Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-15 / 193. szám
ß 1||£0R E NMrfAö?/ia/d0% Kilenc évvel ezelőtt, 1945 augusztus 15-én szabadult fel Korea a japán elnyomás alól. A koreai nép azóta egy véres éskegyetlcn háború tüzében vívta ki szabadságát, és űzte ki Észak-Koreából a betolakodó ellenséget, a háborús gyújtogatok zsoldos hadát. A fegyverek zaja elcsitult ezen a bombák-szaggatta, vértől ázott földön és megindult a Koreai Demokratikus Köztársasá ülctén a nagyszerű újjáépítés. Űj élet sarjadt a romok helyén és a béke frissítő levegőjében kivirult az alkotó munka öröme. Ennek az új életre ébredt, hazáját és életét szépítő koreai népnek a hétköznapjaiból elevenítünk meg pár jellemző epizódot, adatot, tényt. A phenjani textilkombinát \ Tedongan-folyó balpart- ján terül el Phenjan keleti része. A háború előtt itt voltak a város ipari üzemei. Erre emlékeztetnek ma is az épségben maradt gyárkémények. A fegyverszünet megkötése óta sokminden történt itt. Eltűntek a romok. Lázas ütemben folyik az építkezés. Gyárépületek nőnek ki a földből. Tucatjával emelkednek emeletes lakóházak. Sokba már be is költöztek a textilkombinát dolgozói, a gumigyár munkásai, az építők, a tisztviselők. Ahol ma a phenjani textilkombinát épül, ott a háború végén bombatölcsérszaggatta üres tér volt, törött téglákkal, cserépdarabokkal. Azóta több, mint 30 hektár területen állanak az üzemek szürkefalu épületei. Felépült a gyapottisztító üzem, köt-szövőgyár, a fonoda, a szövő- üzem, a múlt év végére pedig felszerelésük is elkészült. Az új évet már munkával köszöntötték a kombinát első részlegei, T i Ben Op főmérnök ve- zetésével járjuk végig a kombinát üzemeit. — A phenjani textilkombinát ma Észak-Korea legnagyobb könnyűipari üzeme — mondja Li Ben Op — eddig 13.000 orsó és 200 szövőgép működik, A kombinát 3300 dolgozója hét hónap alatt jelentős eredményeket ért el. Jelenleg 8 tonna fonalat és 17.000 méter kész szövetet termelünk. A termelés január óta kétszeresére emelkedett, ijröm látni a kombinát első eredményeit, öröm megismerkedni nagyszerű dolgozóival. Vannak itt régi munkások, akik sok évvel ezelőtt, még a japán gyarmati LJUDA uralom idején kezdtek dolgozni. Vannak fiatal munkások és munkásnők, akiket már a Koreai Munkapárt nevelt. Az idősebb nemzedékhez tartozik Kern Hon Szik, a kombinát igazgatója és Li Ben Op főmérnök. Az újak között olyanok vannak, mint Ko En Szűk, szövőnő, a Munka Hőse. Ö kezdeményezte a többgépes-mozgalmat a textiliparban. A szövő- és fonóüzem ve- zetője egy küldöttséggel ellátogatott a Szovjetunióba is. Nagy szeretettel és hálával emlékeznek mindketten a szovjet emberekről, akik segítségével gyorsan elsajátították a szovjet textilesek élenjáró módszereit. Élénk levelezés is alakult a szovjet és a koreai textilmunkások között. Kicserélik egymás tapasztalatait és egyre szövik a két nép közötti barátság eltéphetetlen szálait. Irtai Kim Hu En, Szovjetunióban tanuló fiatal koreai diák Több mint egy évvel ezelőtt érkeztem Moszkvába. Akkor még szülőhazámban, Koreában [lusztitó harc dúlt. A városokban és a falvakban puskák ropogtak, bombák robbantak és gyilkoltak a váratlan »vendégek;« — az óceánontúli yenkik. A Szovjetunióban olyan embereket ismertem meg, akiket a béke, a munka, s a békés alkotás iránti vágy hat át. Itt minden ember — fiatal és öreg — egyet kíván: békét és szabadságot a világ népeinek. Az udvarban, ahol lakom, mindig sok gyermek játszik. Az egyik kisleány — nem tudom miért « viegragadta a figyelmemet. Lehet, hogy azért, mert olyan szívélyes és barátságos volt játszótársaihoz, vagy olyan tisztelet- tudó a felnőttekkel. Csendesen odaléptem a játszadozó kislányhoz, és megkérdeztem: — Hogy hívnak? Hány éves vagy? A kisleány abbahagyta a játékot, megtörölte a kezét, de nem szólt egy szót sem, csak lehajtotta a fejét. Tudtam, hogy hiába várok választ. Gyengéden megszorítottam kis kezét, s elmentem. Néhány nap múlva újból találkoztan vele. Felemelte játékban kipirult arcoskáját, elÁruházak Phenjanban a na^kban nyílt meg az 1. és 2. számú Állami Áruház. Az épületeket a háború alatt a földig lerombolták. A korai nép azonban hihetetlenül rövid idő alatt újra felépítette. Az 1. számú Áruház első emeletén található a textil-, az élelmiszer- és az illatszerosztály. A második emeleten rövidárut, cipőt és bőrkészítményeket vehet a vásárló. A harmadik emeleten helyezkedik el a készruha-, a sport- és a könyvosztály. A negyedik emeleten háztartási cikkeket árusítanak. A 2. számú Aruház az első mintjára épült. Phenjanban az előbb említett két új áruházon kívül még 31 kisebb áruház, három élelmiszeráruház és 238 bolt van. A helyi kereskedelmi hálózat áruforgalmának 70 százalékát élelmiszer, 30 százalékát pedig iparcikkek teszik ki. A háború után bővült az étkezdék és az éttermek hálózata is. Jelenleg Phenjanban három nagy étterem és 60 étkezde működik, mosolyodott, s máris szaladt vissza vidáman játszadozó pajtásaihoz. Később megtudtam, hogy a kisleányt Ljudának hívják. Mindössze 5 éves, mégis megértő barátra találtam “benne. Elmondom miért. Július 2?-én történt. Ezen a napon három órakor jöttem haza a technikumból. Amikor hazaértem, Ljuda már várt rám. Felém szaladt és kitörő örömmel kiáltotta: — Bácsi, vége a háborúnak! A kisleány szeme csillogott. Igen, ezen a napon befejeződött a háború szülőhazámban! Meghatódva néztem Ljudára, s még soha nem éreztem át ennyire a szovjet emberek szeretetét, együttérzését, A Szovjetunióban nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek is tudják, hogy létezik egy ország, Korea, ahol pusztító háború dúlt. Ljudával együtt embermilliók örültek a véres háború befejezésének! Szó nélkül megfogtam Ljuda kezét és sétálni indultunk. Fejünk felett a kéklő égen fehér madarak repültek, s mi gyönyörködve figyeltük vidám, szabad repülésüket. Begyógyulnak a sebek Még nem teljes adatok szerint a háború több mint 420 milliárd von (koreai pénzegység) kárt okozott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népgazdaságának. Az amerikai légikalózok több, mint 8700 gyárat, 5000 iskolát, 1000 kórházat s rendelőintézetet, 263 színházat és mozit, többezer kulturális intézményt és mintegy 600.000 lakóházat (összesen 28 millió lakóteret) romboltak le. A háborús pusztítások következtében 1953- ban az állami és a szövetkezeti iparvállalatok összes termelése 'a háborúelőtti időszakhoz képest több, mint 40 százalékkal csökkent. A legbarbárabb pusztítás sem volt képes azonb?n megtörni a szabad Korea népe akaraterejét. Még jóformán be sem fejeződtek a hadműveletek, amikor már elkészült az újjáépítési tervek nagyrésze. Uj színházak, középületek, lakóházak emelkedtek szinte napok alatt. Az egyetemek rövidesen megnyitották kapuikat. Hatalmas, új üzemek építését kezdték meg. K f 1 R A D O NI K Épül az Országos Mezőgazdasági Kiállítás területen a tudomány pavilonja A bácsalmási Lenin termelőszövetkezetben folyik a dohány kacsolása. Horgászparadicsom a tassi Duna-ágban. 12 kg-os harcsa a horgon. Fischer Ferenc horgásztársai nem irígylik a jó fogást; Pár éve önálló községgé fejlődött Kunbaracs. A-**« «i«uM**.ik új tanácsházat, hanem új kultúrházat is kapott. A szép kultúrotthon 57.000 forint állami hozzájárulással cs sok társadalmi munkával épült feL
