Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-14 / 192. szám

 megyei párták ti va határozatainak végrehajtásáért TERVEK 11 BKJAI JÁRÁSBAN A nemrég lezajlott megyei pártaktívaértekezlet a bajai járás kommunistáinak is nagyon sok hasznos útmutatást adott munkájuk eredményes végzésé­hez, s az eddigi tapasztalatokon okulva — mozgósította a járás kommunistáit a legfontosabbra: a III. pártkongresszus határo­zatából adódó feladatok végre­hajtására. Hogyan látnak hozzá a bajai járás kommunistái a kongresz- szus határozatai végrehajtásá­hoz a megyei pártaktívaülés je­gyében és mik a terveik? A járási pártbizottság szerint az első feladat küzdeni azért, hogy elsőnek jelenthessék a cséplés és gabonabegyüjtés be­fejezését megyei, de ha lehet, országos viszonylatban is. A já­rásban nem újszerű a munkás­paraszt szövetség fogalma és az abból adódó feladatok. A kon­gresszus utáni járási kommu­nista aktívaülés már foglalko­zott a szövetség kérdésével. Az aktíva akkor fordulatot ered­ményezett az állampolgári fe­gyelemben. A bajai járás az el­sők közé került a begyűjtésben és második negyedévi adóbevé­teli tervét is 103 százalékra tel­jesítette. Sikerült eredményesen megszervezni az aratás, betaka­rítás nagy munkáját, de közbe­jött az árvíz, amely jelentős mértékben megosztotta a pártbi­zottság, de az egész járás erőit. Ennek ellenére, mint a legfris­sebb begyűjtési értékelés mu­tatja, a cséplési és begyűjtési versenyben ismét a bajai járás tört az élre. Az elsőség, a tervek teljesíté­se harc kérdése. Bár a járás dolgozó parasztságának döntő többsége a cséplőgéptől teljesíti gabonabeadását, a csütörtökig elcsépelt 7973 gazda közül 152 hátralékos, annak ellenére, hogy a tervfelbontásnál már egyszer megegyeztek a dolgozó parasz­tokkal, s azok akkor helyesel­tek. De a hátralékosok számá­nak négyszeresét is meghalad­ják, akik 30—40 kilóval, nemrit­kán 1—2 mázsával részhátralé­kosok. A pártbizottság most azt tartja fő feladatának, hogy megértesse a járás elmaradóival, hogy országunknak nem résztel­jesítésekre, hanem 100 százalé­kos teljesítésre van szüksége, hiszen az államnak biztosítani kell minden dolgozónak a ke­nyerét, nem pedig csak azok egy részéét. Vaskút, Bácsszent- györgy és több jól teljesítő köz­ség, valamint a termelőcsopor­tok döntő többsége megértette ezt és már eleget tett beadási kötelezettségének. A népnevelő­munka eddiginél hatékonyabb vitele s vele egyidőben a törvé­nyesség szigorú alkalmazása pe­dig biztosíték arra, hogy a járás még augusztus 20 előtt jelent­heti gabonabegyüjtési tervének teljesítését. Az árvíz és az aratás, cséplés idején a pártbizottság nem fog­lalkozott kellően az adó kérdé­sével. A megyei pártaktíva után az állampolgári fegyelemnek ez a része is a munkák középpont­jába került, s már volt olyan nap, hogy a befolyt összeg meg­haladta a 100.000. forintot. Ez a példa szintén bizonyíték a járási pártbizottságnak, hogy az üres­járatot semmilyen területen nem szabad megengedni. Az elmúlt évben különösen sok tag lépett ki a járás tsz-ei- ből. Ezen a helyzeten a járási pártbizottság már eddig is igye­kezett változtatni, de a munka fontosságát a megyei pártaktíva­értekezlet is még inkább alá­húzta. A járási pártbizottság ko­moly segítséget nyújtott több csoportnak, így Hercegszántón, Dávodon és Érsekcsanádon a nem odavaló lump, vagy bujto- gató tagok eltávolításában. Ezek a csoportok azóta megerősödtek, sőt egymással versenyezve szép termelési eredményeket érnek el. A termelőcsoportok párt- szervezeteinek további megerő­sítését is jellemzi, hogy nem egész két hónap alatt a járás csoportjaiban három párttagot, 10 tagjelöltet és négy tagjelölt­ség nélküli párttagot vettek fel, valamint megalakították a vas­kúti Táncsics tsz új alapszerve­zetét. A pártbizottság most egyik legfontosabb feladatának tart­ja a csoportok állattenyésztésé­nek, különösen a sertésállo­mánynak a feltétlen növelését. Ezért a pártbizottság közösen a bajai állattenyésztő állomással, valamint agronómusok és állat­orvosok bevonásával egy közel 40 tagú csoportot alakított, mely azon fáradozik, hogy a terme­lőcsoportoknak gyakorlatilag be­bizonyítsa, hol, mit érdemes tar­tani és milyen jövedelmet jelent a fejlett, minőségi állattartás. — Ugyanakkor a csoportok jöve­delmének növelése érdekében a földművesszövetkezeteknél lévő vámdarálás nagyrésze a termelő- szövetkezetek tulajdonába ter­vezik átadni. A csoportok erősödésének, szép jövedelmüknek eredménye, hogy ebben az évben több mint 300 egyénileg dolgozó paraszt kérte felvételét a járás csoport­jaiba, közöttük nem egy olyan, aki a múlt évben nem találta ott meg számítását. A megyei pártaktíva aláhúzta a gépállomások felelősségét a termelőszövetkezetek megszilár­dításában. E tekintetben a ba­jai járás gépállomásainak és termelőcsoportjainak tanácsko­zásai, mivel számos hibát és sok jó tapasztalatot hoztak fel­színre, igen eredményesek vol­tak. Most azt tervezik, hogy megvizsgálják, a szerződött felek mennyiben tartották be megál­lapodásukat s a mulasztókat megkötbérezik. A pártbizottság és a gépállo­mások úgy tervezik, hogy a traktoristákat területfelmérés alapján mindig egy helyre osz- szák be az őszi munkáknál. így elérni célozzák azt, hogy ki ho­gyan végzi ősszel és tavasszal a talaj munkákat, úgy és olyan helyen fog betakarítani nyáron. Ez a munkarendszer komoly le­hetőséget fog adni a gépek kö­zötti párosversenyre, s emellett nyilván a traktorosok is helye­selni fogják, hogy nem kell ide- oda mászkálniok üresjáratot szaporítva. Az ilyen beosztás pedig megkönnyíti, hogy a bri­gádoknál, miként most a leg­több cséplőgépnél van, megszer­vezzék a pártcsoportokat. Megfelelő határozatot ho­zott a pártbizottság az állami gazdaságok munkájának haté­kony és mielőbbi megjavításá­ra. Legfontosabbnak tartják itt a vezetést, az új szakasz fel­adatainak színvonalára emelni. A közeljövőben ezért a járás ál­lami gazdaságainak vezetőivel megbeszélést, illetve tapaszta­latcserét tartanak, ahol részle­tesen megvizsgálják egyik-má­sik gazdaság termésátlagának növelését az önköltség alakulá­sa, a munkafegyelem, a szocia­lista tulajdon kérdéseit. Ügy tervezi a pártbizottság, hogy e hó 28-án járási kommu­nista aktívaértekezletet tart, melyen a fentemlítettek mind megtárgyalásra kerülnek. A pártbizottság már hozzáfogott minden községben a kommunista aktíva kiépítéséhez, mely ha még nem is működik rendszere­sen, de eredményei az állampol­gári fegyelem alakulásában már most is lemérhetők. A járás te­rületén eddig az egyéni agitáció volt a leggyengébb pont. A párt- bizottság most azon dolgozik, hogy miképpen hozzanak létre egy olyan népnevelő törzsgár­dát, amelyet egyugyanazon terü­leten fognak működtetni. Ezzel véget kívánnak vetni annak a gyenge sikert eredményező gya­korlatnak, hogy a népnevelők csupán egyes kampányok ide­jén, s akkor is mindig más-más területen működjenek. A bajai járási pártbizott­ságnak ezek a tervei és eddig elért eredményei következtetni engednek arra, hogy a III. párt- kongresszus határozatait a járás valamennyi dolgozója érdeké­ben sikerrel fogják végrehaj­tani. Közzétették a holland-indonéz unió megszüntetéséről szóló egyezmény szövegét HÁGA (TASZSZ) Közzétették a holland-indonéz unió megszün­tetéséről szóló egyezmény szöve­gét. A holland-indonéz unió meg­szüntetése komoly csapás a dél­keletázsiai gyarmati rendszerre, Indonézia közvéleménye igen' nagy megelégedéssel fogadta a hágai tárgyalások eredményei­ről szóló közleményt. A hágai tárgyalások azonban nem oldották meg Nyugat-Uj- Guinea (Nyugat-Irian) fontos kérdését. Az indonéz közvéle­mény széles körei határozottan követelik, hogy adják vissza Indonéziának Nyugat-Uj-Gui- neát, amely holland közigazga­tás alatt áll. Hollandia azonban kategórikusan megtagadta a há­gai tárgyalásokon Nyugat-Uj- Guinea kérdésének megvitatá­sát. Hollandiának ez az állás- foglalása szoros kapcsolatban van az Egyesült Államok dél­keletázsiai mesterkedéseivel. — Mint ismeretes, az Egyesült Ál­lamoknak nagy gazdasági érde­keltségei vannak Nyugat-Uj- Guineában