Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-20 / 197. szám

8ÁCSKISK UN MEGYE I NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM Jra SO fillér 1954 AUGUSZTUS 20. PÉNTEK Éljen szabadságunk, békeharcunk, erőnk és hatalmunk kifejezője: a dolgozó nép alkotmánya ÖTÉVES A MAGYAR NÉP ALKOTMÁNYA Á Hazafias Népfront- Országos Előkészítő Bizottságának felhívása A Hazafias Népfront Országos Előkészíti) Bizottsága nyilvánosságra hozza és széles vitára bocsátja a tanácsok felépítéséről, működéséről cs feladatairól szóló törvénytervezetet, mielőtt az szeptember hónapban az Országgyűlés elé kerül. A Népfront Országos Előkészítő Bizottsága felhívja az ország dolgozó népét, az összes dol­gozókat, hogy vitassák meg a törvénytervezetet, tegyék meg észrevételeiket és javaslataikat, s így cselekvőén, alkotó módon vegyenek részt új tanácstörvényünk létrehozásában. A Népfront Előkészítő Bizottsága felkéri a lapok szerkesztőségeit, hogy a lakosság észreve» teleinek és javaslatainak biztosítsanak széles nyilvánosságot. Az észrevételeket és javaslatokat: Budapest, Országház, I. kapu, I. em. 8. címre »Tanácstör­vény-jelzéssel kérjük megküldeni. A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága. Törvénytervezet a tanácsokról 1949 augusztus 20; nevezetes ünnepi dátum a felszabadult magyar nép életében. Augusztus 20 alkotmányunk ünnepe, szü­letésnapja. Ma és holnap . ezt ünnepli az ország dolgozó népe. A mai nap amellett, hogy alkot­mányunk ötödik évfordulójának ünnepe, egyben munkás-paraszt találkozó is, az új kenyér ün­nepe is, s mint ilyen nekünk sokszorosan kedves, Augusztus 20 ünnepi dátum, de ki ne emlékezne pártunk i 948 nyarán közzétett programm- nyilalkozatának alábbi soraira: »A párt szükségesnek tartja a népi demokrácia alaptörvényei­nek megalkotását, hogy az ál­lampolgárok jogait és kötele­zettségeit, az állami, gazdasági és társadalmi rend alapvető változásait, a magyar köztársa­ság népi jellegét a törvény ere­jével, alkotmányban szentesít­sük.« Pártunknak 1948 nyarán tartott egyesülési kongresszusa elfogadta az MDP programm- nyilatkozatát, s az Országgyűlés — a következő év augusztusá­ban elfogadta és törvénybe ik­tatta Népköztársaságunk Alkot­mányát. Augusztus 20. Ma öt éve, hogy először ünnepeltük Népköztár­saságunk Alkotmányát, olvastuk győztes és felemelő sorait: »Ma­gyarország: Népköztársaság.« — Azóta boldogabbal-e vagyunk és büszkék erre az alkotmányra... Büszkék vagyunk alkotmá­nyunkra, mert birtoklevelünk arról, hogy a haza teljesjogú gazdái vagyunk: »A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama...« Büszkék vagyunk rá, mert rög­zíti egyenjogúságunkat, s mert jólétünk törvénye. Büszkék va­gyunk rá, mert ami itt épül és gyarapszik — az mind a mi ja­vunkat és boldogságunkat szol­gálja: »A Magyar Népköztársa­ságban a termelőeszközök zöme, társadalmi tulajdonként az ál­lam, a közületek, vagy szövet­kezetek tulajdonában van.« Büszkék vagyunk alkotmá­nyunkra, mert a jólét alkotmá­nya: — »Minden munkaképes polgárának joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képes­ségei szerint dolgozzék«, mivel »A Magyar Népköztársaság tár­sadalmi rendjének alapja a munka.« Jólétet pedig csak a dolgos kezek tudnak teremteni. Ezért is emeli ki alkotmányunk külön pontban, hogy »A Ma­gyar Népköztársaság megvalósí­tani törekszik a szocializmus el­vét; »Mindenki képessége sze­rint, mindenkinek munkája sze­rint.« A dolgozó nép büszkesége mellett felelősséget is érez al­kotmányáért, amely nemcsak jogait biztosítja, hanem kötele­zettségeket is ró reá, amikor ki­mondja »A Magyar Népköztár­saság polgárainak alapvető kö­telessége: a nép vagyonának megvédése, a társadalmi tulaj­don megszilárdítása. gazda­sági erejének fokozása, a dolgo­zók életszínvonalának emelése, műveltségük gyarapítása és a népi demokrácia rendjének megerősítése...