Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-15 / 193. szám
Jobb népnevelőmunkát Dusnokon Ha valaki most le akarná festeni a dusnoki utcákat, a fehérhasú házacskákon kívül szerepelnének a képen zsákokkal megrakott kocsik, bőgatyás parasztemberekkel és szélesszoknyás menyecskékkel a zsákok tetején. A két gabonaraktár most a legforgalmasabb hely a községben. — De elég forgalmas hely a fajszi hajóállomás is, amely alig 5 kilométerre van innen — mondja egy rendőr elvtárs, miközben megtörli izzadt homlokát. — Most kapcsoltunk le egy üzérkedőt, aki 11 zsák árpát szállíttatott a hajóállomásra. Kolompár Jánosné könnyen akar keresni. Felvásárolja a gabonát és legalább 100 forintos nyereséggel szállítja Pestre. Sőt, akik még nem teljesítették a beadásukat, azokat is rábeszéli, hogy adjátok inkább nekem, mint az államnak, én többet adok érte. Ha most népnevelő lennék Dusnokon, megmagyaráznám, hogy milyen helytelenül cselekednek azok a dolgozó parasztok, akik nem teljesítik kötelezettségüket, hanem inkább az üzérkedőknek adják el termésüket. Egyetlen egészséges gondolkodású ember sem akarja maga alatt vágni a fát. Márpedig az a több, mint 200 hátralékos — mert augusztus 12-én ennyi volt Dusnokon — ezt teszi. Pedig nem kifizetődő dolog húzni, halasztani a beadást. Ezt tudja Koprivanácz Mihály, III. kerület 180. házszám alatti paraszt is, aki szintén nem akarta először beadni a gabonáját. Alaposan rá is fizetett a huzavonára. 18 mázsa 60 kiló búzája termett, és a 918 kiló előírásának mégsem tett eleget, ezért majdnem 1 mázsával felemelték beadási kötelezettségét, azonkívül 100 forintot fizetett a rakodómunkásoknak és 200 forintot fuvardíjként. Az ő példájából 35 hátralékos tanult. Ezek a Koprivanácz Mihálynál történt helyszíni elszámolás után még aznap bevitték gabonájukat. Persze a népnevelőknek elsősorban nem a törvény szigorára kell hivatkozni, hanem emberi szóval meg kell beszélni a dolgozó parasztokkal a beadás ügyét. El kell mondani, hogy a Kolompár Jánosnéhoz hasonló üzérkedők becsapják a hiszékenyeket. Nemcsak azzal, hogy az ő bőrükön százakat és ezreket keresnek, munka nélkül, hanem azzal is, amit Koprivanácz Mihály példája is mutat, hogy végeredményben a gabonát így is, úgy is be kell adni, ami kö * 1 telező, de 10 százalékkal felemelt mennyiségben, megfizetve a költségeket is. Bárki könnyen kiszámíthatja, hogy amennyivel többet kap az üzértől, annál jóval többet fizet rá a másik oldalon és oda a becsület is. Ha viszont teljesíti beadását, már nyugodt lelkiismerettel viheti a szabadpiacra a felesleget. 1 Sokmindenről lehetne beszélgetni, hiszen egészségház, napköziotthon létesült a községben a felszabadulás után és még sok-sok tény jelzi a fejlődés útját a községben. De nemcsak ez, hanem egy-egy egyénileg dolgozó paraszt gazdaságának gyarapodása is. Koprivanácz Mihály, akiről az előbb volt szó, új házat épít, mégis késlekedett kötelezettségével. Nem gondolt arra, hogy annak az államnak maradt adósa, amelynek köszönheti békés, nyugodt életét és azt, hogy rövidesen szép új házban lakik. Ez az állam csak úgy tudja biztosítani a közellátás egyensúlyát, ha minden dolgozó paraszt becsülettel eleget tesz beadásának. A város dolgozói, különösen az elmúlt év nyara óta, sok segítséget adtak a falunak, Dusnoknak is. A község lakói csak akkor teljesítik fegyvertársi kötelezettségüket a munkásosztály iránt, ha példásan kiveszik részüket a közteherviselésből, és közvetlenül a cséplőgéptől beadják azt a gabonát, ami az államé. Az egész ország egy nagy család, melynek ellátásáról az állam gondoskodik és csak úgy tud gondoskodni, ha elegendő készlet áll rendelkezésére. Sok egyéb dologról lehetne még beszélni, nincsen erre séma. Minden parasztgazdaságnak más a gondja,, baja. A népnevelőknek, a község vezetőinek Dusnokon is figyelembe kellett volna venni a dolgozó parasztok jogos panaszait, amely főként a gabonaátvétellel kapcsolatosak. Két raktárhelyiség van ugyanis a községben, de a terményforgalmi telepének irodája egy harmadik helyen van. Az egyik raktár 3 és fél kilométerre van a községtől, a Munkás-Paraszt Szövetség termelőszövetkezetben. A másik raktár a községben van. Érthető, hogy számos dolgozó paraszt, miután a mérlegelési jegyet megkapta, vagy nincs ideje rá, vagy pedig nincs kedve 3 és fél kilométert bemenni a községbe, levételjegyezteti a gabonát. Inkább elmegy haza. De így van ez a másik raktárnál is. Bár ehhez közelebb van a vételijegyező iroda, de mégis többen azt hiszik, hogyha megkapják a mérlegelési jegyet, ezzel el van intézve az adminisztráció. Mikor megkérdeztük Béla Dénesnét, a Terményforgalmi Vállalat irodájának vezető adminisztrátorát, hogy miért van ez így, hivatkozott a Megyei Terményíorgalmi Vállalat és a járási kirendeltség utasítására, amely szerint kényelmesebb és praktikusabb dolog, ha a vételijegyező helyiség, vagyis az iroda külön van, mert esetleg zavarokat okozna, ha mind a két raktárnál vé'telijegyeznének. Az élet azonban mást mutat, mint ahogyan ezt az illetékesek kigondolták! Ök, úgylátszik, csak a saját kényelmükre gondoltak, de a dolgozó parasztokéra nem. Mennyivel könnyebb lenne egy adminisztrátornak kimenni a 3 és fél kilométerre fekvő raktárhoz, mint többszáz dolgozó parasztnak szintén 3 és fél kilométerre bejönni az irodába. Mi adódott ebből? Az, hogy a raktárkészlet és a levételijegye- zett mennyiség között több, mint négy vagon gabona a különbség Hz augusztus 11-i állapot szerint. 12-én például 122 mérlegelési jegyet állítottak ki a két raktárban, ugyanakkor csak 90 vételijegyet az irodában. Ez is bizonyítja, hogy ezen az egy napon számos dolgozó paraszt a mérlegelési jegy kiállítása után hazament. Ezek a dolgozó parasztok a községi tanácsnál hátralékosnak számítanak, ugyanakkor beadták gabonájukat. Ezen kellene segíteni sürgősen! Szükséges tehát jobban megszervezni a gabonaátvételt. Ezenkívül alaposabb népnevelő munkára volna szükség és mindjárt más képet mutatna a begyűjtési eredmény. Kereskedő Sándor. időjárásfelentés Várható időjárás vasárnap estig: ma túlnyomóan derült, száraz idő, holnap délnyugat felől felhősödés, és főképp a délutáni órákban több helyen záporeső, zivatar. Időnként élénk délidélnyugati szél. Tovább tart a meleg idő. Várható hőmérsékleti értékek vasárnap reggel: 15—18, délben 30—33 fok között. (MTI) Nyolcvanegy esz1 ' tetidő ... Kimondani is hosszú, hát még végigélni! S ebből kérek harmincat egy helyen tölteni, mint Páncsics János, a má- tételki apaállatistállóban. Óidénak szólítja a falu apraja-nagyja. Délszláv szó, annyi, mint nálunk az idős, öreg. Ö a második leg- éltesebb ember a faluban, Piukovics János előzi meg 92 évével. Didának galambősz a haja, bokros szemöldöke alatt a legvilágosabb kék szem hunyorgót a világba. Hosszú, közepén a pipafüsttöl sárgás bajusza alól ízesen, szívesen folyik a beszéd, rácul is, magyarul is. Apja 30 évig cselé- deskedett valami Barna nevű nagygazdánál Felsőszentivánon, ő maga ugyanott tíz évig. 1924-ben lépett a község szolgálatába. Nehéz lenne kiszámítani: hány borjú, malac született ez alatt a harminc év alatt azoktól az apaállatoktól, amelyeket ő gondozott. Idén is már 37 tehén DIDA és 56 koca került ki vemhesen az istálló udvaráról. A reszketős öreg kéz már nehezen forgatja a trágyahordó villát — ilyesmiben a fia segít. De az etetést, járatást nem bízza másra. Reggel 4 órakor már ott motoz az istállóban. (Ilyen korban kevés alvással is beéri már az ember.) Bojtár is van a Peszkó puli személyében. ('■'■Csak az is megvénül már velem együtt« — sóhajtozza.) Azt is megmagyarázza: milyen a szép, meg jó apaállat. — A bika hátán álljon meg a víz, ha ráöntik. Nem való jószág az olyan ember kezébe, aki rá tudja akasztani kalapját az állat csípejére, olyan sovány az. — Páncsics, bácsi rendszeresen méreti is az apaállatokat: hogyan fejlődnek. A jószágnevelésben amolyan mindentudó az öreg. Tapasztaltabb gazdák is megkérdezik: milyen bikát, vagy kant javasol fedeztetésre? A mangalicához corn- walt ajánl, de azt mondja: a cornwall- berksir pároztatás is igen jó. A tehenekhez méginkább ért, mert magának is van olyan sajátnevelésű, hétéves törzskönyvezett állatja, amely megadja a 20— 22 litert. Nehéz ellések- hez meg olyan bizalommal hívják, akár az állatorvost: ügyes keze, szakértelme sok tehén és borjú életét mentette meg. Baj, bosszúság nélkül persze, ez a munka sincs. A múlt években azért tüzelt sokat Dida, hogy cserélgették az apaállatokat: a jókat elvitték, helyükbe rossz »mankósokat« hoztak, s mire azokat is feljavította, megint- csak kicserélték. Most más a baj. Széliében panaszolják a gazdák, hogy sok a vetélés, meg egyéb tehénnyavalya. A Dida azt állítja: nem mástól, mint a rossz víztől. Mert nagy hiba, hogy az j00 holdas mátételki legelőn, amelyet háromszáz marha jár, nincs csordakút. Mindenféle vizet összeiszik az állat, nekimegy a pocsoi Igának is, ami kész betegség. Arra is figyelmeztette már Páncsics János a község vezetőit, hogy a mangalicakanok már háromévesek, ideje őket kicserélni. TJarmincéves mun- kája elismeréséül a járási tanács pénzjutalomban akarja részesíteni az öreg apaállatgondozót. Páncsics bácsi azonban jónéhány jubileumot meg akar még érni ebben a tisztségben. — Mert eimoz- gok én azért még úgy, mint némelyik gyön- gefájú fiatal. Nem fáj az öregség, amíg erő, egészség van. Csak akkor rossz már. amikor a kisszékre ülteti az embert az idő. Czívből kívánjuk ^ Didának, hogy még számos évet érjen hát mostani erőben, egészségben! A termelőszövetkezetek segítéséről A júniusi kormányhatározatok óta termelőszövetkezeteink megerősödtek. Kenyérgabonabeadási tervüket nagy többségük időben és könnyen teljesíti. Vannak azonban termelő- szövetkezeteink, amelyeknek kenyérgabona termésátlaga alacsony. A rossz időjárás, vagy elemi kár miatt nem teljesítik kenyérgabonában egészében beadási tervüket. Kormányunk az ilyen kivételes szövetkezetek tagságának gondján kívánt segíteni, — engedélyezté kenyérellátásuk biztosítása érdekében munkaegységenként 2.5 kg kenyérgabona kiosztását a tagok részére. A kormányintézkedést sok helyen félreértik és olyan termelő- szövetkezetekben is alkalmazzák, ahol erre semmi szükség nincs, ahol a tagság természetbeni ellátottsága biztosított. Ilyen helyeken feleslegesen terhelik a szövetkezeti tagokat adóssággal: Azt mindenki tudja — tudnia kell, — hogy a kivételes esetekben engedélyezett munkaegységenkénti 2.5 kg nem engedmény, csak kölcsön, amit még ebben az évben vissza kell fizetniük. A beadási kötelezettségét minden termelőszövetkezetnek teljesítenie kell maradéktalanul. Erre van is módjuk, ahol nem sikerült a kenyérgabona, sikerült a takarmánygabona. Jó a termés kukoricában, burgonyában, zabban, — van mivel pótolni a kiesést. És mindenkinek pótolnia is kell még az idei termésből, kukoricából, burgonyából, vagy zabból búzakilogrammban a kenyérgabonából kölcsön, előlegként felvett két és fél kilogrammokat. Mindenütt, mindenkivel szemben így írja ezt elő a törvény, aki nem teljesíti az előírt beadási kötelezettségét búzában, rozsban, — mert akármilyen okból nem termett elegendő, — teljesítenie kell takarmánygabonából. Ezért ahol nem feltétlenül szükséges, kár igénybevenni az engedélyezett kölcsönt, mert ez csak elszámolási terhet, gondokkal járó adósságot, utánjárást jelent a szövetkezet tagjának, átütemezést, felesleges adminisztrációt, terhet az államnak is, eladósodást a szövetkezetnek. Arról is hallunk, hogy az így igénybevett kenyérgabonát egyes helyeken hússal kívánnák helyettesíteni. Ezt az állam nem fogadhatja el, ragaszkodik nép- gazdasági tervünk teljesítése érdekében, hogy minden ilyen kölcsönt kukoricával, árpával, vagy zabbal fizessenek vissza közvetlenül ezek betakarítása után. Rosszul értelmezik a rendeletet, vagy visszaélnek a kormány gondoskodó szándékával azok is, akik a szövetkezeti tagoknak mérlegelés nélkül nem is 2.5* hanem 3 kilogrammokat osztogatnak. ügy gondolják, hogy hadd főjjön a fejük, mikor, miből fizetik vissza. Nem bírálták körültekintéssel* a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetét, nem vizsgálták a beadási terv egészét, — azt hitték, hogy a kölcsön visszafizetése a jövő évben is ráér. Még olyan esetek is előfordultak, hogy a kenyérgabonaszükséglet megállapításánál nem a cséplé- sig megkeresett, hanem az év október 31-ig megtervezett munkaegységeket vették figyelembe: A rendelet világosan meghatározza, hogy az átütemezett mennyiség csak a folyó évi teljesítésre írható át, — csak a cséplésig megszerzett munkaegységeket lehet figyelembevenni. A nép állama készséggel segít ott, ahol erre szükség van, de mérlegeljék termelőszövetkezeteink vezetőségei alapos gonddal: igénybe kell-e venniök a felajánlott segítséget, yan-e erre szükség, érdemes-e, kell-e ott kenyérgabonát juttatnunk, ahol bőséges a burgonya- és hüvelyestermés, ahol a természetbeni részesedés ezekből is elintézhető. Kell-e ott igénybevennünk kölcsönt, ahol nincs kenyérszükség, van burgonya, bab, borsó és nyugodtan számításba vehető a jó kukoricatermés? Vannak területek, ahol a kenyérgabonatermésünk kevesebbet adott, mint amennyire számítunk, de az átlagtermés korántsem olyan, hogy az állam részéből kell kölcsönt kérnünk, eladósodjunk. Az állami segítséget csak azok a termelőszövetkezetek vegyék igénybe, amelyek tagsága ezt nem nélkülözheti és vállalni tudják a feltételeket: a gyors, még ezévi takarmány- gabonában történő visszafizetést: Csak azok vegyék igénybe, akiket a kényszer hajt és kell vál- lalniok az adósság terheit. Csak azok, akik a kieső kenyérgabonát természetbeni juttatással most azonnal, vagy a közeli hetekben pótolni nem tudják. Ne adjon hitelt senki az ellenséges hírverésnek, mely szerint a munkaegységenként kivételes esetekben kiadható 2.5 kilókat elengedi az állam: Nem engedi el, visszafizetteti mindenkivel. Adjanak hitelt azoknak a szövetkezeti vezetőknek, akik a gondos gazda eszével mérlegelik: kell-e adósság és akik számításba veszik az állam, a nép egészének érdekeit is, az olyan gondos gazdáknak, akik lemérik a szövetkezeti tagság helyzetét, számolnak a jövővel is és meggondolják, szabad-e, becsületes dolog-e terhelni a nép államát. A mezőőrök alkalmaztatásának új rendszere Az egyénileg gazdálkodók termelési biztonságának további erősítése érdekében a miniszter- tanács határozatot hozott a mezőőrök alkalmazásának új rendszeréről. A határozat kimondja, hogy az állami költségvetésben aiztc- sított mezőőri állások 1954 szeptember 1-től kezdődően megszűnnek. A továbbiakban a mezőőröket az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdagyűlésen maguk választják é-s lehetőleg egy naptári évre alkalmazzák. Az állam az egyénileg gazdálkodók által megválasztott és fizetett mezőőrök SZTK-jávu- lékát magára vállalja és -ízt a helyi tanácsok költségvetésében biztosítja. A mezőőrök alkalmazásával kapcsolatos feladatokat — a mezőőrök kötelességeit, — az őrzésre kijelölt terület meghatározását, a díjazás módját, mértékét, esedékességét, beszedését, a mezőőrök felelősségre- vonását, a gazdák fizetési kötelezettségeit és egyéb feladatokat —■ közös megegyezés alapján szerződésbe kell foglalni és a mezőőrök megválasztásakor ismertetni . kell. A szerződés tartalmára vonatkozóan a földművelésügyi miniszter mintaszerződés-tervezetet ad ki, amelyet a szerződéskötésnél a parasztsága helyi viszonyoknak megfelelően alkalmaz. A mezőőröket szolgálatuk ellátása közben a hatósági közegekre vonatkozó jogok és kötelezettségek illetik meg. A községi vagy városi tanács a mezőőröket szolgálati jelvénnyel, igazolvánnyal látja el és azokat a szerződésben megállapított feladatokon kívül egyéb munkában foglalkoztatni nem lehet. A határozat kimondja azt is, hogy 1955 január 1-től kezdődően a termelőktől mezőőri járulék címén külön adót beszedni nem lehet. A parasztság saját elhatározásából már korábban megválasztott és általuk fizetett mezőőrök a jelen határozat alapján folytassák tovább működésüket és ahol szükséges, ott a máF működő mezőőri létszámot a szükséghez mérten egészítsék ki.
