Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-28 / 229. szám

Egyre több kívülálló veszi útját a kunfehértói termelőszövetkezetek felé KUNFEHÉKTÓN a Vörös Hajnal tsz ezelőtt két héttel megkezdte az őszi vetést. Eddig földben van 40 hold rozsunk, 30 hold ősziárpánk, amely már zöl­déi is. Rozsból és ősziárpából is 25—25 holdat vetettünk kereszt­­sorosán. Mi már a tavalyi ta­pasztalatokból tudjuk, hogy a keresztsoros vetés legalább 2 mázsával magasabb termést ad. Tagságunk látja, hogyha jól dolgozik és alkalmazza a bevált termelési módszereket, — meg ás van az eredmény. Legjobö bizonyíték erre az idei év. GABONÁBÓL az idén 5.30 kilogrammot osztottunk munka­egységenként s az állam iránti kötelezettségünket is teljesítet­tük, kifizettük a gépállomást. Kukoricából is 35 mázsát vá­runk holdanként, mert négyze­tesen vetettük, géppel kapáltuk keresztben-hosszában s meg­mentettük a gaztól. Tavaly nem kapott kukoricát a tagság, de üdén legalább 5 kilogrammot osztunk munkaegységenként. A SZÖVETKEZET munkáját figyelemmel kísérik az egyéni gazdák és az állami gazdaság dolgozói is. Nap, mint nap jön­nek a kívülállók belépési kére­lemmel. Szeptember 6-án, az el­múlt taggyűlésen két családot vettünk fel, amely 5 fővel lé­pett be. Ifj. Szabó Ferenc a fe­leségével jött közénk. Eddig a magtermeltető gazdaságban dol­gozott, mint kocsis. Figyelte a szövetkezetét, több tsz-tagtól ér­deklődött a jövedelem felől. — Igaz, nem nagyon kellett neki nyomoznia, mert szülei, sógorai mind a tsz-ben dolgoznak s lát­ja, hogy azok jobban tudnak gyarapodni: házat, kerékpárt tudnak vásárolni. Ű pedig a ha­vi fizetést minden hónapban el­költi élelemre és év végén nincs semmi jövedelme, nincs teli a kamra. Szüleinél, rokonainál pedig 25—30 mázsa gabona, 10 mázsa burgonya és sok egyéb tölti a kamrát, alig lehet bénne mozogni. UGYANÍGY vélekedik Dej­­cingel Mátyás is, aki szintén a családjával lépett be. Ö egyéni­leg gazdálkodott eddig, de ugyanazt látta, mint Szabóék: a szövetkezetbén több a jövede­lem, jobban él a család. Az idei munka jó megszerve­zésével azt is elértük, hogy akik a tavasszal benyújtották a kilé­pési nyilatkozatot, — azok is visszamaradnak, mert őket is meggyőzték az eredmények a szövetkezeti út helyességéről. A BÉKE TSZ-BEN ugyanazok az eredmények tükröződnek, mint a Vörös Hajnal-ban. Itt is az olyan kiváló tagok lendítik előre a tsz-t, mint Juhász La­jos, Kőnyig János, Kiss Imre, Kovács B. Sándor, Bereczi Benő és Gizella, akik minden munká­ból kiveszik részüket s nem riadnak vissza a nehézségektől sem. A rozs- és ősziárpavetést ők is befejezik a héten. A nyá­ron 30 holdat megtrágyáztak. ENNEK A szövetkezetnek jó munkájára is felfigyelt az egész környék. Az elmúlt taggyűlésen ide is felvettek egy családot: Mércéi Lászlóékat. Eddig a ha­jósi tsz-ben dolgozott,, de elé­gedetlen volt az ottani szerve­zetlenséggel. — NEM igaz, hogy nem jó a szövetkezeti élet. Igenis jó, csak helyes irányítás és a tagság ösz­­szefogása kell hozzá, úgy, mint ebben a csoportban látom. Mert a vezetés igen erősen megszab­ja az eredményeket, a tagság jövedelmét «— mondja Mércéi László. Lapostyán Ferenc, agronómus. Gyorsítsuk meg az őszi mezőgazdasági munkát Hűvösebbre fordult az idő, mely ismét arra figyelmeztet, hogy az őszi mezőgazdasági munkák nem tűrnek halasztást. A tervteljesítési százalékokat vizsgálva azonban megállapít­ható, hogy a munkákban min­den téren lemaradás van, amely máris veszélyezteti jövőévi ter­mésünket. Különösen a talajelőkészítés­nél és a vetésekben mutatkozik komoly elmaradás. A tavaly időben végzett őszi vetés ebben az évben is jóval több termést adott, mint a késeiek. Ez álta­lános tapasztalat, melyből az idén is okulnunk kell. Rendkívül fontos az őszi veté­sek talajelőkészítése. A jelen­legi szárazság ellenére is bizto­sítani kell a lehető . legjobban ülepedett, jó szerkezetű mag­ágyat. A munkagépek, eszközök megválasztásánál a talajelőké­szítés módját minden esetben úgy kell meghatározni, hogy al­kalmazásukkal a legideálisabb vetőágyat, kapjuk. A rozs, ősziárpa és takar­mánykeverék vetése mór igen sürgős. Megyénkben jó termé­sekre az elővetemények helyes megválasztása, a szerves- és műtrágyázás, jó talajelőkészítés mellett csak akkor számítha­tunk, ha a vetést időben elvé­gezzük. Jelenleg az őszi vetéseket leg­jobban teljesítő kiskunfélegy­házi, kiskőrösi járások, továbbá Kecskemét város eredménye is 50 százalék alatt van. A kalo­csai, bácsalmási és kunszent­­miklósi járások a rozs és őszi­­árpa vetését együttesen még 10 százalékra sem teljesítették, sőt rozsból 1—2 százalék között tar­tanak. Ez a körülmény súlyosan veszélyezteti elősorban a járás, de az egész megye őszi vetés­tervének teljesítését, a jövőévi kenyerünket. Őszi kenyérgabonáink tekin­télyes részét a most lekerülő kapósok után fogjuk elvetni és ez a tény a betakarítási mun­kák feltétlen gyorsítását köve­teli meg. Bár a jelenlegi idő­szak a betakarításhoz kedvező, mégis, e téren is általános le­maradás van. Különösen a kukorica betaka­rítása lassú ütemű. A viszonylag jobban teljesítő kecskeméti és kiskunfélegyházi járások terü­letén is alig törték le a kukori­ca 20 százalékát. Rendkívül nagy lemaradás van a kiskun­­halasi és bajai járásokban. Ter­mészetesen a kukorica--betaka­rítása csak akkor tekinthető be­fejezettnek, ha a szár ietakarí­­tása is megtörtént. Feltétlenül gyorsítani kell a burgonya és napraforgó szedé­sét, különösen ott, ahol a leta­­karítás után őszi vetés kerül a földbe. Az őszi vetések időben való befejezése, továbbá a munka­­torlódás elkerülése végett nincs vesztegetni való idő: A késleke­dés egész népgazdaságunknak nagy károkat okozhat. Gyorsít­suk tehát a munkát minden te­rületen, hogy ezzel teremtsük meg alapját jövőévi nagyobb termésünknek. Bene András. ^DözsjöLú oápúiahpák !leltje ti a nép izúeíjús fiai Sokaknak él még az emlékezetében a ré­gi bajai törvényható­sági bizottság lélekte­len, zsaroló munkája. A hatalmas méretű ta­nácskozóterem falairól a múlt aranykeretbe vont »nagyságai« ár­gus szemekkel figyel­ték kései utódaik munkáját, — ha ugyan munkának lehetett ezt nevezni. A délutáni szendergéseket, a jóízű adomázgatást. Unot­tan hallgatták a napi­rendi pontokat s csu­pán csak akkor mutat­tak nagyobb érdeklő­dést, ha saját érde­keik megvédéséről volt szó. Hetven tagja volt a törvényhatósági bi­zottságnak. Bank­­igazgatók, ügyvédek, nagykereskedők, föld­­birtokosok, ' kupecek, kulákok. Jól megértet­ték egymást, hiszen azonosak voltak érde­keik. Bessenyői Miklós, bankigazgató volt a pénzügyi bizottság el­nöke. A költségvetés­nek azokat a pontjait, melyek a város perem­részének salakozását, vagy egy új kút léte­sítésével az ivóvízellá­tást akarta megjavíta­ni, « oktalan pazar* lásnak minősítette. De annál erőteljesebben védte a bajaszentist­­váni út aszfaltozását, mert kebelbarátja, Hárs Richárd, a kalo­csai érseki uradalom erdőigazgatója is ezen az útvonalon lakott és már annyiszor panasz­kodott a por miatt. A régi törvényható­ság tagjainak kisebb gondjuk is nagyobb volt, semhogy a dol­gozók ügyével törőd­tek volna. Nagy több­ségükben vagyonuk, hivatali állásuk juttat­ta a városatyasághoz. Névleg, — hogy a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is meg­maradjon — a 70 tör­vényhatósági bizottsá­gi tagból 28 tagot vá­lasztottak a különböző bizottságokba, de a jegyzőkönyvek tanú­sága szerint a 28 tag­ból jó volt, ha kettő, három részt vett a munkában. A városatyaságot nem tartották össze­­egyeztethetőnek azzal, hogy a dolgozók ügyes­bajos dolgait is elin­tézzék. Süketeknek bi­zonyultak a panaszok iránt. Munkájukról nem adtak számot vá­lasztóiknak, mert ak­kor kiderült volna gaz­ságuk. A törvényhatósági bizottság rossz szelle­mének még az emlékét is kiseprűzte a tanács­választás. Az első vá­lasztáskor 91 tanácstag látott munkához, akik a város felemelkedésé­nek aktív munkásaivá váltak. Fáradhatatla­nok voltak a dolgozók ügyes-bajos dolgainak intézésében. Mind a 91 megválasztott tanács­tag részt kért a külön­böző bizottságok mun­kájából. Tevékenysé­gük nyitott könyv lett, melyből mindenki ol­vashatott. Negyedévenként ta­nácstagi beszámolókon adtak számot mun­kájuk eredményeiről. A rendszeresített tanács­tagi fogadónapokon tü­relmesen és sok segí­­teniakarással hallgat­ták. a dolgozók pana­szait, melyet a végre­hajtó bizottsághoz to­vábbítottak. Havonta átlagosan 25—30 pa­nasz elintézését segítet­ték elő. A tanács munkájá­nak eredménye, hogy az elmúlt négy év alatt hatalmasat fejlődött a város. Közel 50 mil­lió forint értékű beru­házással gazdagodott. Feltöltöttek a Petőfi­­sziget egy részét, kikö­vezték a Rókus-utcát, újabb parkokat létesí­tettek, egy bölcsőde, játszóterek, népfürdő épült. Négy év alatt csak járdák építésére, rendbehozására 156.000 forintot fordítottak. Egy új gyógynövénytelep létesítésére 260.000 fo­rintot, 250.000 forint költséggel a közvilágí­tást bővítették. Va­lamennyi beruházás a város lakóinak érdeké­ben történt. A régi törvényható­ság munkájával szem­ben a tanács tagjai te­vékeny harcosai a város további fejlődé­sének. Annak a bi­zalomnak képviselői a tanácsban, mely a sza­vazatokon keresztül fe­léjük áradt. Munkáju­kat nemcsak a dolgo­zók becsülik és támo­gatják, de a magas kormánykitüntetésben is megmutatkozik. A bajai tanácstagok kö­zül kilencen megérde­melt kitüntetésben ré­szesültek, mely szin­tén azt bizonyítja, hogy a tanács tagjai egybeforrva a város dolgozóival, eredmé­nyes munkát végeztek. Gyorsítsuk meg a kapások begyűjtését A MEGYEI BEGYŰJTÉSI Hivatal értékelte a kapások be­gyűjtését. Mind az értékelés, mind az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy még nagyon sok a tennivaló ezen a téren. A bajai járásban, ahol az ezévi időjárás különösen kedvezett a kapásoknak — s a földek is itt a legjobb minőségűek —- a leg­nagyobb lemaradás mutatkozik. A bajai járás ugyanis utolsó a megye valamennyi járása között a kukorica és a burgonya be­gyűjtésében. Hasonlóan gyenge eredményeket mutat fel a nap­raforgó és burgonya begyűjtésé­ben a kecskeméti járás. AZ ÉRTÉKELÉS alapján a járások rangsora a következő: KL KORIC ABEGYÜ JTÉSBEN; 1. kiskunfélegyházi járás, 2. kecskeméti járás, 3. kunszent­­miklósi járás, 4. kiskőrösi járás, 5. kiskunhalasi járás, 6. duna­­vecsei járás, 7. kalocsai járás, 8. bácsalmási járás, 9. bajai járás. NAPRAFORGÖBEGYÜJTÉS­­BEX: 1. kunszentmiklósi járás, 2. bácsalmási járás, 3. dunave­­csei járás, 4. kiskunfélegyházi járás, 5. kiskunhalasi járás, 6. bajai járás, 7. kalocsai járás, 8. kecskeméti járás, 9. kiskőrösi járás. A BURGONY ABEGYÜ JTÉS­BEN: 1. bácsalmási járás, 2.­­kiskunhalasi járás, 3. dunave­­csei járás, 4. kiskőrösi járás, 5. kalocsai járás, 6. kiskunfélegy­házi járás, 7. kunszentmiklósi járás, 8. kecskeméti járás, 9. ba­jai járás. A Megyei Begyűjtési Hivatal az értékelés elkészítésénél a já­­i'ási begyűjtési hivatalok heti. illetve napi jelentéseit vette fi­gyelembe, Egy népfrontbizottsági tag munkában Nagy kitüntetés, ha valaki kiérdemli az egész község bi­zalmát. Ilyen kitüntetés érte Király Imre bátmonostori egyénileg dolgozó parasztot, amikor a helyi népfront-bizottság tagjává vá­lasztották. Az igaz, hogy a munkában eddig is mindig az elsők között volt, példát mutatott a beadásban, mindig rendszeresen, idejében fizette ki adóját. Mindezek egyébként is alkalmasak arra, hegy kivívják az emberek megbecsülését. így esett meg aztán, hogy amikor a nagygyűlés a népfrontbizottsági tagnak válasz­tandó jelölteket mérlegelte, Király Imre személyében egyhangú volt a választás. A jövőesztendei termés alapja a jó őszi talajmunka, a meg­felelő magágy elkészítése. Király Imre is a jövőévi többtermésért fáradozik. Igyekszik utánpótoini a föld táperejét, kihordta már a trágyát a földjére. Fontosnak tartotta azt is, hogy megfelelő minőségű vetőmagot vessen. Nem is árt, ha meghatározott időkö­zönként nemesített vetőmagra cseréljük a gabonatermés egyrészét — ez az elve. Az állam segítségének az igénybevétele magasabb termésered­ményeket biztosít, nemesebb, jobb minőségű gabonatermést. A személye iránt megnyilvánuló egyöntetű bizalmat Király Imre igen nagy megtiszteltetésnek érzi. Úgy gondolja, hogy eddigi példamutató munkáját további jó munkával kell tetéznie. — Azt akarom az idén bebizonyítani — mondotta, — hogy Olcsóbban is tudunk termelni. Csak észszerűbben és jobb beosz­tással kell a gazdasági munkákat végezni. Úgy van ez, akárcsak az ipari termelésben. Ha az üzemben a gépek üresen járnak, az anyagpocsékolást jelent és alapos ráfizetést. Ha mi, parasztembe­rek rosszul készítjük el a jövőévi termés ágyát, gyengeminőségú vetőmagot vetünk a földbe, vagy elmulasztjuk a legfontosabb agrotechnikai eljárásokat, például nem csávázzuk a vetőmagot, ez ugyanolyan pazarlás és a végén fájdalmas ráfizetés, hiábavaló munka, mintha az üzemben üresen forognak a gépek. Király Imre bátmonostori dolgozó paraszt, a helyi népfront­bizottság tagja arra tanítja dolgozó társait, hogy minden me­zőgazdasági munkát idejében, megfontolt alapossággal kell elvé­gezni, ha azt akarjuk, hogy bő termést takarítsunk be, Népnevelők DUNAVECSE község dolgozó parasztjainak jövedelme a kor­­mányprogramm óta megsokszo­rozódott. Többet költenek ruhá­ra, cipőre, s emellett még marad pénz mezőgazdasági gépek vá­sárlására, ami szükséges ahhoz, hegy többet és jobban tudjanak termelni. • MOST a békekölcsönjegyzés napjaiban a község népnevelői bekopognak a paraszt családok­hoz és beszélgetnek sok minden­ről, többek között arról, hogyan használja fel államunk a dolgo­zók forintjait. VANNAK AZONBAN a gaz­dák közül olyanok, akik a jövő terveihez még szűkmarkúan kí­vánnak hozzájárulni. Pedig, hogy jobban élnek dolgozó pa­rasztjaink, azt számos példa bi­zonyítja. A községi földműves­szövetkezet textilüzletének bolt­vezetője örömmel beszél arról, hogy havonta 200—250.000 fo­rintot forgalmaz az üzlet. A fér­fi bakancsokból 20—23 pár is elfogy 255—265 forintos árban. Kelendő cikk a gyermek gumi­csizma. Naponta 8—10 pár kel el. A hetipiaci napokon 18.000 forint értékben vásárolnak tex­tilárut a község dolgozó paraszt­jai. Más napokon 5—8000 forint az az összeg, amiért a dolgozó parasztok textilt, cipőt, haris­nyát, gyermekmackót vásárol­nak. E példák is mutatják, hogy a községben hogyan válto­zott meg az élet. A VASÜZLETBEN sem pa­naszkodik a boltvezető. Bár­merre tekintünk, új mezőgazda­­sági kisgépeket látunk. Van is nagy keletje. Az idén 6 vetőgép kelt el, darabonként 4000 forint értékben. 15 új eke szánt most már a dunavecsei határban, 10 kapálóeke is megtalálta gazdá­segítségére ját. A magtakaró-boronákból is 10 darab került ki az üzletből. SZÁMOS egyéb apró mező­­gazdasági gépet vásároltak a község dolgozó parasztjai közel 60.000 forint értékben. AZ ŐSZI szüreteléshez már eddig 6 dolgozó paraszt vásárolt szőlőprést. A szőlőprés ára 2000 forint. Ezenkívül még ezévben 50 darab kerékpárt 40.000 forin­tért, 8 darab motorkerékpárt 55 ezer forintért, 20 darab rádiót, 4 darab fürdőkádat, 17 pár ló­szerszámot vásároltak a község dolgozói. »Békekölcsön-kifizetés itt« —* hívja fel a figyelmet az Orszá­gos Takarék Pénztár helyi fiók­jának ajtaján elhelyezett fel-: írás. örömmel újságolják az ott dolgozók, hogy július 12. óta. 32.732 forintot fizettek ki a dol­gozó parasztoknak nyeremény* kötvényükre. A KALOCSAI Paprikabevái­­tónál kocsi kocsit ér az idei ter­mésű paprikával megrakva. Né­melyik kocsin 10 mázsa idei tér* mésű pirospaprika van. A dol­gozó parasztok közül Jelenovics István, bátyai lakos az első pap­rikaszállítmányért 1893 forintot kapott. Ugyanakkor Jértó Ba­lázs 1600, Haszán István 1460, Molnár Simon 1380, Vida Szabó Pál 1370 forintot vett fel a vál­lalat pénztárából. Időjárásielent és Várható időjárás kedd estigs felhőátvonulások, többfelé • futó záporeső. Időnként élénk nyu­gati-északnyugati szél. A hő­mérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek kedden; reggel 8—11, délben 17-^fok koziíM» (MTI! ^ •

Next

/
Oldalképek
Tartalom