« Alkotmányunknak ez a kité­tele napjainkban fokozott fele­lősséget ró országunk, s benne megyénk minden dolgozójára. A kormányprogramm, az új sza­kasz politikájának végrehajtása az alkotmány jegyében változ­tatja meg életünket. Pártunk III. kongresszusának határoza­tai pedig még gyorsabban, tel­jesebben és hívebben célozzák átültetni az életbe az alkotmány betűjét és szellemét, mindany- nyiunk fokozódó jóléte érdeké­ben. Alkotmányunk — a nép di­csőségét hirdeti. Hiszen minden vívmánya a dolgozó nép áldo­zatos munkájából és harcából fakad, s így csak ez a munka és harc válthatja valósággá mindannyiunk örömére és üd­vére az alkotmány minden be­tűjét. Miért fontosabb ez most, mint eddig bármikor volt? Az állam­polgári felelősségérzet — olcsón és többet termelve helytállás és tervteljesítés az iparban, magas terméseredmények és az állam iránti kötelezettségek maradék­talan teljesítése falun; az or­szág s a maga urává lett dol­gozó nép forró hazaszeretetének, hazánk erejének és felemelke­désének — a munkás-paraszt szövetségnek kiapadhatatlan for­rása. Éneikül pedig előrejutni, jobblétet teremteni, szocializ­must építeni nem lehet. Csak az alkotmányban lerögzített kö­telességeink maradéktalan tel­jesítésének útján váltnak gyö­nyörű valósággá terveink és ál­maink, Megyénk dolgozó népe alkot­mányunk és a munkás-paraszt találkozó ünnepét megelőző idő­ben eddig soha nem látott egy­ségben, lelkesedve küzdött a kormányprogramm, pártunk III. kongresszusa határozatainak vég­rehajtásáért. Megyénk iparának versenyében számos vállalat nyerte el az »élüzem« kitüntető címet és a velejáró jutalmakat. Egész sor munkás lett az egyes iparágak vagy minisztériumok »kiváló dolgozó«-ja. A mezőgaz­daságban a bácsalmási, bajai és kiskőrösi járás, de a községek egész sora teljesítette gabona­beadási kötelezettségét. Ma pe­dig első ízben tüntetik ki me­gyénk legkiválóbb dolgozó pa­rasztjait a »mintagazda«- jelvénnyel. — Mindez szá­mos bizonyítéka annak, hogy alkotmányunk mindinkább né­pünk és országunk eleven éle­tévé válik. De nem szabad megállnunk. Az ünnep az legyen ünnep. örüljünk, vigadjunk mindannyian, de Utána mun­kára fel, többre, jobbra az ed­diginél, hogy évről-évre erő­södjön, gazdagod ion szabad, szép hazánk. A magyar dolgozó nép az alkotmányban lerögzített elvek alapján 1950 október 22-én megválasztotta a tanácsokat, a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság egységes államhatal­mának helyi szerveit. Ezzel lehetővé vált, hogy dolgozó né­pünk tevékenyen és döntő szó­val részt vegyen az államhata­lom gyakorlásában, az állam- igazgatás mindennapos munká­jában. A tanácsok munkájának ed­digi tapasztalatai, valamint a népi demokráciánk fejlődése folytán előttünk álló megnöve­kedett feladatok szükségessé teszik) hogy tovább fejlesszük a tanácsok szervezetét olyan új tanácstörvény alkotásával, mely biztosítja az alkotmányban le­fektetett demokratikus elvek következetes megvalósulását. Ezeknek az elveknek megfe­lelően a tanácsok az államha­talom helyi szervei és egyben a dolgozó nép legszélesebb tömeg­szervezetei, amelyek kizárólag a felsőbb államhatalmi szervek­nek vannak alárendelve. Tevé­kenységükben a lakosság alkotó A tan Általános rendelkezések A Magyar Népköztársaságban az államhatalom helyi szervei a megyei, a járási, a városi, a városi kerületi és a községi ta­nácsok. A tanácsok államhatalmi szer­vek és egyben a dolgozók leg­szélesebb tömegszevezetei, ame­lyek a Hazafias Népfrontra tá­maszkodva, a dolgozók tömeg­szervezeteivel szorosan együtt­működve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kul­turális tevékenységben való közvetlen és állandó részvé­telre. A tanácsok demokratikus alapelvek szerint választott és a demokratikus centralizmus alap­ján működő testületi szervek. Működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait. A tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra tá­maszkodnak, biztosítják a dol­gozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom gyakorlásában. Az ország területi igazgatási egységek szerinti tagozódásá­nak megfelelően tanácsok mű­ködnek a fővárosban, a megyé­ben és a közvetlenül Elnöki Ta­nács alá rendelt városban, a járásban, a közvetlenül megyei tanács alá rendelt városhan, to­vábbá a városi kerületben, a együttműködésével valósítják meg a társadalmi, gazdasági és kulturális feladatokat. A tanácsok államigazgatási szervei a kettős alárendeltség elve alapján látják el igazga­tási feladataikat: egyfelől gon­doskodnak a felsőbb igazgatási szervek rendelkezéseinek végre­hajtásáról, másfelől ezekkel összhangban megvalósítják az államhatalom helyi szerveinek utasításait. A tanácsoknak államhatalmi és államigazgatási munkájukban a Magyar Dolgozók Pártja irá­nyításával fokozottabb mérték­ben kell támaszkodniok a lakos­ságra, a Hazafias Népfrontra és a dolgozók tömegszervezeteire. A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése mindezek alapján, felhasználva a tanácsok eddigi munkájában szerzett sokoldalú tapasztalatokat és megvalósítva a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán elfogadott irány­elveket, új törvényben határozza meg a tanácsok szervezetére és működésére vonatkozó szabályo­kat. ácsok közvetlenül járási tanács alá rendelt városban és a község­ben. A kisebb lélekszámú közsé­gek a közelfekvő községgel együtt közös községi tanácsot alkothatnak. A tanács csak a felsőbb ál­lamhatalmi szerveknek van a'á- rendelve és ezek irányítása ólait áll. Ennek megfelelően: A fővárosi tanács, a megyei tanács és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi ta­nács az Országgyűlésnek, illető­leg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a járási tanács és a közvetlenül megyei tanács alá rendelt városi tanács a megyei tanácsnak, a városi kender, ta­nács a városi tanácsnak, a köz­vetlenül járási tanács alá ren­delt városi tanács és a községi tanács a járási tanácsnak van közvetlenül alárendelve. A tanácsok általános irányí­tását, ellenőrzését és legfelső felügyeletét az Országgyűlés, il­letőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa látja el. A törvény a továbbiakban szabályozza az Országgyűlés és az Elnöki Tanács részletes jog­körét. A tanács feladatai A tanácsok működési terüle­tükön az alkotmány, a jogsza­bályok és a felsőbb államhatal­mi szervek által meghatározott keretek között gyakorolják ál­lamhatalmi tevékenységüket. A tanácsok e tevékenységük köré-1 ben gondoskodnak a törvényei; és más jogszabályok végrehaj­tásáról, határoznak a helyi je­lentőségű kérdésekben és vég­rehajtják a hatáskörükbe utal': feladatokat. A tanács vezeti a helyi gaz-! dasági, társadalmi és kulturátr. tevékenységet. Ebben a körben; Megállapítja — az állami népgazdasági terv és az állami költségvetés keretein belül — a tanács helyi tervét és költség« vetését, irányítja és ellenőrzi á terv és a költségvetés végrehajt tását, továbbá megvitatja az ez« zel kapcsolatos beszámolókat^ irányítja, segíti az ipari és a mezőgazdasági termelést, elő­mozdítja a termelés állandó fej-* lődését, elősegíti a dolgozó pa­rasztság önkéntes termelőszö­vetkezeti mozgalmát, a szövet­kezetek megszilárdítását és fej­lesztését, biztosítja a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szervek útján a tanács kezelésé­ben lévő állami vagyon helyés kezelését és felhasználását, va­lamint a tanács alá rendelt vál« lalatok és egyéb szervek megfe­lelő működését, előmozdítja a lakosság életszínvonalának eme­lése céljából a közegészségügyi) kulturális és szociális feladatok! megoldását. A tanács közreműködik aa országos jelentőségű gazdasági# társadalmi és kulturális jellegű állami feladatok helyi megvaló­sításában. Ebben a körben: Figyelemmel kíséri a műkö­dési területén lévő, a tanács kezelésébe nem tartozó állami vagyon kezelését, illetőleg a ta­nács alá nem rendelt gazdasági és egyéb szervek működését és segítséget nyújt azoknak; meg­vitatja a tanács alá nem rendelt gazdasági és egyéb szervek mű­ködésével kapcsolatos beszámo­lókat, javaslatokat tesz és se­gítséget nyújt munkájuk meg­javítására; közreműködik az ál­lami és társadalmi rend biztosí­tásában; védi ,és erősíti a szo­cialista törvényességet, oltal­mazza a dolgozók jogait, bizto­sítja az állampolgári kötelessé­gek teljesítését, megismerteti * lakossággal a Nénköztársaság törvényeit és neveli az állam­polgárokat a törvények megtar­tására; közreműködik az ország védelmi képességének fejleszté­sében és megszilárdításában; megvitatja az országos jelentő­ségű kérdéseket és javaslatokat terjeszthet a felsőbb államha­talmi szervek e!é. A tanács működésének bizto­sításával, továbbá az alárendelt szervek létrehozásával, ezek irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban a következő fel­adatokat látja el; (Folytatás a 3, oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom