Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-07 / 211. szám

FOLYNAK A SZÜRETI ELŐKÉSZÜLETEK Őrjárat a Kecskemét és Vidéke Borforgalmi Vállalat pincészeteiben A HATÁRBAN már minden azt mutatja, hogy a természet öltözködni készül — felveszi las­san barna, pihenő ruháját. Az utak melletti fákon már meg­jelentek az elsárgult levelek. A gyümölcsök zöme is mgérett s a nap ragyogó sugarait mintha csak a szőlő kedvéért ontaná oly hevesen, hogy érlelje a so­vány homok, zamatos, búsza­lasztó levét. De nemcsak a természet — az ember is készül már a közeli szüretre. * JÁNOSHALMÁN — megyénk egyik legjellegzetesebb szőlővidé­kén vagyunk. Hatalmas szőlőfel­dolgozó üzeme van itt a Borfor­galmi Vállalatnak, mely ebben az évben dolgozik először teljes kapacitással. Jellegzetessége az, hogy a csilék megrakása és a ki­préselt törköly elszállításának kivételével itt mindent a gépek végeznek — az ember csupán irányítja, ellenőrzi munkájukat. Az üzem nagyon sok dolgozó pa­rasztot kímél meg a szőlő sze­dése utáni fáradságos, nehéz munkától. DE KÖVESSÜK csak a kapun beérkező szőlő útját a száz- és ezerhektós hordókig. Az üzem­ben és a pincészetben Tihanyi elvtárs, a pincészet vezetője ka­lauzol bennünket. Először a kis szürke csilléket mutatja meg, amelyek a beér­kező szőlőt, az átvevő- és má­zsahelytől az öblösszájú cisz­ternákig szállítják. Az itt össze­gyűlt szőlőt kanalas elevátor viszi az üzem emeleti részén lévő egotoárba. Itt zúzóhenge­rek szaggatják szét a fürtöket, szemeket, majd — továbbra is gépi erővel — surrantókon ke­rül a nagyteljesítőképességű Marmonier-présekbe. A két prés egyenként 150 mázsa szőlőt tud egyszerre feldolgozni. Az in­nen kikerülő szőlőt ezután még Mobil- és hidralikus gépeken két préselésnek vetik alá. A présekből kifolyó must keskeny csatornákon egyenesen a feldolgozó üzem medencéjébe folyik, ahonnan önsúlyánál fog­va kerül az üzem mellett lévő pince mélyenfekvő, hatalmas medencéjébe. A medencéből az­után már a villanyfejtőgépek egyenesen a betonhordókba nyomják a mustot. A hordók mindenütt rendben várják a szölőlevet. A kívülről takarosán kimeszelt, üveglapok­kal bélelt medencék szüreti elő­készületeinek utolsó mozzana­tait most végzik. Ez a hordók hitelesítése. Érdemes megemlí­teni, hogy a legnagyobb beton­­hordó 1000 hektoliter befogadó­­képességű. A PINCE MÁSIK szárnyán — az ászokoldalon is, már rendben, szüretre készen sora­koznak a hordók. Itt a legna­gyobb méretű hordó a pince legvégében van: 175 hektós. Amint a nagy pincét végig­nézzük, láthatjuk, hogy a hű­vös, nyári csendet megzavarta már a szüret előtti napok iz­galma. Nemcsoda, hisz a pince mélyén egy-két hónap múlva lcommers, fehér és kadarka bo­rok ezer hektói erjednek, forr­nak jókedvetadó, ízletes nedű­vé. JELENTŐS mennyiségben konzerválnak itt mustot is, amelyből később az ürmös- és csemegeborok készülnek. A jánoshalmi pincészetből útunk Kecel felé visz, ahol négy bortermelő község: Hajós, Csá­szártöltés, Imrehegy, Kecel köz­ponti pincészete van. Ez a pince nagyságra nézve a já­­noshalmival együtt, szintén me­gyénk legnagyobb pincéihez tar­tozik. Befogadóképessége 35.000 hektoliter, s napi 2000 nektó must befogadására készült fel a szüreti idényre. A gépek, a hordók itt is szüretre készen várnak — no, meg a termelők is. Erről beszél Pécsi elvtárs, a pince vezetője. — Több termelő már az el­múlt hetek folyamán érdeklő­dött a beszállítás módjáról, mert mint mondották, hamaro­san megkezdik a szüretet. — Ma már ettől mindössze talán egy hét választ el bennünket. A pince dolgozói nemcsak a gépeket, a hordókat készítették elő, hanem maguk is felkészül­nek áz első szállítmány ünnepé­lyes fogadására. A pince bejá­ratát erre az alkalomra a szőlő­­termeléssel kapcsolatos eszkö­zökkel díszítik és hangoshiradón keresztül nótával köszöntik az első termelőt, aki eleget tesz szerződéses, illetve beadási kö­telezettségének. A PINCÉSZETBŐL az ősz folyamán a vidék jellegének megfelelően, többezer hektó opportói, ezerjó, nagymennyisé­gű kadarka, kevés csemege- és fehér asztali bor kerül elszállí­tásra, hogy sokféle változatban országunk dolgozóinak egyre növekvő igényeit kielégítse. A szép eredmények, a jó fel­készülés mellett vannak még hiányosságok, melyek akadá­lyozzák a pincészetek dolgozói­nak és vezetőinek munkáját. Ezek a hibák több helyen meg­mutatkoznak, de elsőnek Pécsi elvtárs, a keceli pince vezetője beszél róluk. Mint felelős pince­vezető, nemcsak az adminisztrá­ciós munkát végzi lelkiismerete­sen, hanem a papirokon, a szá­mok mögé néz, következtetése­ket, tanulságokat von le belőle. Tapasztalatai azonban kevés esetben érvényesülnek, ha arról van szó, hogy ahhoz megyei köz­pontjának segítsége szükséges. Ezt bizonyítja az a vita is, mely ottartózkodásunk során kipat­tant. PÉCSI ELVTÁRS többek kö­zött helytelenítette a pénzzel való, kevéssé takarékos gazdál­kodást. Említette például, hogy a vállalat célgazdaságaiba ér­kező trágyát — mivel fogatere­jük csak kevés van, nem tud­ják az állomásról elszállítani. Ezért a vasút többszázforintos kényszerkirakodási költséget számol fel a vállalatnak. — Pedig mindezt elkerülhet­nénk, ha fogadnánk egy fuva­rost, aki 50—60 forintért lebo­nyolítaná ezt a fuvart. így vég­tére a fuvarért is fizetnünk kell — s mivel a Belsped napokig késik a fuvar lebonyolításával, egy-egy ilyen alkalommal mi fi­zetünk súlyos százasokat, — feleslegesen pocsékoljuk az ál­lam pénzét. Súlyos probléma ez, nemcsak a keceli pincészeté, hanem — mint a vállalat megyei kikül­dötte, — Hosszú elvtárs mond­ja, — élesen vetődik fel ez a kérdés a megye területén lévő, összes pincészeteknél. Mégis, mikor tanácsadásról van szó, semmi egyébre, csak a minisztériumi utasításra és an­nak megmásíthatatlanságára tud hivatkozni Hosszú elvtárs is, és ezzel e körül a téma körül egyelőre sikerül is a vitát elvág­ni. Ezután újabb vitatható kér­dések kerülnek felszínre a lét­szám körül. A keceli borpincészetnek négy átvevőhelye van. Valamennyi más-más községben. Köztudo­mású, hogy minden átvevőhely­re legalább egy pénztárosra, to­vábbá egy ellenőrre szükség van. Erre a munkára jelenleg egy em­bere van Pécsi elvtársnak és az idényre »-két és fél emberre ka­pott létszámkeretet.« Most csak az a kérdés, hogy a felelős pénztárosi munkát négy helyen hogy ossza meg két és fél ember között? TANÁCSOT KÉR, de ismét a minisztériumi utasításra való hi­vatkozás a válasz. Kivezető útat Hosszú elvtárs sem tud mu­tatni, — hisz ez »nem az ő fel­adata..« Pedig, ha már kijött, a segítsé­get elfogadná Pécsi elvtárs is, és hasonlóképpen a többi felelős pincevezető. Nem látogatókra, lelkiismereti kérdéseket elaltató emberekre van szükségük a me­gyei központtól, hanem tényle­ges segítségre. EZT FELTÉTLENÜL figye­lembe kell venni, ha a vállalat el akarja érni, hogy jobban gazdálkodjon, jobban takarékos­kodjon az állam és a nép pén­zével, hogy eredményesebb munkát végezhessen.-- - - !■ — - - - Vasárnap hős bányászainkat ünnepelte az Minden év szeptemberének első vasárnapján a bányászain­kat köszönti a dolgozó magyar nép. Vasárnap ünnepeltük a negyedik bányásznapot. A pécsi bányászok az ünnep előestéjén a város valamennyi bányakerü­­tetében fellobogtatták a fáklyá­kat. Egyenruhás bányászok kö­szöntötték felvonulással a bá­nyásznapot. A Mecsek festői völgyeiben megbúvó bányászte­lepeken ezen az estén fellobo­gózták a házakat is. Az ünnep reggelén a bányászkerületekben a nagymultú zenekarok mu­zsikájára ébredtek az emberek. A pécsi bányászokhoz Farkas Mihály elvtárs, a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Veze­tőség titkára beszélt. Beszédé­ben hangoztatta, hogy a bánya­ipar vezetőinek és dolgozóinak össze kell fogniok, helyre kell állítaniok új életünk fontos front­szakaszán, a szénbányászatban a szilárd, megingathatatlan munkafegyelmet, ügy kell dol­goznunk a szénbánvászatban­hogy megteremtsük az ország számára szükséges széntartalé­kot, amellett, hogy biztosítjuk az elegendő szénmennyiséget a mindennapi szükséglet kielégí­tésére. Nem szabad megismét­lődnie annak, ami a múlt télen volt. A dorogi bányászok a József Attila-kultúrotthon előtt ünne­peltek. Az ünnepi beszédet Ács Lajos elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára mondotta, aki hangoztatta, hogy csökkenteni kell a hivatali apparátus felduz­zadt létszámát, fozokni kell a takarékosságot a gazdasági élet minden területén. A dorogi trösztnél azért vannak bajok a széntermeléssel, mert a bánya­üzemekben nem jó a vezetés. A vezetők nem jól irányítják a dolgozók munkáját és ellentétes utasításokat adnak. Ennek ered­ménye, hogy a jó vájárok is rosszul keresnek, elkívánkoznak a dorogi üzemekből. Tatabányán az ünnepi nagy­­cvülésen több, mint 20 ezer dolgozó vett részt. A bányász­napi nagyggyűlésen Hidas Ist­ván elvtárs, nehézipari minisz­ter mondott beszédet. Többek között arról beszélt, hogy a ma­gyar szénbányászat a jelentős fejlődés ellenére nem tudta ki­elégíteni az ország szénigényét. A széntermelési tervek teljesí­tése nélkül megnehezül a párt politikájának, a kormány­­programmnak megvalósítása, dolgozó népünk életszínvonalá­nak emelése. Ezután meleg szavakkal méltatta a tatabányai és az oroszlányi bányászok ki­emelkedő munkáját, akik min­den hónapban teljesítették ter­vüket és az elmúlt szombatig több, mint 100 ezer tonna szenet adtak terven felül az országnak. Komló, a szocialista bányász­­város ünnepségei díszfelvonu­lással kezdődtek. Az ünnepi me­netben táblákon nagy betűk hirdették, hogy a szeptember 4-i ünnepi műszakon a komlóiak 788 tonna szénnel csökkentet­ték adósságukat. Az ünnepségen Mekis József elvtárs, a SZOT A kiskunfélegyházi járás versenykihívása A kiskunfélegyházi járás községeiben a termelési és az ál­landó bizottságokkal megbeszélték az őszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzésének lehetőségeit. A megbeszélések eredményeit összegezve a járási tanács mezőgazdasági osztálya a dolgozó pa­rasztok javaslatait és vállalásait figyelembevéve, a következőket határozta el: A talajerő növekedése érdekében a szántóterület egyötöd ré­szét letrágyázzák. A járás egész területén a termelési bizottságok közreműködésével udvarszemlét tartanak, hogy az összes trágya­készlet az őszi mélyszántással egyidőben ki legyen hordva. A Járás egész területére biztosított 2400 mázsa nemesített búzát, 2436 mázsa nemesített rozsot és az 1100 mázsa nemesített ósziárpát a rendeletben megállapított határidőre a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok között kiosztják. Legkésőbb szeptember 15-ig a vetésre szánt összes vetőmagot tisztítják. Az őszi takarmány­­keveréket, a rozsosbükkönyt szeptember 15-ig, az ősziárpát és a rozsot szeptember 20-ig, az őszibúzát október 20-ig elvetik. Az állatállomány takarmánybázisának biztosítására a járás silózási tervét november 10-ig 100 százalékig teljesíti. A mélyszántást november 20-ig elvégzik a járás területén. A vállalások teljesítése érdekében a szakemberek bevonásá­val parasztgyűléseket tartanak, valamint kisgyűléseken szakmai felvilágosításokkal is segítik az őszi munkák sikeres elvégzését. (Szerkejtdúséqiuik postájából Üdülés alatt új erői gyűjtöttünk további munkánkhoz A közelmúltban nagy öröm ért engem is. A Kiskunhalasi Baromfi­­feldolgozó Vállalat ve­zetősége üdültetésre javasolt. A múltban er­ről álmodni sem mer­­tem. Ez alkalommal a dusnoki Víziszár­­nyastelepről nemcsak én üdültem Balatonal­mádin, hanem Illés Pálné, Patyi Jánosné és Facskónéj akik ré­gi üzemi munkások, de még ilyen szép helyen egyikük sem üdült.­­üdülésünk alatt kitűnő ellátásban részesül­tünk. Két liét alatt 5 kg-ot híztam. Kipihen ten, frissen térünk vissza munkahelyünk­re. Uj eröveh lelkesen fogtunk a munkához, feladataink sikeres végrehajtásához. Sereg Esztert Dusnokj Víziszárny astelep. Egészséges, rendezett parkokat kérünk! Kiskőrös dolgozóinak már régi kívánsága egy rendezett park létrehozása. Erre azért van szükség, mert a Petőfi-parkban elhe­lyezett tíz pad kevésnek bizonyul. A dolgozók szeretnék, ha végre rendeznék a Petőfi-parkot. Több padot állítanának fel és a parkot virágokkal ültetnék körül. Helyes lenne, ha a Luther-teret is ren­deznék a dolgozók pihenésére. A parkok rendbehozatala gyerme­keink életét is vidámabbá tenné. Egészségi szempontból pedig mérhetetlen kincset jelentene számunkra ez a gondoskodás. Re­méljük, az illetékes szervek a dolgozók ezirányú kérését is tel­jesítik. Jeszenszky Ferencné, Kiskőrös. A bácsbokodi gépállomáson fordítsanak nagyobb gondot a dolgozók üdültetésére A bácsbokodi gépállomáson könnyen találhatunk élenjáró dolgozókat. Sajnos, a vezetőség egyet sem javasolt üdülésre. Igaz. mindig sok volt a munka, de az üdültetésre is jutott volna idő. Juhász elvtárs, a gépállomás igazgatója, mindig egyet hangoz­tat: '»első a termelés«. Ebben a dolgozók is egyetértettek vele. Azonban a nagy termelési lázban elfeledkezett a dolgozók üdül­tetéséről. A többi mezőgazdasági dolgozókhoz hasonlóan a bács­bokodi gépállomás dolgozói is szerettek volna az ország legszebb üdülőhelyein pihenni. Erre a múltban úgy sem volt lehetőségük. Pártunk és kormányunk ezt a jogot biztosította minden becsü­letes dolgozónak. Ezért jogosan élni is akarnak ezzel a jogukkal. TÓTH ANDRÁSNÉ, Kecskemét Vaskút község pénztakarékossági kezdeményezésének eredményei A vaskúti dolgozó parasztok kezdeményezése nyomán indult pénztakarékossági mozgalom ország elnöke mondott ünnepi beszé­det. Hangsúlyozta, hogy dolgozó népünk elvárja a bányászoktól, hogy olyan munkát végezzenek, amely méltó hírnevükhöz és amire kötelezi őket a bányász­becsület. Az ország egész területén vi­dám, jókedvű ünnepségek zaj­lottak le mindenütt, ahol bányá­szok fejtik a szenet, hozzák fel­színre az ércet, termelik ki az olajat, robbantják a követ. Akik adósai a hazának, ezen az ün­nepen fogadalmat tettek az adós­ság letörlesztésére, terveik tel­jesítésére. Időjárásieientés Várható időjárás kedden es­tig: felhőátvonulások, több he­lyen, elsősorban nyugaton zá­poreső, zivatar. Mérsékelt, időn­ként élénk délnyugati, nyugati szél, a meleg idő tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek kedden reggel: 13—16, délben nyugaton 25—28, keleten 28—31 fok között. (MTI! eredményeit most értékelték. Megállapították, hogy a nagy­sikerű kezdeményezéshez va­lamennyi megye, mintegy 2200 község, 50 város csatlakozott; Ezeken a helyeken mintegy 40 ezer új betétkönyvet váltottak, s nem egy községben valóban van minden háznál takarék­­betétkönyv. A betétkönyvek számát és az átlagbetét nagysá­gát tekintve a mozgalomban a legszebb eredményt a következő községek érték el: első Halászi község, ahol 4j22 lakóház van és 820 betétkönyvet váltottak, má­sodik a zalamegyei Kútfej köz­ség, ahol 112 lakóházra 223 be­tétkönyv jut. A kezdeményező Vaskút község a harmadik he­lyezést érte el azzal, hogy a falu 1138 lakóházban 1440 betét­könyv van. A takarékossági mozgalomban részvevő 50 város közül első Sztálinváros, második Székesfe­hérvár, és harmadik Pécs. A megyék közötti versenyben Csongrád megye az első. A versenyben legjobb helyezést el­ért községek, városok és me­gyék legjobb takarékossági aktí­vái jutalmat kapnak. A jutalma­kat e hónap közepén adják át, IMTIj

Next

/
Oldalképek
Tartalom