és a külföldi sajtó jelentései szerint az Egyesült Államok ezt a területet katonai támaszpontjává akarja változ­tatni. A »De Telegraaf« jelentése szerint Szunarzso, Indonézia külügyminisztere, aki a hágai tárgyalásokon az indonéz kül­döttség vezetője volt, sajtóérte­kezleten kijelentette, hogy Indo­nézia törekedni fog Nyugat-Uj- Guinea visszaszerzésére és le­het, hogy az ENSZ elé terjeszti ezt a kérdést. (MTI) A vietnami kérdésről UJ-DELHI (Uj Kína) Augusz­tus 10-én Uj-Delhiben egy sajtóértekezleten tett nyilatko­zatában Hoang Van Hoan, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttségé­nek vezetője a többi között rá­mutatott: Az indokínai nemzetközi el­lenőrző bizottság legutóbb vé­gétért, előzetes tanácskozásának eredményeit az összes érdekelt felek részéről fennforgó együtt­működési készség, valamint az indiai kormánynak és Nehru miniszterelnöknek az indokínai béke irányában tanúsított ma­gatartása tette lehetővé. »A genfi értekezlet és az újdelhi tanácskozás egyaránt igen kielé­gítő volt« — mondotta Hoang Van Hoan. Ceylon nem vesz részt a Dé keletázsiai paktumról tartandó konferencián LONDON. (MTI) A londoni rádió jelentése szerint Ceylon úgy határozott, hogy nem vesz részt a délkeletázsiai paktum tárgyában a jövő hónapban tartandó konferencián, mert »a konferencia összehívását nem tartja időszerűnek. (MTI) A büntető perrendtartás módosítása A büntető perrendtartás mó­dosításáról szóló 1954. évi V. törvény 1954. évi augusztus hó 1. napján lépett hatályba. Az MDP Központi Vezetőségé­nek multévi júniusi határozata és ennek nyomán a júliusi új kormányprogramm új szakaszt nyitott a szocializmus építésé­ben. Az új szakasz politikájának központi kérdése a dolgozók ál­lamának, vívmányainak, alap­jainak a megerősítése és tovább­fejlesztése, az életszínvonal állandó emelése és az élet min­den terén a szocialista törvé­nyesség megszilárdítása. A jog, a jogi intézmények: így az igazságügy szervei is foko­zott mértékben kell, hogy e fel­adatok megvalósítását szolgál­ják, különösen alapvető köteles­sége az igazságügyi szerveknek a szocialista törvényesség meg­szilárdítása. Ennek minél tökéletesebb ér­vényesülése érdekében fejleszti tovább és szabályozza az alkot­mányban lefektetett rendelke­zéseknek megfelelően az 1953. évi törvényerejű rendelet az új ügyészi szervezetet, az 1954. évi II. törvény pedig a bíróságok szervezetét. Az eljárásjogi szabályok mó­dosítása — így a büntető eljárás terén a büntető perrendtartás módosításáról szóló 1954. évi V. törvény — az eljárásjogi szabá­lyokat ezzel összhangba hozza, egyúttal kiküszöböli a gyakor­lati alkalmazása során észlelt hiányosságokat is. Az új eljárásjogi szabályok a járásbíróságok hatáskörét to­vább szélesítik. A legsúlyosabb cselekmények kivételével a he­lyi ismeretekkel leginkább ren­delkező járásbíróságok hatáskö­rébe utalják a bűncselekmények többségének elbírálását, ezáltal az ítélkezést közelebb hozzák a néphez. A tényállás megállapítása kizárólag a népi ülnökökkel eljá­ró elsőfokú bíróságokra hárul, a másodfokú bíróság a megfel­lebbezett ítéletet csak jogi szem­pontból bírálhatja felül, nem sú­lyosbíthatja a terhelt bünteté­sét, ha csak a javára fellebbez­tek és akkor is, ha az ügy to­vábbi felderítését látja szüksé­gesnek, az ■ ítéletet hatályon kí­vül helyezi és az ügyet az első­fokú bírósághoz visszaküldi. Az új eljárásjogi szabályok nagy gondot fordítanak arra, hogy az állampolgárok alaptalan zakla­tása lehetetlenné váljék és az eljárás ne húzódjon el. Ezért a a nyomozás különböző szaka­szaiban írásbeli határozat meg­hozatalát írja elő és úgy a nyo­mozás, mint a terhelt fogvatar- tásának a tartamát, de az ügy­nek tárgyaláson való befejezését is részletesen megállapított ha­táridőkhöz köti. A felesleges és alaptalan eljá­rás kiküszöbölése végett új önálló perszakot Vezetnek be: az előkészítő ülést, amelyen a bíróság még a tárgyalás kitűzése előtt megvizsgálja, hogy meg­vannak-e a bíróság elé állítás feltételei. A perújítást új alapokra he­lyezik. Abból kiindülva, hogy a< törvényesség legfőbb őre az ügyész, a perújítás kezdeménye­zését számára tartják fenn és az elbírálását a Legfelsőbb Bíróság­ra bízzák. A módosításnak e néhány ren­delkezéséből is már kitűnik e szocialista jogalkotás mély de­mokratizmusa, az új szabályok biztosítják a dolgozók anyagi és kulturális előrehaladását és nem engedik, hogy az állampol­gárokat alaptalanul zaklassák, de egyben biztosítsák azok méltó büntetését, akik a társa­dalom népi demokratikus rend­jére, tagjaira bűnös módon ke­zet emelnek. Az új eljárásjogi szabályok a szocialista törvényesség meg­szilárdításáért folytatott harc új, tökéletesebb fegyverei, ezért érdeke minden állampolgárnak, hogy megismerje annál is inkább, mert a szocialista jogot a nép alkotja, a nép jogalkalma­zó szerve, a nép bírósága ér­vényesíti, ezért is nagy mérték­ben elősegíti a politikai, gazda­sági és a társadalmi fejlődésün­ket. A szovjet kormány válaszjegyzéke Ausztriához MOSZKVA. (TASZSZ) Ausztria kormánya július 22-én jegyzé­ket küldött a szovjet kormány­nak. A jegyzékben javasolta, alakítsanak bizottságot a Szov­jetunió, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok nagykö­veteiből Ausztria képviselőinek részvételével az »Ausztria mos­tani helyzetének megkönnyíté­sével« kapcsolatos kérdések megtárgyalására. M. G. Gribanov, a Szovjetunió külügyminisztériuma 3. európai osztályának helyettes vezetője augusztus 12-én átnyújtotta N. Bischoffnak, Ausztria Szov­jetunióbeli nagykövetének a szovjet kormány alábbi válasz­jegyzékét: »A Szovjetunió külügyminisz­tériuma igazolja az osztrák kor­mány július 22-i jegyzékének vé­telét és szükségesnek tartja az alábbiakat közölni: Mint ismeretes, a Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok külügymi­nisztereinek berlini tanácskozá­sán a Szovjetunió küldöttsége konkrét javaslatokat terjesztett elő az osztrák kérdés mielőbbi rendezésére. Az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország kormánya azonban nem fogad­ta el a javaslatokat. Ennek következtében nem történt meg­állapodás az osztrák államszer­ződés megkötéséről; Az osztrák kormány jegyzéké­ben javasolja, alakítsanak Fran­ciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió nagy­követeiből Ausztria képviselői­nek részvételével olyan bizott­ságot, amely az »Ausztria mos­tani helyzetének megkönnyíté­sével« kapcsolatos egyes kérdé­sek megvizsgálásával foglal­kozna. A szovjet kormány úgy véti, hogy az említett célú bi­zottság megalakítása nem bizto­síthatja az államszerződésre vo­natkozó megállapodást. Az ál­lamszerződés megkötése viszont megoldaná az Ausztria mostani helyzete megkönnyítésével kap­csolatos összes részletkérdése­ket is. A szovjet kormány továbbra is feltételezi, hogy megvan min­den lehetőség az államszerződés megkötésére, a szabad és füg­getlen osztrák állam újjáterem- tése céljából és célszerűnek tart­ja — amint ezt a berlini tanács­kozáson is hangoztatta, — hogy diplomáciai úton folytassák a3 államszerződésre vonatkozó tár­gyalásokat Bécs városában, Ausztria kormányának rész­vételével. A szovjet kormány ennek megfelelően kijelenti, hogy hozzájárul a Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok nagykövetei olyan tanácskozásának összehí-í vásához, amely az osztrák állam- szerződés tervezetére vonatkozó, még rendezetlen kérdések és a szerződés megkötésével kapcso­latos egyéb kérdések megvizs­gálásával foglalkozna.« Bischoff úr kijelentette, hogy haladéktalanul közli Ausztria kormányával a szovjet kormány jegyzékének tartalmát. (MTI) Könyvespolc MURATOV: BUKOVINAI TÖRTÉNET (Uj Magyar Könyvkiadó) A regény főszereplője, egy bukovi­nai kolhozparaszt mondja el élete1 történetét. Elbeszélése 1930-ban kez­dődik, amikor Bukovina még a románoké volt és Bukovina végle­ges felszabadulásával,- a felszabadu­lást követő idők történetével ér vé­get. A regény lapjain megelevenedik egy szép romantikus szerelem, ame­lyet a nyomor, a viszálvkodás szél akar tépni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom