Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-01 / 206. szám

A POLITIKAI MUNKA FOKOZÁSÁVAL NÖVELJÜK FELADATAINK TELJESÍTÉSÉT A bajai járási pártaktívaériekezlet A BAJAI JÁRÁS legtevéke­A párizsi szavazás első nyugati visszhangja nyebb kommunistái a járási párt-végrehajtóbizottság hívásá­ra aktívaértekezietre jöttek ösz- eze. A beszámolót Varga An'al elvtárs, a párt-végrehajtóbizott­ság titkára tartotta. A járás mezőgazdasági jelle­gű, így a beszámoló és az ezt követő vita is elsősorban a me­zőgazdasággal, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének felada­taival foglalkozott. A beszámoló visszapillantást vetett az eddig végzett munka eredményeire, az életszínvonal növekedésére, a párt- és kormány ha tároza'oa nyomán megmutatkozó terme­lési kedvre. A most következő őszi munka során leszögezte: -érvényt kell szereznünk a vetési munkálatoknál annak a helyes elvnek, hogy kenyérgabo­náink a legjobb talajba kerülje­nek és a vetésre kijelölt ía'a- jokról mielőbb takarítsuk be az őszi kapásokat.« A PÁKTAKTIVAÉRTEKE£­LET külön nyomatúkkal foglal­kozott a termelőszövetkezetek megszilárdításával. A jó és he­lyes módszerek alkalmazása nem egy szövetkezetben, így a csátaljai Budai Nagy Antalban is bebizonyította, hogy alkalma­zásukkal magasabb terméshoza­mot lehet elérni. A termelőszö­vetkezetek erősödése, a mező- gazdasági szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényének biztosí­tása fontos tényezője, fegyvere a munkás-paraszt szövetség to­vábbi megerősödésének. Ezért fokozottabb segítséget kell nyúj­tani a gyengébb termelőszövet­kezeteknek, mint a bácsbokodi Uj Otthonnak, a bátmonostori Uj Barázdának. A termelőszövetkezetek to­vábbi megszilárdítása megköve­teli a szövetkezeti demokrácia betartását is. Ezen a téren van még tennivaló. A hercegszántói Felszabadulás vezetősége a tagok tudta nélkül vontatót rendelt, a csávolyi Haladásban á vezetőség a tagság tudta nélkül a már fo­lyamatba tett építkezéseket be­szüntette. A járás termelőszövetkezetei­nek megszilárdítása mellett azonban foglalkozni kell az egyéni parasztgazdaságok ter­méseredményeinek emelésével is. Fel kell karolni kezdeménye­zéseiket. A BESZÁMOLD kitért a ter­melőszövetkezetek és gépállo­mások viszonyára is. Sok még a hiba, sok még a követelni való, A gépállomások érezzék erköl­csi kötelességüknek a termelő- szövetkezetek politikai és anyagi megerősítésében való maximális PÁRIZS (MTI) Amidőn a francia nemzetgyűlés hétfő esti drámai ülésén a zsúfolásig meg­telt ülésteremben Le Troquer el­nök bejelentette a szavazás ered­ményét, amely szerint a nem­zetgyűlés 319 szavazattal 264 el­lenében megszavazta a • »vita előtti halasztó határozatot« és ezzel visszautasította az EVK ratifikálásáról szóló törvén vja­vaslatot, az EVK-t ellenző kép­viselők hatalmas tapsviharba törtek ki, majd elénekelték a francia nép nemzeti himnuszát, a Marseillaise-t. Az MRP kép­viselők és az EVK más hívei tehetetlen dühükben elkezdték padjaikat csapkodni. A Marseil­laise szárnyaló hangjai azonban elnyomták az MRP képviselők okozta lármát, kotftmunisták és szocialisták, radikálisok., függei­részvételüket, mert csak az együttműködés biztosíthatja a gépállomások megbecsülését. A beszámoló a továbbiakban megemlékezett a cséplésről, be­adásról is. A gabonabeadásban a járás augusztus 14-re teljesí­tette tervét. A járás beadásban élenjáró községei Bácsszent- györgy, Vaskút, Csávoly, Bács- bokod. Énnek ellenére hiba van az állampolgári fegyelem betar­tásában. Lemaradás mutatkozik a III. negyedévi adófizetés tel­jesítésében. Az állat- és állati termék beadásában is szükség van a felvilágosító munka fo­kozására. Erőteljes harcot kell indítani a hamis jósok ellen, akik helytelen értelmezést igye­keznek elhinteni a dolgozó pa­rasztság soraiban a munkás­paraszt szövetségről. RÉSZLETESEN foglalkozott a beszámoló a pártépítés és a pártpolitikai munka kérdéseivel. Arra kell törekedni, hogy tovább erősödjön a kolje'ktív vezetés, a határozatok meghozatalában, azok végrehajtásában mind erő­teljesebben érvényesüljön a kol­lektív vezetés tapasztalata, sokoldalúsága. — Ä kolleit- tív munka, a kollektív veze­tés megnemértéséből fakad, hogy az alapszervezeteknél a pártélet, a pártmunka iránt bi­zonyos közömbösség mutatkozik. Ezt mihamarabb fel kell szá­molni, mert hiszen a pártegység erősödése, alapja annak a népi összefogásnak, mely nélkül az új szakasz politikáját nem le­het végrehajtani. A beszámoló rámutatott míg a tömegszervezetek munkájára, a tömegkapcsolatok kiszélesíté­sének szükségességére, az elkö­vetkezendő tanács válasz tájük politikai jelentőségére és meg­szabta a pártaktíva előtt álló feladatokat: a munkás-paraszt szövetség további megerősítését, az állampolgári kötelezettség megszilárdítását, az őszi munka: betakarítás, szántás-vetés határ­időn belüli elvégzését, az állat­tenyésztés fejlesztését, a terme­lőszövetkezetek további megszi­lárdítását, a gépállomások mun­kájának megjavítását és mind­ezek alapfeltételéül a pártegy­ség, a párt vezető szerepének biztosítását, a tömegkapcsolatok további elmélyítését. A HOZZÁSZÓLÁSOK a be­számolót tovább mélyítették. — Kulik Imre (Gara) felhívta a figyelmet, hogy a jó tervkészí­tés, a gépállomás és a tagság együttes jó munkája biztosít­hatja csak a többtermésre való igyekezetét. A főprobléma, a ga­bonakérdés megoldása mellett lenek és volt gaulleisták, mind­azok a képviselők, akik nemet mondtak az EVK-ra, egy szívvtl- lélekkel harsogták a francia nép diadalmas himnuszát. Velük együtt énekelt Mendes-France és a kormány többi tagjai is. Az MRP képviselők és társaik egymásután kullogtak ki az ülésteremből: a diadalmas erő­vel feltörő Marseillaise kiker­gette őket. Kisvártatva azonban ismét visszatértek, élükön Paul Reynaud-val és Georges Bi- dault-val. (Bidault ez alkalom­mal mutatkozott első ízben a ratifikációs vita megkezdése óta), Paul Reynaud a szónoki emelvényre lépett és a képvise­lők tiltakozása ellenére beszélni akart. Többször is . nekikezdett beszédénék, de szavait mindun­talan elnyomta a képviselők tii­azonban egy pillanatra sem sza­bad megfeledkezni áz állatte­nyésztés fejlesztéséről sem. — Gombor István éppenúgy, mint Végső Sándor a csátaljai és ba­jai gépállomások hibáiról be­széltek. Gombor István a csát­aljai gépállomás rossz munkája kapcsán rámutatott, hogy annak egyik tényezője a munkafegye­lem hiánya. A gépállomás az el­múlt egész évben 3000 holdon végzett egyénieknek gépi mun­kát, az idén csupán két hónap alatt végzett ennyit. Ferenczi József a DISZ, Varga Józsefné az MNDSZ tömegszer­vezeti munkájáról szólották, Reile Géza vaskúti tanácselnök viszont a szocializmus falun való építéséről, ami tovább szilárdít­ja és erősíti a munkás-paraszt szövetséget. Megemlékezett ar­ról, hogy az idén október 21-én lesz 10 éve annak, hogy a bajai járás felszabadult a fasiszta eh nyomás alól. Köszöntsük mun­kával ezt a napot. Versenyre hívta Dávodon keresztül a járás valamennyi községét, hogy !dő előtt végezzenek a kalászosok elvetésével. Pétiké János dávodi tanácselnök elfogadta a kihí­vást és a kollektív Vezetésről szólva megállapította, arról vaj­mi keveset beszélhetünk. A já­rási pártválasztmányt megvá­lasztása óta mindössze kétszer hívták össze. Egyben javasolta, hogy a járás vezetői többet fog­lalkozzanak a dolgozók verseny- szellemével és lendületével. Karajkó János az agitációs munka fontosságára hívta fel a figyelmet, megállapítva, a gaz­dasági feladatok sikerét, csak a politikai munka biztosíthatja, Vuity József a párt- és kor­mányhatározatok óta a megmu­tatkozó állatállományfejlesztés eredményeiről ádott számot, majd többek hozzászólása után a bajai járási aktívaértekezlet Véget ért. AZ AKTIVAERTEKEZLET megszabta az egész járás szá­mára az elkövetkezendő felada­tokat. A járás legtevékenyebb kommunistái megmutatták az utat, ■ milyen eszközökkel kell harcolni azok sikeréért, a párt­ós kormányhatározatok megvaló­sításáért. Mert végső soron er­ről vojt szó: a .kommunistákká] az élen mozgósítani a tömege­ket az őszi munka sikeres el­végzésére, jövőévi több kenye­rünk biztosítására. Az értekezlet sok hasznos tanulsággal zárult és a feltárt hibák kijavítása nagyban hozzá fogja segíteni a járást, hogy akárcsak a csépiéi és begyűjtés során, az őszi mun­kák teljesítésében is a megye élenjáró járása lehessen. takozása, végülis, nagy zaj kö­zepette jelentette ki: »elsőízben történt meg a francia parlament történetében, hogy egy szerző­dést elutasítottak anélkül, hogy annak szerzője és aláírója szót emelhetett volna védelmében.« (Paul Reynaud azonban megfe­ledkezett arról, hogy épp az EVK híveinek a vita elhalasz­tására irányuló mesterkedése váltotta ki az Aumeran-féle in­dítvány beterjesztését.) Ezután viharos jelenetre ke­rült sor, amelynek során Du­bois szocialista képviselő, aki ez EVK híve, csaknem ölre ment egy volt gaulleista képviselővel, úgyhogy a teremőrségnek kel­lett közbelépni. Végül újból fel­hangzott a teremben a Marseil­laise és az ülést berekesztették. Eisenhower: »kudarcot szenvedtünk...« Eisenhower elnök az »európai védelmi közösség« elvetését Dulles külügyminiszterrel foly­tatott tanácskozása közben tud­ta meg. James Hagerty, a Fe- héz Ház sajtótitkára megszakí­totta az elnök és a külügymi­niszter tanácskozását és tudatta velük a párizsi hírt. Eisenhower elnök kijelentette: »az európai védelmi közösség­nek a francia nemzetgyűlésben történt elvetése hatalmas kudarc a nemzetközi kommunizmus el­leni harcban,« Jules Mochot, Daniel Maycrt és Max Lejeunet kizárták, A Francia Szocialista Párt Központi Végrehajtó Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben kifejezésre juttatta »sajnálkozá­sát« a nemzetgyűlés döntése fe­lett. A Végrehajtó Bizottság ked­den reggel kizárta a pártból a párt három vezető tagját: Jules Mochot, Dániel Mayert és Max Lejeunet; mert az EVK ellen szavaztak. Milyen legyen az új angol döntés? A »Reuter« beszámol arról, hogy a francia nemzetgyűlés döntésének hírét azonnal továb­bították Churchill miniszterel­nöknek és Eden külügyminisz­ternek, akik mindketten Vidéken töltik szabadságukat. Az »AFP« francia hírügynök­ség londoni jelentése beszámol a párizsi döntés brit körökben keltett visszhangjáról. »Sem a brit kormány, sem a brit nép nem fogja soká gyá­szolni a párizsi szerződést — mondja a jelentés. — Churchill és Anglia álláspontja ebben a kérdésben különbözik Eiseniio- werétől és az Egyesült Államo­kétól. Az EVK elutasítás nem jelent kudarcot az angol kor­mány számára, bár tanácsolta és kétségkívül óhajtotta a szerző­dés ratifikációját. Nagy-Briian- niát a továbbjutás szükségessége most sokkal nehezebb helyzet­be fogja hozni, mint az Egyesült Államokat... Anglia most dön­tés előtt áll. El kell döntenie, hogy Nyugat-Németország az atlanti szövetség új tagja ie- gyen-e, vagy pedig jobb, ha egy szűkebbkörű szövetségbe lép, amelynek Anglia is tagja lenne, és amely átmeneti megold 1st jelentene az EVK és a NATO között.« A londoni rádió értesülése szerint az angol kormány előre­láthatóan minisztertanácson tár­gyalja meg az EVK elutasítása után előállott helyzetet. Anglia és az Egyesült Államok rövide­sen megkezdik tanácskozásaikat a bonni egyezmény életbelépte­tésének kérdéséről. Bonnban megdöbbenés és új követelések Blücher nyugatnémet alk-m- cellár a szabadságon lévő Aden­auer helyett nyilatkozóit az EVK elvetéséről. Blücher kije­lentette, hogy »csalódott és megdöbbent a szavazás eredmé­nye hallatára«. Az »AFP« beszámol a bonni véleményről. »Bonni politikai körökben nem jelént meglepe­tést a francia nemzetgyűlés dön­tése, mert a brüsszeli értekez­let kudarca óta nem ringatok magukat illúziókban az E’Vd; esélyeit illetően — mondja a je­lentés. Bonni politikai körök­ben hangsúlyozzák, hogy nem Nyugat-Németországnak kell al­ternatív megoldást javasolni. — Hangsúlyozzák továbbá, ho0y Nyugat-Németország a maga ré­széről az utolsó pillanatig kitar­tott az EVK terve mellett.« Az »AFP« jelentése utal írva is, hogy bonni politikai körök­ben a párizsi szerződés ‘ elvetése folytán »idejétmúltnak« tekintik a bonni szerződés bizonyos cik- kelyeit. »Bonnban úgy vélik —. mondja a jelentés —, hogy az EVK elutasítása most már nem jelentheti egyszerűen és símán a bonni egyezmények életbelép­tetését, mert ezek szorosan kap­csolódtak a párizsi szerződéshez és elavulttá váltak azáltal, hogy a francia parlament ezt a szer­ződést elvetette. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy a német szuverénitóst olyan ala­pokon kellene megteremteni, amelyek jobban megfelelnek á jelenlegi helyzetnek. Ezeknek az alapoknak a meghatározása a négy érdekelt állam részvételé­vel a közeljövőben összehívandó értekezlet feladata lehetne.« Scelbáék sajnálkoznak. A londoni rádió jelentése sze­rint. Rómában sajnálkozással fo­gadták a francia döntést. Scelba miniszterelnök megszakította szabadságát és visszatért Rómá­ba, hogy tanácskozzék a hely­zetről. A miniszterelnök haza­rendelte szabadságon lévő mi­nisztereit is és keddre összehív­ta a kabinet ülését. Angol lapok az EVK megbuktatásáról. LONDON (MTI) Az angol sajtó az »AFP« szavai szerint »sajnálkozással, de lényegében harag és neheztelés nélkül te­mette el az európai védelmi kö­zösséget.« »Franciaország megölte az európai hadsereget«, »Francia- ország elvetette az EVK«-t —* ilyen és hasonló címek alait számolnak be a londoni lapok a francia nemzetgyűlés határoza­táról. Több angol lap első olda­lán közli Herriot fényképét, mi­vel általában az a vélemény, hogy a veterán politikus felszó­lalása nagyban befolyásolta a szavazás kimenetelét. Az angol lapok általában nem ütnek meg bíráló hangot Franciaországgal szemben, kivéve a »New Chro­nicle«-!, amely éles szavakkal bírálja a francia parlamentet. Több polgári lap arról ír, hogy most alkalma nyílik Angliának; »a kezdeményezés átvételére«, »Annak ellenére, hogy Anglia kevésbbé hatalmas, mint régeb­ben, Franciaország mégis in­kább feléje fordul, mint az Egye­sült Államok felé — írja a »The Times«. »Sir Winston Churchill és Eden most átveheti azt a szerepet, amelynek átvételét ed­dig megtiltották neki.« »Az Egyesült Államok súlyos vereséget szenvedett...« WASHINGTON. (MTI) A wa­shingtoni és newyorki lapoK egészoldalas cikkben közölték az EVK elvetéséinek hírét. A New York World Telegram címe: »A francia nemzetgyűlés megölte az európai védelmi közösséget.« A New York Herald Tribune, a Daily Mirror és több más lap hasonló címeket hozott. A Journal American kiemeli a »ez a döntés olyan súlyos poli­tikai válságot. idéz elő, amelyet Európa a második világháború ■óta még nem látott.« A Washington Post azt írja, hogy »az EVK Franciaország ál­tal történt elvetése vitathataria- nul a Szovjetunió Európában aratott legnagyobb háború utáni győzelme.« A lap hozzáfűzi; »ez nem jelenti azt, hogy minden veszve van. Az atlanti szövetség tagjainak nem szabad vesztegel- niök az időt. El kell választani az európai védelmi közösségről szóló szerződéstől a német ke­retszerződést és sürgősen ratifi­kálni kell. Ez előzetes intézke­dés lenne Nyugat-Németország­nak, az atlanti szövetség kere­tében való újrafelfegyverzése előtt.« — A lap szerint Mendes- Franceban »jóindulatú part­nert« fognak találni ezzel kap­csolatban. A francia képviselők a Marseillaise eléneklésével köszöntötték az EVK elvetését

Next

/
Oldalképek
Tartalom