gyümölcsét. Vájjon nem lehet-e lemérni nemcsak ezen az egy cselekedeten keresztül népi demokratikus rendszerünk fölényét, erejét a kapitalista rendszerrel szemben, ahol a bizonytalanság kíséri nemcsak az öregeket, de még erejük javában lévő fiatalokat is? Dolgozóink szívesen vállalják a már eddig is fizetett egy százalékos jövedelemadó mellett a kettő százalékos nyugdíjjárulékot, hisz jelentős részét már most — a szülőkről való gondoskodás révén többszörösen visszakapják. De ezen túl biztosítva van öreg napjaikra megél-* hetésük, nyugalmuk. Ez a törvényerejű rendelet népi demokratikus rendszerünk hatalmas vívmánya, amit egész dolgozó népünk örömmel és lelkesedéssel fogadott — mondotta —, majd kérte az Országgyűlést, hogy a beszámolót vegye tudomásul. AZ ORSZÁGGYŰLÉS a jelentésben foglaltakat tudomásul vette. EZUTÁN NAGY IMRE, a minisztertanács elnöke három törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé: a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról, a tanácsokról és a tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatokat. A beterjesztett javaslatokat az Országgyűlés előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadta a jogi bizottságnak. A hétfői ülés ezzel véget ért Az Országgyűlés kedden délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A napirenden az alkotmány módosításáról és a tanácsokról szóló törvényjavaslat szerepel. , Vasárnap rengeteg ember tekintette meg a csehszlovák mezőgazdasági gépkiállítást is, ahol Nemec Jindrich (a brünni Zetor-gyár technikusa) és Malolova V, (a, prágai Motakov kiviteli társaság képviselője) magyarázták a gépek felhasználásának különböző módjait.
